Szolnok Megyei Néplap, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-04 / 208. szám
1971. szeptember 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A Cement- és Mészművek selypi gyárában 200 millió forintos beruházással azbesztcement (eternit) nyomócső gyárat létesítettek. Építését 1968 őszén kezdték meg, próbaüzeme 1971. június 8-án indult, augusztus 20-án pedig már teljes üzemmel dolgoztak. Olasz gyártmányú gépsorral 5 méter hosszú, víz és egyéb folyadékok, valamint gáz vezetésére alkalmas csöveket gyártanak. — Képünkön: Dolgozik a csőgyár. (MTI foto — Kun kovács László felv. — KS) Janus Pannonius kötete 1972-ben Janus Pannonius halálának 500. évfordulója. Ebből az alkalomból megjelenik a hajdani pécsi püspök — a latin író, költő — első teljes magyarnyelvű verskötete. Irodalmi életünk régi adósságot törleszt ez. zel a kiadással: Janus Pan. nonius összes versei ugyanis mindeddig nem láttak napvilágot nyomtatásban. A kötetet a Tankönyvkiadó jelenteti meg és a pécsi Szikra Nyomda készíti el. Az évforduló alkalmából több neves költőnk megbízatást kapott a műfordítások elkészítésére. A munka zömét a Pécsett élő József Attila-díjas költő, Csorba Győző végzi. Csorba Győző a nagy középkori költőnk verseinek mintegy 2600 sorát ülteti át magyar nyelvre. A verskötet — a terv szerint — a jövő évi „költészet napjára” kerül majd az olvasók kezébe. Léser kutatás Korunk nagy tudományos felfedezése, a lézer alig egy évtizedes múltra tekint vissza, s alkalmazásának rendkívül nagy jövője van az orvostudományban, a biológiában, a híradástechnikában, a vezeték nélküli energiaátvitelben és számtalan más területen. Az ezzel kapcsolatos elméleti kérdések megoldásé, ban fontos szerepet vállaltak a szegedi József Attila Tudományegyetem Kísérleti Fizikai Intézetének kutatói. Ezt a tevékenységüket jelentős helyi hagyományokra alapozzák. A szegedi egyetemen ugyanis csaknem öt évtizede folytatnak lumi. neszcencia-kutatásokat, amelyeknek tudományos alapja azonos a lézer-kutatással: a különféle anyagok által ki. bocsátott úgynevezett hidegfény tulajdonságainak vizsgálata. A tanszék ilyen irányú kutatásait a Magyar Tudományos Akadémia is intenzíven támogatja. Eredményeikkel nagy nemzetközi elismerést vívtak ki. Ennek egyik megnyilvánulása, hogy együttműködési megállapodást kötöttek a Bjelorussz Tudományos Akadémia Fizikai intézetével. Az együtt, működés különösen a folyadék-lézerek kutatásával kapcsolatos. Az együttműködés kiterjed a tudományos mun. katársak kölcsönös cseréjére, a tudományos vizsgálatok eredményeinek, a publikációknak a cseréjére is. Induló szerviz üzemünkhöz szakmai vezetőt felveszünk. Feltételek: Szerviz üzem vezetésre jogosító szakmai képesítés, felkészültség, megfelelő irányítási gyakorlat, kellő közgazdasági ismeretek; Továbbá NYOMDAIPARI GÉPMESTERT sokszorosító üzemünkbe felveszünk Fizetés: Megegyezés szerint Jelent ke zés: TEMPO Ksz, Gábor Á. tér 1/a Telefon: 11—301. — Bíróné Nem falanszter Országos íudományos értekezlet A Hajdú-Bihar megyei tanács kórházának rendezésében pénteken Debrecenben megkezdődött a középkáderek 2. országos tudományos értekezlete. Az ország minden részéből több mint ötszáz klinikai és kórházi ápolónő, műtős, asszisztens vesz részt a kétnapos tanácskozáson. A Kossuth Lajos Tudományegyetem aulájában tartott ünnepi megnyitón részt- vett dr. Farádi László, az egészségügyi miniszter első helyettese, Sikula György, a megyei pártbizottság titkára, és Kiss Imre, a megyei tanács elnökhelyettese. Dr. Károlyi György, a Hajdú-Bihar megyei tanács egészségű pví osztályának vezetője köszöntötte a tanácskozás részvevőit, majd dr. Farádi László miniszterhelyettes mondott megnyitó beszédet. Az értekezlet bevezető előadását dr. Lukáts Jenő, az Egészséeügyi Minisztérium főosztályvezetője tartotta „A középfokú egészségügyi szakképzés feladatai” címmel, A kétnapos tanácskozáson három szekcióban több mint száz előadást tartanak az ország különböző gyógyintézeteiből, kórházaiból, falusi körzeti orvosi rendelőiből érkezett középkáderek. Az előadások foglalkoznak az egészségügyi dolgozók egyes rétegeinek társadalmi elismerésével és helyzetével, az ápolónők szerepével a különböző betegségek kezelésénél, kórházi gondozással kapcsolatos tevékenységgel, a koraszülöttek intézeti ápolásával és sok más, nagy érdeklődésre számottartó témával. Áz olajbányászat „mellékterméke" Az alföldi olajbányászok Szolnok, Csongrád és Békés megye területén, a kutatás „melléktermékeként” eddig száznál több termálvizet termelő kutat tártak fel és adtak át hasznosításra a tanácsoknak, illetve a mezőgazdasági nagyüzemeknek. Csongrád megye területén az utóbbi egy év alatt tizenöt—húsz melegvizű forrással gyarapították a hévíz termelő kutak számát. Szentes, Makó, Apátfalva, Röszke és más községek térségében felszínre hozott melegvíz napi hozama eléri a 8000—9000 köbmétert. Szolnok megyében negyven fölé emelkedett a termálvíz nyerő kutak száma. Az ember tragédiájának falanszter jelenete merülhetett fel néhány szülő lelki szemei előtt, amikor gyermeküket az általános iskola első osztályának megkezdése előtt iskolaérettségi vizsgálatra vitték. Talán azt gondolták, hogy most az orvos és a pszichológus egyszer s mindenkorra dönt a gyermek sorsáról — ezért nyugtalankodtak néhányan, — s vonták kétségbe az egész vizsgálat hasznosságát. E Szolnokon három éve működik a Gyermekideggondozó és Lélektani Intézet, és a kisgyerekes szülők még nem szokták meg az ott folyó iskolaérettségi vizsgálatokat. Az újdonságtól való félelem és esetenként a szülői hiúság az ellenérzések táplálója. A hatéves gyermekek nagy többsége érett arra, hogy megkezdje az általános iskolai tanulmányokat. Testi és szellemi fejlettségük eléri I azt a szintet, hogy az iskolai követelmények nem jelentenek számukra veszélyes megterhelést. A gyermekek 10— 15 százaléka azonban nem válik hatéves korára iskolaéretté. A veszélyek elkerülését szolgálja az iskolaérettségi vizsgálat, amely általában háromszori vizsgálatot jelent. Az óvodás gyermeket megvizsgálják az óvónők — megadott szempontok alapján. Az óvodában végzett megfigyelések és a vizsgálat után az iskolakezdés előtt álló gyermek orvoshoz kerül. Akik: nem jártak óvodába, azokat rendszerint az orvos vizsgálja meg először. A gyermekorvosi vizsgálatot különös gonddal végzik el azoknál a gyermekeknél, — akik az óvónők vizsgálata során nem érték el a szükséges eredményt Ha az orvos úgy látja, hogy a gyermek egyértelműen iskolaérett, kiadja az erről szóló igazolást és a gyermeket be lehet íratni az iskolába. Ha kétségek merülnek föl, akkor az orvos beutalót ad a Gyermekideggondozó és Lélektani Intézetbe, ahol alapos szakvizsgálat és a szülőkkel történő beszélgetés alapján döntenek arról, hogy a gyerek iskolaérett-e. Szükség esetén ezt a vizsgálatot többször is megismétlik. Ha például a gyermek először áprilisban került be az intézetbe, s akkor nem volt iskolaérett, augusztusban újra behívják, milőtt az utolsó szót kimondanák, hiszen néhány hónap is sokat jelenthet fejlődése szempontjából. Sok szülő azzal érvel, hogy gyermeke például egész csomó verset tud, tehát lehetetlen, hogy nem iskolaérett. Az iskolaérettséget azonban sohasem egy bizonyos képesség alapján döntik el. A gyermek csak akkor alkalmas az iskolai tanulmányok megkezdésére, ha testi, értelmi, beszéd- és szociális fejlettsége egyaránt megfelel az iskola által támasztott követelményeknek. Áz értelmi fejlettség a kritikus pont. A szülők azt veszik legnehezebben tudomásul, — hogy gyermekük értelmileg megfelel ugyan, de például testileg, — vagy szociálisan nem. Ez utóbbi azt jelenti, hogy még nem képes alkalmazkodni a közösséghez, annak követelményeihez, például feláll, kimegy az óráról, közbeszól engedély nélkül, nem azért, mert „rossz”, hanem azért, mert nem képes még belátni, hogy saját-, és a közösség érdekében alkalmazkodnia kell. De iskolaéretlen akkor is, ha például még nem tudja mozdulatait megfelelően koordinálni, „ügyetlen”. — Az ilyen gyereket különösen sok kudarc éri. Belényi Angéla, a szolnoki Gyermekideggondozó és Lélektani Intézet pszichológusa, Arról kérdeztem, mi történik azokkal a gyerekekkel, akiket iskolaéretlennek nyilvánítanak? — Nagyon erőteljesen szeretném hangsúlyozni, hogy az iskolaéretlenség nem azonos a szellemi fogyatékossággal. Az iskolaéretlen gyermek esetében rendszerint fejlődésbeli késésről van szó, amely példáui eredhet hosz- szú betegségből, koraszülésből, beszédhibából, ingerszegény környezetből. Az ilyen elmaradás az esetek túlnyomó többségében egy év alatt nyomtalanul eltűnik és a következő évre a gyermek iskolaérett lesz, hiszen ebben a korban igen gyors a fejlődés. Tehát mindössze annyi történik, hogy a gyermek egy évvel később kezdi az iskolát. Ez a késés azonban megtérül, hiszen a gyermek számára az iskola valóban hasznos és eredményes lesz. Ellenkező esetben viszont egy csomó kudarc érheti, s egész életére kiható lelki sérüléseket szenvedhet. — Mennyi ideig tart a vizsgálat? — Egy vizsgálat általában egy órát vesz igénybe. Szükség esetén azonban megismételjük a vizsgálatot. — Sok szülő vitatkozik a vizsgálat után? — Elég gyakran előfordul. — Mi ennek az oka? — Főleg a hiúság. A szülők általában egy kicsit önmagukat is szemlélik a gyermekben, ezért nehezen veszik tudomásul, hogy nem érte el az iskolaérettségi szintet. Gyakran a félreértés is közrejátszik. Azt hiszik, a gyermekükről szellemi fogyatékosságot állapítottunk meg. Pedig a szellemi fogyatékosoknál éppen ellenkezőleg, nem tanácsoljuk, hogy várjanak egy évet a beiskolázással, hiszen a szellemi fogyatékosság nem szüntethető meg. E Él a szülők között egy olyan nézet, hogy az iskolában az iskolaérettségi vizsgálat eredményei alapján — megkülönböztetést tesznek a gyerekek között, azzal, hogy „jó” és „gyenge” osztályokat alakítanak ki. Buday Péter, a szolnoki városi tanács vb művelődés- ügyi ostzályának vezetője erről a következőket mondotta: — Az iskolák csupán olyan Igazolást kapnak, amely a gyermekek iskolaérettségét bizonyítja, de nem részletezi a vizsgálat eredményét. Különbséget egyáltalán nem lehet tenni az első osztályban, hiszen valamennyi gyermek egyforma (az iskolaérettséget bizonyító) papírral jön. A félreértés abból származhat, hogy néhány iskola már az első osztályokban tagozatokat hozhat létre. — Elsőben azonban csak ének és testnevelés tagozat indul, a gyermekeket tehát csupán e képességeik alapján válogatják ki teljesen függetlenül a pszichológiai vizsgálatok eredményétől, a gyermekek általános értelmi szintjétől. « Az iskolaérettségi vizsgálatok igen nagy mértékben segítenek a magasabb szintű oktató-nevelő munka alapjainak megteremtésében. Legfőbb céljuk, hogy minél kevesebb gyerek érezze kínos kötelességének az iskolá- bajárást, — minél kevesebb gyerek számára legyen az iskola kudarcok sorozatának színhelye Félelmektől, rossz gátlásoktól mentes új generáció neveléséhez járulnak hozzá, ezért társadalmi hasznosságuk is felbecsülhetetlen. B. A. Dinnyeszakértő A boltos meglékelte a dinnyét, és mintha csak ő termesztette volna, oly büszkén mutatta felém sötétpiros, kásás, fekete magvú belét. Már nyúltam is örömmel a dinnye után, amikor hátulról valaki lefogta a kezemet. — Megőrült? Kolerát akar kapni ettől a töktől? x Zsombolya Ede állt 3 t'göttem, vészes arckifejezéssel. — Látszik, hogy itt nőtt fel a pesti aszfalton — folytatta megvetéssel — Nem ismeri a fajdinnyét és képes megvenni egy ilyen elfajzott dinnyét, uborka- és tökbeütésseL — Kérem, ez a dinnye nincs el- fajzva — szólt közbe sértődötten a boltos. — Érdekelt féllel nem vitatkozom— jelentette ki Zsombolya erélyesen és ismét hozzám fordult: — Tudja, úgy ismerem a görögdiny- nyét, mint a saját fejemet... Árvái gyerek vagyok én, ha nem tudná... — Az mit jelent? — kérdeztem, mert Zsombolya Edéről sok mindent tudtam eddig, csak éppen azt nem, hogy árvái gyerek. — Ott nőttem fel Árvában, a nemes görögdinnyék földjén... Vagy maga nem is hallott még az árvái fajdinnyéről? — Eddig még csak a hevesi fajdinnyéről hallottam — vallottam be szégyenkezve. Zsombolya Ede fölényesen legyintett: — Heves megye meg Árva megye, az kettő! No, de nem akarok itt mezőgazdasági szakelőadást tartani magának, a fontos az, hogy legalább most az egyszer jó dinnyét vigyen haza. Majd én választok magának. Nem mondom, nem volt nehéz dolga Zsombolyának, mert a meg- lékelten kívül már csak egyetlen darab görögdinnye volt az üzletben. Zsombolya szakértőén megpaskolta a két tenyerében, és azután a kezembe nyomta a súlyos gyümölcsöt. — Ez dinnye! — mondta könnyedén. — Ezt nem is kell meglékelni, ne menjen ki a zamatja. Mondom, árvái gyerek vagyok én, a dinnyevásárt nyugodtan rámbízhatja. Örömmel indultam haza a tízkilós dinnyével. Hiába, mégiscsak más az, ha szakértő választja ki a diny- nyét, ami egy kicsit mindig zsákbamacska. Alig palástolt büszkeséggel vágtam fel a dinnyét az ebédhez. Halvány rózsaszínű húsában csupa éretlen, fehéres mag sápadozott. Az íze pedig vetekedett a legjobb befőzési ecetével. — Nem értem — mondtam levertem — Zsombolya Ede választotta ki, ő pedig ért a dinnyéhez, mert árvái gyerek. — Ügy — mondta gúnyosan a | feleségem. — Ha annyi eszed vol- Z na, mint egy kisdiáknak, akkor t tudnád, hogy ott fent Árvában, a » zord hegyek közt egy kis zabon és málnán kívül egyéb nem terem. Elvem, hogy a feleségével ne vi- ; tatkozzon az ember, legyen bármennyire is igaza. Nem feleltem hát semmit, hanem mentem vissza gyorsan a gyümölcsárushoz. — Adja csak ide azt a dinnyét, amit az előbb meglékelt — szóltam. — Nem lehet — vigyorgott a boltos —, azt már elvitte a Zsombolya úr. Heves Ferenc v
