Szolnok Megyei Néplap, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-25 / 226. szám
1971. «zeptemSef 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Egy személynek, családnak csak egy lakása és egy üdülője lehet Kötelező a személyi tulajdon mértékét meghaladó ingatlanok értékesítése Az MTI hírmagyarázója írja: A telektulajdon, illetve a lakás- és üdülőtulajdon rendezéséről szóló kormányrendelet az MSZMP KB és a kormány múlt évi lakásgazdálkodási határozatából indul ki. Létrehozásukkal a kormány célja, hogy megszüntesse a társadalmi viszonyainktól idegen többlettulajdont, felszámolja a telekspekulációt, az űzér' edés- nek, az árfelhajtásnak és a jogtalan haszonszerzésnek a többlettulajdonban rejlő lehetőségeit, gátat vessen a lakásokkal, üdülőkkel folytatott nyerészkedési törekvéseknek, ugyanakkor elősegítse a lakás- és üdülőépítkezést. A két jogszabály pontosan meghatározza a személyi tulajdon mértékét: egy személynek, illetve egy családnak csak egy lakása és egy üdülője, illetve ezek helyett egy-egy beépítetlen lakj és üdülőtelke lehet. Egy családnak számít: a házastársak, kiskorú gyermekeik és a házastársakkal együtt lakó nagykorú nőtlen, illetve hajadon gyermekek. Több lehetőség A kormány a múlt évben széles körű intézkedést hozott a lakás- és üdülőtelek Iránti igények fokozottabb kielégítése és a társadalmilag elítélendő telekállomány- felhalmozás megakadályozása érdekében. Az új telekellátási rendszer hatása már érződik. A jogszabályok fékezték a további felhalmozást. a progresszív adóztatás nyomán javult a kereslet és a kínálat aránya, szélesebb rétegeknek nyílt lehetőségük a telekszerzésre. A telektulajdönt szabályozó új rendelet még hatékonyabban fellép a spekulációval szemben, tovább korlátozza az indokolatlan, járadékszerű jövedelmeket, mert nemcsak jogos mértéket meghaladó tulajdonszerzés lehetőségét zárja ki, hanem kötelezővé teszi a meghatározott mértéken felüli telkek — bizonyos türelmi időn belüli — értékesítését A rendelet kizárja, hogy az, akinek már van egy lakóAz MTI hírmagyarázója írja: A Munkaügyi Minisztérium és a Szakszervezetek Országos Tanácsa 60 nagy- vállalatnál végzett helyszíni vizsgálat, továbbá az állami és szakszervezeti szervektől kapott tájékoztatás alapján megállapította, hogy az 1970 —75 évekre szóló kollektív szerződéseket — néhány indokolt kivételtől eltekintve — az előírt határidőre megkötötték. A szerződések összessége mind tartalmilag, mind formailag megfelel a követelményeknek. A korábbi szerződésekhez képest most igen előnyös volt, hogy kidolgozásuk a vállalati ötéves tervek véglegesítéséhez kapcsolódott. \ így jobban össze tudták hangolni az igényeket a lehetőségekkel, jobban megalapozhatták a vállalati kötelezettségek teljesítését Élőnk viták A korábbiaknál gondosabban készítették elő a vitákat több időt adtak a dolgozóknak a tervezet tanulmányozására. Ennek is tulajdonítható. hogy a vállalatok háromnegyed részénél a dolgozóknak több. mint a (Ei le, ezen belül a vállalatok és egy üdülőtelke, újabbat szerezzen, kivéve, ha örököl. Aki több beépítetlen telekkel rendelkezik, annak a személyi tulajdon mértékén felüli többletet 1972. december 31-ig el kell adnia, vagy másként kell átruháznia. Ha ezt a kötelezettséget nem teljesíti, a helyi tanács rendeli el az értékesítést. Telek háztájiként Sokan használnak azonban — különösen községekben — beépítetlen telket háztáji gazdaság céljaira, mezőgazdasági művelésre, s az ilyen telkek kötelező eladásának előírása az említett személyek jövedelmét, illetve megélhetését veszélyeztetné. Ezért ezekben az esetekben a kötelező tanácsi" értékesítés csak akkor rendelhető el, ha a lakosság telekigénye másképpen nem elégíthető ki. A lakás- és üdülőtulajdont szabályozó rendelet szerint az a személy, Illetve család, akinek már van saját lakása és üdülője, többet nem szerezhet. A korlátozás nem vonatkozik az öröklésre. A méltányosságot szem előtt tartva mondja ki a rendelet, hogy az a nagykorú személy, aki kiválik a családból, a maga részére — a családi tulajdon mértékén felül — további saját lakást szerezhet. Ilyen esetben azonban köteles a lakásba hat hónapon belül beköltözni. Amennyiben egy személy vagy család tulajdonában egynél több lakás, illetve üdülő van, a többletet köteles legkésőbb 1973. december 31-ig értékesíteni. Ha a tulajdontöbbletet a kormányhatározat életbelépése után — öröklés, házasság, örökbefogadás, összeköltözés útján — szerezte, úgy azt két éven belül értékesítenie kell. Akinek a lakáson és üdülőn kívül beépítetlen telke is van, annak az előírt mértéket meghaladó tulajdont úgy kell értékesítenie, hogy — egy lakásnál és egy üdülőnél, vagy — egy lakásnál és egy beépítetlen üdülőteleknél, vagy felénél a kollektíva mintegy 75 százaléka vett részt a1 vitában. A legtöbben a túlmunka csökkentését, a bérezési arányok megváltoztatását, a törzsgárda-tagok kedvezményeinek bővítését a munkaruhák minőségének javítását, illetve kihordási idejének csökkentését indítványozták. A vállalatok lényegesen nagyobb gondot fordítottak az új szerződésekben a túlmunka szabályozására, bár ezzel kapcsolatban a koncepciók meglehetősen eltérőek. A kollektív szerződéseknek körülbelül a fele az eddiginél szigorúbban, egyhatodában lazábban vonták meg a túlórák korlátáit, a többi esetben kisebb-na- gyobb változtatásokkal általában a régebbi gyakorlatot követik. A Munkaügyi Minisztérium és a SZOT a túlmunka szabályozásának tendenciáit helyesnek tartja; hangsúlyozva, hogy szervezési és egyéb intézkedésekkel kell segíteni a szabályozások realizálásét. A persneblívikus szemlélet hiánya Az elemzés megállapítja, hogy egyes vállalatoknál ke— egy beépítetlen lakóteleknél és egy üdülőnél, vagy — egy beépítetlen lakóteleknél és egy beépítetlen üdülőteleknél több ne maradjon. Az értékesítési kötelezettség nem vonatkozik azokra a többlakásos, de hatszobásnál nem nagyobb épületekre, amelyeknek egy részében a tulajdonos vagy családja lakik. A lakásra és a telekre vonatkozó értékesítési kötelezettség alól a helyi tanácsok indokolt esetekben felmentést adhatnak, illetve a határidőt meghosszabbíthatják. Az értékesítési kötelezettség alól a megyei tanács általános érvényű felmentést olyan községek területére adhat, ahol a lakásigényeket már kielégítették. A felmentés nem vonatkozik az üdülő- és beépített üdülőtelektulajdonra. Ve^őt a tanács is jelölhet Ha valaki értékesítési kötelezettségének a meghatározott időpontig nem tesz eleget, akkor a vevőt a tanács jelöli ki. A tanácsi határozat után a tulajdonos csak a megjelölt személynek adhatja el az ingatlant. Ha ilyen esetben a bérlő vásárolja meg a lakást, részére az OTP kölcsönt nyújthat Előírják a rendeletek, hogy akinek az előírt mértéknél több lakása, üdülője, vagy beépítetlen lakó-, illetve üdülőtelke van, ezt 1972. június 30-ig köteles bejelenteni az állandó lakóhelye és az Ingatlan fekvése szerint Illetékes helyi tanácsnál. Előírják a rendeletek azt ts, hogy kártérítés nélkül állami tulajdonba veszik azoknak a személyeknek a beépítetlen telkét lakás- és üdülőtulajdonát, akik 1963. március 22-e után jogtalanul hagyták el az országot és a hazatérést megtagadták. Nem vonatkozik a rendelkezés azokra, akik 1970. december 31-ig végképo visszatértek az országba, vagy ezt a szándékukat bejelentették és 1972. december 1-ig hazatérnek. vés olyan feladatot iktattak a szerződésbe, amely elősegítheti a belső tartalékok feltárását. A perspektivikus szemlélet hiányával magyarázható, hogy egyes helyeken csupán egy évre szabályoztak konkrét feladatokat az öt évre szóló szerződésekben. A korábbinál kisebb mértékben ugyan, de előfordultak a szerződésekben jogszabályokkal ellentétes előírások is. amelyek természetesen érvénytelenek, ezeket a vállalatoknak mó- dosjtaniok kell. A vizsgált vállalatok többségénél a részesedési alap felosztásában alapvető változtatásokat nem terveztek. A közvetlen anyagi .ösztönzésre szánt összeg aránya a vállalatok körülbelül felénél emelkedett, negyedénél változatlan. a többinél csökkent. A vállalatok többsége 1971-re 3 százalékot meg nem haladó bérfejlesztést tervezett. A minisztérium és a SZOT hiányosságként említi, hogy a vállalatok többségénél nem szabályozták a bérfejlesztés módjait, azt, hogy a többletösszegeket az alapbér növelésére, a kereseti arányok javítására vagy például ösztönzőbb bérformák bevezetésére akarják-e felhasználni. Lakásép tés a rész esedési alapból Általában nagyobb összegeket szánnak a dolgozók lakásépítésének segítésére, elsősorban a részesedési alapból költenek ilyen célokra, a fejlesztési alap egy részével inkább vidéken támogatják a lakásépítést. A vállalatok tekintélyes része azonban még mindig nem él a lehetőséggel, több üzem viszont a termelő, a szociális és egyéb beruházások miatt nem tud lakásépítési alapot létrehozni. A szociális és kulturális célokra körülbelül annyit fordítanak, mint eddig, Az MTI hírmagyarázója írja: 1968-tól — azóta, hogy a kormány határozatot hozott a sütőipar fejlesztésére — újabb pékségek termelésbe állításával a lakosságnak sütőipari termékekkel való ellátása javult, azzal együtt is, hogy a kereslet mennyiségileg növekedett és összetételében is változott. 4SI millió kapacitás növelésre Az említett kormányhatározat nyomán 451 millió forint költséggel a sütőipar napi kapacitását 914,5 tonnával bővítették — ez az előirányzott fejlesztésnek 96,2 százalékos megvalósítását jelenti. A rekonstrukciós fejlesztés előirányzatát viszont 118,4 százalékra teljesítették. Az állami szektoron kívüli „egyéb” szektorok — zömmel mezőgazda- sági termelőszövetkezetek és ÁFÉSZ-ek — 42 új sütőipari üzemet létesítettek és újbóli üzemeltetésre átvettek 108 olyan pékséget, amelyet korábban leállítottak. Az egyéb szektorhoz tartozó pékségek száma az 1967. évi 578-ról 1970 végére 699-re emelkedett, s ez azt jelenti, hogy itt a napi kapacitás több mint 206 tonnával bővült. Az állami és az egyéb szektorban — az utóbbihoz különben a téesze- ken és az ÁFESZ-eken kívül a magánszektor is hozzá tartozik — összesen az elmúlt három évben 1120,6 tonnával fejlesztették a napi teljesítőképességet Ugyanakkor a rossz állag miatt kényszerűségből leállított állami sütőipari üzemek napi 506 tonnás „kiesést” jelentettek a termelésből, így a termelőkapacitás gyakorlatilag csak napi 614 tonnával bővült. A lakossági igények teljes kielégítéséhez napi 5850 tonna sütőipari termékre lenne szükség, ezzel szemben 5385 tonnára van kapacitás. Mivel a még termelő üzemek nagyfokú el- használódottsága miatt többet le kell állítani, mindenképpen szükséges a további, folyamatos kapacitásfejlesztés. Javult a minőség Kidolgozták és életbe léptették a kenyérszabváuyt. A KERMI vizsgálatai és a területi ellenőrzések tapasztalatai szerint a finom pékáru minősége javult.. A kenyér minőségét és szabványszerú- ségét tekintve is tapasztalható javulás, azonban főleg az elavult üzemekhez kapcsolódó területeken, illetve hét végén vagy kettős munkaszüneti napokon még vannak panaszok a minőség ellen. A KERMI vizsgálati eredményei szerint a fehérkenyérből vett minták 20, a félbarna kenyér mintáinak 15 százaléka nem felelt meg a szabványnak. Nemcsak gyártási fogyatékosságokról mindenekelőtt a gyermekintézményeket igyekeznek bővíteni. Előtérbe ke.—.v-Ä a törzsgárdának nyújtott kedvezmények. A legváltozatosabb formákban jutalmazzák a vállalatokhoz leghűbb dolgozókat. Sok helyütt maga. sabb év végi részesedést, esetenkénti jutalmazást szabtak meg számukra, egész sor helyen pótszabadságot kapnak a tözsgárdatagok. némelyik vállalatnál béremelést írnak elő a nyugdíjazás előtt állók és régóta ott dolgozók számára. Számos esetben azonban nem kapcsolták össze helyesen a kollektív szerződéseket és a törzsgár- da-szabályzatot, előfordult, hogy a törzsgárda-szabály- zatban rendeztek olyan kérdéseket. amelyekről a kollektív szerződésben kell intézkedni. van szó, hanem a szállításból és kereskedelmi tárolásból eredő minőségromlásról is. Valamelyest javult, de még mindig jelentős a súlyhiányos termékek aránya, aminek oka az is, hogy a sütőipar technikai ellátottsága nem kielégítő. A belkereskedelmi miniszter utasítása szerint kötelező a kenyér csomagolása, s ezt az AKF rendszeresen ellenőrzi. Gyakori gond, hogy nincs megfelelő mennyiségű, illetve nagyságú papír és zacskó. Az értékesítő hálózat — és ezen belül a sütőipari szaküzletek száma — mintegy 300 bolttal növekedett. A sütőipar műszaki fejlesztését nehezíti, hogy a gépek és berendezések gyártásával foglalkozó ELGEP és ÉBGV a megrendelések teljesítését csak egy—másfél évre vállalja és a visszaigazolt megrendeléseket sem teljesíti mindenkor határidőre. Kétségtelen viszont, hogy a gyártó vállalatok is igen nehezen alkalmazkodhatnak az esetenként egy-egy gépre vonatkozó rendelésekhez. Bizonyos készletekre lenne szükség. Késedelmesen teljesítik a kormányhatározatnak azt az előírását, hogy licenc-vásárlásokkal kell egyes sütőipari gépek hazai gyártását biztosítani. Változatlanul probléma, hogy a sütőipari laboratóriumokból — a felhasználás időpontjához viszonyítva — későn küldik meg a liszt minősítését az üzemekbe. Előfordul, hogy az árut már el is adták, amikor a „körzeti” laboratóriumból közlik a felhasznált liszt minőségi mutatóit, amelyhez alkalmazni kellett volna a megfelelő A nők helyzetének javításáért Az új kollektív szerzőcK sek sokoldalúan intézkednek a nők helyzetének ja. vitásáról. Egyes helyeken a gyermeküket egyedül neveli nőket mentesítik a túlmunka alól, másutt erősen korlátozták a női túlmunka felső határát, az éjszaka: munkát. A nők egyes csoportjai részére rendszeres pótszabadságot, jutalomszabadságot és sok egyéb kedvezményt engedélyeznek. Mindent egybevetve a tapasztalatok általában kedvezőek, a vállalatok szakmai és szakszervezeti vezetőinek, valamennyi dolgozójának joga és kötelessége, hogy érvényesítse a vállalat alkotmányát, a kollektív szerződés előírásait. technológiát. Gondot jelent az is, hogy a sütőipari vállalatok nem rendelkeznek megfelelő raktártérrel. 1970-ben -például a kötelezően előírt tíznapos lisztkészlettel szemben országos átlagban 7,7 napra elegendő készlet volt. Egyik-másik sütőüzemben mindössze három napra elegendő lisztet tudnak raktározni. Kevés a szakember A sütőiparban foglalkoztatottak száma — a kormány- határozat végrehajtásának eredményeként — növekedett, ugyanakkor a képesítéssel rendelkező munkások aránya a munkások összlét- számához képest az 1967. évi 72 százalékról 1970-re 61 százalékra csökkent. A rendszeres éjszakai munka mellett nagymértékű túlóráztatással igyekeznek pótolni a munkaerőhiányt. A szakmunkások — dagasztok, vetők — azokban a hónapokban, amelyekben kéthapos ünnep van, a megengedettnél több órát dolgoznak; például 1971 márciusában — ekkor volt húsvét — szinte általános volt, hogy 300-nál több órát számoltak el. A jelenlegi bérdifferenciálással nem alakul úgy a szakma elismert, idősebb szakmunkásainak keresete, amint ez megilletné őket. Kevesebben jelentkeznek sütőipari tanulónak, mint amennyire szükség lenne, s a felszabadult fiatal szakmunkások is sokan otthagyják a nehéz szakmát, a sütőipart. Bőven van pótolnivaló a szociális ellátottság (öltöző, zuhanyozó, üzemi étkezés) terén is. s( A Vas- és Faipari Szövetkezet felvételt hirdet betanító hegesztő tanfolyamra. Ä jelentkezők alapfokú hegesztő tanfolyamot vésznek, a tanfolyam elvégzése után mint hegesztők dolgoznak. Jelentkezhetnek nők, férfiak egyaránt Iskolai végzettség minimum VI. ált. Jelentkezés: Szolnok, Ostor u. 1« A Munkaügyi Minisztérium és a SZOT az új kollektív Eredmények és gondok a sütőiparban
