Szolnok Megyei Néplap, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-07 / 210. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. szeptember 7. Hegnyílt a lipcsei vásár Vasárnap megnyílt az őszi Lipcsei Vásár. Látogatói 55 ország 6500 kiállítójának termékeivel ismerkedhetnek szeptember 12-ig. A szocialista országok közül a Szovjetunióé a leggazdagabb kiállítás. A fejlődő országok közül 15-en, a tőkés országok közül 27-en vesznek részt. A kiállításra 80 ország vevőit, valamint gazdasági, műszaki és tudományos életének vezető személyiségeit várják. Az NDK 4200 üzeme 208 000 négyzetméter területen vegyi és gépipari cikkeket, orvosi és laboratóriumi műszereket, járműveket, kemping- és sportcikkeket, oktatási eszközöket, lakásbútorokat és iskolabútorokat, valamint egyéb berendezési tárgyakat állít ki. Szocialista viszonylatban a Szovjetunió a legnagyobb kiállító; a szovjet áruk 80 százalékát a Lipcsei Vásáron mutatják be először. Gazdag anyaggal vesznek részt a lengyel, csehszlovák, magyar, bolgár és román vállalatok is. A Mongol Népköztársaság kollektív kiállítása a forradalom ez évben megünnepelt 50. évfordulójáig bekövetkezett nagyarányú fejlődést mutatja be. Jugoszlávia vegyikészítmények gazdag választékával szerepel. A Vietnami Demokratikus Köz* társaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság cs a Kubai Köztársaság vásári szolgálatot tart fenn. A vásáron részt vevő 15 fejlődő ország közül India állítja ki a legtöbb árut, mindenekelőtt élelmiszercikkeket, textil- és ruhaneműeket. Tanzánia és Szingapúr először vesz részt az Őszi Vásáron, és érdekes export- ajánlatokkal jelentkezik éppen úgy, mint Mexico, Ecuador, Brazília és Libanon. A dollár és a többiek Augusztus utolsó előtti napján a japán kormány úgy döntött, hogy „lebegteti” nemzeti valutájának, a yennek árfolyamát. A dollárválság legkeservesebb napjainak küzdelmei után Washingtonban úgy értékelték ezt a lépést, mint „az első fényt az alagút végén”. A japán kormány akciójából ugyanis azt a következtetést vonták le, hogy végül engedni fog az amerikai nyomásnak és a dollárhoz viszonyítva felértékeli a japán valutát. Ma már többé kevésbé világos, hogy Nixon nagyszabású „gazdasági csomagterve” éppen azt tűzte ki céljául, hogy megváltoztassa a dollár és a vezető valuták értékviszonyát — de a dollár leértékelése nélkül. Ennek egyetlen logikus módja: felértékelésre kényszeríteni az ösz- szes partnereket. E szándék mögött az amerikai pénzügyi köröknek az az elemzése húzódik meg, hogy a vezető nyugat-európai országok és Japán hosszú idő óta szándékosan tartották fenn devizájuk nem reális, a dollárhoz képest a tényleges értéknél alacsonyabban tartott árfolyamszintjét! Ezzel amerikai vélemény szerint az volt a céljuk, hogy megkönnyítsék exportáruik számára a versenyfeltételeket a nemzetközi és mindenekelőtt az amerikai piacon. A mindennemű importra kivetett 10 százalékos különadó azonban már vitathatatlanul a nyomás eszköze volt a tőkés vetélytársak irányába. Figyelmeztetés arra, hogy vállalják el valutájuk önkéntes felértékelését a dollárhoz viszonyítva. Ezzel természetesen megdrágítják exportjukat, és módot nyújtanak arra, hogy az Egyesült Államok megjavítsa a maga áruinak nemzetközi versenyfeltételeit. Az intézkedés meghozatala idején már látható volt, hogy ez nem megy küzdelem nélkül. A leglátványosabb viták Nyu- gat-Európában zajlottak le. A nyugatnémetek viszonylag könnyű helyzetben voltak. Emlékezetes, hogy a legutóbbi válság során az NSZK bejelentette, hogy szabadon „lebegteti” a márka árfolyamát. Ez a döntés továbbra is érvényben van és háromhónapos „lebegés” után a márka a dollárhoz viszonyítva körülbelül 7 százalékkal ér többet hivatalos árfolyamánál. Schiller nyugatnémet gazdasági miniszter és a nyugatnémet gazdaságpolitikai vezetés abból az alapvető tényből indul ki, hogy Nixon (legalábbis választási év közeledtével) semmiképpen sem devalválhatja a dollárt. Az Egyesült Államok gazdasági túlsúlya a tőkés világban — nem beszélve a politikai befolyásáról — továbbra is olyan erős, hogy erre nem is lehet kényszeríteni. Így a nyugatnémet változat szerint a vezető országoknak (mindenekelőtt a Közös Piac tagállamainak) egymással összehangolva kellene felértékelniök valutájukat a dollárhoz viszonyítva. Franciaország más álláspontot képvisel. A francia export versenyképességét féltve Párizs nem akarja megtenni az Egyesült Államoknak azt a szívességet, hogy a dollár értékének csökkenése helyett hozzájáruljon a többi valuták összehangolt felértékeléséhez. A nyugat-európai viták ebben a kérdésben még mindig nem értek véget és nyilván az eddigieknél erősebben fellobbannak majd, amikor szeptember 15-én a világ tíz vezető tőkés országának pénzügyminiszterei konferenciát tartanak. Már ma is látható azonban, hogy a franciák taktikai vereséget szenvedtek. Párizs ugyanis azt remélte, hogy nyugat-európai pénzügyi megegyezés megakadályozásával egyben lehetetlenné teszi a japán valuta árfolyamának megmozdítását is. Japán azonban nemcsak a legdinamikusabban fejlődő tőkés ország — hanem egyben az az állam is, amelynek kereskedelme (Kanadáétól eltekintve) a leginkább kötődik az Egyesült Államokhoz. Ezért a Nixon által kivetett 10 százalékos import különadó Japánt érintette legfájdalmasabban. Tokióban megértették, hogy ha nem mozdítják meg a yen árfolyamát a Washington által kívánt irányba — nem számíthatnak a különadó megszüntetésére. Hosszú viták után végül elhatározták a yen „lebegtetését”, amely gyakorlatilag egyenértékű az ideiglenes felértékeléssel. Ez nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy Franciaország pénzügyi szempontból a tőkésvilág vezető országai között elszigetelődött és Nixon gazdasági intézkedései ezen az egy ponton (a többi vezető valuták átértékelésének vonatkozásában) kezdik megérlelni a maguk gyümölcsét. A csata természetesen nem ért véget. Nemcsak a szeptember közepén kezdődő „Tízek Tanácsa” előtt, hanem a Nemzetközi Pénzügyi Alap szeptember 27-én Washingtonban kezdődő nagy tanácskozásán is tovább tart majd a vita. A legújabb japán „hadmozdulatok” óta azonban valószínű, hogy Washington végül is kikényszeríti a francia ellenállással szemben a vezető tőkés valuták felértékelését. —i —e. AHOVÁ A MAGYAR DELEGÁCIÓ El T ÁTOGAT CHILE 2. Amikor a spanyolok Peru meghódítása után újabb „aranyország” után kutatva azt kérdezték a vidék lakóitól, mi van a hegyeken túl, az indiánok e szóval válaszoltak: csili, ami nyelvükön hideget jelent. E jellemzés azonban nem állja meg a helyét. Aligha van még egy olyan ország, amely annyi természeti változatosságot mutatna, mint Chile. A térképre pillantva hőse- szú, keskeny szalag: 4235 kilométer hosszan nyúlik el észak—déli irányban, a trópusoktól a déli Jeges-tengerig. Felszíne csaknem csupa felföld, az Andoknak a Csendes-óceán felé eső lejtőjén. A múlt század nyolcvanas éveitől az első világháborúig az ország északi részén lévő salétrom-sivatag jelentette Chilének a „fehér aranyat”, ennek kiviteli vámja fedezte az állami kiadásoknak körülbelül 50 százalékát. Ez az ipar hozta létre a bérmunkások tömegét. A következő korszakban rézbányászata válik világ- gazdasági jelentőségűvé s ma is ez szolgáltatja Chile exportjának 80 százalékát. Az ország gazdag ásványi kincseinek kitermelése a külföldi tőke, s főleg az amerikai monopóliumok kezébe került. , Területének alig 10 százaléka van mezőgazdasági művelés alatt, szinte nan- jainkig a feudális nagybirtok jellemezte az állapotokat. A megművelt föld T',4 százaléka 625 nagybirtokosé volt. s parasztcsaládok százezrei éltek jobbágyi sorban. Az ország kilenc és fél milliónyi lakossága most harcol azért, hogy visszaszerezze az ország természeti kincseit, és hogy biztosítsa a gazdasági függetlenséget a Népi Egységfront programja alapján. Chilében már az 1930-as évek végén létrejött az első népfront-kormány Latin- Amerikában, amely felvázolta az ország legfontosabb gazdasági problémái megoldásának tervét. Gonzáles Videla elnök azonban egy 50 millió dolláros amerikai kölcsön feltételeként kizárta a kommunistákat a kormányból, és illegalitásba kényszerítette a pártot. 1956- ban hét politikai párt, közöttük a Chilei Kommunista Párt és az Egyesült Szocialista Párt létrehozta a Népi Egységfrontot, amelynek jelöltje Salvador Allen- de, győztesként került ki az elnökválasztásokból. Háromnegyedéves működése alatt az új kormány hozzálátott a földreform megvalósításához, és az amerikaiak által ellenőrzött rézipar birtokbavételéhez. Ez év július 15-én írta alá az elnök azt a törvényt, amely a természeti kincseket állami tulajdonnak nyilvánítja. A külföldi társaságokat 30 év alatt kártalanítják. A Chilei Köztársaság és hazánk kormánya 1965 februárjában újította fel nagykövetségi szinten diplomáciai kapcsolatait. 1967-ben egy magyar kormányküldöttség látogatása nyomán kereskedelmi megállapodást, műszaki együttműködési, valamint kulturális és tudományos együttműködési megállapodást írtak alá. Az idén júliusban magyar—chilei "'reskedelmi megállapodás jött létre. A tárgyalásokon a chilei delegáció aziránt érdeklődött, hogy Magyarország bekapcsolódhatna-e néhány chilei iparág — a gyógyszer-, alumíniumipar, a bányászat, a gördülőanyag- és élelmiszer- ipar — fejlesztési terveinek valóra váltásában. A két ország közötti együttműködés kiszélesítése érdekében egyetértettek abban, hogy létrehozzák a két r> szág kormányközi vegyes bizottságát Máté Sándor „Hallgatunk és nézünk44 Janusz Cegiella zongora- művész, zeneszerző, zenekritikus nevét Lengyelországban minden rádióhallgató és tv-néző ismeri. — Zenét magyarázni á tv-ben igen nehéz dolog — mondja a művész. — Elképzeléseim megvalósításához különleges formákhoz kellett folyamodnom, amelyeket néhány szakember ellenzéssel fogadott, a gyakorlatban azonban nagyszerűen beváltak. „Hallgatunk és nézünk”, — ezt a címet viseli Janusz Cegiella zenetörténeti ciklusa, amely egész Lengyelországban osztatlan sikert aratott. A hivatalos elismerés sem váratott sokáig magára: 1968-ban Cegiella sorozata elnyerte a Rádió- és Televízió Bizottság díját, 1969- ben a kritikusok „Arany Képernyő” díját. A „Radio i Telewizja” című hetilap olvasóitól beérkezett szavazatok alapján a legnépszerűbb tv-alkotóművészek listáján Janusz Cegiella a második helyre került. A „Hallgatunk és nézünk” c. műsorciklus sajátossága a szórakoztató adások formájának átvétele, azzal, hogy sanzonok, a jazz és a beat helyett a világ zeneirodalmának remekművei hangzanak fel. Cegiella célja, hogy a sokmillió tv-nézőhöz közel I hozza a komoly zenét. Elektronikus jelzőrendszer A szaratovi gázipari kutatóintézet munkatársainak egy csoportja eredeti elektronikus berendezést hozott létre, í metán szivárgás jelzésére. A készülék elülső falán két szem helyézkedik el: egy zöld és egy vörös. A zöld szem akkor gyullad ki, mikor a műszert bekapcsolják az elektromos hálózatba, a vörös pedig akkor, mihelyt a gázkoncentráció a helyiség légterében eléri a 0,7 százalékot. Ha a gázkoncentráció ezt a normát meghaladja, riasztó hangjelzés hallatszik. Ezek a jelzőberendezések félvezetőkből épülnek fel. Még erre az évre tervbe vették ezer ilyen műszer elkészítését. Miniatűr mikroplazmás hegesztőkészülék A szófiai hegesztési kutatóintézet szakemberei miniatűr készüléket állítottak elő acélfajták, különféle vékony fémlemezek, elektromos huzalok mikroplazma- hegesztésére. Az argonsugaras hegesztőfej 15 000 fokos hőmérsékleten nagy sebesSzuperföldgép séggel dolgozik — percenként 3 métert hegeszt. Az egész készülék 330 gramm súlyú: mind kézi, mind gépi hegesztésre felhasználható. Gyártását a* perniki hegesztőgépgyárban már megkezdték. A lépegető v exkavátorok félelmetes gépóriások, a modern technika csúcsteljesítményei. Külszíni szénfejtéseken, nagyméretű és hosz- szútávú talajmunkáknál annál gazdaságosabb az üzemeltetésük, minél nagyobb a teljesítményük. Ez sarkallja a konstruktőröket a minden eddiginél nagyobb „szűrési!) kassal dolgozik majd. A gép egyes nagyméretű alkatrészei egészben el sem készíthetők. A hatalmas gép irányítófülkéjének forgatását biztosító fogazott gyűrűt például 24 darabból szerelik össze, mint az a képen is látható. Az üzem konstruktőrei szerint a 100 köbméteres kaspergépek” létrehozására. A Szovjetunió „Uralmas” nehézgépgyárában most építés alatt álló óriás exkavátor alighanem „világrekorder” lesz: a talaj minőségétől függően 80—100 köbmétetérfogat még korántsem a felső határérték, gyakorlatilag 250 köbméteres kastérfogatú exkavátor létrehozása is megvalósulhat a közeli években, ha szükség lesz rá. Bankjegy-kiadó automaták F ranciaországban A bankpénztárak túlterhelésének csökkentése érdekében a bankok előcsarnokaiban, a repülőtereken, pályaudvarokon, a nagyáruházakban, a parkolóhelyeken stb. bankjegy-kiadó automatákat Kaputelevízió Nagyanyáink még ablakba szerelt tükrök segítségével állapították meg — ha valaki csengetett —, hogy ki a látogató. A modern emeletes házban ezt a Thyravi- sion nevű kis televízió pótolja. Működése egyszerű: ha a vendég csenget, áramkört helyeznek el. Ezek mágneses jellel ellátott hitelkártya ellenében bizonyos összeget szolgáltatnak ki (legfeljebb 900 frankot). Ügy vélik, hogy az automatáknak 1972- ben már 1 millió kliensük lesz. kapcsol be és a lakásban a csengőszóval egyidejűleg megjelenik a látogató képe a kis televízió”. A háziasszony beszélhet vele, és ha jónak látja, kinyitja a kaput. Ha a készüléket több lakó egyszerre rendeli meg, a beszerzési díjnál árkedvezményt nyújtanak! Korszerű műanyag-ablakkeretek Az !771-es stuttgarti „Fensterban” kiállítás a műanyag-ablakkeretek fel- használásának kérdését ismét az érdeklődés középpontjába helyezte. A kiállítás fő törekvése ugyanis — a kiállító cégek be nutatott anyaga alapján — az épületek homlokzatának és a műanyag-ablakkeretek összhangjának a megteremtése volt Ennek a szemléletnek a megnyilvánulása a kiállításon azután az ezen a téren tevékenykedő szakembereket és vállalatokat ismét bizakodóvá tette. A kiállítás újdonságai közé tartozott a műanyag-ablakkeretet készítő és összeillesztő automata. Az ilyen technológiával készített ablakkeretek ugyanis toronyházak, csarnoképületek, iskolák és családi házak céljaira egyaránt alkalmasak, tekintettel arra, hogy a korábbiaktól eltérően, az időjárás viszontagságait, különös tekintettel az esőre, jól elviselik. I Az első automata szervizállomás Az NSZK-ban Hamburg mellett a közelmúltban helyezték üzembe az állandóan nyitva tartó, első automata szervizállomást. Itt a benzinadagolást, a különfé- I le tartozék és alkatrész, valamint a hideg- és melegital kiszolgálását automata végzi, az érmék bedobása után! Az állomáshoz S kocsimosó és javító alagút. valamint pénzváltó automata is tartozik.
