Szolnok Megyei Néplap, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-27 / 201. szám

2 SZOLNOK HEGYEI NÉPLAP 1971. augusztus 27. Tegnap esti helyzetkép a külpolitikában Befejeződött Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, fe­lesége és kísérete finnországi látogatása. Hála a modern hírközlő technikának, a magyar közvélemény szinte percről percre nyomon kísérhette a Magyar Népköztársaság állam­főjének útját az „ezer tó országában”. Elmondhatjuk, hogy ezt a látogatást mindvégig nagy figyelem és rokonszenv kísérte mindkét rokónnép legszélesebb köreiben. Időben ez az utazás nem volt nagy terjedelmű: augusz­tus 23-tól augusztus 26-ig tartott. Magas szintű delegációnk — a finn vendéglátók maximális segítségével — mégis lehetőséget kapott arra, hogy viszonylag sokat megismer­jen ebből az északi országból. Az élmények skálája nem­csak területi hanem minden értelemben szélesnek bizonyult. A rendelkezésre álló rövid idő alatt az Elnöki Tanács elnöke, felesége és kísérete Helsinkin és környékén kívül három más várost is megtekintett, ellátogatott számos gaz­dasági, szociális és művelődési intézménybe. Az élet már régen bebizonyította, hogy a személyes kapcsolatok rendkívül hasznosak mindkét ország egymás­közti kapcsolatainak fejlesztésében, mint általános nemzet­közi viszonylatban. Most, hogy a látogatás végétért és meg­jelent az arról szóló közös közlemény, máris biztosak lehe­tünk abban, hogy ezúttal is így történt. Az Elnöki Tanács elnökének finországi útja kiemelkedő jelentőségű állomás a két ország biztatóan fejlődő sok­oldalú kapcsolatainak útján, örömmel állapíthatjuk meg, hogy a magyar—finn viszonylatban aránylag rendkívül rö­vid idő alatt ez már a harmadik magasszintű látogatás: 1969 őszén Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke járt ha­zánkban, ez év elején pedig Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke tett látogatást Finnországban. Mint a közlemény hangsúlyozza, a tárgyaló felek meg­állapították, elégedettek a magyar—finn kapcsolatok fejlő­désével, de bőven van még kiaknázatlan lehetőség. Ez nyilvánvalóan elvi útmutatás a szakértőknek, a most követ­kező hétköznapok során nekik kell majd realizálniok az államfők megállapodását. A két ország kapcsolatain túl ez a látogatás hozzájárult a kontinens békéjének megszilárdítását célzó erőfeszítések­hez is. Helsinki és Budapest külpolitikai álláspontja sok alapvető kérdésben közel áll egymáshoz, akár az indokínai, akár a közel-keleti problémára, akár az európai bizton­ságra gondolunk. Ebben az utóbbi vonatkozásban a két kormány eddig is sokat tett és a jövőben is maximálisan igyekszik kivenni a részét az európai biztonsági konferencia előkészítéséből. A látogatás végétért és meggyőződésünk, hogy nem­csak nálunk, hanem a finn városokban és falvakban is elégedetten olvassák majd a közös közleményt, két rokon­nép barátságának okmányát. (KS) Genf James Leonard, az Egye­sült Államok képviselője a genfi leszerelési értekezle­ten csütörtökön javasolta, hogy a konferencia tűzze napirendjére a hagyomá­nyos fegyverek korlátozásá­nak problémáját is. Az amerikai küldött véle­ménye szerint a hagyomá­nyos fegyverek korlátozása szempontjából elsődlegesen érintett térség Európa, ahol „komoly megfontolás tár­gyává vált a fegyveres erők kölcsönös és kiegyensúlyo­zott csökkentése”. Amennyi­ben Európában létrejönne a megállapodás, úgy a többi térségnek is követnie kelle­ne a példát. Görögország Csütörtökön délelőtt Geor- giosz Zoitakisz régens ke­zébe letette a hivatali es­küt Papadopulosz görög mi­niszterelnök 18 miniszterből és 20 államtitkárból álló új kormánya. A. kormányfő magának' tartotta még á belügyi és hadügyi tárcát. A görög kormány tagjai­nak közel fele „újonc”, több­ségük a technokraták, egye­temi professzorok és építé­szek közül került ki. Sztilianosz Patakoszt és Nikolasz Makarezoszt, az 1967-es katonai hatalomát­vétel részvevőit első és má­sodik miniszterelnökhelyet­tesé nevezték ki. A két po­litikus ugyanakkor megvált a belügyminiszteri, illetve gazdasági miniszteri tárcá­tól. Fülöp-szigetek A Fülöp-szigeteken szer­dán Isabela tartományban a gerillák megrohamoztak egy katonai támaszpontot, 10 perces tűzpárbajt folytattak az őrséggel és felrobbantot­ták a légierő két helikopte­rét. Ez volt az első eset, hogy regurális katonai egy­séget támadtak meg. Marcos elnök, aki a za­vargásokat a jelek szerint a politikai ellenzék felszá­molására akarta felhasznál­ni, az akcióért ebben az esetben is a törvényen kívül helyezett kommunista párt katonai szárnyát, az új népi hadsereg elnevezésű szerve­zetet tette felelőssé. A meg­indított tisztogatások ered­ményeképpen a főváros kö­zelében lévő katonai tábor területén máris több mint 100 gyanúsítottat tartanak fogva, __ Er őfeszítések az arab egységért KAIRÓ Az EAK örömmel üdvözli a négytagú afrikai bizottság látogatását — hangsúlyoz­ták Kairóban, miután Go- won nigériai államfő beje­lentette, hogy a nigériai, a kameruni, a szenegáli és a kongói államfőből álló AESZ-különbizottság a kö­zeljövőben Kairóba utazik. Az egyiptomi kormány min­den segítséget megad a bi­zottságnak, amelynek célja a közel-keleti válság rende­zésének elősegítése. ☆ Kétnapos látogatásra az egyiptomi fővárosba érke­zett Omar Arteh Galib szo- máli külügyminiszter. A szomáli miniszter az EAK- ból Szíriába utazik. KUWAIT Az Al-Nahar című libano­ni lap idézi Abdullah Al- Szábah kuwaiti ügyvivő mi­niszterelnököt, aki arab csúcsértekezlet összehívását sürgette, A1 Szabah szerint katonai tervet kell készíte­ni az esetleges konfrontáció­ra — erre viszont csakis egy arab csúcsértekezlet képes. Az ügyvivő miniszterelnök felszólította az arab nemze­tet, hogy vessen véget az ellentéteknek és állítsa hely­re a keleti frontot. A1 Sza­bah ugyanakkor rendkívül határozottan leszögezte: kor­mánya semmiféle „kommu­nista tevékenységet” nem tűr és nem engedélyezi pár­tok alakítását sem. BEIRUT Abdallah Szalah jordániai külügyminiszter csütörtökön Szaeb Szalam libanoni mi­niszterelnökkel és Khalil Abuhamad külügyminiszter­rel tárgyalt. A libanoni kül­ügyminiszter később újság­írókkal közölte, hogy az arab kérdés valamennyi fő témá­ját megvitatták. Csütörtö­kön Szalah Kairóba érke-, Zett, ahol Mahmud Riad külügyminiszterrel találko­zik. Háromnapos kairói lá­togatás után a jordániai külügyminiszter Szaúc*-Ará­biába utazik. Yietnam-konferencia A párizsi Vietnam-konfe- rencia csütörtöki, 127. ülé­sén Xuan Thuy, a VDK küldöttségének vezetője hangsúlyozta, hogy miköz­ben Nixon elnök a vietnami béke kilátásairól szónokol, a valóság az, hogy az ameri­kai hadsereg és a bábhad­sereg csapatai fokozzák har­ci tevékenységüket, sőt az amerikai légierő továbbra is támadásokat intéz a VDK területén fekvő helységek ellen. Xuan Thuy rámuta­tott: az a választási komé­dia, amelyet az amerikai nagykövetség segédletével a Fehér Ház rendez Saigon­ban, cáfolhatatlanul bebizo­nyította, hogy az Egyesült Államok megsérti a dél­vietnami lakosság önrendel­kezési jogát. A Nixon kormány számá­ra az egyetlen kiút az; ha itt a párizsi értekezleten komolyan válaszol a DIFK kormányának hétpontos ter­vére, s 1971-ben kivonja összes csapatait Dél-Viet- namból, megszünteti a Thieu-klikk támogatását. Philip Habib, az amerikai küldöttség ideiglenes veze­tője és Pham Dang Lam, a bábkormány képviselője fel­szólalásaikban azonban to­vábbra is elutasították a DIFK javaslatainak megvi­tatását, és a korábbi ameri­kai javaslatok elfogadását sürgették. A konferencia ülése után az amerikai szóvivő beje­lentette, hogy Parker nagy­követ az amerikai küldött­ség új vezetője augusztus 30-án érkezik meg Párizsba. A legközelebbi ülésre két hét múlva, szeptember 9-én kerül majd sor. Szeptember 6-án folytatódnak a megbeszélések Nyugat-Berlinről A Német Demokratikus Köztársaság kormányának kezdeményezésére a terve­zettnél öt nappal korábban, azaz szeptember elseje, he­lyett már csütörtökön meg­tartották az NDK főváro­sában Michael Kohlnak, az NDK minisztertanácsa ál­lamtitkárának és Egon Bahr bonni államtitkárnak esedé­kes, 16. találkozóját. Ez i>olt a két államtitkár első meg­beszélése az után, hogy a négy hatalom nagykövete e héten hétfőn bejelentette, hogy megszületett a nyugat­berlini kérdés rendezésére irányuló megállapodás. A két államtitkár csütör­töki megbeszélése szokatla­nul hosszú ideig, körülbelül 6 óra hosszat tartott. Az NDK fővárosában csü­törtökön megtartott Kohl— Bahr találkozó során meg­állapodtak abban, hogy a két államtitkár szeptember 6-án Bonn-ban folytatja ta­nácskozását. LIMA Peru automatikusan meg­szakítja diplomáciai kapcso­latait Franciaországgal, amennyiben az újabb nuk­leáris kísérletet hajt végre a Csendes-óceán déli részén — jelentette be szerdai saj­tóértekezletén Juan Velasco Alverado, perui köztársasági elnök. Döntését nemzetbiz­tonsági érdekkel indokolta. DJAKARTA Juliana holland királynő csütörtökön hivatalos láto­gatásra Djakartába érkezett Személyesen először látogat holland uralkodó Indoné­ziába. BERLIN Omar Arteh Galib szomá- li külügyminiszter nyolcna­pos NDK-beli látogatásának befejezésével szerdán Ber­linben szomáli—NDK közös közleményt adtak ki. A közlemény leszögezi, hogy Galib tárgyalásai NDK-beli kollegájával, Ótto Winzerrel hozzájárultak a két ország közötti baráti kapcsolatok elmélyítéséhez. A két külügyminiszter tárgyalásai során teljes né­zetazonosságra jutott az im­perializmus ellen, a nemze­ti függetlenségért, a társa­dalmi haladásért, a békéért és szocializmusért folyó harc kérdéseiben — hangoz­tatja a közös közlemény. ÜJ DELHI A PTI indiai hírügynökség jelentése szerint az elmúlt öt hónapban a kelet-pakisz­táni gerillák súlyos veszte­ségeket okoztak a kormány­csapatoknak, emberéletben és anyagi javakban egy­aránt. NEW YORK Túlhaladta 248 millió mérföldes útjának felét a Mariner—9 amerikai űrhajó, amely a tervek szerint no­vember közepén éri el a Marsot. A több mint 100 ki­lós űrhajót 87 nappal ezelőtt bocsátották fel a Kennedy- foki telepről. Kilencven na­pig kering majd orbitális pályán a bolygó körül és ez alatt tv-kameráival le­fényképezi a Mars felüle­tének mintegy 70 százalékát. LONDON Több munkanapkiesést okoztak Nagy-Britanniában a sztrájkok 1971 első hét hónapjában, mint az egész elmúlt év során. Január és július között összesen 11 millió 247 ezer munkanap esett ki a termelésből szem­ben az 1970-es 10 millió 970 ezerrel. Ez a szám egészen mostanáig a legmagasabb volt az 1926-os általános sztrájk óta. Salvador Allende, Chile elnöke, hivatalos látogatáson Ecua­dorban tartózkodik. Koszorút helyezett el Quito Független­ségi terén álló emlékműnél. Képünkön: Allende üdvözli az egybegyűlteket (Telefoto — AP—MTI—KS) Rogers, amerikai külügyminiszter jelentéstételre hazaren­delte Kenneth Rush bonni nagykövetet, hogy közvetlen beszámolót kapjon a négy nagyhatalom Nyugat-Berlinnel kapcsolatos egyezményéről. Képünkön: Rogers Rush nagy­követ beszámolóját hallgatja (Telefoto — AP—MTI—KS) Fokozódó feszültség Bolíviában Bolíviában fokozódott a feszültség azt követően, hogy Hugo Banzer jobboldali re- zsimje hajtóvadászatot indí­tott az ország baloldali po­litikusai ellen. A főváros egyes kerületeiben szerdán lövöldözések hallatszottak. Az AFP ezt annak tulajdo­nítja, hogy razziát indítot­tak a szakszervezetek és a diákmozgalmak képviselői­nek felkutatására — írja a lap. Bolívia közvéleményét nagymértékben nyugtalanít­ja az a tény, hogy az új kormányban helyet kapott Andres Selich, az ameri­kai kiképzésben részesült rangerek volt vezetője. Az AFP utal arra, hogy Pana­mában Selich vezette ,„,a baloldali gerillák ellen in­dított harcot. Közben a La Paz-i egye­temen a diákok továbbra is elbarikádozva tartják ma­gukat. Az épületet erős ka­tonai egységek vették körül és az egyetem területéről időnként fegyverek ropogá­sa hallatszik. La Pazban bejelentették, hogy Jose Torres megdön­tött bolíviai elnök húsz kö­vetőjével együtt még mindig Peru bolíviai nagykövetsé­gén tartózkodik. Hírügynök­ségek szerint az új kormány állítólag megígérte, hogy Torresnek és követőinek le­hetővé teszi a sértetlen tá­vozást. Amerikai mesterkedések az ENSZ-ben Az AP ENSZ-tudósítója szerint az Egyesült Államok azt tervezi, hogy „előzetes szavazást” rendeztet a két Kína kérdéséről szeptember 23-án, két nappal az ENSZ- közgyűlés 26. ülésszakának megnyitása után. A döntő szavazás a kínai kérdésben októberre várható. „A Kínai Népköztársaság törvényes jogainak helyreál­lítása az Egyesült Nemzetek szervezetében” című javas­lat — amelyet 13 ország ter­jesztett be — az amerikai tervezet előtt szerepel a köz­gyűlés napirendjén, hacsak a közgyűlés úgy nem szavaz, hogy az utóbbit vegyék elő­re. Jólértesült diplomaták szerint az amerikaiak erre kérik a közgyűlést, s ha eh­hez sikerül megszerezniük a szükséges többséget, az ked­vező kilátásokat jelentene a két Kínának egyaránt helyet biztosító javaslatuknak. A közgyűlés általános ügy­rendi bizottsága szeptember 22-én ül össze, hogy tisztáz­za: a javasolt 108 kérdés kö­zül melyik kerüljön a napi­rendre és milyen sorrendben. Minthogy a Kínára vonatko­zó két javaslatról előrelátha­tólag egyidejűleg vitatkoz­nak, az amerikai javaslat előrevételét kívánó mester­kedésnek nincs más célja, mint az, hogy a várható ál­lásfoglalásokat kipuhatolja.

Next

/
Thumbnails
Contents