Szolnok Megyei Néplap, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-08 / 211. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP rtm. szeptemner b. Két út - egy politika Az élet általános felgyorsulásának korszakát éljük, a technika jóvoltából mind sebesebb közlekedési eszközök áll­nak az emberiség rendelkezésére, s így időben-térben kö­zelebb kerülnek egymáshoz az országok, s világrészek, a megközelíthetőség könnyűsége révén kisebb lett a világ. Szükségszerűen növekedett meg ilyenformán mind a turista­forgalom szerte a világon, mind a diplomáciai „forgalom"’: egyre szaporodnak az államférfiak látogatásai, utazgatásai. Ez utóbbiak sokaságából hazánk közvéleményének ér­deklődése most leginkább két utazásra irányul. Egyszerre két miniszterelnökünk is külföldön tartózkodik. Dr. Ajtai Miklós magyar tudományos-műszaki küldöttséget vezetett Moszkvába, Tímár Mátyás pedig latin-amerikai kőrútjának első állomásán Argentínában tartózkodik. (Chile, Peru és Ecuador következik majd soron.) Ajtai Miklós miniszterelnökhelyettest Vlagyimir Kiril­lin, szovjet miniszterelnökhelyettes, a technikai állami bi­zottság enöke fogadta. (Ez a szerv a szovjet megfelelője a mi országos műszaki fejlesztési bizottságunknak, amelynek Ajtai dr. az elnöke). Már most, a tanácskozások kezdetén is bizonyosra vehető, hogy az Ajtai Miklós vezette delegáció útja ismét jelentősen bővíti majd a magyar—szovjet tudo­mányos és műszaki kapcsolatokat, mindkét ország népgaz­daságának és kulturális életének hasznára. A szovjet—ma­gyar barátság, a két nép közötti együttműködés szellemében a két ország közötti kapcsolatok töretlenül fejlődnek, mind­két ország, mindkét nemzet hasznára. Másik miniszterelnökhelyettesünk, Tímár Mátyás, java. részt kapitalista országokba vezeti ezekben a napokban gaz­dasági és műszaki szakemberekből álló delegációját. Ez a másik út azonban ugyanannak a következetes politikának a megnyilvánulása. A békés egymás mellett élés politi­kájáról van szó, amelyet a Szovjetunió kezdeményezése nyomán mi is vallunk és a magunkévá tettünk. Ebben a szellemben fejlesztjük gazdasági, kereskedelmi, műszaki, tudományos, kulturális és sportkapcsolatainkat a kapitalista, vagy a nemkapitalista útra lépett, de még nem szocialista harmadik világbeli országokkal is. Mindig: a kölcsönös elő­nyök alapján, világnézeti alapállásunkból, eszmeiségünkből jottányit sem engedve. Így válik e két út egyazon politika részévé. És éppen ezért bizonyos, hogy nemcsak Magyarország és a Szovjet­unió, illetőleg hazánk és a meglátogatásra kerülő négy la­tin-amerikai állam közti gazdasági, műszaki és egyéb kap­csolatok további elmélyüléséhez járulnak hozzá ezek az utak. Hanem az egyetemes béke ügyéhez is. Koszigint meghívták Kanadába NSZK MOSZKVA Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke Pierre Elliot Trudeau Willy Brandt nyugatné­met kancellár „belátható időn belül” a Szovjetunióba látogat —, közölte kedden a bonni külügyminisztérium szóvivője, a. legfrissebb hír- ügynökségi jelentések szerint a látogatásra már szeptem­ber hónapban sor kerüL A szovjet kormány meghívását Valentyin Falin, a Szovjet­unió bonni nagykövete adta át a nyugatnémet kormány­nak. kanadai miniszterelnök meg­hívására október második felében Kanadába utazik hi­vatalos látogatásra. A DPA szerint még bi­zonytalan, hogy a nyugatné­met kormányfő a Szovjet­unióban hol találkozik majd a szovjet kormány vezetői­vel. A UPI viszont úgy tud­ja, hogy a találkozóra egy fekete-tengeri üdülőhelyen kerül majd sor. Feltételezik, hogy a soron következő szovjet—nyugatné- me tárgyalások homlokteré­ben az európai biztonsági konferencia kérdése áll majd. A Luna—18 automatikus űrállomás, amelyet szeptem­ber 2-án bocsátottak fel a Szovjetunióban, — Köralakú holdkörüli pályára tért. A Föld—Hold repülés ide­jén az űrállomással 29 alka­lommal létesítettek kapcso­latot, mérték a repülés pá­lyájának adatait és ellenőriz­ték a fedélzeti rendszerek munkáját. A Luna—18 pá­A nyugat-berlini szenátus szóvivője kedden megerősí­tette, hogy Günter Kohrt, az NDK külügyi államtitkára és Ulrich Müller, a nyugat­berlini szenátusi iroda veze­tője csütörtökön és pénteken folytatja tárgyalásait a nyugat-berlini négyhatalmi megállapodás végrehajtását célzó részletkérdésekről. A csütörtöki tárgyalás színhelye Berlin, az NDK Minisztertanácsának épülete lesz. x BONN Manlio Brosio, a NATO távozó főtitkára, akinek hi­vatalát ez év őszén Joseph Luns holland külügyminisz­ter veszi át, kedden reggel Bonnba érkezett, s azonnal megkezdte tárgyalásait a nyugatnémet kormány véze- tőiveL A főtitkárt fogadta Willy Brandt kancellár, Wal­ter Scheel külügyminiszter és Helmut Schmidt hadügy­miniszter. Brosio bonni tárgyalásai­nak homlokterében a nyu­gat-berlini négyhatalmi meg­állapodás, a tervezett euró­pai biztonsági konferencia és a NATO keretében azNSZK- ban állomásozó „szövetséges csapatok” kérdése áll. Brosio kedden délután Bonnból továbbutazik Brüsz- szelbe. lyáját szeptember 4-én és 6- án módosították, hogy az űr­állomás elréhesse a holdkö­rüli térség kiszámított pont­ját. Szeptember 7-én a Hold közelében lefékezték az űr­állomást, ennek eredménye­ként a Luna—18 holdkörüli pályára állt. A kozmikus távközlési köz­pont megbízható rádiókap­csolatban áll a Luna—18 űr­állomással. A telemetrikus adatok ta­núsága szerint az űrállomás fedélzeti rendszerei kifogás­talanul működnek. A koor­dinációs számítóközpontban folyik a beérkező adatok fel­dolgozása. Jordánia A jordániai uralkodó ked­den ismét szemére vetette Egyiptomnak, hogy — úgy­mond — a tűzszünet elfoga­dásával véget vetett Kairó és Amman három év óta tartó együttműködésének. Most is azt mondta, — „meglepetés­ként” érte, hogy Egyiptom 1970 augusztusában. Jordá­niával való előzetes konzul­táció nélkül fogadta el a tűzszünetet. Beszédében, amelyet a ki­rály az ország egyetlen en­gedélyezett pártiának. — a Nemzeti Ligának a megala­kítása alkalmából mondott, „szentnek” minősítette a pa- lesztínaiaknak azt a jogát, hogy fegyverrel harcolianak Izrael ellen. Sőt, ehhez leg­messzebbmenő támogatását ígérte meg —, természetesen azzal a kikötéssel, hogy a ge­rilla-fegyverek „nem irányul­hatnak Jordánia ellen, mint a múltban’!» ÁZ ír miniszterelnök Londonban Írország londoni nagykövetsége előtt hatalmas tüntetés zaj­lott le Jack Lynch ír miniszterelnök londoni tárgyalása alkalmából. Képünkön: (középen) Lynch a londoni ir nagy- követség előtt, kísérők védik a tüntetőktől. (Telefoto — AP—MTI—KS) Brandt a Szovjetunióba látogat A Luna —18 Hold körüli pályán INDENFELÖ ATHÉN Xanthopulosz-Palamasz gö­rög ügyvezető kül­ügyminiszter kedden Belgrádba utazott. Az ügy­vezető külügyminiszter ju­goszláv kollegája, Mirko Tepavac meghívásának tett eleget. TAJPEJ Tajvan több mint húsztagú küldöttséget küld New York­ba az ENSZ 26. ülésszaká­ra. A delegációt Csou Su-kai külügyminiszter vezeti. A Csang Kaj-sek rezsim még egyetlen ENSZ-közgyűlésen sem képviseltette magát ilyen népes küldöttséggel. BONN Az Északi-tengeri csator­nába zuhant kedden a nyu­gatnémet légierő egy Fiat G—91 típusú repülőgépe. A pilóta idejében katapultált, így megmenekült. A balese­tet a bonni hadügyminisz­térium szóvivője szerint az okozta, hogy egy madár re­pült bele a gép hajtóművébe. TUCUMAN Hivatalos adatok szerint összesen 17 fogoly menekült el hétfőn az argentínai Tu- cuman börtönéből, miután baloldali gerillák támadást hajtottak végre a börtön el­len. A rendőrség közölte, hogy négy szökevényt sike­rült elfogni. A nagyszabású embervadászat során még hat személyt tartóztattak le. AlKARA Letartóztatták Kemal Ma- danoglu török szenátort, kö­zölték kedden a -török ható­ságok. Mandanoglu tábor­nok tagja volt annak a ka­tonai juntának, amely 1960- ban magához ragadta a ha­talmat és 17 hónapig kor­mányozta az országot. A szenátort most alkotmány- és kormányellenes ösrzeesküvés vádjával állítják bíróság elé. PÁRIZS Michel Debré francia had­ügyi államminiszter kedden fogadta Kutahov repülő- marsallt, a szovjet légihad­erő főparancsnokát, aki ba­ráti látogatáson tartózkodik Franciaországban. Debré és Kutahov megbeszélést foly­tatott egymással. BELGRAD Dolores Ibárruri, a Spa­nyol Kommunista Párt el­nöke a JKSZ meghívására Belgrádba érkezett. A repü­lőtéren a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetségének számos vezetője fogadta. LIMA Edgardo Mercado Jarrin perui külügyminiszter hét­főn délután sajtóértekezle­ten beielentette: Peru úgy döntött, hogy diplomáciai kapcsolatokat létesít a Kínai Népköztársasággal. A kor­mány azt is elhatározta, hogy az ENSZ-közgyűlésen a népi Kína tagsága mellett szavazJ Á francia külpolitika és a realitások De Gaulle volt francia el­nök megállapítása az idők folyamán jelszóvá emelke­dett a világpolitikában. A néhai államfő többször is hangoztatta, hogy Európa az Atlanti-óceántól az Uraiig tart, s e kijelentést akkor is magáénak vallotta, az eb­ből fakadó kötelezettségek­hez akkor is tartotta magát, amikor Európa nyugati fele és a szocialista országok kö­zött meglehetősen hűvösre fordult a viszony és a hideg­háború akadályozta nehezí­tette kapcsolatok fejlesztését. Az egykori államfő elsőnek hirdette meg Nyugat-Euró- pában a „keleti politikát”, noha Franciaország a NATO tagállama volt. A francia külpolitika a NATO-kötelé- kek ellenére is megpróbálta lazítani az Egyesült Álla­mokhoz fűződő szoros elkö­telezettséget, ennek jegyében vonult ki Párizs a NATO katonai szervezetéből. A francia külpolitika a máso­dik világháború befejezése óta követte azt a vezérmotí­vumot, amely a hidegháború korszakában alaposan meg­különböztette a Quai d’ Or- say-t más nyugati külügymi- nisztériumi központoktól. Megőrizte ezt a folyama­tosságot Pompidou jelenlegi francia elnök is. A sok te­kintetben konzervatívnak mondható francia belpoliti­ka a külső, nemzetközi erő­viszonyok olyan értékelésé­vel párosult — és párosul ma is —, amely nem egy vonatkozásban összeegyeztet­hető a szocialista országok álláspontjával. Elegendő utalni például a közel-keleti válságra, amelynek megol­dását Párizs ugyancsak a Biztonsági Tanács ismeretes 1967 novemberi, 242-es szá­mú határozatának teljesíté­sében látja. Franciaország a válságban mindvégig igen kiegyensúlyozott politikát folytatott az arab országok­kal, ami persze összefügg más jellegű francia érde­keltségekkel, a földközi-ten­geri térség iránt megnyilvá­nuló intenzív francia érdek­lődéssel Is. A találkozópontok hangsú­lya azonban — érthetően — az európai kérdések megíté­lésében a legerőteljesebb. Franciaország megértést ta­núsított több szocialista kez­deményezés iránt, így az európai biztonsági értekezlet összehívása iránt is. A kol­lektív európai biztonsági rendszer megteremtésének gondolatát rokonszenvvel fi­gyelik a Szajna partján, ami teljesen érthető, hiszen Franciaország — a múltból fakadóan — ugyancsak sú­lyos és keserű tapasztalato­kat szerzett az európai egyensúly megbomlásából. A második világháborúban a Szovjetunió és Franciaország közösen harcolt a német fa­sizmus ellen és a változó idők változó politikájában ez a közösség mindig éreztette hatását A Pompidou hivatalba lé­pése óta eltelt időszakban Maurice Schumann francia külügyminiszter, aki ma ér­kezik hazánkba. a szovjet—francia kapcsola­tok kiemelkedő eseményének tekinthető az elnök tavalyi szovjetunióbeli látogatása. A francia államfőt megkülön­böztetett figyelmességgel fo­gadták és kísérték a Szov­jetunióban — mint arra an­nak idején a kommentátorok szinte egyöntetűen rámutat­tak, — amire egyébként jel­lemző példa, hogy Pompidou volt az első nyugati államfő, aki megtekintette a bajko- nuri űrközpontot. A francia külügyminiszter most hazánkba látogat, s nyilvánvaló, hogy budapesti tárgyalásai is hozzájárulnak az európai légkör javításá­hoz. Különösen kedvező eb­ből a szempontból, hogy a nyugat-berlini négyhatalmi megállapodás aláírása után tanácskozhat a magyar és a francia külpolitika vezetője. A négyhatalmi megállapo­dás egyik részese franciaor- szág. s korábban — más nyugati fővárosokhoz ha­sonlóan — Párizsban is han­goztatták, hogy a Nyugat- Berlin helyzetét szabályozó egyezmény nélkül nehezen képzelhető el az európai kapcsolatok megjavítása. Ez az akadály most elhárult, így Franciaország különle­gesen kedvező körülmények között közelíthet a bizton­sági értekezlet összehívását szorgalmazó szocialista ja­vaslathoz, amelynek egyik kidolgozója és népszerűsítő­je éppen hazánk, a magyar külpolitika volt. Franciaország és a szocia­lista államok jól fejlődő kapcsolatai immár szén ha­gyományokra tekinthetnek vissza. A keleti—nyugati vi­szony enyhülésében, a fe­szültség csökkentésében, nyu­gati részről ma már inkább Bonn kezdeményez, legalább­is ' a Rajna-parti fővárosból indult el néhány javaslat a szociáldemokraták 1969-es hatalomra jutása óta. Ez azonban nem változtat sem­mit azon, hogy a szocialista államok és Franciaország növekvő együttműködése, a politikai nézetek összehan­golása igen nagy mértékben járul hozzá az európai kan­osatok szorosabbra fűzésé­hez. M. J. Induló autó-szerviz üzemünkhöz szakmai vezetőt felveszünk. Feltételek! Autó-szerviz üzem vezetésére jogosító szakmai képesítés, felkészültség, megfelelő irányítási gyakorlat, kel­lő közgazdasági ismeretek. Továbbá NYOMDAIPARI GÉPMESTERT sokszorosító üzemünkbe felveszünk j Fizetés! Megegyezés szerint Jelent ke zés! TEMPÓ Ksz. Szolnok, Gábor Á. tér l/a* Telefon: 11—301. — Bíróné Politikai nyitány Kedden ismét benépesedett a washingtoni Capitol Hill, ahol a nyári szünet után meglehetősen harcias han­gulatban gyülekeznek az amerikai törvényhozók a kongresszus szerdán megnyí­ló új ülésszakára, hogy meg­vitassák Nixon elnök augusz­tus 15-i válságintézkedéseit A törvényhozási szünet ide­jén bejelentett intézkedések közül kongresszusi jóváha­gyást igényel a többi között a 10 százalékos beruházási adóhitel, amely — mint a nagyiparnak nyújtott sok- milliárd dolláros „nemzeti ajándék” — a szakszervezeti vezetők és a demokratapárti elnökjelölt-pályázók táma­dásainak középpontjába ke­rült. George Meany, a 13 mil­lió szervezett dolgozót tö­mörítő AFL—CIO elnöke hétfőn este vitriolos hangú beszédben válaszolt Nixon elnöknek az amerikai Labor Day — munkanapja — al­kalmából hétfőn délben el­hangzott rádió-szózatára. Míg Nixon elnök a munkát Washingtonban ;,becsület dolgaként” és az ,,önérzet zálogaként” dicsőí­tette, s „áldozatkészségre”, valamint a termelékenység fokozására biztatta Amerika 80 milliónyi dolgozóját, Meany a több, mint ötmil­lió munkanélküli sanyarú sorsára hívta fel a figyel­met. Hasonló szellemben tá­madta Nixon elnök „új gaz­dasági politikáját” Edmund Muskie, George McGovern és Hubert Humphrey demokra­tapárti szenátor.

Next

/
Thumbnails
Contents