Szolnok Megyei Néplap, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-08 / 211. szám

1971. szeptember 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 fü]LVflSolNK vfjdfy A sötétség maradt. < s Tavaly, december 9-én je­lent meg levelem a Néplap­ban „Rohanunk a sötétség­be” címmel. Akkor azt ír­tam meg, hogy a vonatról leszálló emberek bokáig érő sárban, egymást taposva ro­hanják meg a buszt. A busz­fordulóban viszont korom­sötét van ... „Vajon kinek a kötelessége annak a terület­nek a megvilágítása? A he­lyi tanács, a MÁV és az autóközlekedési vállalat vi­tatkozhat ezen. Mi nem bán­nánk, ha ez a vita nem tar­tana sokáig, és mielőbb a buszmegállóban is világos­ság lenne...” — írtam töb­bek között. A fenti sorokat akkor — és most is — a bejárók ne­vében, érdekében írtam. Ar­ra azonban gondolni sem mertem, hogy az említett fejek egyike sem válaszol azokra. Vitatkoztak-e az illetékesek, vagy sem, talán soha nem tudom meg. Any- nyi azonban bizonyos, hogy a helyzet változatlan; most is sötétben botorkálunk a buszmegállóban. Senki sem törődik vele. Pedig csupán egy oszlopra és egy világí­tótestre lenne szükség. Gaál Mihály Zagyvarékas Kerékpárosok a járdán Mezőtúron rendkívüli módon megszaporodott a járdán kerékpározók száma. Tűrhetetlen állapot ez, a fiatalság egy része még a Kossuth utcán is — ahol aszfaltozott ko­csiút van — a járdán száguldozik. Ugyanez tapasztalható a mellékutcákban; még a legszárazabb időben is a járdán kerékpároznak, akadályozzák és veszélyeztetik a gyalogo­sokat. A mindössze 60 cm-es betonjárdán gyalogos és ke­rékpáros sehogyan sem fér el egymás mellett. Mi marad hát? Félrehúzódik a gyalogos. A közlekedési szabályokat semmibe vevők veszélyeztetik a saját portájáról kilépő testi épségét is. A közelmúltban erre is volt példa. Egy asszony gyanútlanul kilépett az ut­cára. A kerékpáros fiatal már nem tudott megállni... Az asszony elesett, eltört a karja. A járdán történő kerékpározást semmi sem indokolja. (Mellékutcákban csak az, ha a kocsiút járhatatlan! A meg­engedett sebesség pedig 5 km.) A rendőrök létszáma bizo­nyára nem teszi lehetővé a rendszeres ellenőrzést. De leg­alább időnként kerékpáros járőr cirkálhatna az útvonala­kon és felelősségre vonhatná a rendbontókat. Talán így jobban figyelembe vennék a KRESZ előírásait. Farkas Mihály f Mezőtúr Nagy erőfeszítéseket te­szünk azért, hogy termelő- szövetkezetünkben nagy­üzemhez illően történjen a munkaszervezés, a munka­végzés. Az idén már két kampányfeladatban bizonyí­tottunk. Kitűnően sikerült a pillangós takarmányok be­takarításának komplex gé­pesítése. A termelőszövetke­zet életében először magunk végeztük el a gabonabetaka­rítást — megelőzve sok kör­nyékbeli tsz-t. Augusztus 29-én szántó- versenyt rendeztünk, amely várakozáson felül sikerült. Két feladatot tűztünk ma­gunk elé; minden hold föl­det még az ősszel felszánta­ni, ezen túlmenően javítani a szántás minőségét Ezt a célt szolgálta a verseny is. A versenyben — amely az országos előírásoknak meg­felelően zajlott — tíz trak­torosunk vett részt; négyen lánctalpas, hatan pedig uni- verzál géppel. Az első négy helyezettnek értékes tárgy- jutalmakat adtunk. Az ötta­gú zsűri a következőképpen döntött: első lett Túri P. Já­nos, aki egy férfi kerékpárt kapott; második Kiss III. László, jutalmul egy asz­tali rádiót vihetett haza. Si­mon Gyula a harmadik he­lyen végzett, ezért Sokol táskarádió járt. Kiss II. László a negyedik Jielyért karórát kapott. Tajti István tsz-elnök JászdózsaJ Tarnamenti Tsz így még olcsóbb Érdekes esettel találkozott a barátom a Balatonon. Egy kedves, kocsival rendelkező, szolnoki házaspár nya­ralt a Badacsonyban gyermekeivel együtt. SZOT-üdülő- ben teltek gondtalanul napjaik, élvezték a kedvezményes pihenést. Egy alkalommal — jó borközi hangulatban — eldicsekedtek vele, hogy több szobás villájuk van a Bala­ton déli partján. Hogy mégsem ott nyaralnak? A villát szezonra a COOPTOURIST-nak adják ki... Jó pénzt kap­nak érte... Nem irigylem ettől a házaspártól sem a SZOT (csalá­dos) beutalót, sem a több szobás villát. Az a véleményem azonban, hogy azért jobban meg kellene nézni, kinek ad­nák a vállalatok SZOT beutalót... Talán „akad” még olyan jelentkező, akinek családja van, de villája a Balatonnál aligha. K. L.-né Szolnok Hej, szabály! Augusztus 5-i számunkban munkatársunk „Hej, hely­jegy!” címmel sorolta el kál­váriáját, ami vele a Sza­bolcs expresgzen történt: ne­vezetesen — a szolnoki vasútállomáson már nem kapott helyjegyet, ezért anél­kül szállt fel a gyorsra. (Halaszthatatlan ügyben Debrecenbe kellett utaznia.) Ettől függetlenül végül is nyolcszemélyes fülkében harmadmagával ült, de majd 40 forintja bánta. Írásában kétségbe vonta, hogy a MÁV az utasok érdekében vezette be a helyjegyköteles gyors­vonatokat. Dr. Fehér István főtaná­csos, a MÁV Budapesti Igazgatóság vezetőjének he­lyettese a következőket írta: „A július 30-án közlekedő Szabolcs expresszen a ki­szolgáltatott és ténylegesen eladott helyjegyek alapján a kihasználtság 97 százalékos volt. Szolnok állomás pénz­tára a birtokában lévő ülő­helyeket — két első osztá­lyú helyjegy kivételével — eladta. A vonaton üres ülő­hely egyedül a budapest— hajdúszoboszlói kocsiban volt, amelyben a cikk írója is utazott. Szolnok állomá­son erre helyjegyet kiadni nem lehetett, mivel az utas Debrecenbe kért jegyet... A helyjeggyel nem rendel­kező utasnál az utazási szándék sürgőssége nem in­dok a bírság elengedésére. Az utasnak lehetősége van a tervezett utazás előtt már 30 nappal helyet biztosí­tani ...” MÁV terület — Balesetveszélyes! „Sétapartner” kerestetik címmel invitálta augusztus 18-i lapunkban Áchim Pál szolnoki olvasónk az illetékeseket a Véső utcától a járműjavítóba vezető útvonalra, amely na­gyon elhanyagolt, gidres-gödrös. Barna Gábor, a szolnoki Városi Tanács V. B. építési és közlekedési osztályának osztályvezető főmérnöke ugyan nem ajánlkozott sétapartnernek, de mint részben illetékes, válaszolt az észrevételre. „...A cikkben megjelölt terület nincs a Városi Tanács kezelésében, az nem közterület. Tulajdonosa a MÁV. A Horog utcában és környékén lakók nagy számban járnak át a kérdéses területen. Az ott húzódó élő vasútvonal miatt a gyalogosok közlekedése rendkívül balesetveszélyes. Tu­domásom van arról, hogy a MÁV illetékesei több ízben kísérletet tettek az átjárás megakadályozására. Tájékoztatásként közlöm, hogy a Horog utca és kör­nyéke — az úgynevezett Rocsa-telep — két irányból is megközelíthető. Mind a Béke, illetve a Csallóköz utcán, mind pedig a MÁV sporttelep déli oldalán lévő úton a jár­mű- és gyalogos közlekedés biztosított.” Fentiekhez egyetlen javaslatunk van: az érdekelt szü­lők sürgősen beszéljék le gyermekeiket, hogy az említett útszakaszon járjanak az iskolába, és onnan hasa. Kevés az autóbusz Huszonegyen — fegyver- nekiek, örményesiek, kun- hegyesiek, karcagiak — ír­ták alá azt a levelet, ame­lyet ugyancsak augusztus 18-i lapunkban közöltünk „Nem tudunk eljutni mun­kahelyünkre” címmel. A le­vélírók, a Férfi Fehérnemű­gyár kisújszállási üzemének dolgozói, s a két műszakra történő átállás gondot je­lent nekik. Műszakkezdésre nem tudnak munkahelyükre érni, illetve a hazajutás is körülményes. Panaszolták: hiába kérik az üzem veze­tőit, azok nem gondoskod­nak megfelelő autóbuszjára­tokról. Gondoskodnának I: Csak­hogy ez nem egészen, illet­ve nemcsak rajtuk múlik. Amint az Lugosi Károlyné munkaügyi előadó leveléből kitűnik, amikor július köze­pén megkapták az enge­délyt a kétszer nyolc órás műszakra, máris tárgyaláso­kat kezdtek a VOLÁN 7. sz. Vállalat helyi kirendelt­ségének vezetőivel. Ezt kö­vetően írásban is kérték a vállalat szolnoki központjá­tól a kívánt járatok indítá­sát. Augusztus 23-án megérke­zett a válasz. A Kenderesről bejáró, mintegy 56—60 dol­gozó szállítását biztosítják. Nem mondunk szokatlant azzal, hogy kevés az autó­busz, ezért más helységekből egyelőre nem tud a VOLÁN új járatot indítani. Ameny- nyiben 1972-ben új kocsikat tudnak beszerezni, Kunhe­gyesről és Ecsegfalváról is — ahonnan a legtöbben jár­nak a fehérneműgyárba — indítanak a két műszak kez­déséhez autóbuszt. A kar­cagi, fegyverneki, örménye- si munkavállalóknak még ígéretet sem tehetnek. A munkaügyi előadó in­formációja szerint a vidékről bejárók egy része albérlet­tel váltotta fel a bejárás gondjait, néhányan viszont kiléptek az üzemből. Hadd tegyük mindehhez, hogy a fentiekkel egybe­hangzó tájékoztatást kap­tunk a VOLÁN 7. sz. Vál­lalat igazgatójától is. Nem gazdaságos Sipos Erzsébet abádszalóki olvasónk szóvátette, hogy az abádszalóki vasútállomásra 22.13-kor érkező vonattól gyalog kell bemenni a községbe, kivétel ez alól a pénteki nap, amikor autóbusz áll a községbeliek rendelkezésére. Sorait „Gyalogolni jó, de nem éjszaka” címmel közöltük augusztus 18-án. Sajnos, az érdekeltekkel nem közölhetünk jó hírt. „...A vizsgálatok alkalmával megállapítottuk, hogy az el­múlt években a késő esti vonathoz naponta közlekedő autóbusz kihasználatlanul — üresen vagy egy-két utassal közlekedett, ezért kénytelenek voltunk a járatot megszün­tetni. Tekintettel arra, hogy a pénteki nap kivételével a já­rat kihasználtsága a jövőben sem lenne biztosíiva, ezért az autóbuszjáratot más napokon nem áll módunkban köz­lekedtetni...” — írta válaszlevelében Kerekes Ferenc, a VOLÁN 7. sz. Vállalat igazgatója. Sz ERKESZTol msetek L. M. Szolnok: A pótsza­badságok körét és mértékét az MT 49-től 55. §-a hatá­rozza meg. Pótszabadság jár például a munkában töltött évek után, a fiatalkorú dol­gozónak, a dolgozó anyának 3 gyermeke után, az egész­ségre ártalmas munkakör­ben dolgozónak stb. Jubileu­mi pótszabadságot a jogsza­bály nem ismer. Jutalom­szabadság adható a kiváló munkát végző és példamu­tató magatartást tanúsítá dolgozónak is, ennek mérté­ke legfeljebb évi 12 munka­nap. A jutalomszabadság megadása azonban nem kö­telező. Sz. J. Karcag: Háztáji gaz­daságra minden tsz-tag jo­gosult. A termelőszövetkezeti tagot a kijelölt háztáji föld használatának joga a tagsá­gi viszony fennállása alatt csak akkor nem illeti meg, ha az előírt munkamennyi­séget önhibájából nem tel- * jesítette. öreg, rokkant, vagy tartósan munkakéotelen tsz- tagot a háztáji föld hasz­nálatának a joga a munka­végzéstől függetlenül is meg­illeti. 6/1967. (X. 24.) MÉM sz. rendelet 180. § (1) bekez­dése. JOGI TANÁCSADÓ Változtak a társasház-építés szabályai Az állami kölcsönből tá­mogatott magánlakás-épít­kezéseken belül növekvő arányban épülnek többszin­tes társasházak. Az a tény, hogy nem egyedül egy csa­lád épít, hanem többen együttesen; előnyöket biz. tosít, mert az építkezéssel kapcsolatos feladatok — a telek vásárlása, tervezés, kivitelezés, stb. — megosz­lanak. A társasház-építés szabályait, illetve annak feltételeit meghatározó több mint 6 évvel ezelőtt kiadott ' alaprendelkezést kiadása óta többször is módosították — utóbb a 23/1971. (VIII. 15.) ÉVM. sz. rendelet — ezért a jelenlegi szabályozás fon­tosabb rendelkezéseit az alábbiakban ismertetjük: Társasház lakóház-építés az olyan két, vagy többszin­tes lakóépületek, vagy lakó­épületeknek egy telken tör­ténő építése, amelyek egyen, ként legalább négy, műsza­kilag önálló. lakást foglal­nak magukban. Az építkezés fórmái A társasház-építkezések 3 fő formában valósulnak meg: — egyéni kezdeményezés­ből, állami kölcsön igénybe­vételével; — vállalati szervezéssel és lebonyolítással; — s az Országos Takarék- pénztár beruházásaként, ez esetben a kész lakásokat a lakosság részére értékesítik. Az egyéni kezdeményezé­sű társasház építéséhez az építtetők építőközösséget alkotnak. Az építők ezirá. nyú megállapodását minden esetben írásbeli szerződésbe, az úgynevezett társasági szerződésbe kell foglalni. A társasági szerződésnek töb­bek között tartalmaznia kell az építtetők egymás kö­zötti jogait és kötelezettsé­geit, a telek, a lakóépület és az egyes lakások tulaj­donjogára vonatkozó meg­állapodást, továbbá a telek­könyvi bejegyzés módját A társasház tulajdoni illetőség két részből áll: magából a meghatározott lakásból, amely önálló, kizárólagos személyi tulajdonát képezi az építő közösség tagjainak, továbbá a telek és az épület közös használatú részeiből, amelyek a tulajdonostársak osztottan közös tulajdoná­ban vannak. A munkáltató szerv a la. kőház-építésben résztvevő dolgozói részére az építke­zés előkészítésében és lebo­nyolításában, az erre vonat­kozó társasági szerződés megkötésében, a megfelelő műszaki tervek kiválasztá­sában, s a szükséges ható­sági engedélyek megszerző, sében, valamint műszaki el­lenőrzésével kapcsolatos fel­adatok ellátásában segítsé­get adhatnak. Ha a lakóház-építést a munkáltató szerv -segíti, az építési, tervezési munkákat a vállalat megfelelő képesí­téssel rendelkező dolgozója is elvégezheti. A legfeljebb kétszintes és 6 lakásosnál nem nagyobb lakóépület ki­vitelezését — a szakszerűség biztosítása és felelős mű­szaki vezető irányítása mel­lett — az építőközösség ma. ga is elvégezheti. A karbantartásról Az Országos Takarékpénz­tár a lakóház-építéshez, il­letőleg a lakásvásárlásihoz — a mindenkori hitelügyi/ sza­bályoknak megfelelően — építési kölcsönt, illetve/ hitelt nyújthat. A társasház tulajdo­nosa tulajdoni illetőségével az úgynevezett öröklakásával szabadon rendelkezik: elad­hatja, megterhelheti, és bárkinek bérbe adhatja. A kizárólagos tulajdont képe­ző öröklakás karbantartási költségei és egyéb terhei a tulajdonostársakat terhe­lik. Az alapító okiratban olyan kikötést is lehet ten­ni, hogy a karbantartási költségeket nem mindenki külön-külön, hanem együt­tesen viselik. A közös tulaj­dont képező részék: a te. lek, a lépcsőház, stb. fenn­tartási költségeit pedig a tulajdonostársak mindig kö­zösen viselik. E célra meg­határozott pénzösszeget is fizethetnek be. Rendelkezni kell az alapítólevélnek ar­ról is, hogy a közösségből folyó ügyek intézését ki és milyen feltételek mellett végzi. Megjegyezzük, hogy a felépült társasházat a haszná­latba vételi engedély megadá­sát követően a házadóra vo­natkozó jogszabályok rendel­kezése szerint meghatározott időre szóló adómentesség illeti meg. A lakóház-épí­téssel kapcsolatos engedé­lyek és a megszerzésükhöz szükséges okiratok díj- és illetékmentesek. •f Az éjszakák egyre hűvö­sebbek, reggelenként nehe­zebben kapnak erőre a mo­torok, prüszkölnek, nem ízlik nekik a hideg levegő. Szerencsére a sáros, lucskos ősz és a fagyos tél^ még messze van, de az előrelátó gépkocsitulajdonos már ilyenkor megkezdi az előké­születeket a vizes, hideg na­pokra. Ilyenkor ajánlatos feltöl­teni az akkumlátort, hiszen rövidebbek a nappalok, töb­bet jár a gépkocsi világí­tással, s különösen hosszabb országúti haladásnál fo­gyasztja szaporábban az ára­mot. Kora reggeli indulás­nál már érdemes lezárni a hűtőzsalut, csak ha a víz elérte a kellő hőfokot ne feledkezzünk meg a zsalu nyitásáról. A biztosabb in­dítást segíti elő, ha a mo­tor alapjáratát a nyáron megszokottnál magasabbra állítjuk. Az esős, őszi napok ellen is még a szárazabb időben ér­demes védekezni. A könnyen rozsdásodó részeket vonjuk be rozsdagátlóval, a lepat- togzott zománc helyét fes­sük be, mert a repedésekbe jutó víz tovább rombolja a karosszériát. Ne feledkez­zünk meg a gumitömítések ellenőrzéséről és további ru­galmasságuk érdekében gli­cerinnel kenjük át azokat. Végül, de nem utolsó sor­ban feltétlenül alaposan vizsgáljuk meg a gépkocsi gumiabroncsait. A simára ko­pott külsőgumi életveszélyes, sok halálos baleset előidé­zője volt már. Ügyeljünk arra, hogy a jobb állapot­ban lévő gumik feltétlenül a gépkocsi első kerekeire kerüljenek. Alapos, aprólékos javít­gatásokkal készüljünk az őszi-téli szezonra. Megéri a fáradozást, mert ezzel gép­kocsink élettartamát növel­jük. A Merkur jelentése a gép­kocsisorszámok állásáról: Trabant Limousine 36 008 Trabant Kombi 4 310 Wartburg Limousine 16 471 Wartburg de Luxe 12 422 Moszkvics 26 814 Skoda 1000 MB 22 913 Wartburg Turist 1 594 Polski Fiat 1300 7 236 Polski Fiat 1500 2 350 Zasztava 2106 Zaporozsec 2 672 Volga 797 Zsiguli, Budapest 3 315 Debrecen 1849 i Szántóverseny Jászdózsán

Next

/
Thumbnails
Contents