Szolnok Megyei Néplap, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-12 / 189. szám
1971. augusztus 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Számoljunk harminceserig Beruházási lázgörbe II, Tervszerű előkészítést, szervezett kivitelezést! Az állami építőipar bár több munkát kezdett el, mint amennyi befejezett, fgy is 1969 végén 12 milliárd forintnyi igényt utasított el, tavaly már 18 milliárdot. Az építőipar tehát kedvére válogathat a különböző rendelések Között. A beruházók pedig versenyeznek a kivitelezőkért, s a mielőbbi kezdés, a gyors befejezés reményében legtöbbször a magasabb árakat, a többlet költségeket Is vállalják. Ilyen helyzetben az építők aligha ítélhetők el azért, hogy a nyereség alakulásától függően rangsorolják a feladatokat. A felárat fizető kisebb rendelőket például gyakrabban előnyben részesítik a népgazdasági lag kiemelt beruházások rovására. Az építési költségek évről évre emelkednek. Ez máris érzékenyen sújtja a magánerős lakásépítőket és megdrágítja a fejlesztést. Nem a kereslet—kínálat szabad érvényesülése a baj A felületes szemlélők a kereslet—Kínálat megnövekedett szerepével, a piaci törvények spontán hatásával magyarázzák a kialakuló káros helyzetet. Egyes szakemberek ezért a reform mód- 6zereK korlátozását, a központi keretgazdálkodás visz- szaállítását sürgetik a beruházásoknál. Valójában nem a piaci mechanizmust, hanem a kereslet—kínálat egész népgazdaságon végiggyűrűző feszültségeit kell felszámolni. S a központi irányítás kezében meg is vannak az ehhez szükséges hatékony eszközök. Egyrészt a IV. ötéves terv célkitűzéseinek megfelelően, az építő-, az építőanyagipar, valamint a szerelési tevékenység gyors fejlesztésével, korszerűsítésével növelni kell a ki-' nálatot a beruházási piacon. Másrészt pedig a beruházások tervezésének és előkészítésének javításával, az újabb beruházások számának csökkentésével, a hitelfegyelem megszigorításával a szükséges keretek közé lehet szorítani a keresletet. Ismeretes, hogy amíg az ipari termelés átlagosan 32 —34, addig az építés-szerelés 41—43 százalékkal fejlő dik a IV. ötéves tervidőszakban. Az építőipar, ahogy mondják, fokozottan iparosodik, tehnológiája a gyors, koncentrált kivitelezés irányába korszerűsödik. Tért hódítanak a korszerű anyagok és fémszerkezetek, különösen a könnyűszerkezetek, s így a helyszíni kivitelezést egyre inkább a szerelőtevékenység jellemzi. A debreceni, a szegedi, a budapesti 4. házgyár megépít- tésével tovább fejlődik a nagyipari lakásépítés módszere. Az ipari, a mezőgazdasági, a kereskdelmi létesítmények mind nagyobb hányada épül majd gyorsan összeszerelhető könnyűszer- kezetekből. | Legfontosabb a komplex gépesítés r‘ Megnövekszik a munka- és üzemszervezés szerepe. A korszerű technológiák, a komplex gépesítés az előre- gyártásban és a helyszíni szerelésben, a nagyértékű speciális szállító, anyagmozgató és emelő berendezések kihasználása feltételezi a ritmikus grafikonszerű folyamatos termelést. A mai gondok jelzik a jövő nagy feladatait. Hány helyen állnak például a drága gépek és toronydaruk, mert nincs időben anyag. Másutt pedig kénytelenek az előregyártott elemeket halmozni, fölöslegesen le-fel rakni, hol itt, hol ott megszakítva a gyártás, a szállítás, a szerelés folyamatos láncát, mert vagy a munkáskéz, vagy az előkészített munkahely hiányzik, a földmunkák, a közművesítés előkészítése, a befejező szakipari tevékenység hagyományos módszerekkel nem képes a szerelők diktálta ütemet követni. A sokszintes lakóházak, csarnokok sokszor néhány hónap alatt magasba szökell- nek, az előkészítés és főleg a befejezés viszont néha esztendőket igényelnek. Ez is milliárdokkal növeli jelenleg a befejezetlen beruházások ‘értékét. Ahogy a kőműveseket, ácsokat, vasbetonszerelőket egyre inkább szerelők .gépkezelők Váltják fel, a kivitelezés ugrásszerű en meggyorsul. Ezért egyik nagy feladat a közműépítés és gépesítése, az alapozás, a szakipari és technológiai szerelő tevékenység fejlesztése, korszerűsítése. Az építő és szerelőipar munka és üzemszervezése, a hatékony kivitelezés műszaki előkészítése a rendelő, a beruházó, a tervező vállalatoknál kezdődik. Jelenleg a kivitelezők a lassú, a késedelmes, a drága kivitelezés, s köztük saját hibáik következményeit is a rendelőre hárítják. Mert gyakoriak a menetközbeni tervmódosítások, hiányoznak' az egyes műszaki dokumentációk, s időben tisztázatlanok az építkezés részleteinek műszaki, hatósági feltételei. A később' kapkodás és szervezetlenséget sokszor valóban már a beruházás előkészítésének időszakában „beprogramozzák”. Nagyobb figyelmet ns előkészítésre A nemzetközi tapasztalatok félreérthetetlenül bizonyítják, hogy a beruházás legidőigényesebb szakasza az előkészítés. Ez teszi ki az első gondolattól a kulcsátadásig terjedő idő kétharmad részét, s egyharmada jut csupán a teljes kivitelezésre. Nálunk ez az előkészítési és kivitelezési idő aránya éppen fordított. Különösen az érdemi tervezésre és szervezésre alig marad idő. Ez az érthetetlen előkészületi sietség főleg a felfokozott beruházási igényekből következik. Pedig a végiggondolatlan és kidolgozatlan elképzelések kivitelezésének hajszolása nem csupán szétaprózza a beruházási kapacitásokat, hanem eleve a messzi jövőre tolja a befejezés időpontját. A józan ész, a rendelő érdeke a beruházások körültekintő előkészítését diktálná. Mégis szinte általános gyakorlat, hogy a szerény előkészületi időnyereség árát években és milliókban fizetik vissza a kivitelezés során. Néha még a beruházások pénzügyi fedezetét sem teremtik meg időben, máskor pedig éppen a nagy sietség okoz a kivitelezés során váratlan többlet költségeket. a népgazdaság nem vállalhatja magára a felelőtlen döntések anyagi ódiumát, s az ügyeskedő gazdasági vezetők felelőtlen machinációja nem növelheti a beruházási piac amúgy is meglevő feszültségeit. A beruházási fegyelem megszilárdítása, a féktelen láz csillapítása, az építő- és szerelő tevékenység fejlesztése a legégetőbb gazdasági feladat. Eredményes megoldása nem csupán kormányzati szervekre, a gazdasági vezetőkre hárul, hanem súlyának megfelelően fontos társadalmi, politikai ügy is. A beruházási piac feszültségeinek enyhítése feltételezi az irányítás és az ellenőrzés színvonalának emelését, a felelősségérzet erősítését, a közgazdasági szemlélet fejlesztését. Kovács József Ötszázmillió forint vállalati lakásépítésre Két éve annak, hogy a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége megtárgyalva a vállalatok lakásépítési tevékenységét, felhívással fordult az üzemek; igazgatóihoz: a szak- szervezeti bizottságokkal egyetértésben, gazdasági eredményeiktől függően, saját eszközeik felhasználásával tervszerűbben törekedjenek dolgozóik lakásgondjainak enyhítésére. Szerdán ismét napirendre került a kérdés, amikor 46 vállalatnál végzett vizsgálat alapján elnökségi ülésen hangzott el tájékoztatás arról, mi történt e téren az elmúlt két esztendőben. Az elnökség megállapította, hogy a vegyipari vállalatok ez idő alatt tovább növelték — a fejlesztési alap terhére — a lakásépítési alapot. Az 1969. évi 36 millió 326 ezer forinttal szemben 1970- ben már 50 millió 227 ezer forintot biztosítottak erre a célra, s így 1969-ben 288, 1970-ben pedig 386 lakáshoz juttatták dolgozóikat. A részesedési alapból két év alatt 5,5 millió forintnyi lakásépítési alapot képeztek, a vállalatok többsége e keretből nyújt 15—50 ezer forintos hosszúlejáratú építési kölcsönt a magánerőből építkezőknek. A kamatmentes hitelt az üzemben eltöltött 5—10 éves munkaviszony után a vállalatok általában 15—100 százalékig elengedik a részesedési alapok terhére. Néhány üzemben kedvezményt nyújtanak az állami kitüntetések, illetve az „iparág kiváló dolgozói” kitüntetés tulajdonosainak. Valamennyi vállalat — a lehetőségekhez mérten — bontási anyagokkal. szállító eszközökkel, építőipari kisgépek kölcsönzésével, társadalmi munkával (műszaki ellenőrzés, tervezés, társadalmi munkaerő stb.) rendszeresen segítik a lakásépítőket. A negyedik ötéves terv idején a vegyipari szakszervezethez tartozó vállalatok főleg a fejlesztési alap terhére 500 millió forintot kívánnak fordítani a dolgozók lakásgondjainak enyhítésére. KISZ-esek a Balatonnál A KISZ kongresszus tiszteletére a Hűtőgépgyárban munkaverseny indult 12 ifjúsági szocialista brigád között. A verseny célkitűzései között szerepelt a gyöngyös- visontai Gagarin hőerőmű hűtőelemeinek határidő előtti leszállítása. Világrekorder trófeák és fegyverritkaságok a Vadászati Világkiállítás nemzetek csarnokában Örsz'gos biolóousnapok Szegeden n A Szegeden szeptember 24. és 26. között megrendezésre kerülő XIV. országos biológusnapok programjáról tájékoztatta szerdán az újságírókat dr. Hortobágyi Tibor. egyetemi tanár, a TIT biológiai választmányának elnöke. Az idei országos biológiai napokon három beszámoló foglalkozik majd a növények fizikai, kémiai és biológiai befolyásolhatósá°ávaL további három pedig az állati magatartás, a bioritmus és az idegműködés témakörét tárgyalja. További előadások az emberről, kialakulásáról, az emberek egymásra való hatásáról és egészségük megóvásának lehetőségeiről tájékoztatnak. Megérkezett a kiállítási anyag többsége a Vadászati Világkiállítás egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó pavilonjába, a nemzetek csarnokába. A kiállítás főbejáratával szemben, impozáns épületben rendezik be a „világ vadászatának szentélyét. Az európai országok bemutatóinak sorát Ausztria nyitja meg. A legnagyobb alpesi kőszáli kecske trófeája mellett kiállítanak egy többször díjazott steyr karabélyt és az alpokból származó régi osztrák céltáblát. Már megérkezett Belgiumból a díszcsamok egyik legszebb kiállítási darabja. egy remekművű csappan- tyus puska, amelyet 1829- ben az egyik leghíresebb liége-i fegyverműves készített az orániai herceg részére. A remekművű „őspuska” mellett kiállítják a legmodernebp belga vadász- fegyvert. a browningot is. Franciaország bemutatóján az egzotikus tájak vadállományát képviselő világrekorder jávorantiop trófea és egy orrszarvúfej mellett világhírű Vemet metszet 'és vadászatot ábrázoló festmények láthatók. Románia is látványos kiállítást rendeft zett a nemzetek csarnokában; hatalmas medvebőr két oldalán egy-egy nagy kárpáti gímszarvas trófeát helyeznek el. Svájc a vadászattal kapcsolatos finom- mechanikai iparának legújabb termékeit a narko- tizáló puskát és pisztolyt állítja ki. Az afrikai országok bemutatói közül különösen nagy érdeklődésre tart számot az etióp kiállítás, amelyen vadászati témájú festményeket, vadászfelszereléseket, ősi vadászfegyvereket, szebbnél szebb vadbő- röket mutatnak be. A bejárattal szemközti falon Magvarország bemutatója zárja le a nmzetek reprezentatív kiállítását. őszintén sajnálom azokat az ingerlékeny embertársaimat, akik minden apróságon Jelháborodnak, jóllehet az ügy nem is érinti közelebbről őket. A minap is megkérdezték, mi a véleményem arról, hogy Pelé, a labdarúgás koronázatlan királya nadrágot árul. Az illető magyar állampolgár, aki a kérdést mellemnek szögezte. Jelháborodva idézett a sportláp jelháborodott cikkéből: „Pelé, a világ elvitathatatlanul legjobb labdarúgója lemondta a válogatottságot, de arra van ideje, hogy filmez- zen, a táncdalénekesek babérjaira törjön, s eladja Jényképét, nevét különböző reklámokhoz. Számunkra különösen az volt furcsa, hogy jérji manekenként ruhát is árul”. Szóval a magyar sportlapnak ez bizony Jurcsa, sőt kifejezetten rosszallja, hogy Pelé király reklámképen mosolyog, s vadonatúj öltönyéről így nyilatkozik: „Ha én mondom önnek, elhiheti: Diolon ruhában más az élet”. Bizony, ott más az élet, ezt tudomásul kell venni. Ezt próbáltam magyarázgatni Jelháborodott ismerősömnek, ha már egyszer véleményemet kérte, végtére is mondani kellett valamit az ügyről. Ha az ember ilyen távoli és ráadásul piti dolgokról értesül, nem kell mindjárt a plafonon lenni. Ehelyett nálunk a hazai ügyekre kell figyelni, bár ilyen gusz- tustalanságra szép hazánkban nemigen kerülhet sor. Hazaérve kinyitottam az újságot, miután kényelembe helyeztem magam és megakadt a szemem egy bekezdésen. A cikk ugyan nem Pelé királyról szólt, hanem egy császáról, a „Császárról”, gondolom, már eny- nyiböl is kitalálhatja bárki, hogy Albert Flóriánról van szó. Nagy érdeklődéssel fogtam bele az olvasásba, hiszen amióta Flóri keveset mutatkozik a pályán, már-már elfelejtették őt a hálátlan szurkolók, akik pedig annak idején az égbe emelték. Tempora mutan- tur, no de lássuk csak, mit írnak róla. Azt írják, hogy Albert minden ellenkező híreszteléssel szemben marad a Fradiban, innen kíván majd nyugdíjba menni. Igazán szép ez a klubhűség, egészen meghatódtam tőle, ám nézzük tovább. Albert tehát marad, de mit fog csinálni, ha a szigorú edző bácsi nem lesz hajlandó beállítani öt az első csapatba? Akkor sem történik nagyobb baj, mert a középcsatár, aki erre is gondolt, így felel: „Nem fogok unatkozni. Feleségem hamarosan gebines boltot kap a Filmmúzeumnál. A cégtáblán zöld-fehér mezőben egy kilences lesz. Oda is besegíthetek”. Alighanem más is olvasta ezeket a kivételesen őszinte szavakat, Az Építő, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szak- szervezete meghívására a közeljövőben fővárosunkba érkezik a dél-walesi Bath város 70 tagú „Ezüstgyűrű” kórusa. A neves angol amatőr együttes az építők központi művészegyüttesének tavalyi többhetes vendégjáazérf. mondom gyorsan, hogy a felháborodásra hajlamosak, mielőtt elvesztenék a fejüket, számoljanak fegyelmezetten tízezerig, az ingerlékenyebbek esetleg húszezerig, — félreértés ne essék, nem a gebines bolt várható jövedelmére célzok — és meglátják, bogy nincs okuk rosszallásra. Jó, a gebines bolt cégtábláján zöld-fehér mezőben egy kilences lesz, na és. Igaz, a cégtáblán szereplő kilences szám inselője annak idején szintén pályázott táncdalénekesi babérokra, el is készült egy lemeze, akárcsak Felének, de eszébe sem jutott öltönyt reklámozni, mint Pelé királynak, mert nálunk ismerik az ízlés határait, ilyen elő nem fordulhat. Efelett tűnődtem éppen, amikor a rádióból váratlanul érdekes dolgokat kezdtek el mondani. Hogy két táncdal- énekes azért nem vállal nyárra fellépést. mert más elfoglaltsága akadt. Lángossütő boltot nyitott BB. Most látom, hogy ez így megint félreérthető, jobb volna BBB-t írni, ugyanis nem Brigitte Bardot az ügy szereplője, hanem Bakacsi Béla és Bencze Márta. Azt mondta a rádió, hogy rosszallja ezt a lépésüket, gúnyolódik, különösen azért, mert a két ismert énekes állítólag csak pénzét adta a bolthoz,' ezenfelül ismert mosolyát, minthogy a lán- gosokat fizetett alkalmazott süti. Elképzelem, hogy ezen megint mennyi felháborodásra hajlamos ember háborodott fel, holott természetesen nincs igazuk. Mert tessék, csak ezúttal fegyelmezetten harmincezerig számolni, hát nem megtehetné a két népszerű táncdaléne- kes, hogy holmi öltönyök reklámozásával keressen különpénzt? ök azonban tudják, hogy ez csúnya dolog. Arról nem is szólva, hogy a dolgok ezúttal is összefüggnek és sok kérdést más megvilágításban láthat bárki, ha nem háborodik fel első hallásra minden apró- cseprő ügy miatt, hanem szép npugodtan végiggondolja. Mert ugye, a táncdalfesztivál elődöntőinek mozgalmas korszakát éljük. Van. akinek tetszik egy-egy bemutatott szám (becsszóra találkoztam ilyennel is), mások ismét felháborodnak, hogy miért bosz- szantják dallamtalan bárgyúságokkal a televízió nézőit és a rádió hallgatóit. Tegyék szívükre a kezüket és őszintén mondják meg: nem volna mindannyiunk számára jó, ha még több tánc- dalénekes nyitna lángossütő boltot? Még azt sem bánnánk, ha némelyikük nadrágot reklámozna, némán. Hát igy kell nézni a dolgokat, összefüggéseikben. Arkus József tékát viszonozza. Az öntevékeny — házi asszonyokból, tisztviselőkből, alkalmazottakból alakult — vegyeskar 11 napig tartózkodik Magyarországon, s Budapesten kívül fellép Herenden és Egerben is. A bathi vendégek az előadásokon kívül számos baráti eszmecserén^ találkozón is résztvesznekl Angol kórus érkezik
