Szolnok Megyei Néplap, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-05 / 209. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. szeptember 5. Szovjet vezetők utazásai Az események krónikája: Hét/ő: Nyilvánosságra hoztak a dél-vietnami „alsóházi vá­lasztások” eredményeit — íf területen rálőttek angol katonákra. Kedd: Rogers amerikai külügyminiszter beszéde — Kiírták a dán választásokat Szerda: Népszavazás Egyiptomban, Líbiában és Szíriában — Svájc bejelentette, hogy elismeri a Vietnami Demok­ratikus Köztársasagot. Csütörtök: Az Interparlamentáris Unió konferenciája — Francia javaslat új nemzetközi valutarendszer meg­teremtésére. Péntek: Nyugat-Berlinben parafálták a négyhatalmi meg­állapodást — Párizsban összeült a „Tízek klubja” a nemzetközi pénzügyi válság megvitatására. Szombat: Visszhangok a nyugat-berlini megáláUlapodásról — Allende chilei elnök perui látogatása. Iffy látta a hetet hírmagyarázónk, Páljy JózscJ: Szeptember elsejét szokás a politikában az ősz kezde­tének tekinteni. Ekkor már vége a nyári pihenésnek a politika hivatásos művelői számára csakúgy, mint a tömegek számára. A nyu­gati országokban — francia kifejezéssel élve — most van a „rentrée”: visszatér­nek a dolgozók a munka- padok mellé, benéfKsülnek a parlamenti folyosók is. A sok évtizedes tapaszta­latot az idei év is alátá­masztja: szeptember első napjai újból fontos nemzet, közi eseményeket hoztak. Megkezdődik az 1971-es esz­tendő mozgalmasnak ígérke­ző politikai Őszi évadja... Időrendben először az Arab Államszövetségre vo­natkozó népszavazást kell említenem: szeptember else­jén szólították az urnák elé az egyiptomi, líbiai, szíriai választópolgárokat. A sza­vazócédulán ez a kérdés ál­lott: „Jóváhagyja-e ön az Arab Köztársaságok Szövet­ségének alapvető statútumait és a konföderációs állam alkotmányát”? A válasz — ez nem lehetett kétséges — az elsöprő többségű „igen** volt. A 93 százalékos vagy még nagyobb arányú szava­zási eredméaiy láttán a nyu­gati kommentátorok egy ré­sze fanyalgott, s azt emle­gette, hogy — nyílt szavazás volt nem használtak sza­vazófülkéket... A formai el­lenvetések vajmi keveset számíthatnak. A lényeg: újabb lépést tettek meg egyiptomiak, líbiaiak, szí. riaiak az államszövetség megvalósításának irányiban. A konföderáció pedig rop­pant lehetőségeket rejt ma­gában. A három ország te­rülete akkora, mint például Indiáé! A geopolitikai hely­zete szintén rendkívüli je­lentőségű: a Földközi-tenger keletj medencéjét részben uralhatja! Gazdasági vonat­kozásban elég Libia olajára utalnunk, amelynek bevéte­léből bőven juthat Egyip­tom és Szíria gazdasági fej­lesztésére, a két ország vi. szont szakembereket, mun­kaerőt adhat Líbiának A népszavazás napja egy­beesett a líbiai sikeres ál­lamcsíny második évfordu­lójával ■ 1969. szeptember 1-én döntötték meg Kadhafi ezredes és fiatal tiszttársai Idrisz király uralmát. A népszavazás napjának az évfordulóval való összeköt tése nyilvánvalóan Kadhafi ezredes politikai súlyának növelésére is szolgált. A fia­tal elnökről sokan azt. mond­ják. hogy a ,.70-es évek Nasszerjának” szerepére vá­gyik. Egyelőre romantikus jellegű arab nacionalizmus keveredik a politikájában antiimperialista tettekkel, kommunistaellenességgel, bi­gott vallásossággal Az Arab Köztársaságok Szövetségének vezető ha. talma — ha nam is gazda­ságát. illetőleg gazdagságát tekintve természetesen az Egyiptomi Arab Köztársa­ság. A kairói kormány úgy döntött, hogy visszaállítja Egyiotom nevét. Most már feladhatja az Egyesült Aráb Köztársaság elnevezést, amely közel tíz éven ke­resztül arra volt hivatott, hogy fenntartsa az Egyipto­mi—Szíriai Unió emlékét. Az annak idején — emlé­kezünk rá — nem tartott tovább két évűéi. Szádat elnök, aki minden bizonnyal elnöke lesz az államszövetség legfőbb szer­vének, az Elnöki Tanácsnak, vagy érthetőbben: az Elnö­kök Tanácsának, nos, Anvar Szadat is olyan ambíciót táplál, hogy méltó utódja legyen az arab nemzet és az egyiptomi nép történél, mében Nasszírnak. Az ál­lamszövetség megteremtésé­vel éppen az arabok régi, sokat emlegetett vágyát, az arab egységet kívánja szol­gálni. Természetesen e pil­lanatban csak mélyül az el­lentét ■ az államszö­vetségben tömörülő há­rom köztársaság és az arab monarchiák: a jordániai, a szaud-arábiai, a marokkói királyság és a különböző sejkségek, emirátusok között. Igen éles szópárbajokra már került is sor Husszein^ király és Szadat elnök kö­zött... Szaud-Arábia ural­kodójával, Fejszal királlyal viszont az egyiptomi elnök — úgy tűnik — legalábbis egy kérdésben együttműkö­dik: kettős közevtítésre haj­landó a jordániai király és a palesztin gerilla-szerveze­tek közötti alkudozásban. Most éppen Szaud-Arábia fővárosában folynak a tár­gyalások, amelyen éppúgy ott Van a jordániai külügy­miniszter, mint Szadat el­nök különmegbízottja... Visszatérve Európára: földrészünk legnagyobb po­litikai szenzációja egy napot váratott magára. Úgy- volt eredetileg, hogy csütörtökön délben írják alá Nyugat- Berlinben a nagyhatalmak nagykövetei a város sorsát szabályozó megállapodás- tervezetet. Aztán egy napos késedelem következett Kö­zölték, hpior Rush amerikai nagykövet „gyöngélkedik”, az orvosak ,,ágynyugalmat írtak elő számára”. Másnap aztán az USA bonni nagy. követe már a gyengélkedés minden jele nélkül szántén ott volt az asztalnál három kollégája mellett, hogy pa- rafálja az úgynevezett ke­retszerződést A kiszivárgott hírek sze­rint a hivatalos angol, orosz, francia nyelvű szöveg ugyancsak hivatalos német fordítása körül volt. még 24 órás vita: igaz, nem mind­egy, hogy például az NSZK hatóságainak Nyugat-Berlin­ben „igazgatási” vagy „kor­mányzási” jogkörük lehet-e, a fordítások ilyen — az ár­nyalatnál nagyobb! — elté­réseket mutattak. Tudni kell, hogy a négyhatalmi megál­lapodás német szövege az alap egyrészt az NDK és az NSZK tárgyalásain, másrészt az NDK és a nyugat-berlini szenátus képviselői közötti megbeszéléseken. A nyugat-berlini meg­állapodás visszhangjából elég csak annyit idéznem, hogy vannak, akik az oszt­rák államszerződés 1955-ös aláírása óta a legfontosabb kelet—nyugati megállapodás­nak minősítik. És idézhetek olyan optimista véleménye­ket is, hogy év végéig si­kerül elfogadtatni a nyu­gatnémet parlamenttel, a Bundestaggal a szovjet— nyugatnémet szerződést, az­az megtörténik a több mint egy éve Moszkvában aláírt okmány ratifikálása. A vissz­hangba disszonáns hangok is vegyülnek: a bonni revan- sista körök vagy úgy pró­bálnak zavart kelteni, hogy azt mondják, „Brandt el­adta Berlint”, vagy épp el­lenkezőleg azt hangoztatják, „a Szovjetunió tette a legtöbb engedményt”. Az az igazság, hogy a komp­romisszumos megoldás mind­két részről engedményeket követelt A megállapodás pedig kétségtelenül az egyik legfontosabb állomás a fő­cél, az európai béke és biz­tonság felé vezető úton. Végezetül hadd hívjam fel a figyelmet a „Tízek klubjára”; ez a hangzatos elnevezés 3 tőkés világ leggazdagabb országait je­löli. Tulajdonképpen nem is hivatalos az a szervezet, amely az USA-t, Kanadát és Japánt egy asztalhoz ülte­ti a nyugat-európai tőkés- országok képviselőivel. Két­ségtelen azonban, hogy igen alkalmas fórum, hogy egy­más között lehessenek, zárt ajtók mögött kereshessék a választ a nyugati pénzrend­szer nagy kérdésére: „ho­gyan tovább?” Hogyan lehet elkerülni a tőkés világ vál­ságát? Maradjon-e világva­luta a dollár? Milyen mód­szerrel lehet megakadályoz­ni. hogy az USA-ban dúló infláció az amerikai oénz- zel ne jusson el az amerikai határokon kívül? Meg»nnvi fontos kérdés — a „tizek” ma még tízféle különböző megoldásról vitáznak. MOSZKVA Szombaton Moszkvában hivatalosan bejelentették, hogy Koszigin szovjet mi­niszterelnök ez év decembe­rének első felében hivata­los látogatást tesz Dániában. A szovjet kormányfőt a dán kormány hívta meg. Ugyan­csak december első felében Koszigin hivatalos látoga­tást tesz a Norvég Király­ságban is, a norvég kormány meghívására. A két újabb látogatás be­jelentése megerősíti, hogy a szovjet vezetők az év hát­ralévő részében rendkívül feszített diplomáciai progra­mot: bonyolítanak le. Néhány nap múlva Moszk­vába érkezik az afgán ki­rály, majd október elején Podgornij szovjet államfő a Vietnami Demokratikus Köztársaságban tesz látoga­tást. Október végén Koszi­gin miniszterelnök utazik Algériába. Ezen kívül isme­retes, hogy Pompidou fran­cia államfő tavalyi moszkvai látogatása és az azóta folya­matosan javuló szovjet— francia kapcsolatok, esedé­kessé tesznek, feltehetően még az elkövetkező hónapok folyamán, egy párizsi uta­zást is a szovjet vezetők részéről. A szovjet vezetők ezévi diplomáciai tárgyalásainak, elsősorban Európában, újabb hangsúlyt ad a nyugat-ber­lini négyhatalmi megállapo­dás létrejötte, hiszen ez a megegyezés, mint a moszk­vai kommentárokból kitűnik, a háború által hátraha­gyott legsúlyosabb problé­mák egyikét oldotta meg, utat nyitva a kollektív biz­tonsági rendszer megterem­tésére irányuló további lé­pések számára Európában. Tanácskozik a Tízek klubja A Tizek klubjához tartozó országok pénzügyminiszterei­nek képviselői szombaton folytatták tanácskozásukat a francia fővárosban a nem­zetközi pénzügyi válság problémáiról. (Az úgyneve­zett Tízek klubjához a kö­vetkező országok tartoznak: az Egyesült Államok, fíagy- Britannia, ' Japán, Kanada, Svédország, Nyugat-Német- ország, Franciaország, Olasz­ország, Hollandia és Belgi­um. Svájc képviselője meg­figyelőként vesz részt a ta­nácskozáson.) A mostani megbeszéléstől pénzügyi körökben nem vár­nak semmiféle konkrét eredményt, inkább csak Állende hazaérkezett SANTIAGO Salvador Allende chilei el­nök pen teken este hazaérke­zett Ecuadorban, Kolumbiá­ban és Peruban tett körút­járól. „Utazásom bebizonyí­totta, hogy ledőltek a régi ideológiai akadályok or­szágaink között” — mon­dotta az elnök, mielőtt Li­mából hazaindult. Az utazás komoly sikerét jelzi, hogy a dél-amerikai országok regionális gazdasá­gi csoportjának tagjai elfo­gadták a chilei elnök által előterjesztett javaslatokat, amelyek a haladó politikát A maoizmus és a kínai munkásosztály A moszkvai Trud szomba­ti száma közölte J. Mihaj- lovnak és E. Sirokovonak „A maoizmus és a kínai mun­kásosztály” című cikkét. A cikkírók megállapítják: „A pekingi vezetők gyakorlati­lag elvetették a munkásosz­tálynak az új társadalom építésében betöltött vezető szerepéről szóló tételt”. A cikk hangsúlyozza: a maoisták, számos' olyan ki­jelentésük ellenére, hogy ók a proletárdiktatúra meg­erősítésére törekszenek, ki­rekesztették a munkásosz­tályt az ország irányításából. Szétzúzták a társadalomnak a népi forradalom győzelme után létrehozott politikai szervezetét A társadalmi Nagy lépés a béke megszilárdítása felé Maszk vs CM Ti) „Európa népei, a világ békeszerető közvéleménye, széles politikai körök, a nemzetközi sajtó túlnyomó része megelégedéssel fogad­ták a nyugat-berlini megál­lapodást” — írja a Pravda szombati számának „Nagy lépés a béke megszilárdítása felé” című vezércikkében. A Szovjetunió és más szo­cialista országok népei az európai helvzet pozitív vál­tozását célzó általános kül­politikai Irányvonaluk újabb gyakorlati kifeieződését lát­ják a megállanodésban. A békeszerető erők sikereként értékelik a megállapodást a kommunista- és munkásnár- tok. A nyugat-berlini meg­állapodást helyesléssel fo­gadták • nyugati országok kormányé ae parlamenti ko­réi — írja a Pravda. Bizonyos nyugati körök egy negyedszázad folyamán arra használták fel Nvugat­Berlint, hogy kiélezzék a helyzetet, meghiúsítsák a békeszerető erőknek az eu­rópai feszültség „n-Mtésre irányuló törekvéseit. „A nvugat-berlini megállapodás elérése tnegavőzően bizo- nvítja, hogy ha a felek jó­akaratot tanúsítanak — le­hetségessé válik a bonyolult nemzetközi problémák meg­oldása”. A megállapodás tartalma meggyőz arról, hogy haté­kony alapot sikerült kidol­gozni a nyugat-berlini hely­zet valamint a várossal kap­csolatos egvéb kérdések nor­malizálásához és tavftásához. A megállapodás világosan leszögezi, hogy Nyugat-Bér­lin nem tartozik az NSZK­hoz. A megállapodás előirá­nyozza az NSZK politikai tevékenységének felszámolá­sát a városban. Az elfogadott dokumentum az Európában fennálló terü­leti és politikai realitásokból indul ki — írja a lap. maid rámutat, hogy a tárgvalások folvamán sikerült kialakítani a feleket kölcsönösen kielé­gítő érdek-eevensúlvt. A Pravda vezércikk., han- gezfatla* „mint a különböző országok demokratikus körei Jogosan megállanítiák. a nvugat-berlini mesrtBapodás csuoán a revansistákra, a nennánlVra. a . hidegháború” feltámasztásának híveire mérhet vo-océcet 'ey, ielen- leg nem ők batárnznák meg a feilőiáé« alapvető Irányait az európai kontinensen. olyan eszmecseréről van szó, amely a tízek pénzügymi­niszterei szeptember 15-én és 16-án Londonban tartan­dó értelezletének előkészíté­séül szolgál. Francia pénzügyi körök­ben általában azt hangoz­tatják, hogy nem lehet szá- • mítani a valutaválsággal kapcsolatos problémák gyors rendezésére, éppen ezért sem a közöspiaci pénzügy- miniszteri, szeptember 13-í, sem a Tízek klubjának szeptember 11-én kezdődő értekezleteitől nem várnak olyan lényeges eredménye­ket, amelyek rriár valami­lyen végső megoldás felé mutatnának. folytató latin-amerikai or­szágok szorosabb együttmű­ködését, gazdasági független­ségének erősítését célozzák. Mindenesetre elhárult az a veszély, hogy a Chilei Népi Egység kormánya iránt bi­zalmatlan társországok elszi­getelik Santiagot a dél-ame­rikai Közös Piacban —, hangsúlyozzák megfigyelők. Másfelől a chilei példa új reményt szült a konzervatí­vabb irányzatú országok baloldali erőiben a . „latin- amerikai fejlődés új útját” illetően. élet minden területén a had­sereg játssza a meghatározó szerepet. A szakszervezeteket „el­lenforradalmi szervezetek­nek” nyilvánították és he­lyettük „a munkásképviselők konferenciáit” hozták létre. Ezeket teljesen katonák irá­nyítják. A pekingi vezetés nacio­nalista, hegemén célokat kö­vetve megtesz minden erő­feszítést a katonai potenciál fejlesztése érdekében —■, hangsúlyozzák a cikkírók, majd így folytatják: a fegy­verkészletek növelésének feladatát a maoisták a kí­nai munkások anélkül is igen alacsony életszínvona­lának rendkívül kegvetlen korlátozása révén kívánják megoldani. Megszüntették az úgvnevezett kulturális forra­dalomig fennálló prémium- rendszert. A munkások havi átlagbére Igen alacsony és körülbelül 60—65 tüan kö­rül mozog. A munka inten­zitása és a túlóráztatás (a kfnai munkások 10—12 órát dolgoznak) az állami' ooliti- ka rangiára emelk“r,ett és úgy reklámozzak, mint a dolgozók hősiességének pél- dáiát A maoisták, hngv a mun- kásos-rfálvt iogtalnn helvre­tén„k zoksTő páu-ou elvise­lésére. a hatóságok paran­csainak vonaVo-iás pélbüli teljesítésére kénvsze-ítsék, szoviefelieues és nacionalis­ta ideológiát hirHefnek. Tel­jesen „Máriák előlük azokat az információkat. amelvek megfelelő képet nvöítanának más országok m'io’-áeosztá- Iva’oak harcáról és helyze­téről NEW YORK U Thant ENSZ-főtilkár — pénteKen a leghatározottab­ban közölte, hogy december 3l-én megválik tisztségéiül. A közlést az 1PU párizsi ta­nácskozása kapta. BRASILIA Egy tucat, brazil rendőrt küldtek pénteken a főváros­tól ezer kilométerre fekvő Tocantiniajn településre. —■ amelyet állítólag a xerentés indián törzs 3Ó0 tagja vett körül és fenyeget. A hatósá­gok szerint az indiánok a térség mind a 30 lakosát le akarjak mészárolni, — mivel úgy tartják, hogy az illetők bitoroljak földjüket. HOUSTON A houstoni (Texas) nem­zetközi repülőtér mindkét várócsarnokából kitelepítet­ték pénteken az utasokat. — miután egy ismeretlen tele­fonáló Közölte, hogy tíz rob­banószerkezetet helyezett el az épületben, s csak 600 000 dollárért hajlandó a bombák helyét felfedni. — Ellenkező esetben — tette hozzá — robbant. A telefonáló ezúttal is ..vicces embernek” bizo­nyult: a keresők nem talál­tak semmit a várótermekben és azok környékén. PRÁGA A Csehszlovák Távirati Iroda jelentése szerint haza­tért külföldről Karel Gott, az ismert táncdalénekes. — Megérkezésekor cáfolta azo­kat a nyugaton terjesztett híreket, amelyek szerint kül­földön kívánt maradni. Je­lenleg szerződést készít elő a csehszlovák hangverseny­irodával. MADRID A spanyol egészségügyi ha­tóságok azt vizsgálják,^ba­jon megíelel-e. a valóságnak az a hír, hogy a Barcelona melletti Sitges városában — egy brit állampolgár kolera­megbetegedés következtében hunyt el. Egy másik aggasz­tó hír, hogy egy 56 éves svéd nő a helsingborgi kikötő ha­tóságai szerint spanyolorszá­gi nyaralása után kolera-tü­netekkel kórházba került. MIAMI Egy fiatal kubai emigráns; nkj saját bevallása szerint Kubában élő édesanyjáért aggódott, pénteKen megpró­bálta Havannába téríteni az Eastern Airlines légitársaság Miami és Chiago között köz­lekedő járatát. A gépen há­rom szolgálaton kívüli piló­ta tartózkodott, akiknek kö­zelharc árán sikerült legyűr­ni az egyik stewardess tor­kának élesített csavarhúzót szegező Juan Miguel Borges Guerrát. A fiatalembert Mia­miban átadták az FBI em­bereinek. a három pilótát ki­sebb sérülésekkel kezelik. STRASBOURG Hatalmas tűz ütött ki pén­teken este a Rajna-menti Strasbourg francia kikötő­ben. amikor a kis Marie- Jeanne tankhajón, amelybe éppen szuperbenzint szivaty- tyúztak át svájci Veronica tankhaióról. robbanás tör­tént. A Marie-Jeanne kapi­tányának 16 eves fia a lán­gokban eltűnt, s valószínűleg életét vesztette. Két matróz sebesült még meg a lángok­ban. amelyek a tűzoltóság szerint „isteni rsoda” folytán nem terjedtek át a többi ha­jóra. MONTREAL Bomba robbant péntek«« egy telefonrelé-áUomáson Mp-t-eal közeliben. A vo­nalak megszakadtak, a kelet­kezett kárt a rendőrség 200 ezer dollárra becsüli. A Bell Telefontársaság képviselői* nem tudott választ adni ar­ra. vajon miért éoners á relé-állomást választotta a -»ríns'iá a robbantás színű helyéül. I

Next

/
Thumbnails
Contents