Szolnok Megyei Néplap, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-08 / 186. szám

I9TÍ.' augusztus í; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Táborozás a Tiszaiigeiben Mennyit költ a turista ? A Statisztikai Hivatal felmérése Az elmúlt évben hazánk Idegenforgalomból származó bevételei meghaladták a 3 milliárd forintot. Nyugati valutából 1300 millió forint, 43 millió dollár volt, az ide­genforgalom bevétele. A sta­tisztikai kiadó vállalat most megjelent idegen- forgalmi statisztikájának egyik érdekes felmérése az­zal foglalkozik, hogy gyor­san fejlődő népgazdasági águnk, az idegenforgalom bevételei milyen összegek­ből tevődnek össze, mire költenek a külföldi turisták Természetes, hogy a leg­többet a szállodákban lakó külföldiek költötték, de fel­tűnő ,hogy a „modem no­mádok" a kempingezők aki­ket étel-ital szempontjából önellátónak gondolnak, köl­tik valamennyi turista kö­zül ' 4 • legtöbbet élelemre, szórakozásra. Érdekes adat, hogy a kulturális célzattal hazánkba érkező egyéni turis­ták költségeik 44,2 százalékát ételre-italra és csak az össz­költségek- 3.8 százalékát köl­tötték kulturális célokra. A „kulturális tabella” számai egyébként is meglehetősen alacsonyak. Részben azért, mert nálunk a színház­hangverseny jegyek, múze­um belépők olcsóak, de a kulturális kiadások csök­kentésében szerepet ját­szik az is, hogy az üdülési főszezon szórakozta­tó és kulturális műsorai az utóbbi években sok kívánni valót hagytak maguk után. Figyelemre méltó, hegy a sport-célból egyéni úton ér­kező külföldiek az elmúlt évben egyetlen fillért sem költöttek kulturális célra, vi­szont valamennyi külföldi közül a sportolók vásárol­tak a legtöbbet, összköltsé­geik 41 százalékáért. Az egylní turisták As-. .az utazási Irodák szervezésé­ben társas utazásra érke­zők költségei között jelentöä eltolódások észlelhetők. Szolnokon a tiszaligeti KISZ táborban tegnap befe­jeződött a középiskolai-KISZ vezetők egyhetes táborozása, valamint a Szolnok járási Ifjú Gárda szakasz ugyan­csak egyhetes felkészülése. Előkészületek a tanévre A középiskolai KISZ ve­zetőképző tábor résztvevői a megye majdnem minden középiskoláját képviselik. Fő feladatuk: az 1971—72-es tanév feladatainak megbe­szélése, a legfontosabb alap- dokumentumok megismerése. Az érdemi munka előadá­sok meghallgatásából és cso­portos foglalkozásokból állt. Ez utóbbiakat részben a te­rületi hovatartozás alapján, részben pedig a’ megbízatá­sok alapján tartották. Mind­két fajta csoportfoglalkozá­son a gyakorlati munka tá­masztotta feladatok kerültek előtérbe. A felkészülés mellett ter­mészetesen . a szórakozásról sem feledkeztek meg. A résztvevők sportversenyeken, különféle kulturális rendez­vényeken, vetélkedőkön vet­tek részt, A programot tá­bortűz, énekverseny és jel­mezes karnevál egészítette ki. Készül az IIjú Gárda A szolnoki járás ifjúgár­dista szakasza, amely tis.za- földvári középiskolásokból és a martfűi Tisza Cipőgyár fiatal kiszeseiből áll, má­jus 8—9-ép megnyerte a já­rások és városok megyei versenyét, ezzel jogot szer­zett arra, hogy részt ve­gyen a kecskeméti országos szemlén augusztus 17—21 között. Vcrsenypon tok A felkészülés során jártas­ságot kellett szerezniük az időszerű bel- és külpolitikai, ifjúságpolitikai, valamint az Ifjú Gárda jellegét, szerepét, feladatait érintő kérdések­ben és ismerniük kell bizo­nyos katonapolitikai kérdé­seket is. A szemlén be kell bizonyítaniuk, hogy tisztá­ban vannak a polgári vé­delmi és harei technikai is­meretekkel. Fel kell készül­niük kispuska lövészetből és egy összetett honvédelmi rajverseny feladatait is meg kel} oldaniuk. A verseny­ben menetdalverseny is sze­repel. í tanuló tanműhely (éven­ként húsz fiatalt képeznének ott) és öt oszlopos üzem- anyagtoltőállomás is tartoz­na. A helyi ÁFÉSZ már arról is nyilatkozott, hogy a leendő állomás mellett presszót nyitna a várakozó gépkoesitulajdonosokngk. A ktsz az építkezéshez sa­ját erőből 3,2 millió fo­rintot, a Kisipari Szövet­kezetek Szolnok megyei Szövetsége a szövetkezetek fejlesztési - alapjából 3,1 millió forint támogatást adna az építkezéshez Reméljük a KPM kedvező válasza a pályázatra rövide­sen megérkezik, biztosítják a még hiányzó összeget és megkezdődhet Tiszafüreden a szerviz és a hozzátartozó létesítmények építése. Várják a kedvező választ Tiszafürediek pályázata gépjárműkarbantartó állomás létesítésére Mind nagyobb a közúti gépjárműforgalom Tiszafüre­den. Különösen nagy az át­menő forgalom, mivel jelen­tős idegenforgalmi folyosó a járási székhely. Ez, vala­mint a KPM tervében sze­replő 33. számú főközleke­dési út, Korszerűsítése a település távlati fejlesz­tési terve, az épülő kiskö­rei vízlépcső is indokolja, hogy ott egy korszerű gép­járműkarbantartó állomás létesüljön. A nagyközségben lévő járási építő- és vegyesipari kts? éppen ezért a KPM autóközlekedési főosztályá­hoz pályázatot nyújtott be, amelyben segítséget kérnek a 18,8 millió forintba kerülő autószerviz építéséhez. A szervizben a tervek szerint 6 állás lenne a futó javításokhoz, 10 a nagyjaví­tásokhoz, 10 szerelőakna, al­só-felső mosó, zsírzó, szabad­téri gépkocsimosó. Egyszerre hat karosszérialakatos dol­gozna és két fényező, Tevékenységük három fő részre tagozódna: ve­vőszolgálatra (a garanciá­lis és fizetőszervizt végez­nék ott), futójavításra, ■ TMK-ra és karosszériajaví­tásra, festésre. A szerviz 100 ezer óra ka­pacitású lenne, de lehető­ség van távlatban újabb 100 ezer óra kapacitással bővíteni. Az elképzelések közé tar­tozik továbbá, hogy a szer­vizhez autó- és alkatrészke­reskedelmi egység, ipari Lázár Ervin: Zuhanórepülés Másnap tíz óra felé szél kerekedett. Le kellett állm­ok, a gépeket cövekekhez kö­tözték. Kocsis káromkodott, hogy megint kevesebb lesz a kereset. „Állítsd el a Szelet” — mondta nagyvo- palú kézmozdulattal Pálin­kás, aki határozottan élvez­te, hogy most jódarabig há­borítatlanul heverhet egy Szalmakazal szélvédett olda­lában. — Hát ez sohasem áll el — mondta később Csapó —, én beugróm a pusztára. — Jó. csak azért iparkodj vissza hirtelen jött a szél, hirtelen is áll el. Fél órája hevertek szótla­nul a kazal tövében. Pálin­kás el is aludt, amikor egy­szerre csak egy kisgyerek futott a géphez. — Hát ez meg kicsoda? — nézte Bíró. s erre előtűnt még egy gyerek, s megint újabbak. Fölkelt kinézett a szalma­kazal mögül. — Hű. de jó kis splnkó! — mondta Huszár. — A ve­rebes! tanítónő — tette hoz­zá később. — Valami Krisz­tina .. Körüldongták a lányt — még Pálinkás is felébredt, csak Bíró maradt távolabb. Kecses könnyed lány volt fehér Krisztina, s a mozgá­sában volt valami tétova, fmnyira idegen minden ag­resszivitástól, hogy Bíróban nyomban rokonszenvet kel­tett L A lány elnézést kért, hogy Idetolakodtak, de a gyere­kek nem nyughattak. hal­lották, hogy itt két repülő­gép várj. — Na, melyiktek akar pi­lóta lepni? — kérdezte Hu­szár a gyerekektől. — Én! — zúgták rá kó­rusban, valamennyien. A lányok is. — Akkor hát a pilótákból elege lehet — mondta Bíró a lánynak. Krisztina rámosolygott. — Nagyon kedves kis gye­rekek. Nem is hiszi. Valami szomorú is volt ebben a lányban, de az sem tolakodóan — mint ahogy semmi sem volt rajta tola­kodó, de még erősen rajzolt sem. — Maga itt nagyon egye­dül lehet — mondta neki Bíró. A lány meglepődött a hangra, először nem tudta mire vélni, de amikor Bíró­ra nézett, tudta, hogy eb­ben a pár szóban semmi rossz szándék nincs. A med­veszerű emberről sugárzott a magány és sugárzott a szere­tet. — Csak néha — mondta. — A gyerekek sok minde­nért kárpótolnak. Csak tudja, nagyon kell szeretni őket. Azt hiszem, ez a titka. — Sok mindennek ez a titka — mondta Biró. Átjárta ez a lány. Soha­sem hitte, hogy valaha még az életben ilyen hatással lesz rá egy nő. Mintha meg­tisztult volna. Sokáig be­szélgettek. Kriszta kedves volt, szinte simogató: — Látja az ember soha nem tudhat semmit előre. Idejövök a puszta kellős kö­zepére, és itt megismerked- hetem egy ilyen emberrel, mint maga. — Miért milyen ember vagyok? — Hát rendes —. mond­ta magátólértetődő egyszerű­séggel a lány. Bíró összehúzta magát, kidagadtak a rágóizmai. — Megbántottam? — kér­dezte ijedten Kriszta. — Á, dehogy — rázta a fejét Bíró. — Az jutott eszembe, hogy egyszer a fi­am is megkérdezte; ugye apu, te nagyon rendes em­ber vagy? — Hány éves a fia? — Hat — Akkor jövőre már ta­níthatnám. — A lányom tizenkét éves — folytatta Bíró. Látszott rajta, hogy kínlódik- A lány tudta, miért kezdett hirte­len a családjáról beszélni. Saját maga miatt, A szalmakazal mögül hir­telen előtűnt Csapó. Akta­táskát lóbált a kezében, bőrzekéjét a vállára akaszt­va hozta, Megállt szemben Fehér Krisztinával. A lány ijedten, meg-megránduló szájjal nézett rá. — A kollégám, Csapó Gyula — mondta Bíró. — Ismerjük egymást — mondta halkan a lány, — Csak találkoztunk — mondta Csapó és mosoly­gott. — Haragszik? — Nem — mondta kis gondolkozás után a lány —, a cselekedetek önmagukban hordják a jutalmukat is meg a büntetésüket is. — Ez nekem bonyolult — mondta Csapó, — csak any- nyit mondhatok, hogy utána megálltam és szerettem volna maga után rohanni... Az ember néha csinál hülyesé­get. Elszontyolodott. — De utána megtanított egy kisfiút a millecsinkve- csentóra. — Honnan tudja? A lány keresgélt a szemé­vel a gyerekek között: — Ott van — és oda hív­ta a gyereket. — Megisme­red a bácsit? A kisfiú azonnal rávágta: — Mlllecsinkvecsento — és megfogta Csapó kezét. —• Maga furcsa ember le­het — mondta elgondolkoz­va Krisztina, Elállt a szél, újra dolgoz­ni kezdtek Az iskolások egy ideig még nézték a repülést. Bíró csak az első leszállás után szállt ki a gépből — többé nem, Tudta, hogy Csapó mindig kiszáll és oda­megy a tanítónőhöz. Egy kanyart rosszul vett, meg­csúszott a gép, a laikus ta­lán nem is vette észre, de Csapó fölkiáltott... .(Folytajuk). 77 Szatymazról hozták ezt a szép őszibarackot szombaton haj­nalban Szolnokra. Párja alig akadt a piacon. Az árát is meg­kérték: kilenc forintért kínálták. Szombati szemle a szolnoki piacon — /ezúttal képekkel — Kecskeméti szőlő, kilója 15 forint. A gyümölcs gazdája el­szaladt lencsénk elől. Nem tudjuk, az árát, vagy borostás állát szégyellte... A legtöbben rántanivaló csirkét kerestek — és találtak. Ezen a hétvégén 26 forintért mérték kilóját Kétezer ezüst emlékpénz A szegedi Juhász Gyula Művelődési Ház általános gyűjtőszakköre szombaton ki­állítást rendezett az ünnepi hetek alkalmából, 24 tárló­ban 2000 ezüst emlékpénzt mutattak be a szegedi gyűj­tők. A sokszázezer forint ér­tékű anyag minden darabja valamilyen évforduló alkal­miból kenült forgalomba csekély példányszámban. Megtalálhatók a tárlókban Sierra Leone, Burma és más egészen kis szigetorszá­gok emlékpénzei. A tokiói és a mexikói olimpiára ve­retett emlékpénzek mellett már a müncheni olimpia emlékpénzei is megtalálhatók az 5 napig nyitvatartó kiál­lításon.

Next

/
Thumbnails
Contents