Szolnok Megyei Néplap, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-19 / 221. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. szeptember 19. Csáki István s Gondolatok a tudományos és műszaki forradalomról E forradalom hatásai Régi szavalt, új használatban Ahhoz kétség nem férhet, hogy ez a folyamat az egyes országok tudományos, műszaki életében, a műszaki, technikai haladásban, a termelés, a forgalmazás, a jövedelem, az életkörülmény alakulásában egyre szélesebben fejti ki hatását. A legérzékenyebben és leggyorsabban a szocialista országok — különösen pedig a KGST-be tömörült tagállamok — gazdaságai reagálnak a tudományos és műszaki forradalomra. Ezért is voltak képesek ezek az országok leküzdeni az ipari fejlettség területén az évszázados elmaradottságot, a második világháború óriási kártételét és vívtak ki maguknak megfelelő tekintélyt, teremtettek szilárd pozíciót a gazdasági világverseny területén. A KGST-be tömörült szocialista országok különösen a következő lépésekkel teremtenek a fejlődésben új lehetőségeket, tárják szélesre az utat a tudományos és műszaki forradalom előtt: 1. A legutóbbi tíz esztendőben szinte valamennyi tagország megvizsgálta gazdasági élete irányításának egész rendszerét és igazította azt az új követelményekhez Ez a vizsgálat és átalakítás nem egyformán ment végbe az egyes szocialista országokban. Történtek a vizsgálat és az új gazdasági irányítás bevezetése területén hibás lépések is, ami például a csehszlovák gazdaságban 1967 végére már nagy erővel jelentkezett Az egyes országok gazdasági irányítási rendszerében fenntartott különbségek ellenére valamennyinek központi gondolata és vezérelve volt, hogy elhárítsa az akadályokat a szocializmus gazdasági törvényei elől; lehetőséget teremtsen azok érvényesüléséhez; erősödjenek meg a szocialista árutermelési viszonyok; jussanak megfelelő ranghoz és szerephez a szocialista értékformák; váljon még teljesebbé az anyagi javak felosztásában, a személyi jövedelmekben a szocialista elosztás elve. Mindez egyben az előző időszak úgynevezett hiánygazdálkodásáról a szocialista árutermelő gazdaságra való átváltást, fokozatos átállást is megalapozta. A gazdaságirányításnak bevezetett új rendszere fellendülést, pezsgést, dinamikus fejlődést eredményezett az egyes szocialista országok gazdasági életében, amihez a mi népgazdaságunk legutóbbi három esztendős fejlődése kellő bizonyíték. A szocialista országok belss gazdasági irányítási rendszere — és azok fokozatos továbbfejlesztése — biztosíték ahhoz, hogy a tudományos és műszaki forradalom nem ütközik az egyes országok gazdaságán belül leküzdhetetlen akadályokba, ellenkezőleg, hatása mind jobban érvényesül. 2. A szocialista országokban állandó napirendi téma a tudományokkal való foglalkozás. A pártvezetés szintjén kidolgozásra kerültek a tudománypolitikai irányelvek, az állami vezet tésben a tudomány fejlesztésének és hatásának eredményei, hasznosításának átfogó programja. A legtöbb KGST-ország foglalkozik az oktatás rendszerének komplex fejlesztésével. A szocialista országok tudományos élete gyorsan fejlődik. Ennek is köszönhető, hogy a termelés új ágazatai — vegyipar, számítástechnikai ipar, műszálgyártás, stb. — gyorsan törnek előre. 3. Mindezeken túl a szocialista világgazdaságnak további fejlődésében, a tudományos és műszaki forradalom lehetőségeinek kihasználásában meghatározó szerepe van a KGST keretében alakuló, formálódó gazdasági együttműködésnek, a bontakozó integrációs folyamatnak, amiben a 25. ülésszak a „Komplex Program” kidolgozásával szinte új fejlődési szakaszt nyitott meg azáltal, hogy 15—20 esztendőre előre felvázolta a fejlődés és együttműködés távlatait. A szocialista tagországok politikai és szaksajtójában a komplex program elfogadását a szocialista országok együttműködése ,.új fejezetének”, „új szakaszának” nevezik. Valóban, a komplex program új helyzetet teremt, mert a résztvevő tagországok egyetértése, egyeztetett érdeke, akarata és törekvése van abban megfogalmazva. Hiszünk abban, hogy a komplex program végrehajtása tovább segíti az egyes országok gazdaságát, erősíti az együttműködést, szélesíti az integrációs folyamatot és ezzel mégin- kább szabad utat teremt a szocialista országok gazdaságában a tudományos és műszaki forradalomnak. (Folytatjuk) Befejeződtek as óvodai f elvé etek Országos adatok Országszerte lebonyolították az óvodai felvételeket. Amint a Művelődésügyi Minisztériumban az MTI munkatársának elmondották, a fővárosban és vidéken a jelentkezők száma sokhelyütt ezúttal is lényegesen meghaladta a felvehetőkét. Emiatt az igényjogosultak közül — nem végleges adatok szerint — 30—40 ezer kisgyereket nem tudtak fogadni az intézmények, s még ígt is tovább növekedett a zsúfoltság az óvodák nagyrészében. Az ország több mint 3500 tanácsi és üzemi óvodájába mintegy 90—95 ezer „újonc” vonult be a napokban. Közülük 80 ezren az iskolába lépettek helyét foglalták el. Előzetes számítások alapján az óvodákban 240 ezer apróságról gondoskodnak, olyan családok gyermekeiről, ahol mindkét szülő dolgozik és nincs olyan felnőtt családtag, aki a gyermeket otthon elláthatná. A mostani összlétszám megközelíti az óvodáskorú népesség 60 százalékát. A legifjabb óvodások a következő napokban, hetekben a gyermek-közösségekben kialakult szokásokkal, élet- és munkarenddel ismerkednek, természetesen játékos formában. Az 1971— T2-es óvodai évadban — a művelődésügyi miniszter utasítása értelmében — megkezdik az óvodák számára készült új nevelési program bevezetését, amely korcsoportonként és óvoda- típusonként fokozatosan lép életbe. Gyakran tapasztalhatjuk, hogy a használatból kikerült tárgyakkal együtt a nevük is elavul. De gyakori az is, hogy a régi tárgyak újra használatba vételével a nevük is újra elevenedik. Egy olyan újra elevenedő szót mutatunk most be, amellyel kapcsolatban helyesírási problémák is adódnak. Újabban bútorgyáraink is gyártják azt az asztal magasságú, végig fiókos szekrényt, amit nagyapáink főleg fehérneműk tartására használtak. Népünk is megszerette, s a komát hangsorral nevezte meg ezt a bútordarabot. Ez a hangsor és írásforma ma már valóban elavult. A köznyelvber és a szaknyelvekben nem is vállal szerepet. Az új, modern és művészien formált bútorok bemutatóin igen gyakran ennek a végig fiókos szekrénynek neveként a kommod szó szerepel. A szó írásformáját nem tarthatjuk helyesnek, a helyes alak: komód. A szó írásformájának alakulásáról is képet kaphatunk a hangsor fejlődéstörténetéből. Az idegen eredetű komód szó a kényelmes, alkalmas, illő, kedvező jelentésárnyalatokat hordozó latin commodus szóra vezethető vissza. Ez a hangsor adott alapot a kény&mes- kedő, lakályos jelentésváltozatokat megnevező francia commode melléknévnek. Ennek főnévesedett alakja szolgált a szóban forgó fiókos szekrény megnevezésére is. A német nyelvbe Kommode alakiban került, s ebből rövidült a kommod, kommód hangsor. Régi írásainkban s még Csokonai verseiben is a commod, commód forma olvasható, és ez a változat még igen közel áll az eredeti idegen hangsorhoz. A népnyelvi komát hangalakhoz hasonló hangszerkezetű melléknév még ma sem avult el teljesen, s minősítik vele a kényelmes, a lusta embereket, viselkedés- formákat, ténykedéseket. A komótizái igealakkal már ritkábban találkozhatunk. A tétlenkedik, henyél, kifnér- ten, kényelmeskedve dolgozik jelentéstartalmakat megnevező komótizái ige közmondásainkban is szerepet vállalat. A legismertebb változat: Komótizái, mint a mészáros kutyája a napon. Arra az emberre mondják, aki lustálkodik, akinek nincs kedve a rendszeres munkához. A szóban forgó szócsaládnak van még egy tagja. Ez valóban igen ritkán kap szerepet. Legutóbb egy összejövetelen hallottuk a kom- moditás szót, s nagyon rosz- szalló értékben élt vele a felszólaló abban a mondatában, amelyben egyesek kényelmességét, kényelem sze- retetét pellengérezte ki. Dr. Bakos József „Kultúraárusító” KERESZTREJTVÉNY Dalos9 táncos katonák A szovjet hadsereg műveszegyüttese Szolnokon Több községben való sikeres bemutatkozás után péntek este Szolnokon, a Ságvá- ri Endre Művelődési Központ nagytermében lépett fel a szovjet hadsereg hazánkban állomásozó alakulatainak művészegyüttese. Az érces hangzású férfikórust, hagyományos orosz népi hangszerekre épülő zenekart, virtuóz táncosokat, kitűnő orgánumú szólóénekeseket, eleven humorú pa- ródistákat egyesítő művészeti csoport kellemes estét szerzett a közönségnek. Műsoruk rendkívül sokoldalú. Az általában specializált magyar együttesekkel ellentétben a szovjet katonák művészeti csoportja az orosz és nemzetközi folklórtól a tánczenei slágerekig minden műfajt felvesz repertoárjába. Az együttes tagjai kellő képzettséggel rendelkeznek ahhoz, hogy könnyedén tolmácsolják a különböző karakterű énekés táncszámokat. Igazán otthon azonban kétségkívül az orosz népdalkórusok és néptánc feldolgozások előadásában vannak. Ezek a csupa- líra, ballada! hangvételű, bonyolult szólamú dalok gyönyörűen szólalnak meg a Vlagyimir Szucsjov vezette kórus előadásában. A fergeteges iramú táncok pedig egyenesen az előadók akrobatikus ügyességéről tesznek bizonyságot. Nagy erénye az együttesnek és egyben közönségsikerének legfőbb biztosítéka a jóízű humor. Ez különösen a magyarul előadott dalok és az összekötőszöveg kedves kiejtésbeli torzításaiban érvényesült. A dalos, táncos szovjet katonák vendégszereplése derűs színekkel gazdagította a szolnoki kulturális programot. Kunszentmártoni, főtér, park, a sarkon a művelődési ház hirdetőtáblája. Színes falragasszal borított mind a három oldala: „Egész évben biztonság..." No persze a biztosítás. Elhiszem; de... A hirdetőtábla tulajdonos művelődési ház munkáját már korántsem mondhatjuk ilyen biztonságosnak. Nemcsak a kunszentmártoniét persze, hiszen kisebb-na- gyobb eltérésekkel hasonló helyzetben vannak a járási, községi művelődési házaink. A kunszentmártoni talán abban kivétel, hogy ez évben renoválták, sokat javult a régi épület képe. Sajnos az objektum, a szépítés ellenére is, korszerűtlen, mesz- szi elmarad funkciója betöltésétől. Tetőzi mindezt a működtetéshez szükséges anyagiak hiánya. Az évi költségveté? félmillió, ehhez 120 ezer forint az állami támogatás. A különböztet a művelődési intézménynek „ki kell gazdálkodnia”. Ez a kimondott, vagy ki sem mondott igény nagyon súlyos következményekkel jár. Maradjunk a kunszentmártoni példánál. Az állami támogatás a főhivatású népművelők, kisegítő személyzet illetményét sem fedezi, — így, ha az alkalmazottak nem akarnak fizetés nélkül maradni. „ki kell gazdálkodniuk” a pénzt. Hogyan? Súlyosabb gond ez annál, amilyennek látszik. Tételezzük fel, hogy sikerül kellő bevételre szert tenniük. De milyen áron? Kul túrházaink lassan a szellemi handlé otthonaivá válnak. Ezt eredményezi az az egyre inkább ható szükségszerűség, hogy a kultúra ezeken a helveken már üzleti vállalkozás. A kínálat és kereslet ösz- szefüggése a legfőbb meghatározó, — hiszen a művelődési házak vezetői kénytelenek a könnyebb ellenállást választani A kulturális kereslet viszont egyes rétegeknél sajnálatosan egybeesik a hak- nizók siserehada bóvli-árukínálatával. Félreértés ne essék, nem a könnyed szórakozás ellen szólunk, hanem a színvonaltalan, önbutító időtöltés lehetőségeit kifogásoljuk. Tesszük ezt azért, mert ennek számottevő a társadalmi vetülete is. Hogyan beszélhetünk ezeken a helyeken egészséges ízlésformálásról, amikor kénytelenek vagyunk eltűrni az ellentétes irányba mutató hatásokat. Mi lenne a kiút? Az állami pénzügyi szervek nem tudnának többet fordítani a szóban forgó kulturális célokra? Nem mindenhol mentek el a lehetőségek felső határáig, — de inkább az az általános, hogy a szükség megálljt parancsol a költségvetésnek. Hogyan lehetne enyhíteni a sűrűn adódó színvonalrontáson? Ügy tűnik, — legalábbis ha a dolog pénzügyi oldalát vizsgáljuk — egyes-egyedül csak a sokat emlegetett, és csak néhol megvalósult társadalmi összefogás, a közös fenntartás segítene a bajokon. Mit mutat a kunszentmártoni helyzet? A tanácsi járási hivatalon kívül egyetlen más gazdasági szerv sem nyújt anyagi segítséget a művelődési központnak. Az összefüggés — tartalmi oldalról nézve — világos. A művelődési intézmény. mondják, nem tud megfelelőt, nyújtani, mert házak? nincs anyagi lehetősége, a gazdasági szervek azzal érvelnek, hogy minek, mire adjuk a pénzünket, mit kapunk érte? A tartalmatlanság talaján fokozódik a közöny, az érdektelenség. Kétségessé vált már az is — közvetve szintén anyagi okok miatt —, hogy a színházak (békéscsabai Jókai Színház, szolnoki Szigligeti Színház) ez évben is tájelőadásokat tartanak majd a nagyközségben. A tavalyi színházi szezonban — a gazdasági szervek konkrét anyagi segítségével, — még elkelt 250 bérlet, de az idén csak valamivel több száznál. A termelőszövetkezetek lecsökkentették a bérletvásárlást, sőt a Zalka Tsz egyetlen darabot sem vásárolt, a cserkeszöllői sem. Ennyire rosszak lettek volna a tavalyi színházi előadások Kunszentmártonban? Néhányat láttunk közülük, tisztes, átlagos tájelőadások voltak. Máshol kell tehát az okokat keresni. A bérletezés csődjéből jó- néhány következtetést levonhatunk: Milyen kulturális rendezvényre mennek majd be az emberek a művelődési házba, ha színházi előadásra sem, és mit tud ilyen körülmények között egyáltalán hasznosat adni a művelődési ház a nagyközség lakóinak? A minden fenntartás nélküli. a tömegigényeknek maradéktalanul engedő megoldás az esetek többségében az álkultúrához vezet. Nem valószínű, hogy ezek a gondok kizárólag a mi megyénkben jelentkeznek, így érdemes lenne megvizsgálni, hogy mit eredményez a „ki kell gazdálkodni” jelszó, a kulturális szolgáltatások helyenkénti elüzletie- sedése. Tiszai Lajos VÍZSZINTES: 1. Humoros idézet Greguss Ágosttól (az első sor). 9. Tartó mindenféle holmi számára (retikül). 11. Frázis. 14. Piciny fiúgyermeke. 17. Nyelvtani kifejezés. 18. ADZ. 19. Magaslati üdülőhely Svájcban. 22. Az USA egyik egyeteme. 23. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom amerikai szemtanúja, a „Tíz nap, amely megrengette a világot” szerzője. 26. Éneklő, énekes. 28. Szorosan melléje. 29. Ama betűi, keverve. 30. Azonos római számok. 31. Félbeszakad! 33. Gyér. 35. Római 600. 36. ...áll az idő. 38. Fertőző betegség kórokozója. 40. ... Paz (bolíviai város). 42. Iratot sorszámmal eUát és ^ bejegyez. 44. hzeglet. 45. Képző. 46. Üzenet fele! 48. Mezőgazda- sági művelet. 50. .. .akár a szarka. 54. Hosszú ideig. 55. Női név. 56 Királyság Közép- Azsiában. 58. Olimpia! csúcsszervünk. 59. Meglévő. 61. Ritka női név 63. .. .Sándor (Bölöni Györgyné írói álneve volt). 65. A víz színén úszó jelzőtestek. 66. Névelő. FÜGGŐLEGES: 2. Átvág, átmetsz. 3. Különböző hangjegyek. 4. Görög mitológiai alak. több titán anyja (földrészt neveztek el róla) 5. OA. 6. Arzén vegyiele. 7. ZZI. 8. .. .és Jozafát (középkori legenda, magyarul a Kazíncz-r-kódexben maradt fenn ) 10. A Greguss-idézet második része. 12 Shakesneare- király. 13 Bacchusnak. a bor és a vidámság istenének papnője. 14. A Greguss-idézet befejező sora. 15. Részemre átnyújt. 16. A végén csattan. 20. OOH. 21. A vérkeringés központi szerve (névelővel). 24. Olasz (ferrarai) festő (1479— 1542.). 25. Eme tárgyat szintén. 27. Greguss-idézet harmadik sora. 32. Szocialista termelőszövetkezeti forma a Szovjetunióban. 34. Gépkocsival járó. 37. Cyrus. .. (neves amerikai közéleti személyiség). 39. RUS. 41. „A” tulajdonukat képező. 43. Számolásban hibázik. 45. Semmit sem nézve. 47. Az állatgondozó feladataihoz tartozik. 49. Tisztességtelen, jogtalan jövedelem. 51. Mulatságos szerepeket alakító színésznő. 52. Zene rövidítése (tremolo). 53. Elraktároz. 57. A magasból leérkezik. 60. Körlet része (!). 62. Magyar családnév. 64. Időszámításunk előtt. 65. A szobába. Beküldendő: a vízszintes 1.« függőleges 10.. 27. és 14. számú sorok megfejtése, szeptember 23-ig. Múltheti rejtvényünk helyes mevfeitése: Ha markod már tele, S markolni még akarsz vele, Elejti azt is markod. Mit mór szorosan tartott. — Könyvet nyert: Adóm Balázs. Jászapáti (A könyvet postán küldjük el.) SZOLVllK MEGVET NÉPLAP REJTVÉNYSZFL VÉNYÉ, 1971. szeptember 19.
