Szolnok Megyei Néplap, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-02 / 206. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. szeptember 2. BARANGOLÁS SPANYOL FÖLDÖN Á spanyol fellendülés n. és árnyoldalai Kétségtelen, hogy Spanyol- ország ősi városai, s a spa­nyol életmód érdekesek. De nem kevésbé íz a spanyol politika, amely — amióta Spanyolország mepróbál ab­lakot nyitni a világra — megpróbál kitörni többévti­zedes elszigeteltségéből. Nézzük mindenekelőtt a spanyol—amerikai kapcsola­tok alakulását. A Földközi­tenger medencéjében az utóbbi évtizedekben bekö­vetkezett változások követ­keztében Spanyolország az Egyesült Államok számára rendkívül fontossá vált. Legfőképp azért, mert His­pánia — földrajzi helyzete folytán — a Földközi-tenger medencéjének nyugati be­járata. Az 1953-ban kötött katonai egyezmény ma is érvényben van. Ennek ér­telmében például az ameri­kai hadsereg jogot kapott arra, hogy légitámaszponto­kat építhessen. (Elvben eze­ket közös amerikai—spa­nyol támaszpontoknak te­kintik.) A Cadizi öbölben haditengerészeti bázist is építettek. A két ország közötti meg­állapodást először tíz évre kötötték, a spanyolok azon­ban — még a határidő le­járta előtt — az amerikai stratégiai helyzet rosszabbo­dását látván, hangoztatták, hogy az egyezményeket hoz­zá kell igazítani az új hely­zethez. Ez hétköznapi nyel­ven azt jelenti, hogy a spa­nyol rezsim igényt tart arra, hogy az USA teljes jogú szö­vetségeseként kezelje. A második megegyezést már csak öt esztendőre kötötték és bár a spanyol igényeket bizonyos mértékig figyelem­be vették, azt azonban még­sem érték el, hogy a meg­egyezés teljes értékű szövet­ségi szerződés legyen. Ennek a megegyezésnek a lejártával olyan ellentétek merültek fel, hogy a meg­állapodást nem tudták meg­hosszabbítani. Végül 1970 augusztusában a két külügy­miniszter aláírta az új egyez­ményt. Ez bizonyos előnyö­ket biztosított Spanyolor­szágnak gazdasági téren, de az Egyesült Államok tovább­ra is tartózkodott attól, hogy a kétoldalú katonai megálla­podást a teljesjogú kölcsönös védelmi szerződés rangjára emelje. Bár kétségtelen, hogy Franco parancsuralmi rend­szere a múlthoz képest eny- hültebb formában jelentke­zik, ez azonban elegendő ahhoz, hogy az Egyesült Ál­lamok Spanyolországgal, mint stabil szövetségessel számoljon. Amerikai szempontból kedvező Spanyolországnak az arab országokkal való gyümölcsöző kapcsolata is. Jellemzésül csupán annyit, hogy a spanyol kormány nem vette fel a diplomáciai kapcsolatot Tel Aviv-val és a diplomáciai szakítás után Madrid képviselte az Egye­sült Államok érdekeit Kai­róban. Bár a spanyol politikában a spanyol—amerikai viszony az alapvető, a spanyol poli­tika vezetői nem kizárólag Amerikára orientálódnak. Elegendő utalni a Közös Piaccal aláírt preferenciális egyezményre, vagy a francia —spanyol katonai egyez­ményre, amelynek értelmé­ben Franciaország fegyver- szállításokkal vesz részt a spanyol hadsereg modernizá­lásában. Ezeknek a törekvé­seknek a lényege: megaka­dályozni, hogy az amerikai­ak melletti elkötelezettség túlságosan egyoldalúvá vál­jék. Az elmúlt esztendőkben Spanyolországot a gazdasági fellendülés és az életszínvo-^ nal bizonyosfokú emelkedése jellemezte. Ezzel kapcsola­tosan érdemes megjegyezni, hogy míg az 50-es évek vé­géig a teljes elzártság és a Falange erőteljes gazdasági kontrollja dominált, nap­jainkban az a technokrata réteg, amely 1959 óta ke­mény harcot vív a hadsereg és a Falange megcsontoso­dott vezetőivel, nem viszo- lyog a rendszer liberalizá­lásának jelszavától. A tech­nokraták vezetőjének, Lopez Rodot, a spanyol kormány egyik legbefolyásosabb tag-, ját tartják. A liberalizálás , kezdete, 1959 óta a spanyol ipari ter­melés 75 százalékkal nőtt és évenként 200 millió dollár­nyi külföldi tőke áramlik az országba. Évenként 375 000 autót gyártanak. A „nyitás­sal” egyidőben fellendült az idegenforgalom is. Évenként 20 millió fölött van a kül­földi turisták száma. 1970- ben például az idegenfor­galomból szerzett bevétel 1,6 milliárd dollár volt. Az egy főre eső nemzeti jövedelem pedig 1971 végéig eléri az évi 800 dollárt. A gyors fellendülésnek azonban vannak árnyoldalai. A nagy konjunktúra anél­kül megy végbe, hogy alap­vetően megváltoztatná az ország gazdasági szerkezetét. Egyes körzetekben, ahol az ipar, a kereskedelem és az idegenforgalom gyorsan fel­futott, nagyarányú a fejlő­dés. A szegényebb, mező- gazdasági jellegű vidékeken azonban óriási, gyengén fej­lett körzetek keletkeztek, ahol a kisbirtokos paraszt­családok átlagos évi jöve­delme alig éri el a 300 dol­lárt. A 250 ezer munkanél­küli mellett rejtett munka- nélküliség is van, amelynek egyik mutatója a fejlett tő­kés országokban dolgozó 400 000 vendégmunkás. ' v Boros Béla Á harcoló és építő Vietnam Szeptember 2-án ünnepli a Vietnami Demokratikus Köztársaság megalakulásának évfordulóját. Azóta a viet­nami nép szinte szakadatlan harcra kényszerült hazája sza­badságának védelmére. Északon már folyik az újjáépítés, de délen még fegyverrel a kézben folyik a felszabadító harc az amerikai agresszorok és lakájaik ellen. Az 1. kép Északon készült, ahol távvezeték építésén szorgoskodnak a VDK dolgozói. A 2. képen: dél-vietnami szabadságharcos megfigyelő- állásban. (VNA fotók = MTI—KS) A félelem haszonlesői Aki az NSZK-ban jól ért embertársai félelmének ki­használásához rövid idő alatt milliókat kereshet — írja a nyugatnémet Vor­wärts című lap. Jónevű ké­pes folyóiratok, csodadokto­rok és ráolvasó „varázslók” egyaránt kitűnően keresnek a betegségtől, megöregedés- től és a haláltól való félel­men. Az öregedést megaka­dályozó diétától a rák el­lenszereként ajánlott pirulá­kig mindent kínálnak, amit az emberek csak ,',bevesz­nek”. De virágzó üzletág a jóslás vagy a delejezés is. Sokan keresnek csodaszert kudarc, megcsúnyulás, inf­láció, és társadalmi helyze­tük rosszabbodása, az úgy­nevezett „lecsúszás” ellen is. Ez jó üzletet jelent „tőke- befektetési tanácsadók”, „távtanácsadó intézetek” és a kozmetikai ipar számára. Aki pedig a szemveréstől, a kísértetektől való féle­lemre alapozza üzletét, az ezektől óvó fagyöngyfűzérek készítésével és árusításával élete végéig biztosíthatja nem is szerény megélhetését. A Vor wärst sürgeti: itt az ideje, hogy alaposan meg­nehezítsék e pénzéhes ku- ruzslók, sarlatánok, ördög­űzők, csodadoktorok és az élet minden bajában „ta­náccsal” szolgálók működé­sét. Ehhez persze az is szükséges — jegyzi meg a lap —, hogy az emberek ne essenek félelmeikből meggazdagodni kívánó lelki- ismeretlen egyének karmai­ba, Sékszpir ? IV em: Sékszpir — Forszit ? Nem: Forszájt Tudományos művek mélta­tásánál általában nem szo­kás fukarkodni a „hézag­pótló” minősítéssel, az Aka­démiai Kiadónál készülő munka, az Idegen nevek kiejtési szótára azonban va­lóban rászolgál arra, hogy hézagpótlónak nevezzük. Magyar szerzőtől egyetlen ilyen természetű kiadvány jelent meg eddig, az is ré­gebben és füzetnyi terjede­lemben: Krisztin Ernő szom­bathelyi tanár állított ösz- sze egy könyvecskét Idegen személy- és helynevek szó­tára — kiejtéssel címen. Ezt megelőzően pedig Pestben, az 1839. évben Franz Pich­ler kiejtési szótárát nyom­tatták ki. Napjainkban az általános műveltségi színvonal emel­kedésével a rádió- és tv-be- mondók, pedagógusok, elő­adók és hozzászólók mellett az utca embere is azt az igényt támasztja magával és beszélgető partnerével szem­ben, hogy hibátlanul ejtse ki az idegen személy- és földrajzi neveket, irodalmi és színpadi alkotások cí­mét, szereplőit, az újságcí­meket!, külföldi utcaneveket, épületek, intézmények nevét. Ehhez nyújt segítséget Ma- gay Tamás 40 000 (közel 30 nyelvterületről származó) ide­gen tulajdonnév helyes kiej­tését közlő szótára. A hé szülő szótárról A szerző, aki az Akadé­miai Kiadó «zótárszerkesztő­je, így foglalja össze a szó­tár összeállítása során al­kalmazott alapelveket: — Az idegen nevek ejté­sében közismerten az a ne­hézség, hogy más a betűké­pük, és más a hangalakjuk. Ügy írják „Worchester” és úgy ejtik, hogy „vuszter”, Maugham-ot olvasunk és „móm”-ot ejtünk. Jedryc- howski az íráskép és „jend- rihofszki” a kiejtés. Strou- gal nevét Prágában strougal- nak ejtik, indokolatlan tehát a nálunk dívó sztrugál for­ma. Jó néhány névnek több­féle ejtésmódja él nyelvünk­ben. Az ilyen ingadozó ese­tekben szótárunk állást fog­lal majd a jobbik mellett. Példák: Roosevelt — rózevelt helyesen, s a ruzveltnek hangzót mint kiszorulóban levőt jelöli meg a szótár. A helyesebb sékszpir hangalak kezdi kiszorítani a seksznirt. Ugyanakkor nem nyúlunk a már meghonosodott ejtések­hez, nem akarunk senkit nyelvi finomkodásra, szno­bizmusra késztetni. Nevet­ségesnek hatna ugyanis, ha valaki Hamlet helyett hem- let-et, csikágó helyett sika- gout, Franklin helyett frenk- lint, Verne helyett zsül vern-t mondana és Osztende helyett osztandon át akarna utazni — magyar anyanyel­vűek társaságában. Pontat­lan, de hagyományos ejté­seink védelmében megemlí­tem, hogy külföldön sem bánnak másképp a magyar tulajdonnevekkel. Főváro­sunkat az angol kiejtési szó­tárak Bjudapeszt-nek mon­datják, a Balatont hol bele- ton-nak, hol boloton-nak ír­ják át, a Tiszát tiszo-nak és tisszó-nak ejtik. — Szeged és Debrecen általában jól ússza meg az átírást, de Szombathely a francia kiad­ványokban hol szombatéi, hol pedig szombateli ala­kot ölt. Daniel Jones kiejté­si szótára a neves közgaz­dász Lord Balogh Tamás ne­vét belognak írja, Kodályt, a helyes kodái átírás mellett kodali-nak is láthatjuk, He­vesiből a franciák evesit, sőt evezit is csinálnak.. A Vajdaság mezőgazdaságának fejlesztése 1975-ig A jugoszláviai Vajdaság (Bácska, Bánát, Baranya és a Szerémség) új középtávú fejlesztési tervelőirányzata szerint 1975-ig a mezőgaz­dasági termelés évi öt szá­zalékkal, míg az állatte­nyésztés, az 1969—70-es év­hez viszonyítva 28 százalék­kal növekszik. Ez a becslés a meglevő kapacitásokat ve­szi alapul, szem előtt tartva a húskivitel, valamint a belső fogyasztás jelenlegi helyzetét. A számítások • szerint a Vajdaságban a vágómarha­termelés mintegy 22 száza­lékkal, a sertéstermelés pe_ dig 36 százalékkal növek­szik. A tejtermelés ugyan­csak 22 százalékkal növe­kedne a jelenlegihez képest. E cél elérése érdekében fel kell újítani a tehénál­lományt és növelni kell a tej piaci feleslegének fel­vásárlását. Szakemberek vé­leménye szerint a tejterme­lésnek a hústermeléssel egy­forma bánásmódban kellene részesülnie. A búzatermelés mintegy 16 százalékkal növekedne. Ez a lehetőség egyrészt a korszerű technológia széles­körű alkalmazásán, másrészt a nagyhozamú búzafajták termesztésén alapszik. A kukoricatermelés a Vaj­daságban 14 százalékkal nö­vekedne, vagyis 36 000 va­gonnal. Ez egyrészt a hek­táronkénti hozam fokozásá­val, másrészt a kukorica vetésterületének ötezer hek­tárral történő bővítésével érhető el. Az előirányzat rendkívül nagy jelentőséget tulajdonít az ipari növé­nyek és a zöldségfélék fo­kozottabb termelésének is. A fejlesztési tervelőirány­zat széles körű megvitatás­ra szorul és majd csak az­után tűnik ki, hogy az ab­ban feltüntetett százalékará­nyok mennyire reálisak és milyen korrekcióra szó. rulnak. Burgonya- és hagymabetakarító kombájn A bolgár Mezőgazdaság- tudományi Akadémia, a szó­fiai Traktor- és Mezőgaz­dasági Gépgyártási Tudo_ mányos Kutatóintézet, va­lamint a plovdivi Zöldség­termesztési Kutatóintézet kollektívája különleges gé­pet konstruált a korai bur­gonya, sárgarépa, a cékla és a hagyma betakarítására. A gép egyféle félig fel. függesztett kombájn, amely szárfelemelő berendezésből, ásószerkezetből, vágómecha­nizmusokból, szállítószala­gokból, a termények össze­gyűjtésére és kirakására szolgáló berendezésből, re- duktoros hajtóműből és fu. tóműves alvázból áll. Vala­mennyi mechanizmus a munkakörülményektől füg­gően szabályozható. A kombájnt 5 fő kezeli, s az lehetővé teszi a beta­karítás teljes gépesítését. A gép a betakarítás során alig tesz kárt a terményekben. A törökországi búzatermés Törökország idei búzater­mését 12 millió tonnára be. csülik (tavaly 10 millió ton­na búza termett). Az idei termés meghaladja a hazai szükségleteket. A jó termés- eredményben része volt a kedvező időjárásnak, vala­mint, a korszerűbb agyú- technikai módszerek alkal. mazásának (beleértve a na­gyobb műtrágyafelhaszná­lást és a jobb mezőgazda- sági gépeket is). Gabonaszárítás hűtéssel Áz USA-ban folytatott ki. sértetek alapján bebizonyo­sodott, hogy a hűtéses ga­bonaszárítás csökkenti a magvak sérülését, az eljárás során jobban megőrződnek a mag tápláló anyagai, ezenkívül ez az eljárás sok­kal olcsóbb, mint a közön, séges meleglevegős szárítás. Az új gabonaszárítási eljá­rás két kamrában történik. Az első kamrában melegle­vegővel előszárítanak, majd ezt követi a második kam­rában a lehűtéses szárítás. A világ burgonyatermése Az egész világon növek­szik a burgonyatermelés. A legfontosabb burgonyatérmő területeken a szakértők becslése szerint tavaly ősz. szesen 257 millió 777 ezer tonna burgonya termett. Ez mintegy 7 százalékkal több, mint 1969-ben. A világ leg­nagyobb burgonyatermesztő országai: Lengyelország (12 százalék) és a Szovjetunió (5 százalék). Az olajosmagvak konkurrense a kukorica A Unilever konszern kép­viselője az Olajosmagvakat Feldolgozó Iparágak Nem­zetközi Egyesülésének kon. ferenciáján kijelentette, hogy a magas olajtartalmú új kukoricafajták nagy kon­kurenciát jelenthetnek a hagyományos olajosmagvak számára. Jelenleg kísérlete­ket folytatnak egy hibrid kukoricafajtával, amely 8 százalék olajat tartalmaz. Megjegyzik, hogy a hib­rid kukorica abban az eset­ben válhat a szója konkur. rensévé, ha tökéletesítik a feldolgozását. A napraforgó valószínű­leg a továbbiakban is meg­őrzi jelentőségét, hiszen a napraforgómagvakból kiváló minőségű étolaj állítható elő. A halászat fejlődése Lengyelországban Swinoujscie kikötő közelé­ben Lengyelország legna­gyobb hal-hűtőházát építik. Befogadóképessége 11 ezer tonna lesz. A jövőben még nagyobb hűtőházak építését tervezik. Az új haltároló objektumok létesítését a halfogás fokozása tette szük­ségessé. A jelenlegi ötéves terv végére az évi halfogás mennyisége eléri a 600 ezer tonnát. Az óceáni halászat fejlesztésére jelentős tőke- beruházásokat eszközölnek. Ezek 1971-ben 56 százalék­kal haladják meg a múlt évben e célokra fordított összeget. Az ötéves időszak alatt összesen 8 milliárd zlotyt fektetnek be a halgazdaság fejlesztésébe. A lengyel flotta új, nagyteljesítményű halászhajókkal gyarapodik. A meglévő hajókat modem navigációs készülékkel és korszerű berendezéssel lát. ják el. A Lengyel Népköz- társaság halászflottája, ter­melési kapacitását tekintve,' a legnagyobb európai ha'- lászflották sorába kerül, " r

Next

/
Thumbnails
Contents