Szolnok Megyei Néplap, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-11 / 188. szám
1971. augusztus 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Beruházási lázgörbe I. Á légvárak nem épülhetnek fel Aki sokat markol keveset fog — tartja a szólásmondás. A megalapozatlan, nagyravágyó igények felkiáltó jelei a befejezetlen beruházások: a félbemaradt íizemi csarnokok, istállók, az udvaron tárolt új gépek, a földbe süllyesztett betonalapok, az égbenyúló mihaszna szerkezetek. Az átmenetileg parlagon heverő értékek kü- lön-külön is milliókra, az országos statisztikában pedig Hozómra nines hitel Az országban mintegy 100 vállalat tovább nyújtózkodott, mint ameddig a takarója ért. Száz vállalatnak vásárlásaira, rendeléseire, beruházásaira nincs elég pénze. A hitel sem segít rajtuk, mivel máris olyan adósságba bonyolódtak, hogy azt sem képesek törleszteni. Gépvásárlásaik, beruházásaik, készletnöveléseik önmagukban bármenynyire indokoltak, a vezetők mégis felelőtlenül az államkassza terhére költekeztek. Most „hozómra” kérnek hitelt, úgy, hogy annak törlesztését esetleg csak évek múltán képesek elkezdeni. Mert addig minden befolyó forintnak már van helye és gazdája. Fizessen hát az állam — mondják, hozza rendbe a költekező vállalat szénáját, fejezze be beruházásait. Az állam végülis a kényszerhelyzetben fizet, mert különben azok a vállalatok szintén pénzzavarba kerülnének, amelyek vétlenül Az életszínvonal Mennyit költhet az ország felhalmozásra, beruházásra? Hol van a határ? Alapvetőben a termelés és a fogyasztás színvonala behatárolja a lehetőségeket. Az évente megtermelt új értékeknek, a nemzeti jövedelemnek átlagosan 76 százalékát elfogyasztjuk, 24 százalékát felhalmozzuk; beruházzuk, készletnövelésre fordítjuk. Nyilvánvaló, hogy a fogyasztás, az életszínvonal rovására nem növekedhet a felhalmozás, bár 1951—1952- ben erre is volt nem éppen jóemlékű példa. Átmenetileg persze az életszínvonal veszélyeztetése nélkül is költhetünk többet, mint amennyit megtermeltünk. A valóban hatékony és gyorsan megtérülő beruházásokért időlegesen vállalhatjuk például a költségvetés esetleges hiányát, vagy a külke- reskedemi kivitel mértékét meghaladó behozatalt. Ezt az átmeneti anyagi áldozatot és adósságot ugyanis a korszerű és gazdaságos termelő kapacitások gyors üzembe helyezése kamatostól visszafizetheti. A nagyarányú soronkfvüli beruházások és bankhitelek Lopják a szöretkezeti vagyont milliárdokra rúgnak. A megálmodott új termelő részlegekre bizonyára nagy szükség lenne, milliókat fiazhatnának, ha időben elkészülnének. De időközben elfogyott a vállalat, a szövetkezet pénze. A helyi vezetők a bankot szidják: „Veszni hagyják a befektetett milliókat, nem adnak hitelt”. A dolgozók pedig a pazarlás láttán nem tudják kinek higgyenek. gyártottak, szállítottak a száz túlköltekezőnek. Tegyük mindjárt hozzá: rendszerint más terven felüli beruházási kiadások is terhelik a központi alapokat. A különböző minisztériumok, főhatóságok gyakran előállnak ■ soron kívüli igényekkel. Az ilyen gazdaságosnak és halaszthatatlannak minősített beruházási javaslatok közül ha csak elvétve fogadnak el néhányat — ez is tetemes többletkiadás. A központi beruházások befejezéséhez pedig időnként jelentős ösz- szegű póthitel szükséges, mert az eredetileg tervezett és jóváhagyott keretek kevésnek bizonyultak. Szóval különféle címen újabb és újabb többletterhek hárulnak az államháztartásra. A baj csupán az, hogy a bank páncélkamrájában, a kincstárban sincsenek felesleges milliárdok. Az évek óta egyébként is deficites állami költségvetést egyre inkább terhelik mindezek a soron kívüli kiadások. terhére nem lehet azonban sajnos már a harmadik ötéves terv időszakában sem térültek meg gyorsan. Bizonyítja ezt, hogy öt év alatt a befejezetlen beruházások értéke több mint megkétszereződött s 1970 végén elérte a 70 milliárd forintot. Ez lényegében egy egész évi beruházás összegének mintegy 80 százalékka. Az erők s* étforgácsolódnak Az egyes terven felüli beruházási döntések külön-kü- lön bármennyire indokoltak, hatékonyak is, végeredményben szétforgácsolják a népgazdaság építő és szerelő kapacitását, elnyújtják a kivitelezési időt, növelik a parlagon heverő értékeket. Mert a beruházások országos mértékét, értékét az elméleti lehetőségeken túl nagyon gyakorlatiasan behatárolja a kivitelezést végző vállalatok teljesítménye. Némileg leegyszerűsítve a dolgokat azt mondhatjuk, hogy ha például öt év alatt 400 üzem felépítéséhez van az országNőtt a termelés, a termelékenység Megyénk tanácsi gazdaságának első fé évi tapasztalataik' Megyénk tanácsi gazdaságának előzetes, összesített érték el. Egyébként általa mérlegét az idei első félév tapasztalatairól a közelmúltban készítették el a tanács közgazdász-pénzügyi szakemberei. A sok ágazatot felölelő elemzés több cikk kereteit is kimerítené — ezúttal csak egyes megállapításokra, — összefüggésekre szorítkozhatunk. Pályázati felhívás A Szolnok megyej Rendőrfőkapitányság felvételt hirdet a rendőrség közrendvédelmi és közlekedésrendészeti állományába. Jelentkezni lehet 1971. augusztus 24-én 9 órakor a Szolnok megyei Rendőrfőkapitányság személyzeti osztályán. A jelentkezők bizottság előtt felvételi vizsgát tesznek. Jelentkezhetnek azok' a 30 ívnél fiatalabb magyar állampolgárok. akik letöltöt- ték katonaidejüket büntetlen és feddhetetlen előéle- tűek, legalább 8 általános iskolát végeztek és testmagasságuk eléri a 168 centimétert A jelentkezők hozzák magukkal gépjárművezetői engedélyüket Egy közelmúltban készült belügyminisztériumi felmérés szerint a Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek kárára tavaly 1811 bűntettet követtek el, s bár a kár összege a szövetkezetek forgalmához képest csupán tíz- ezrelékekben mérhető, mégis figyelmeztetők az adatok: fokozni kell a vagyonvédelmet a szövetkezetekben. Különösen a betöréses lopások és lopások száma növekedett; az okozott kárnak csaknem fele ezekből származott ban elegendő anyag, építőgép, szakember, segédmunkás stb., akkor ne kezdjünk el egyszerre 600-at. Mert így a 400 sem épülhet fel, hanem jobb esetben annak csupán egy töredéke. Az egyik helyen így az ötödik év végén a csarnok áll üresen, a másik helyen az udvaron új gépek hevernek, mert nem készült el az épület. És sorolhajuk a befejezetlen beruházások megany- nyi variációját. A realitástól elszakadt igények megvalósulásának, a légvárak felépítésének útját állják a gazdasági törvények. A hatékony tervezés, az ésszerű előrelátás okosan számol e törvényekkel. Az iménti leegyszerűsített példá- lózásnál maradva, ha csupán 100 új üzem építését kezdik meg, s ezekre összpontosítanak minden erőt, anyagot, eszközt, akkor egy év alatt végezhetnek a kivitelezéssel. A következő évben pedig hasonló gyorsasággal felépülhet újabb száz. miközben az előző száz már termel, hasznot hajt. Így az első esztendő befektetése nem lesz sokáig holt érték, s az ötödik év végéig annak nagy része, esetleg egésze megtérül. A koncentrált, gyors beruházások további előnye, hogy a tervezett technika korszerű marad, s nem évül el a végnélküli kivitelezéssel. Vagyis aki kevesebbet markol, az többet fog. A beruházási javak koncentrálásával, hatékony fel- használásával több lakóház, iskola, óvoda, kórház, üzlet is épülhet. De csak akkor, ha nem vállalkozunk többre, mint amennyire a népgazdaság, az építő-, az építőanyag-, a szerelőipar teherbírása „hitelesítve van”. Sem a vállalat, a szövetkezet, sem az ország beruházási programja nem lehet tehát kívánságlista. Korunkban, amikor a tudomány, a technika fejlődése szinte felülmúlja a fantázia szárnyalását különösen kísért az igények és a lehetőségek éles összeütközésének veszélye. Az egyszerre mindent akarás semmivé válhat. Hiába céloztuk meg a csúcsot az évekig elhúzódó beruházásokkal végül is az elmaradott technikát konzerváljuk. Erőinket reálisan számba véve nem támadhatunk széles fronton, nem építhetünk, nem korszerűsíthetünk egyszerre mindent, csupán kulcspontokon érhetünk el gyorsan átütő, a társadalmi, gazdasági haladást hatékonyan szolgáló eredményeket. Kovács József (Folytatása köv.) Az okozott kár másik felét túlnyomórészt az üzletek megtévedt dolgozói követték el, sikkasztás, csalás, hűtlen és hanyag kezelés, rongálás stb. útján. Bíztató azonban, hogy a sikkasztásnak, csalásnak és hűtlen kezelésnek minősülő bűntettek száma, s méginkább a kár összege csökkent az előző évhez képest. Csaknem kétszeresére — mintegy másfél millió forintra — emelkedett viszont az a kár, amely hanyag kezelésből származik. A tanácsi vállalatok termelése és áruforgalma ösz- szességében csaknem 9 százalékkal múlta felül a tavalyi első félévi teljesítményt. Ez azonban átlag, amelytől le és fölfelé egyaránt jelentős eltérések tarkítják a képet. A kisújszállási Faipari Vállalat árbevétele csak kétharmada volt az 1970-es I. félévinek, — ugyanakkor a Szolnoki Építő-Javító és Szolgáltató Vállalat e tekintetben megkétszerezte teljesítményét. Mintegy hat százalékkal nőtt átlagosan a bérszínvonaluk az első félév alatt. — Kettő kivételével valameny- nyi tanácsi vállalat növelte a bérszínvonalat, volt ahol tizenöt, tizennyolc százalékosnál is nagyobb bérszint- emelést értek el, de volt példa a szolid, egy-két százalékos fejlesztésre, s két esetben bizonyos csökkenés is tapasztalható. Az új — idén már érvényes — központi bérszabályozás értelmében, akik nagyon nekirugaszkodtak ezzel, azoknak a cégeknek a „zsebe” is hatványozottan bánja a lendületet, mert a bérfejlesztési adójuk tetemes összegre rúg. S ha még a hatékonysági mutatójuk is romlott, akkor — mint mondani szokták — az év végén megnézhetik magukat. A megyei összkép szerint a tanácsi vállalatok nyereségtömege nem változott számottevően. Következésképp a nyereségből képezhető részesedési alapjuk sem nőtt lényegesen. De ez megint- csak átlagosan jelentkező adat, s ugyanígy következik belőle, hogy a tisztes mérvű bérszínvonal-növelés csökkentette a vállalati részesedési alapot, amelyet köztudottan terhel az évközi bér- fejlesztés. Ebben az összefüggésben már kevésbé tűnik vonzónak például az a 13 százalékos bérszínvonal-emelés, amelyet történetesen a megyei tervezőirodánál valósítottak meg, miközben az első félévi nyereségük a tavalyi azonos időbelinek csak 84 százalékát érte el. Való igaz, hogy általában a nyereségtömeg alakulását az évzáró mérleg megvonásakor több olyan tényező is befolyásolja, ami félévkor még nem jelentkezik, de ezeknek a hatása nem alapvető. Indokolt és ésszerű Próbálják a Gólyát Észszerűen öntöző francia gép kipróbálását kezdték meg a Hajdúszoboszlói Állami Gazdaságban. A formája miatt „gólyának” nevezték el a körbenforgó, kétszámyú berendezést. A földalatti vagy felszíni vezetékre egyaránt rákapcsolható garnitúrát három kerekű egyszerű traktor üzemelteti. saját „lábán” megy az egyik vízkivételi helytől a másikhoz, s ezzel jelentősen csökkenti a kézi munkaerőigényt: nem kell a vállon vinni a csöveket, a gép megy a vízforráshoz. A keréken járó gép egy helyből 58 méter átmérőjű területet tud öntözri. óránként hetven köbméter vizet szór széjjel. Az „öntözőszámyak” különböző szögben állíthatók, attól függően, hogy mire juttatják a mesterséges esőt tehát időszakonként is alapos figyelemmel kísérni a gazdasági Kölcsönhatás fő" tendenciáit, s azokra alapozni egy-egy fontos döntést, intézkedést. Az első félévi adatok tanúsága szerint ez jellemezte például Mezőtúron a villamossági és géptech- nikp: °k gyárában folyó min A tanácsi vállalatok I. félévi teljesítményüket oly módon növelték — megyei szinten — csaknem 9 százalékkal, hogy közben a létszámuk alig-alig nőtt, sőt esetenként — például a köny- nyűipari ágazatban — csökkent. Azt jelenti ez, hogy a termelés bővítését nagyrészt a termelékenység emelésével nos tapasztalat, hogy a munkahelyet változtató dolgozó’ mindinkább figyelembe vesznek olyan vállalati adottságé kát. mint a munkakörülmények, a szociális ellátottság a munka jellege, nehézség foka és társadalmi rangja, becsülete. örvendetesen javult helyenként a gyártmányösszetétel és a termelés szerkezete is. A kereslet csökkenésének és a gazdaságosság kedvezőtlen alakulásnak hatására szüntette meg például a jászberényi cipőipari vállalat a házipapucs, a szilikátipari vállalat pedig a falburkolócsempe gyártását. Ellenkező okokból — az előnyök és a növekvő igények figyelembevételével — készült fel a kaputelefonok sorozatgyártásra a villamossági és géptechnikai cikkek gyára Mezőtúron. Változatos módon járultak hozzá a megye tanácsi vállalatai a IV. ötéves terv egytizedét jelentő első hat hónap gazdasági tapasztalatainak „gyűjteményéhez”. — Csupán néhányat idéztünk ezekből — bizonyságul, hogy az indulás, a tervkezdés, ha nem is mindig, s mindenütt volt problémamentes, összességében biztató. Módot nyújt arra. hogy a folytatás jobb, sikeresebb legyen. Magyar István Húsmérgezés Ezúttal nem a kánikulában előforduló húsmérgezésekről lesz szó. Tud a hús másként is mérget okozni. Ügy, ha nincs. Vagy ha kevés van és nem olyan választékban, mint kellene. Vasárnap reggel, a hentesbolt előtt karon ragad valaki: Ezt miért nem írják meg? Miért szépítik a dolgot? Azonnal látom mérgének az okát és igazát. Néhány nappal előtte írtuk, az illetékes miniszterhelyettes nyilatkozata alapján, hogy a húsellátás jobb mint korábban, lényegében megoldott. A hentesüzletben pedig hatalmas tömeg dulakodik a kevéske húsért. Mint előtte szombaton, vagy pénteken. Valakinek nem volt igaza. Talán lapunknak, amikor megírtuk? Vagy a Magyar Távirati Irodának, az információ kiadójának? Esetleg a miniszterhelyettesnek? — Érdemes utánajárni. Nem a mundér becsületéért, hanem azért, mert a fogyasztónak feltétlenül igaza van. Húst akar enni. — Dolgozik érte. jár neki. Az igazság után nem Kell soká járnunk. Megtette helyettünk laptársunk, a Népszava. Bizonyára másutt is tapasztaltak hasonlót, mint mi. Idézzük: „Előfordul, hogy egy-egy városban még panaszkodnak a vásárlók. A húst minden héten, minden megyében egy szakemberekből álló bizottság osztja el... Ha valahol fennakadás van az ellátásban, lehet, hogy a megyei elosztás nem elég körültekintő, nem elég alapos...’’ így szól az illetékes minisztériumi főosztálytól kapott tájékoztatás. Mindehhez — a Népszavával együtt — azt tesszük hozzá: Ott, ahol a hús- eloszást átgondoltan végzik. ahol a megyei kereskedelmi szervek törődnek azzal, hogy állandóan javuljon a helyzet, gazdagodjék a választék, ott találnak megoldást. Ami a választékot illeti: A fővárosban időnként — olyan sok az áru — még árleszállítás is van. Hogy fogyjon, olcsóbban kínálják a sertéskörmöt, lábat, fejet. Érthetetlen, hogy egyes helyeken, — Szolnokon, mégsem lehet ilyen tömegigényt kielégítő, olcsó árut folyamatosan kapni. Kenyérméreg A fentiekből könnyű kitalálni, hogy az alábbiakban sem mérgezett kenyérről lesz szó. Kedvenc boltomban ezúttal egy szeplős kislány árulja a kenyeret. Hétfő délután hat óra van. — Kedvesen közli, hogy csak szombat reggeli kenyere van. (A város legtöbb boltjában hasonló a helyzet.) Kérdem a kislányt, hogyan tudják „elintézni” — biztosan nem lehet könnyű —, hogy még hétfőn este is szombat reggeli kenyeret árulnak. Nem érti. A kérdést nem érti, motyog valamit, hogy „ez van”. Hogy is érthetné, ő még tanuló, még nem lát be a kulisszák mögé. — még nem ismeri a kenyérrendelés rejtelmeit. De van-e isten, aki is-. meri? Ugyanis szombaton délután, ugyanabban a boltban kedvesen közölte egy másik kislány, sajnos már mai kenyerünk nincs, csak pénteki sütés. Ha szombat délután már csak péntek reggeli volt, honnan vettek hétfő estére szombat reggeli kenyeret? Tényleg, ha van isten, ezt magyarázza meg annak a járműlakatosnak, aki kedden reggel savanyúkenyérrel indult munkába. Van egy javaslatom. Adjanak szombaton — szombati, hétfőn hétfői kenyeret. Ez nem is új dolog. Nagyon régen feltalálták. Csupán némi szervezőképesség és sok lelkiismeret, hivatásszeretet kell hozzá. i ^ , nm Tabáni —•
