Szolnok Megyei Néplap, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-18 / 220. szám

lim. szeptember 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Újabb tételek a cigaretta bűnlajstromán Több mint száz éve vív­ják elkeseredett harcukat az egészségügy szakemberei a különféle rendű és rangú ci­garetták, szivarok ellen, amióta — a múlt század hatvanas éveiben — cáfolha- tatlanul bebizonyosodott a dohányzás vérkeringési szer­veket károsító hatása. Nem­zetközi adatok szerint nap­jainkban a felnőtt férfiaknak kö­rülbelül háromnegyede, a nőknek pedig 25 százaléka immár a rendszeres füstö­lők táborába tartozik. A hazai trafikosoknak sem kell tartaniuk a munkanél­küliségtől — bizonyság rá, hogy Magyarországon éven­te 20 milliárd „bűzrudacska” készül, s talál gazdára. Közben a cigaretta bűn­lajstroma újabb és újabb tételekkel bővül. Legutóbb például a budapesti János kórház betegeinek egy né­pes csoportjával — a sziv- izom-infarktussal kezelt pá­ciensekről — készítettek az orvosok „cigaretta-felmé­rést”, hogy kiderítsék: a sú­lyos betegségben mekkora része lehet a dohányzásnak. Nos, a más-más módszerek­kel végzett számítások azo­nos végeredményre vezettek. A nikotin rabjainak több mint háromszor nagyobbak az .esélyei” szívinfarktus­ra, mint a nemdohány­zóknak. S ebben a vonatkozásban már megvalósult a nemek közötti egyenjogúság — a veszélyeztetettség aránya férfiak és nők esetében szin­te hajszálra azonosak. Az infarktussal kezelt be­tegek átlagos életkorát gór­cső alá véve is kimutatható, hogy találó a hasonlat, amely szerint a cigaretta — koporsószög. Mert míg a dohányos férfiakat kevéssel a hatodik X előtt érte el a divatos szívbetegség, addig a nikotinnal nem élőket csak 65. életévük után. (A nőknél valamivel kisebb, nem egé­szen három év a differen­cia.) Az orvosi statisztikák egyébként arra is figyelmez­tetnek, hogy ha már a cigarettával va­ló végleges szakítás nem sikerül valakinek, legalább a napi „fejadagot” kell csökkenteni. Mielőtt egyikről a másikra gyújt, jusson eszébe: a napi húsz cigarettánál többet szí­vók között gyakoribb a vég­zetes kimenetelű trombózis, mint önmegtartóztatóbb tár­sainál! Vagy az a biometriai módszerrel ellenőrzött meg­állapítás, hogy hazánkban a dohányzás — és különösen a mértéktelen füstölés — az egyik legfontosabb szívin­farktusra hajlamosító rizikó- faktor. • • Összehajtható her ékpárok A lengyelországi „Romét” Kerékpárgyár Európa egyik legnagyobb üzemévé, lépett elő: a gyár 1971-ben eddig egymillió sport-, turista-, gyermek- és versenykerék­párt, valamint összehajtható kerékpárt állított elő. Az összehajtható kerékpárok egycsapásra meghódították a fiatalokat. Az eddigi típu­sokat most kiegészítették a „Pelikán” nevű kerékpárral, amely úgyszólván „együtt növekszik a gyerekkel”. Nyerge és kormánya ugya­nis a gyermek mindenkori testmagasságához alkalmaz­ható, sőt a megfelelő beál­lítás után a felnőttek is használhatják A hagyomá­nyos export területek: az Egyesült Államok, Kanada, Anglia, a Német Szövetségi Köztársaság, de eljutottak már a lengyel kerékpárok a Fidzsi szigetekre. Madagasz­kárba és Indonéziába is. Mii. , (ózzunk botort Aprólékleves Csirkepörkölt Indianer Indiáner: négy evőkanál porcukrot 5 tojássárgájával (15 percig) habosra keve­rünk. Ekkor egész könnye­dén, minél kevesebb keve­réssel belevegyítjük az 5 tojás keményre vert hab­ját. Közben 5 evőkanál fi­nom, szitált lisztet hintünk és vegyítünk bele, szintén olyan könnyedén, hogy a massza minél könnyebb ma­radjon és szét ne folyjon. Most lyukas végű zacskóból 5—6 cm átmérőjű, kerek fánkokat nyomunk ki egy tepsibe helyezett fehér pa­pírosra. Mérsékelt tűznél megsütjük. Sütés közben a sütő ajtaját kissé nyitva hagyjuk (egészen kis rés legyen), hogy gőz ne kép­ződjön, illetve ha képződik, eltávozhasson. A megsült fánkokat kissé hűlni hagy­juk, késsel kikaparjuk a belsejüket, külsejüket pedig csokoládémázzal vonjuk be, s hideg helyre tesszük. Tálalás előtt cukros tejszín­habbal megtöltjük őket és kettőt-kettőt összeillesztünk. Hogyan tároljuk a tojást? A Helt Spelderholt nevű beehbergeni (Hollandia) tu­dományos intézetben vizsgá­latokat folytattak a tojás tartós tárolásával kapcsolat­ban. Megállapították, hogy azok a tojások romlanak meg, amelyekben a tojássár­gája — mivel a fehérjénél könnyebb — felszáll és a to­jáshéjhoz tapad. Ennek megelőzése érdekében a to­jást úgy kell tárolni, hogy a tompa vége legyen felül. Ebben az esetben a tojásban legfelül légrés képződik és a tojássárgájának hosszú utat kell megtennie felfelé, de még hosszabb idő eltel­tével sem tapad a tojáshéj­hoz. Egy Aj lengyel hűsítőital '„Polkrem” néven az egyik lengyel tejipari üzem új hű­sítőitalt gyárt. A Polkrem sovány tejből és íróból ké­szül. E nyersanyagokat meg­felelő módon sűrítik és ho­mogenizálják A kész ital rendkívül ízletes, alacsony kalóriatartalmú és kitűnően oltja a szomjat. Praktikus padlófűtés A repülőkonstruktőrök minden leleményességükkel a gépek súlycsökkentésére törekszenek. Üj anyagok felhasználásával, a fejlődő technika eredményeinek gyors bevezetésével egyre újabb kilókat és mázsákat „faragnak le” a gépek ön­súlyából. Angol szakembe­rek e törekvések jegyében a jövőben fűtött padozat alkalmazására térnek át a BEA légiforgalmi társaság gépein, ami gépenként több mint 100 kg súlymegtaka­rítást eredményez, emellett gazdaságosabb is, mint a légbefúvásos fűtés. A szend­vics-szerkezetű padozatele­mek két alumínium-lap kö­zött elhelyezett szilárd PVC- habból állnak, a fűtőelemek ezekbe vannak be ágyazva. A hőfokérzékelő-rendszer automatikusan kapcsolja be, vagy ki a fűtést, így az utastérben egyenletes hő­mérséklet uralkodik. Valószínű, hogy ezek a „Thermolam” nevű fűtött padozatelemek később a „polgári” használatban, la­kásfűtés céljára is elterjed­nek, már ahol eléggé gazda­ságos az elektromos áram­nak hőfejlesztésre való igénybevétele. Takaró—alumíniumból Érdekes újdonságot kez­dett gyártanj a csehszlovák textilipar.' Poliészter hártyá­val bevont üveggyapotból készült takarók egyik olda­lára leheletfinom rétegben alumíniumot vittek fel. Ha a takarót alumíniumos ol­dalával lefelé terítjük le, akkor melegít, mivel a fém­bevonat a hő 90 százalékát visszatartja. Ha azonban a fémes oldal kerül felülre, akkor a takaró alatt még hőségben is kellemes az al­vás. mivél visszaveri a hő­sugarakat. Az alumíniumos takaró mindössze 55 grammot nyom és egy cigarettatárcánál nem nagyobb tokban elhe­lyezhető. r Oriáspulykák A kaliforniai Keirhley McPerring baromfifarmon különlegesen nagy pulyka­fajtát tenyésztettek ki. Egy ilyen pulyka súlya eléri a 32 kilogrammot, azaz csak­nem akkora, mint egy gyen­gébben fejlett borjú. A cél: a piacot „primőr” pulyká­val ellátni. Az óriáspulyka ugyanis „bébi”-korában el­éri a 6 kilogrammot és — akárcsak a csirkehús — ilyenkor a legízletesebb. Szeptember 27—október 9: kanyaró elleni oltás Az egészségügyi miniszter utasítása értelmében szep­tember 27—október 9-e kö­zött oltják be kanyaró ellen azokat a gyerekeket, akik 1970-ben születtek és a be­tegségen még nem estek át, valamint azokat az 1969-ben, illetőleg 1968-ban született és a betegséget még ki nem állott gyerekeket, akik a ko­rábbi védőoltásokból vala­milyen oknál fogva kima­radtak. A kötelező oltáso­kat a megjelölt időszak első felében végzik el, a hátra­levő időben pedig önként je­lentkező 3—6 éves gyerekek oltására használják fel a megmaradó oltóanyagot. Lázas gyerekeket nem sza­bad oltani. Hasonlóképpen tilos az epilepsziás, cukor­bajos, gümőkóros, angolkó­ros, ekcémás vagy reumás lázban szenvedő gyerekek oltása is. Különösen ellen- javallt az oltás haematoló- giai betegségek esetén, kivé­ve az enyhe vérszegénységet. Asztmás roham után egy hónapig, heveny allergiás megbetegedés, például kiter­jedt csalánkiütés esetén az úgynevezett aktív reakció idején áll fenn oltási tila­lom. Fertőző betegségeken átesett gyerekeket gyógyu­lásuk után négy héttől kezd­ve szabad beoltani, kivéve a járványos májgyulladást, amelynél a tilalmi idő hat hónap. Gyermekkollektívá­ban elhelyezett, egyébként egészséges gyermekek oltását is mellőzni kell, ha a kol­lektívában fertőző betegség miatt zárlatot rendeltek eh A gyerekek egy része — általában az oltást követő 6—8. naptól — kisebb lázat, sőt kiütést is kaphat. Ezek a tünetek enyhe kanyarós megbetegedésre emlékeztet­nek. Az ilyen gyerekek azonban nem betegek és nem fertőznek, ezért nem is kell őket elkülöníteni, de gondoskodni kell a szüksé­ges lázcsillapításróL Egy gépi perzsa, az NDK-ból, védjegye Viratex A SZŐNYEG Dísz a padlón Szőnyeg készítésével már az időszámítás előtt is fog­lalkoztak az emberek, külö­nösen az ázsiai népek. Ma is legértékesebbek a „keleti” szőnyegek, amelyeket szár­mazási helyükről ma is per­zsaszőnyegnek neveznek. En­nek technikája a kézi cso­mózás, alapanyaga a gyapjú­fonal, de a megkülönbözte­tés alapjául mindig a minta­kincs szolgál. A kínai, kéz­zelcsomózott szőnyegeket selyemfonalakból, domborí­tott virágokkal készítik. A középázsiai szőnyegek, mint a bokhara, az asztrahán, geometriai mintákkal dí­szítettek. A keleti szőnyegek jellegzetessége, hogy egy négyzetdeciméteren több ezer csomót kötnek, így a sűrűbb szőnyeg drágább, a kevesebb csomótartalmú ol­csóbb. Egy perzsaszőnyeg élettartama három—négy emberöltő, s minél régibb és minél sértetlenebb a sző­nyeg, annál értékesebb. Ehhez a klasszikus szőnyeg­családhoz tartozik a „ma­gyar perzsa” is, amelyet Bé- késszentandrás környékén háziiparként kézicsómózás- sal készítenek. Mintakincsé­hez felhasználják a magyar múzeumokban fellelhető ré­gi és értékes ornamentiká­kat, az erdélyi és a toron­táli szőnyeg-minta hagyo­mányait. A szőnyegek többsége ma már gépi úton készül, alap­anyaga általában szintetikus, vagy ezzel kevert természe­tes fonal. Legismertebb a gépi perzsa. A boltokban található gépi perzsa sző­nyegek általában importból valók, Romániából és az NDK-ból vásárolja a keres­kedelem. Az életmód változásával, a lakószobák kialakításával egyidejűleg — és a bútor di­vatra tekintettel is — olyan szőnyegre volt szükség, amely kopásálló, vidám szí­nekben, nagyobb, modem mintákkal, — kockákkal, gömbökkel — készül. A bükié szőnyegek, sűrűbb vagy lazább szövésben ennek a követelménynek tesznek eleget. Nemcsak felületük­kel, teremtenek puha padló­bevonatot, de színükkel is jelentősen hozzájárulnak a lakás belső képéhez, hangu­latához. Az alapvető változás ak­kor történt, amikor a nagy- szériájú lakásépítkezésnél új padlóanyagot kerestek, és elhatározták, hogy erre ^ a legjobban megfelel a „beépí­tett szőnyeg”. Szórakozottság Egy férfi elmerülve nézte a tv műsorát. Fia, aki föld­rajz leckéjét készítette, megkérdeztej •— Mondd papa, hol van a Balkán? — Kérdezd meg anyádat, ő rámol el mindent? Fejezetek a kenyér történetéből A magyar kenyérről so­kat vitáznak manapság. Döntg érvként szokták ilyen­kor felemlegetni, hogy bez­zeg^ régen milyen kitűnő „művel” dicsekedhettek a magyar pékek. Azt. hogy a hagyományos búzakenyér története sem mentes a je­lenleginél nagyobb viharok­tól, arra legfeljebb szemé­lyes élményként a múlt vi­lágháborút átélt nemzedékek emlékeznek. Szorgalmas ku­tatók kiszámították, hogy 930-tól 1876-ig 118 ínséges év volt Magyarországon. A felmérés a tatárjárás adataira tér ki bővebben, Rogerius feljegyzése szerint 1241—42-ben lisztből és tö­rött cserfahéj bú! sütöttek fekete kenyeret. Később már tölgymakk lisztből (1500), tölgymakkból (1603), fűrész­porból (1703), hárs- bikk- és cserfa héjából, gyökeré­ből, továbbá nádból, szal­mából. polyvából (1718), az­tán meg sás és gyékény gyö­keréből (1790), egyáltalán a földből kiásott, megszárított és megőrölt gyökerek liszt­jéből (1791), sőt korpából, fűrészporból, kukoricacsut­kából (1801), tarackból és mohából (1816) is. A múlt században Göcsejben őrölt búzapolyvából, tiszta bük­könyből, továbbá rozs- vagy kukoricalisztből készítettek kenyeret De a lisztbe len- gubát, zabot, hajdinát, ba­bot, szőlőtörkölyt, kukorica; csutkát is belekevertek. Az ilyen kenyér, amelybe sót sem tettek, olyan lehetett, mint a sár. A tészta készítésére a múlt század végéig külön­böző anyagokat használtak. Egyik helyen a búzakorpát szüret után musthabbal és anyakovásszal kelni hagy­ták. majd kiszárították. Má­sutt korpát áztattak vízben, hozzá vereshagymát, komlót adtak, megfőzték liszttel, régi kelesztővel, korpával keverték. Gyakran szerepelt a kelesztő készítésében a komló és a búzakorpa, amíg át nem tértek a kenyértész­tából félretett kovász hasz- aálatara. Aszpirin­injekció Egyetlen esztendőben (1968-as adat) 1000 tonnát adtak el aszpirinből, ebből a legnépszerűbb „öngyógyász: - ti” méregből. I lert ez az öreg, több mint 70 éves cso­daszer, amely enyhíti a gyul­ladást. csökkenti a lázat és enyhíti a fájdalmat, ugyan­akkor különböző káros hatá­sokat is előidéz. Az acetil- szalicilsav, az aszpirin egyik alkotóeleme, árt á gyomor-nyálkahártyájának, s bizonyos esetekben emész­tőrendszeri vérzést is elő­idézhet, igen súlyos allergiák okozója lehet. Nemrégiben felfedezték az aszpirin oldásának olyan el­járását, hogy az aszpirint intramuszku1'ris és intravé­nás injekció formájában le­hessen a szervezetbe juttatni. így sem az emésztőszerve­ket nem károsítja, s?m al­lergiát nem okozhat. Az új formában gyártott aszpirin hatása megnövekedett: egy gramm olyan nyugtató ha­tást vált ki, mint 30 milli­gramm morfium, ugyanakkor sem depresszív, sem álmosí- tó hatása nincs, nem lehel rászokni, mint a kábítószer«! E£S 9

Next

/
Thumbnails
Contents