Szolnok Megyei Néplap, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-05 / 183. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. augusztus 5. 3. Irigykedve nézzük ezt a kisfiút — de kedves férfi olvasóink, az anyukáját ne nézzék. Még jobban melegünk lesz. Az első magyar bélyeg megjelenésének 100 éves jubileumára négy értékből álló sorozat jelenik meg. Vertei József grafikusművész tervei alapján a jubileumi bélyegeken a korábban megjelent jellegzetes kiadások rajzával találkozunk újra. Az első értéken az 1871. évi újságbélyeget pillantjuk meg, amely a kőnyomatos sorhoz tartozik. 1922. július 31-ig a hírlapok postai szállítási díját a külön e célra nyomtatott bélyegek felragasztásával kellett leróni, azóta a díjat készpénzben fizetik és ilyen bélyeg kiadására már nem kerül sor. Az első újságbélyeg — mint valamennyi ilyen kiadvány — fogazás és értékjelzés feltüntetése nélkül került forgalomba, egyébként nem túl ritka, használtan 180 forintra értékeli az árjegyzék. Történelmi évtizedet idéz fel a második címleten szereplő aratósokat ábrázoló 400 koronás bélyeg. Ez a kiadás, illetve felülnyomással ellátott változatai 1916—26 között tanúja volt az osztrák— magyar monarchia összeomlásának, a Tanácsköztársaság dicsőséges napjainak és a Horthy rendszer uralom- rajutásának. A százéves kiadás harmadik tagja a Tanácsköztársasági Arcképek sorozatból Petőfi arcvonásait tárja elénk. E sorozat másik két értékén kerültek a világon első alkalommal bélyegre a tudományos szocializmus megalapítói: Marx és Engels. A befejező érték a művészek támogatására 1940-ben kiadott sorozat 16 filléresét reprodukálja. A festészetet jelképező nőalak a nemrég elhunyt kommunista művész,, Konecsni György munkája. A négyértékű sor minden címlete 2 forint névértékű, ezefelül 1 forint felárat kell fizetni a Budapest 71 kiállítás javára. A béyegkép baloldalán a magyar táj egy-egy kedves virágát postakört veszi körül. Felirat utal a 44. bélyegnapra, ezt az ünnepséget szeptember 5-én tartják. Egy kis hűsítő Mi is az a mirelit ? Mit is jelent ez a szó: MIRELIT? Hangzásából ítélve az ember azt gondolná, szerte a világon így jelölik a mélyhűtött áruféleségeket. Pedig a MIRELIT nem nemzetközi szó, hazai találmány. Igaz, hogy ez a magyar márka külföldön is sokat jelent. Hazánkban az első mélyhűtött árut 28 esztendővel ezelőtt, 1943-ban a budapesti FRIGELITE cég gyártotta. Természetesen ez is mesterségesen képzett név volt. A latin frigidus (hideg) és az elite (kiváló) szavak összevonásából, némi rövidítéséből eredt. A felszabadulás után a FRIGELITE megszűnt, s helyette megalakult a Mezőgazdasági Ipari Részvénytársaság. Az új vállalat nevének kezdőbetűit (MIR) a fonetikusan ejtett ELIT szóval összevonva alakult ki a MIRELIT, amely azóta a szó szoros értelmében idehaza is, határainkon túl is fogalommá vált. Azóta ugyan ez a cég is megszűnt, az elnevezés azonban megmaradt. I gazán, apa, — mondta Baba gyermekkori kedves, hízelgő hangján — olyan rendes fiú. Az abortuszra is elkísért. Apa hozzászokott már különös beszélgetésekhez a lányával, de ez most túl különös volt. Köszörülte kicsit a torkát, mint egy értekezleten, ha küszködnie kell a fogalmazással. — Nem gondolod, kislányom, hogy... — Azt hiszed, a mai fiúkban olyan sok a gyöngédség? Nagyon kevesen volnának hajlandók ilyesmire. — Megható — sóhajtott Apa —, megható, hogy ez a te Lacid... — Béla. Mondtam már, Laci azelőtt volt. — Szóval ez a Béla. Megható. A könnyekig meghat. Igazán meg, az úristenit a lovagiasságának! — öklével akkorát vágott az asztalra, mint egy tizenkilencedik századi apa. Maga is észrevette, hogy nagyon sikerült, s szelídebben hozzátette: — A modern úristenit! — De apa... — Babának olyan rosszul esett ez a hang, hogy — bár halkan, haját, hogy megnyugtassa. Erre a vállára borult. A tizenkilencedik században, ugye, zokogva atyja keblére borult volna, de ezt már azért sem tehette, mert ő volt a magasabb. Zokogni Molnár Zoltán: visszafogottan — elpityere- dett. — Na. Alig találta a zsebkendőjét. — Hagyd ezt, kislányom... Hagyd már abba, \gy nem lehet... A pityergésből, bár nyilvánvalóan igyekezett fegyelmezni magát, egészen igazi sírás kezdett kialakulni. — Megáll az ember esze. Olyan őszintén sírt, hogy meg kellett sajnálni. Egy kicsit megsimogatta a azonban zokogott. Nem hisztérikusan, mértékkel. Apa nyelvén volt, hogy ez nem illik egy modern lányhoz, de még idejében észbekapott. Egy szót sem a modernségről. — Na jól van, lányom, tudod, hogy velem igazán meg lehet beszélni a dolgokat. Ülj le szépen, és... Baba abbahagyta a zokogást, és szépen leült. Zsebkendőjével finoman felitatta a könnyeit. Az orrocskáját is megtörölte. De szólni nem szólt. Várt. — Szóval én tudom, hogy az élet megváltozott, és egészen más, mint a mi... Közben jó kis halogató ötlete támadt. — Üljünk le, mondjuk, hármasban anyáddal... és okosan, őszintén... Talán a jövő héten. — Köszönöm, apa. Tudtam, hogy te megértesz engem. Végül. — Tette utána, s mintha ebben a végűiben lett volna azért némi kis szemrehányás. Felállt, eltette a zsebkendőjét, adott egy homlokpuszit, s már indult is. Apa megijedt, érezte, hogy jóvátehetetlen félreértés történik; hogy Baba nem úgy fogja fel a szavait, ahogy... De már... — Babai — Szia, apai S ottmaradt egyedül. Hisz voltaképpen ugye. Akad, aki nem is szól, csak a házasság után. Baba még egész rendes. Szolid. Sok dologban még szinte konzervatív is. Tombol a kánikula 1. Fent Északon hűvösebb a tenger vize, de a nap most épp oly forrón süt, mint délebbre. Tombol a kánikula, de mint képünkön látható, a gyermekek jól bírják a legyelországi Gdanskban, a tenger partján. 2. Lehet, hogy a hagyománynak megfelelően ilyen melegben is dobálnak pénzt a római Trevi-kútba — de az bizonyos, hogy a tikkasztó hőségben inkább a lábukat hűsítik a turisták. Centenáriumi sor Cukorrépa-termelők versenye A csehszlovák cukoripar az elmúlt évben versenyt hirdetett a cukorrépa-termelő üzemek között a hektáronkénti optimális tőszám elérésére. A verseny célja az volt, hogy minél jobban kihasználják a cukorrépavetésterületet. Az utóbbi években ugyanis olyan nagyméretű volt a cukorrépa vetések kiritkulása, hogy a legjobb répatermő talajoknak mintegy harmada esett ki ezáltal a termelésből. A verseny megindításakor abból indultak ki, hogy a 25x45 cm-es kötésben elhelyezett növények esetében az optimális hektáronkénti tőszám 70 000—80 000 között ingadozik. A növények ebben az esetben használják ki legjobban a területet, a tápanyagot és a talajnedvességet és ez a növényállás felel meg legjobban a gépesített betakaríás követelményeinek. A versenyben minden tíz hektárnál nagyobb cukorrépa vetésterülettel rendelkező üzem rész vehetett. Az üzemeket a vetésterület nagysága szerint három csoportba osztották. Az 1. csoportba a 10—30 hektár között, a 2. csoportba a 31— 60 hektár között, a 3. csoportba pedig a 61 hektárnál nagyobb cukorrépa vetésterületű üzemek tartoztak. A versenyre 1960 mezőgazda- sági üzem jelentkezett,. amelyeknek ossz vetésterülete meghaladta a 120 000 hektárt. A verseny feltételeit azonban csak 399 mezőgazdasági üzem teljesítette 21 780 hektáros területtel. Ezen üzemek közül tízben a hektáronkénti tőszám meghaladta a 80 000-ret. Az optimális tőszámot a versenyre jeletkezett üzemek területének 18,4 százalékáh érték el. Annak ellenére, hogy a verseny feltételeit csak az üzemek kis része teljesítette, a hektáronkénti tőszám az országos cukorrépa-vetésterületen hozzávetőlegesen 10 százalékkal növekedett. A verseny feltételeit teljesítő üzemek a cukorgyáraktól ingyen megkapták a beszállított répa után járó szelet 2 százalékát. Minden cukorgyár a saját övezetében a három legkiválóbb mezőgazdasági üzemet díjazta, amelyek között cukorrépa-művelő eszközöket és gépeket osztottak ki. A kiosztott gépek értéke meghaladta a 786 000 Kcs-t. A verseny hasznosnak bizonyult, ezért azt 1971-ben szélesebb körben megismétlik. Új műtrágyagyár Peremartonban Megkezdődött a próbaüzem a peremartoni új műtrágyagyárban, ahol a mezőgazdaság ' számára Peret- rix néven új hármas hatóanyagú műtrágyát állítanak elő. Az új talajjavító anyagnak az az előnye, hogy a koncentrált nitrogén, szuperfoszfát és kálisó egy művelettel juttathatók a talajba. Az új gyárban rövidesen megkezdődik az üzemszerű termelés. (MTI fotó Jászai Csaba felvétele. KS) Jelentősen növekedett a világ búzakereskedelme A világ öt legnagyobb búzaexportőr országa — az USA, Kanada, Argentína, Ausztrália és Franciaország — a múlt év július elsejével kezdődött marketing-év első kilenc hónapjában 16,9 százalékkal növelte búzaexportját. A „nagy ötök” búzaexportja az elmúlt piaci év hasonló időszakában exportált 26,8 millió tonnáról 31,4 millió tonnára növekedett. Ezen belül az USA, Kanada és Ausztrália növelte búzaeladásait a világpiacon, Argentína és Franciaország részaránya csökkent. A legélénkebb eladási időszak júliustól márciusig tartott, amikor is az Egyesült Királyság, Dél-Korea, Marokkó és a közös piaci országok vásároltak nagyrrreny- nyiségű búzát. Ezzel ellentétben Kína és India jelentősen csökkentette vásárlásait az öt exportőr országtól. Kelet-európai borok a nyugat-német piacon Az NSZK a világ legnagyobb borimportáló országai közé tartozik. Teljes belföldi szükségletének átlagban csak a felét tudja saját termeléséből fedezni, a másik hányadot (1969-ben 5,65 millió hl) csak behozatal útján. A szövetségi köztársaság borbehozatalának oroszlán része EGK országokból, Franciaországból és Olaszországból származik. Az NSZK 1969-ben az EGK országokból összesen 3,7 millió hl-t, a kelet-európai országokból pedig 1,9 millió hl bort importált. Az utóbbiak gyakorlatilag Jugoszláviát Magyarországot, Romániát és Bulgáriát jelentik. A Szovjetunióból és Csehszlovákiából származó behozatal jelentéktelen. Hosszabb időszakot vizsgálva, a Délkelet-Európából származó behozatal mennyi-* ségileg némileg .visszaesett!
