Szolnok Megyei Néplap, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-11 / 188. szám

1971. augusztus Ifi SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 LVASölNK Wjfy Félmeztelen a >>Napfény”-ben Szabadságom többnyire a tiszaligeti strandon töltöm. Augusztus 5-én is ott voltam, s a Napfény étteremben ebé­deltem. Rostonsült pontyot kértem, mely az étlap szerint pirosra sült burgonyával körített. E helyett petrezselymes burgonyát hoztak. Mivel ezt nem szeretem, méltatlankod­tam, az üzletvezetővel akartam beszélni. A felszolgáló azt mondta, nincs bent. Kértem a panaszkönyvet, de nem ad­ták ide. Aztán a kiszolgáló részhez mentem, s a pult mö­gött megpillantottam az üzletvezetőt. Csak a többszöri „fő­nök úr” megszólítás után ismerte el, hogy ő az üzlet ve­zetője. Elmondtam a panaszomat, s még azt is — társa­dalmi munkavédelmi felügyelő lévén — kicsit furcsának tartom, hogy félmeztelenül dolgoznak a konyhán, s így szolgálnak ki. Még akkor is, ha meleg van. Erre az üzlet­vezető elküldött „még melegebb éghajlatra”, s azt mondta, őt nem érdekli sem a munkavédelem, sem a szakszervezet, ne zavarjam. Ezek után azt hiszem nem is zavarom máskor. Boros Tibor Szolnok Még egy panasz a strandról „Oda meg mi kellene?” Július 7-én hétvégi pihenőnket a tiszaligeti strandon töltöttük. Kislányom a gyermekmedencében lubickolt, mi pedig a medence szélén ücsörögtünk, mint a többi szülő. Csakhogy azok közül sokan odahozatták a sört, a kávét, s ott fogyasztották. Láttuk, amint egy ilyen iszogatáskor a vízbe ejtették a sörösüveget. Aztán halászták, szedeget­ték az üvegdarabokat — ha ugyan minden egyes darabját megtalálták. Bosszantott ez a felelőtlenség, s jó lenne, ha a fürdő­mester figyelmeztetné az ilyen vendégeket. D. F.-né Szolnok A rókóczifalvi ÁFÉSZ mérlegéből Elkészült az első félévi mérlegbeszámolónk, s a számadatok a vártnál jobb eredményt mutatnak. Ez év­re szövetkezetünk a kiskeres­kedelmi üzemnél 10,6, a vendéglátó üzemnél 8,1 s a szövetkezeti eredménynél pedig 0,7 százalékos növe­kedést tervezett. A tervet eddig túlteljesítettük. A múlt év hasonló idősza­kában egymillió-százezer fo­rint volt szövetkezetünk gazdálkodási eredménye, ez év június 30-ig pedig egy- millió-százötvenkétezer fo­rint. Ügy véljük, eredményeink növekedésével javult a lakos­ság áruellátása is. Lengyel Emília Rákóczifalva Savanyú volt a gulyásleves Nemrégen Jászfényszarun, a Lehelkürt vendéglőbe mentem ebédelni. Kedvenc ételem a gulyásleves, így azt kértem, meg úgy véltem, er­re nem kell sokat várni, nem frissen készítik. Ami a várakozást illeti, tévedtem. Az utóbbiban igazam volt, mert talán nem is aznap főz­ték. Húsz perc eltelte után, jénai tálkában kaptam a gu­lyáslevest. Amikor a szaga megcsapta az orrom, már nem volt gusztusom hozzá. Savanyú, romlott szagát éreztem. Aztán arra gondol­tam, ez talán valami spe­ciális gulyásleves ecettel. Belekóstoltam, ettem is a krumplijából. A romlott étel savanyú ízét azonban nem lehet összetéveszteni az ece­tesével. Szóltam a pincérnek, hogy szerintem romlott a leves, nem tudom megenni. Udvariasan, elegáns mozdu­lattal elvette előlem, s nem is magyarázkodott. Mintha az lenne a válasza, előfordul az ilyesmi ebben a nagy melegben. De vajon gyakran? P. L Szolnok Még egyszer egy telekügyről Július 14-i számunkban közöltük özv. Kozák János- né tiszaderzsi olvasónk leve­lét „Az 1159/1 hrsz. ingatlan nem a miénk!” címmel. Eb­ben azt panaszolta olvasónk, hogy több mint tíz éve fizet adót olyan terület után, amely nem az övé. Ezzel kapcsolatban válaszolt a Ti­szafüredi Járási Földhivatal, melyet „Rendeződik a telek­ügy” címmel lapunk július 28-i számában közöltünk. Ebben igazat adtak olva­sónknak, s intézkedést tet­tek az ügy rendezésére. Azt is megemlítették, hogy „...a tiszaderzsi községi tanács vb szakigazgatási szervének a bejelentés alapján vizsgál­nia és helyes' ítenie kel­lett volna özv. Ko­zák Jánosné adókivetését...” S ez az, amit nem hagyha­tott szó nélkül — mint le­vélben írja — a tiszaderzsi községi tanács vb szakigaz­gatási szervének ügyintéző­je, Hlavács István. Levelé­ből idézünk: „A Tiszafüredi Járási Földhivatal válaszlevél-idé­zetéből azt a következtetést vontam le, hogy a földhi­vatal szakigazgatási szer­vünkre akarja hárítani a fe­lelősséget azért, hogy Kozá­kék még folyó évben is adót fizettek az 1159/1 régi hrsz. alatti 174 négyszögöl kert után. A Pénzügyminisztérium 11 140/1968 IV. ö .o. sz. uta­sítása Ill/a fejezetének (10) bekezdése megszabja, hogy „A mezőgazdasági lakosság jövedelemadója adótétellel történő kivetésének alapját az állami földnyilvántartás adatai képezik.” A 765. sz. tiszaderzsi belterületi bir­tokív adatai szerint Kozák János és felesége fél-fél részarányban tulajdonosa és használója a tiszaderzsi 695 négyszögöl kertnek, mely terület magába foglalja a vitás 174 négyszögöl terüle­tet is. E birtokíven utoljára 1967. évben vezetett válto­zást a földhivatal, 1968. már­cius 16-án pedig Kozákné bevallotta adózás alá a fent írt összes területet és azóta sem kérte az adókivetés he­lyesbítését. A földhivatal pedig csak 1971. július 26- án értesített bennünket ar­ról, hogy a 174 négyszögöl területet nem használják Kozákék, az nem áll tulaj­donukban, és a változást majd — a gépi munkarészek megérkezése után — át fog­ják vezetni a birtokíven. Visszamenőleg helyesbíte­ni fogjuk Kozákék adókive­tését, azt azonban nem is­merjük el, hogy mulasztás terheli szakigazgatási szer­vünket és sérelmezzük a földhivatal .mosakodását’...” Leestem a buszról, s otthagytak Április 5-én Szolnokon, a Jólét áruház előtti buszmeg­állóban várakoztam. A 19/A jelzésű csuklós busz jött elő­ször. Az alsó lépcsőre áll­va megkérdeztem a kalauz- nőtől, hogy merre mennek. Piroskára — volt a válasz és már indította is a buszt, így a mozgó járműről lép­tem le szerencsétlenségem­re, mert az ajtó elkapta a retikülömet, s körülbelül 2 métert rántott magával, majd kinyílt, én pedig a sá­ros kövezetre zuhantam. A sofőr pedig tovább ment. önkényes borravaló Augusztus 4-én Szolnokon jártam ügyes-bajos dolgai­mat intézni, s már 10 órára végeztem is. A vonatom csak délután indult. A nagy melegben szívesen ettem volna egy fagylaltot, de az állomáson nem volt. Beül­tem az étterembe, hogy igyák egy üveg sört. Idősebb pincér szolgált ki, eléggé hűvösen. Az elfogyasztott sörért 7 forintot fizettem, mert a tízesből csak 3 fo­rintot kaptam vissza. Aztán Sokan látták az esetet, a járókelők közül segítettek rajtam. Idős asszony vagyok, izületi betegségben szenve­dek, s ez a zúzódás még el­viselhetetlenebbé tette be­tegségemet. Most a MÁV kórház reuma osztályán ke­zelnek. Elvárnánk a Volán dolgo­zóitól, hogy udvariasabbak és figyelmesebbek legyenek, főként az idős és beteg em­berekkel. S ha bajt okoznak, legalább ne hagyják cser­ben az utast. Ács Istvánné Szolnok kiderítettem, hogy egy üveg sör kiszolgálással együtt 6,30-ba kerül. Tehát a pincér 70 fillért csak úgy bezsebelt. Nem azért a 70 fillérért, de egy nyugdíjas embernek aki 469 Ft-ból él havonta, az is számít. De főleg a pin­cér magatartása volt bosz- szantó, mert feltételezem, másokat is hasonlóképpen megkárosít. Tóvlzl István Kengyel Szakértői vélemény Lapunk július 20-i számában „Nemlezárt ügy” címmel arról írtunk, hogy Szolnokon 130 lakás penészedik. A cikk­re tájékoztatót katunk a városi tanács vb építési és köz­lekedési osztályától. Levelükből idézünk: „A Műszaki Egyetem szakvéleménye július 25-én meg­érkezett. Szerkezeti vizsgálatok és helyszíni műszeres méré­sek alapján a szakértők megállapították, hogy a lakások­ban tapasztalható elszíneződések és penészedések főként a lakások helytelen használatára vezethetők vissza. A penészesedés oka a következő: A kohóhabsalakbeton szerkezetek hőszigetelő képessége kicsi, szakaszos, vagy csak a lakás lakószobáira terjedő fűtésnél a hideg falak­nál (konyha, fürdőszoba) belső páralecsapódás keletkezik, mely rongálja a szerkezet felületét és az állandó páratar­talom penészesedéshez vezet. Meg kell tehát a lakásoknál változtatni a lakáshasználat jelenlegi módját: állandó, egyenletes hőmérsékletet kell biztosítani (pl. a konyha és fürdőszoba fűtésével), a nagy párahatásnak kitett felülete­ket olajmázolással kell ellátni, és elengedhetetlen követel­mény a gyakori szellőztetés, különösen mosás, főzés, víz- melegítés után. Az olajmázolás előtt természetesen a jelen­legi penészgombákkal fertőzött részeket szakszerűen le kell tisztítani. A cikkben felsorolt 130 lakás problémája tehát a fenti eljárással rendezhető. A penészgombákkal fertőzött részek letisztításának költségeit a városi tanács a szövetkezeti lakásoknál is biztosítja, és a lakók — a szakvélemény alapján — részletes lakáshasználati utasítást kapnak. Barna Gábor osztályvezető főmérnök fcjjQG» TONäCSflPö A katonai szolgálati idő beszámítása munkaviszonyba Olvasóink kérésére ezút­tal ismertetést adunk a ka­tonai szolgálati idő munka- viszonyba való beszámításá­val kapcsolatos kérdésekről. A katonai szolgálatban el­töltött időnek a munkavi­szonyba beszámítása szem­pontjából különbséget kell tennünk a hivatásos, vagy nem hivatásos katonai szol­gálati idő között. Más sza­bályok rendelkeznek az előbbi és mások az utóbbi időkről és eltérő a beszámí­tás módja is. Hivatásos katonai állományban töltött idők beszámítása A sor-, valamint tartalé­kos katonai szolgálatra be­vonultak idejének beszámí­tása szempontjából is két főbb esetet kell megkülön­böztetni : Az egyik az az eset, ami­kor a dolgozó katonai szol­gálatának leteltét követően közvetlenül korábbi vállala­tához tér vissza, ugyanott dolgozik tovább. Mivel a ka­tonai szolgálat tartama alatt a vállalat a munkaviszonyt nem szüntetheti meg, a dol­gozónak a katonai szolgálat ideje alatt is fennáll a mun­kaviszonya. A munkaviszony azonban ilyenkor szünetel. A beszámításról a hadkötele­zettséget teljesítők érdekvé­delméről szóló 19/1964. Korm. sz. rendelet intézke­dik. Az említett rendelet ér­telmében a sorkatonai szol­gálat ideje a pótszabadság és természetesen a jubileumi jutalom szempontjából is munkában töltött időnek számít. Az év végi részesedésre a vállalatnál ténylegesen mun­kaviszonyban töltött ideje arányában jogosult a dolgo­zó. A tartalékos katonai szolgálat ideje mind a ren­des szabadságra jogosultság, mind az év végi részesedés elnyerése szempontjából munkában töltött időnek számít. A másik eset az, amikor a dolgozó sor-, valamint tarta­lékos katonai szolgálatának teljesítése után korábbi munkáltatójához nem, vagy csak hosszabb idő elteltével tér vissza. A katonai szolgá­latban töltöttt idők beszá­mítása szempontjából e te­kintetben az esetek további három csoportját kell meg­különböztetni: Az első csoportba azok az esetek tartoznak, amikor a dolgozó még a felszabaudu- lás előtt vonult be munka- viszonyból sor-, valamint tartalékos katonai szolgálat­ra, de leszerelésére már a felszabadulást követően ke­rült sor. Erre az esetre vo­natkozóan a dolgozó szolgá­lati idejét — ideértve a munkaszolgálat, deportálás, illetőleg hadifogságban el­töltött időt is — munkavi­szonyban töltött időként ak­kor kell figyelembe venni, ha az érintett személy lesze­relését, illetőleg hazatérését követően hat hónapon belül munkaviszonyba lépett. A második csoportba azok az esetek tartoznak, amikor a dolgozó már a felszabadu­lást követően, de még az új Munka Törvénykönyv ha­tálybalépése (1951. február 1.) előtt vonult be munka- viszonvból sor-, valamint tartalékos katonai szolgálat­ra és leszerelését követően nem állt korábbi vállalatá­nál munkaviszonyban. A szolgálati idő beszámításáról erre az esetre a módosított 5/1967. (X. 8.) MüM. sz. ren­delet intézkedik. Eszerint az említett szolgálati időt ak­kor kell munkaviszonyban töltött időként figyelembe venni, ha az érintett sze­mély leszerelését követő 30 napon belül munkaviszony­ba lépett. A harmadik csoportba azokat az eseteket lehet so­rolni, amikor a dolgozó az 1951. február 1-ét követően vonult be sor-, valamint tar­talékos katonai szolgálatra és leszerelés után nem ment vissza korábbi munkáltató­jához, Ezekben az esetekben a mindenkori folyamatossá­gi, illetőleg a munkaviszony­ban és a munkaviszonyon kívül töltött idők számításá­ra vonatkozó szabályok alap­ján kellett, illetőleg kell a beszámítás kérdésében dön­teni. Kedvező változást jelentett a sorkatonai szolgálat idejé­nek beszámítása szempont­jából a 11/1969. (XII. 28.) Mü.M. számú rendelet is. Eszerint az 1970. évi január 1. napján, vagy azt követő­en sorkatonai szolgálatot tel­jesítő személyek szolgálati idejét munkaviszonyban töl­tött időként kell figyelembe venni az esetben is, ha be­vonuláskor munkaviszonyban nem álltak, vagy munkavi­szonyuk sorkatonai szolgá­lati idejük alatt megszűnt (pl. próbaidő, határozott idő letelte folytán.) Ezt az időt a fegyveres erők illetékes szervétől kapott igazolás alapján a katonai szolgála­tot követő munkábalépéskor a vállalatnak kell a dolgozó munkakönyvébe bejegyeznie. Dr. Cs. I. Szállítási gondja van? Felújított Csepel D/353 fix teher­gépkocsik raktárról kaphatók. A gépkocsikra 6 hó­napi, illetve 10 000 km-es garanciát vál­lalunk. AFIT XIII. sz. Autójavító Vállalat kereskedelmi részle­ge, Debrecen, Bal­mazújvárosi út 14 sz. Telefon: 12-756. A sorvalamint a tartalékos katonai szolgálatban eltöltött idők A felszabadulás után a honvédség hivatásos. vagy továbbszolgáló állományába lépett személyek igazolt szolgálati idejét minden eset­ben munkaviszonyban töl­tött időként kell figyelembe venni. A felszabadulás előt­ti hivatásos katonai, vagy to­vábbszolgáló időt a munka- viszony számításánál nem szabad figyelembe venni ki­véve ha az érintett személy a felszabadulás után szolgá­latát tovább folytatta és az erről szóló külön szabályok szerint a felszabadulás előt­ti szolgálati idejét a felsza­badulás utáni időhöz hozzá­számították. A szolgálatnak megszakítás nélküli tovább­folytatása ellenére sem le­het munkaviszonyként figye­lembe venni sem a felsza­badulás előtti, sem azt kö­vetően hivatásos szolgálat­ban eltöltött időt, ha a szol­gálat amiatt szűnt meg, mert a népbíróság jogerősen el­ítélte; az igazoló eljárás so­rán hozott jogerős határozat igazolás helyett végelbánás alá vonta, vagy állásától megfosztotta; mindennemű ellátási, vagy szolgálat alap­ján támasztható igény kizá­rásával elbocsátották, lefo­kozták, rendfokozatát meg­vonták, vagy a honvédség­től kicsapták. Nem kapunk B—30-as téglát A berekfürdői cukrászdá­ban többször tapasztaltam udvariatlanságot, durvasá­got. Ez utóbbit már nem tu­dom szó nélkül hagyni. Július 31-én öten-hatan várakoztunk a strand terü­letén levő presszó ablakánál, mely zárva volt, s vártuk, hogy kiszolgáljanak. Bent hárman foglalkoztak négy vendéggel, majd 5 perc vá­rakozás után az egyik eladó­nő kinyitotta az ablakot, s így szólt: „Na, oda meg mi kellene?” Szeretnénk, ha a cukrász­da dolgozói udvariasabbak lennének, s különösen az ilyen „kedves” kérdést tö­rölnék szótárukból. K. A. Karcag Szövetkezetünk, a Kun­madaras és Környéke Építő- Javító Ktsz még ebben az évben 41 belvizes családi házat szeretne újjáépíteni. Ez évi építési tervünk 11,5 millió, összes tervünk pedig 21,4 millió forint értékű. Ed­dig tizenegy családi házat adtunk át beköltözésre. Most azonban megakadtunk az építkezéssel mert az igé­nyelt 135 ezer B—30-as tég­lából csupán 60 ezer dara­bot kaptunk. A tájékoztatás szerint csak a negyedik ne­gyedévben várhatunk újabb A belvizes házak tulajdo­nosai összetákolt szükségla­kásokban laknak. Ha jön az esős időszak, a sokgyerme­kes családok helyzete válsá­gos lehet. Más falazóanyag­ból is lehetne ugyan építe­ni, de ez ártöbblettel jár, s a belvizes házak építtetői ezt nem tudják kifizetni. Ezúton szeretnénk segítsé­get kérni, hogy a lakásokat minél előbb átadhassuk a családoknak. Lovas Ferenc elnök

Next

/
Thumbnails
Contents