Szolnok Megyei Néplap, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-05 / 209. szám
1971. szeptember 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Az Arab Államszövetség alkotmánya Damaszkuszban fontos alkotmányjogi lépést készítettek elő az államszövetségre lépő három haladó arab ország elnökei, amikor augusztus 29-án aláírták Egyiptom, Szíria és Libanon konföderációjának alkományterveze- tét. A javaslatot szeptember elsején népszavazásra bocsátották mindhárom országban és el is fogadták. Nagyot lép előre a megvalósulás felé mindezzel az a szövetségi terv, amelynek alapjait még néhai Nasszer elnök vetette meg 1969 végén, amikor a rabati arab csúcsértekezlet kudarca után Tripoliban javasolta a testvérországok összefogását. — Nasszer azonban még a Tripoli Charta megszövegezése előtt figyelmeztetett arra, hogy minden elsietett, előkészítetlen egyesülés magában hordaná a felbomlás csíráját. Méltán emlékeztetett Egyiptom és Szíria uniójának felbomlására. Erről a szövetségről Egyiptom nem mondott le és mindmáig nevében őrizte az Egyesült Arab Köztársaság emlékét és eszméjét. A tanulságot megszívlelő Szádat egyiptomi elnök ■ óvakodott is az elhamarkodott lépésektől és a lassúbb, de alaposabb előkészítés útjára lépett, nem egyszer fékezve például a forrófejű líbiai vezetők ifjonti hevét. Egész sor előkészítő tanácskozás után tartották meg a damaszkuszi találkozót, amelyen végül is Szadat, Asszad és Kadhafi kézejegyével látta el a három ország jövendő szövetségének alkotmánytervezetét, A tervezet cikkelyei leszögezik, hogy az Arab Köztársaságok Szövetsége az arab nemzet szerves része, s így csatlakozhatnak hozzá mindazok az arab köztársaságok, amelyek hisznek az arab egység és a szocializmus eszméjében. Azt is hangsúlyozza az alapokmány tervezete, hogy a három arab ország kormányzati rendszere de- mokratiKus és szocialista elvekre épül. Az államszövetség összehangolja a tagoráltalában családi körben szórakoztak, egy azóta is eredménytelenül keresett csoport behatolt a Monteci- torio, az olasz parlament épületébe. Nem az egyébként nagy értékű képek és berendezési tárgyak érdé. kelték a betörőket — a társaság egyenesen egy bizottsági irattár anyagát kereste. Meg is találta az Anti. maffia Bizottság sok ezer okmányból álló aktagyűjteményét és mindössze ezt vitte el a parlamenti szobából. Hét évvel az Anti- maffia Bizottság munkájá. nak kezdete után tehát az elvégzett munka írásos eredményét egyetlen délután eltüntette a maffia.) Megölnek egy újságírót A maffiát terheli sok más bűncselekmény mellett egy 1970-es gaztett is. A múlt esztendő szeptemberében hazaelefonált a szerkesztő, ségből Mauro De Mauro, a palermói L’Ora munkatársa és megkérdezte feleségétől, vigyen-e valamit haza. Az asszony nemmel válaszolt; az újságíró azután haza indult és lakása előtt elrabolták. Két vagy három férfi ugrott be a kocsijából éppen kiszállni akaró újságíró autójába, amely azután nagy sebességgel útnak indult. Az autót nem sokkal később sértettén állapotban megtalálták — Maurot azonban soha többé nem látta szágok külpolitikáját, közösen lép fel a tagállamok nemzetbiztonságának védelmében, egységes gazdasági, pénzügyi, oktatási és kulturális politikát folytat. Közös katonai parancsnokság alá helyezi a hadseregeaet, ösz- szehangolják a hadiipari termelést. Az államszövetség élére elnöki tanácsot állítanak, amely saját tagjaiból választja meg két évre az elnököt. Az egyik legfontosabb célja az államszövetségnek az Izrael által megszállt arab területek felszabadítása. Minden erőt erre összpontosítanak, nem mondanak le egyetlen talpalatt- nyi arab földről sem, — s ugyanakkor szolidárisak a Palesztinái arab néppel. Az államszövetség, minthogy lényegében a haladó erők pozíciójának megerősítését célozza és ezen belül megszilárdítja annak az Egyitomnak a helyzetét, t- amely az antiimperialista arab front vezető ereje, — 1 pozitív jelenség. Rá kell azonban mutatni arra is, hogy egyelőre csak laza kapcsolatokról van szó a három ország között, amelyek a közös intézmények ellenére lényegében megőrzik szuverénitásukat Indokolja az óvatosságot az is, hogy a szövetségre lépő államok sok eltérő vonása — nehezíti meg a szerves egyesülést. — Például Egyiptomban és Szíriában alacsony az életszínvonal Líbiához viszonyítva, ahol viszont nincsenek sem szakemberek elegendő számban, sem demokratikus intézmények. A katonai kiadások roppant terheket rónak mind Kairóra, mind Damasz- kuszra, Tripolinak viszont egyrészt nincsenek ilyen kötelezettségei, másrészt igen jelentősek olajjövedelmei. — Egyiptomban az Arab Szoica- lista Unió már bizonyos hagyományokkal rendelkezik, Líbiában az ASZÚ előkészítése még csak kezdeti szakaszban van, Szíriában pedig a Beath-párt van uralmon. Másként viszonyulnak a haladó erőkhöz, a szocializmushoz is. Mint az alkotmány- tervezet is hangsúlyozza, —»■ mindhárom ország szocia ista törekvéseket hirdet, de rendkívül nagyok a fáziskülönbségek a társadalmi átalakítások útján. — Egyiptomban és Szíriában államosításokat, földreformokat hajtottak végre, a nemkapitalista fejlődés útjára léptek, Líbiában viszont ilyen fejlődésről nincs szó. Szembeötlő az is, hogy míg Szíriában a kormányban kommunista miniszterek is vannak, s míg Egyiptomban — bár korlátozott mértékben — kommunisták is részt- vesznek a közéletben, addig a líbiai fiatal katonatisztek kommunista-ellenes jelszavakat hangoztatnak, „idegen tannak” bélyegzik a marxizmust, s csupán a Koránból hajlandók tanulni. Nyilvánvaló, hogy az utóbbi állás- pot tükröződik az alkot- pont tükröződik az alkot- cikkelyeiben, amelyek az iszlámot hivatalos államval- lának nyilvánítják és amelyek az iszlám tanokat tekintik a „törvényhozás forrásának”. E. L Á kommunistaellenesség - az imperializmus eszköze A kommunista-ellenesség Ázsiában, Afrikában, Latin-Amerikában és s'zerte a világon az imperializmus reakciós eszmei és politikai fegyvereként jelentkezik, mind a társadalmi és gazdasági, a politikai, a tudományos és a kulturális fejlődés elleni harcban, mind a nemzeti-felszabadító mozgalom elleni küzdelemben. Célja, hogy leszakítsa a nemzeti felszabadító mozgalmat korunk többi forradalmi erőitől, elsősorban a Szovjetuniótól és a szocialista országoktól. Most, amikor a fiatal nemzeti államokban napirendre kerül a fejlődés nem kapitalista útja, az antikommunizmust elsősorban arra használják fel, hogy meggátolják a forradalmi folyamat további mélyülését ezekben az országokban. Az imperialistákat aggasztja az a lehetőség, hogy a harmadik világ népei megkezdik belső társadalmi, politikai és gazdasági problémáik megoldását, s ebben felhasználják a Szovjetunió és más szocialista országok történelmi tapasztalatát. Kiszélesítik hát a szovjetellenes propagandát, mint a kommunistaellenesség szerves részét. Ez a propaganda igyekszik lejáratni a Szovjetunióban folytatott szocialista építés tapasztalatait, elferdíteni a Szovjetunió belpolitikáját, rágalmazni a Szovjetunió afro-ázsiai és latin-amerikai politikáját és — nem utolsósorban — ellenségként beállítani a Szovjetuniót ezekkel az államokkal szemben. A valóság azonban szertefoszlatja a koholmányokat. Nincs olyan imperialistelle- nes állam, amelyet a Szovjetunió ne támogatna politikailag, diplomáciailag, katonailag, gazdaságilag, miközben nem követ semmiféle haszonleső célt; kizárólag a népek felszabadító harcának érdekeit tartja szemelőtt, ____... A harmadik világ országaiban a nemzeti-demokratikus forradalmak vívmányait komolyan veszélyeztetik a helyi reakciós, imperialista-barát erők, amelyek megkísérlik a kommunista pártok tevékenységét „nemzetellenesnek”, a marxizmus—leninizmust pedig „idegen ideológiának” beállítani. A kommunistaellenesség ilyen esetekben rendszerint a reakció támadásainak leplezésére szolgál. A nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom forradalmi tevékenységének sokéves tapasztalata azt mutatja, hogy a kommunista ideológia nem importáru; ez az ideológia konkrét társadalmi, politikai és gazdasági feltételek eredménye, azok terméke. A tudományos szocializmus választ ad olyan alapvető problémákra, amelyek százmilliókat érintenek a fejlődő országokban. A harmadik világ különböző társadalmi rétegeiből származó haladó személyek tudatosan tanulmányozzák a marxizmus—leninizmus tanait. Meggyőződésből válnak marxistákká, az imperializmus ellenségévé, a nép érdekeinek védelmezőivé. Ahol erről megfeledkeznek, ahol a marxistákat üldözik, ott kárt okoznak a nemzeti függetlenség megszilárdításának. A történelem tapasztalata és a forradalmi gyakorlat azt mutatja, hogy azok, akik fennakadnak a kommunistaellenesség horgán, akik a marxistáktól való elhatárolódás, sőt ellenségesség álláspontjára helyezkednek, bezárják a kaput a szocialista fejlődés előtt és országukat abba a veszélybe sodorják, hogy elveszti nemzeti függetlenségét. Ennek következménye pedig, hogy visszaállhat a régi vagy az új gyarmatosítás rendszere. V. Katyin i . az APN politikai szemleírója Egy fiatal színésznő gazdag siker-útja Galina Polszkih elsősorban kisvárosi, kedvesen naív, poetikusan ábrándozó lányok alakjait keltette eddig életre a filmvásznon. Most azonban egészen másfajta szerepben bizonyította tehetségét, — így lehetne összefoglalni a lengyel lapok értékelését Galina Polszkih alakításáról, amelyet Andrej Piotrovsky Üt jelzők című filmjében nyújtott. A film arról szól, hogyan akarja kivívni környezetének megbecsülését egy börtönből szabadult ember. Életében nagy szerep jut Jadwigának, akit Galina Polszkih alakít. — Nehéz feladatot kellett megoldanom — mondja a művésznő, — hiszen először játszottam külföldi lányt. Értettem őt, mint embert, mint nőt, de valahogy orosz módra értettem. Igaz, hogy Jadwiga története — az, hogy segített egy embernek rr a világon bárhol lejátmm Mauro De Mauro egyike volt azoknak az olasz újságíróknak, akik a legtöbbet tudtak — és írtak! — a maffia tevékenységéről. De nagyon sokan azt mondják, hogy itt a maffiának és egy másik nem kevéssé ve. szedeümes bűnszövetkezetnek a közös akciójáról van szó. Mauro ugyanis nemcsak a maffia kérdéseivel foglalkozott, hanem esztendők öta nyomozott Enrico Matteinek, az ENI elnöké, nek, az olasz állami olaj- társaság vezetőjének rejtélyes halála ügyében. A maffia itt valószínűleg együtt, működött azokkal az erőkkel, akik idegesen vették tudomásul, hogy Mattéi nem a régi olaj-nagyhatalmak, a különböző amerikai—angol monopóliumok érdekében él és tevékenykedik, hanem — az olasz állam érdekében — a nagy cégek ellen is köt megállapodásokat, még a szocialista országokkal is. . 1962 októberében rejtélyes körülmények között felrobbant Enrico Mattéi Milano felé tartó magánrepülőgépe. Nem csak a maffia Ä maffia tagok által elrabolt Mauro De Mauro állítólag nemcsak a palermói maffia-vezetők bűnlajstromának birtokában volt már, hanem részben azt is tudta, hogy hová kerültek 1969 karácsonyán a római parla. mentből elrabolt maffiairatok, részben pedig az esztendőkig tartó magánnyomozás után arra készült, hogy megírja Enrico Mattéi állítólagos „repülőszeren, csétlenségének” igazi történetét. És ha arra gondolok, hogy Enrico Mattéit elsősorban a kereszténydemokrata képviselők támadták és az Anti- maffia Bizottság megalakí. tása is éppen a keresztény- demokrata jobboldal egyes exponenseinek „túlzott alapossága” miatt húzódott olyan sokáig, a maffia politikai kapcsolatainak egyik, nem is lényegtelen össze, függését ismerhetjük fel. Igaz, kereszténydemokrata vezetője volt többször is az Antimaffia Bizottságnak, igaz, az ügyészek, nyomozók között nem egy tagja volt e párt baloldali gondolkodású csoportjának. Annyi azonban bizonyos, hogy a Linosába költöztetett maffia-tagok most Szicília kereszténydemokrata képviselőinek egyikét kérték fel Palermoban élő megbízottjuk útján, hogy „lépjen fel az őket ért jogtalanság ellen”. Egyébként a tizenkilenc Linosába költöztetett sötét szemüveges úriember közül tizenhárom ellen kábítószercsempészés, három ellen kerítés, három ellen pedig orgazdaság miatt esztendők óta eljárás folyik. Egyelőre eredmény, telenül. Az urak aktáinak egy része ugyanis abban a több ládányi iratban volt, amelyet 1969 karácsonyán az azóta is keresett ügyes betörők elemeitek a római parlament egyik szobájából. Gárdos Miklós szódhat, én mégis szerettem volna hősnőmet lengyel szemmel nézni. Galina Polszkih tíz évvel ezelőtt, a Moszkvai Film- művészeti Főiskola hallgatójaként játszotta első filmszerepét, Julij Karaszik „Dingo, a vadkutya” című filmjében. Ez volt eddig a legjelentősebb és tegyük hozzá egyik legsikeresebb alakítása. A film a XIV. velencei nemzetközi gyermek és ifjúsági filmfesztiválon Arany oroszlán díjat nyert. Ez volt a kezdet Polszkih friss, mesterkéletlen alakítása felkeltette a közönség és a kritika figyelmét A legkiválóbb szovjet rendezők hívták meg egyre jelentősebb feladatokra. Játszott Csuhraj: „Élt egyszer egy öregember és egy öregasszony”, Geraszimov: „Az újságíró” filmjében, szerepet kapott Danyelija és Todorovszkij filmjeiben. — Igazán nem panasz- kodhatom — mondotta Galina Polszkih — mindig érdekes, lelkiekben gazdag egyéniségek megformálását bízták rám, olyan emberekét, akiknek sorsáról érdemes elgondolkodni, s megjelenítésük rendkívül érdekes fordulat. S a rendezőim között olyan művészek vannak, mint volt főiskolai tanárom, Szergej Geraszimov, s fiatal alkotók, mint például Edmon Keoszaján. — Melyik film forgatási epizódjaira emlékszik vissza legszívesebben? — Alekszandr Szurin fiatal rendezővel a Ballada a komisszárról című tele vnziós filmben dolgoztunk együtt. A film nagyon izgalmas mesében szól arról, hogyan próbálja megmenteni egy kis szigeten élő lány és családja a Vörös Hadsereg egyik sebesült fiatal komisszárját a fehérektől. Kimerítő volt minden forgatási nap, de este azzal pihentem meg, hogy mindent megtettem, ami csak tőlem függ. Jó volt a feszült munka és utána a megérdemelt pihenés. Az utóbbi időben több külföldi rendező hívta meg filmjéhez. Galina Polszkih egy szovjet kafónalányt alakított az NDK-ban készült, háborúellenes filmben, amelyet Konrad Wolf rendezett, „19 éves voltam” — címmel. A DEFA neves rendezője. Kurt Metzig '„A nagy döntés” (Boldog vagv-e?) című filmiének egyik főszerepét is Polszkih játszotta.’ Ä számítógép és a közlekedés A Szapporoi (Japán) téli olimpiai játékok megkezdésének idejére valószínűleg befejezik egy olyan automatizált vasút építését, melynek vezérlését három „Hitachi” gyártmányú számítógépből álló rendszer fogja végezni. A vasútvonal 14 állomását zárt televíziós lánccal látják el, mely a „Hidik —100” típusú számítógép vezérlésével dolgozik. A számítógép tájékoztatni fogja az utasokat az állomások nevéről és a megtett távolságról, jelzi a menetgrafikonban fellépő változásokat. A második számítógép az energiaellátási rendszer erőátviteli alállomásainak munkáját fogja irányítani^ például rákapcsolja, vagy lekapcsolja a villamosenergiát. A „8210’' típusú számítógép fogja feldolgozni az adminisztratív irányítási információkat, ellenőrzi a karbantartási munkákat és a jegykiadást. A londoni „Financial Times” közlése szerint a számítógépek egymás között információcserét is is folytatnak majd. y** i
