Szolnok Megyei Néplap, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-25 / 199. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 1971. augusztus 25. LVASolNK Wjdfy Az utolsókból — elsők E sorok írására nem az első felindulás, és nem is az első eset késztetett. Többször tapasztaltam már ugyanis, hogy a Sgvári körúti állami fodrászatban a jó ismerősök telefonon bejelentkeznek, s a megbeszélt időben várakozás nélkül „kéz alá” kerülnek. Ez alapjában véve nem is lenne rossz, ha a kedvezmény, előny (vagy minek nevezzem?) mindenkire vonatkozna. Mert mi van most? Bemegy egy vendég az üzletbe. Ketten-hárman várakoznak. Várakozhatnak, tekingethetnek jobbra-balra, mert jónéhányan már bejelentkeztek. Meg is érkeznek szép sorjában, s mire a sorára várakozó felocsúdik, már megint más, idegen arc került elé. Magam tíz éve vagyok az üzlet vendége. Két kisgyermekem van, de soha nem igényeltem, hogy soron kívül fogadjanak. Ha volt időm, elmentem, ha nem, hát nem. Mostanában azonban több alkalommal úgy adódott, szólnom kellett a fodrásznőnek, hogy én várakozom két órája, s mégis mindig az utánam jövők kerültek sorra. Legutóbb augusztus 18-án voltam az üzletben. Velem volt hároméves kislányom is, a kisebbet otthon hagytam. Az üzlet vezetőjére vártam háromtól ötig. Végre, rám kerül a sor! — gondoltam. De lám, két újabb vendég jött, s azok haját kezdte mosni. Ezt már nem hagytam szó nélkül. Mire a vezetőnő: — Látom, hogy haragszik, de nem is érdekel, azt sem bánom, ha nem jár hozzám. Itt ez a szokás, és még a maga kedvéért sem fogok rajta változtatni! Mit tehettem? Vártam egyre türelmetlenebb gyerekemmel, míg „sorra” kerültem. Miközben a szerencsés, bejelentett vendégek végezték ügyes-bajos dolgaikat otthon, vagy nyugodtan bevásároltak, hisz, amint az üzletbe léptek, rövid időn belül fürge kezek vették gondjukba frizurájukat A Patyolat vezetői elgondolkozhatnának az eseten. Valahogy nem jól van ez így. Változtatni kellene rajta. V. L.-né Szolnok Javaslat a VOLÄN-nak Láttam már több olyan autóbuszt, amelyen a hátsó feljárattal szemben hátrapillantó tükör volt. Nagyon üdvös volna ezt valamennyi ülőkalauzos járaton megvalósítani. A kalauz jelzése néha korábban hangzik el, mint kellene. Sokat bosszankodunk emiatt, pedig nem mindig van igazunk. !Augusztus 18-án a Vosztok útról 6.05 órakor induló 4-es buszra három apró gyermek akart felszállni a pártházzal szemben. Az egyiknek sikerült, a másik az összecsukódó ajtó közé szorult, a harmadik lemaradt .. Az ajtó közé szorult gyermek iszonyú sivalkodására figyelt fel a vezető és megállította a kocsit. Az utasok válogatás nélkül zúdították megjegyzéseiket a kalauzra. Pedig nem volt hibás. Én mellette álltam, így meggyőződhettem, hogy ilyen magasságú gyermeket nem lát meg az üléshelyről, főleg, ha azok hátulról — és itt ez történt — közelítik meg a feljárót. Külön baj az, hogy az udvariasság, az előzékenység az öregekkel, betegekkel, rokkantakkal szemben már rég kihalt. A fürgébbek pillanat alatt felszállnák, míg az előbbi kategóriába tartozó utasok nehezen tornásszák fel magukat az igazán magas csuklós buszokra. Ilyen esetben is például 100 százalékos biztonsággal mutatná a való helyzetet a felszállással szemben elhelyezett tükör. Tudom, hogy ez újabb kiadást jelentene a Volánnak, de úgy vélem, megérné. Csökkentené a baleset lehetőségét. S azt hiszem, arra is kellene gondolni, hogy mennyire igénybe veszi a már hetek óta tartó hőség a személyzetet. A balesetekért elsősorban őket teszi felelőssé a közvélemény, de a hatóság is. Sokat könnyítenénék munkájukon — s a biztonság sem utolsó — az említett tükörrel. f?agy Lajos Szolnok A kosár borul, a kenyér gurul Meglehetősen régóta figyelem a karcagi kenyérgyár áruszállítását a periférián lévő boltokba, így a téglagyáriba is. A kocsi tiszta, zárt; ami a bolt előtt történik, azt kifogásolom. A kocsi megáll az út szélén. Kiszáll a derék gépkocsivezető, kirakja a vesz- szőből font, nem a legjobb állapotban lévő kosarakat a porba. Belerakja a nagyon szép kenyeret. Egy arra rendszeresített kampó segítségével korcsolyázik a kenyér, a kifli, a pogácsa az üzletbe. Ha valamely rosz- szal számított kanyarban a kosár borul, a kenyér gurul. Sebaj, a gépkocsivezető visz- szapakolja a kosárba és megy a szállítás tovább. Itt szeretném még megjegyezni, hogy azon az úton minden nap kétszer hajtják a teheneket a legelőre, és nagyon sok lófogat is megáll az üzlet előtt. Már csak ezért sem hiszem, hogy ideális az ilyenfajta kenyérszállítás. Sz. K. Karcag Kommentár nélkül közöljük a Beton- és Vasbeton- ipari Művek Szolnoki Gyárából augusztus 17-én érkezett levelet: „A Szolnok megyei Néplap 1971. augusztus 11-i számában ,Az üzemi konyhák orvosi szemmel’ című cikkükben hiányosságokat állapítottak meg vállalatunk konyhájával kapcsolatban. A cikkben foglaltakkal teljes egészében egyetértünk, ennek alapján a szükséges intézkedést vállalatunk írásban megtette az Alföldi Üzemi Vendéglátóipari Vállalathoz. Kötelességünk a cikkel kapcsolatban megjegyezni, * hogy az ellenőrző közegeket a vendéglátóipari vállalat dolgozói helytelenül informálták, amikor azt állították, hogy a büfé előtti előtér és az ehhez kapcsolódó mellékhelyiségek takarítása a mi feladatunk. A vendéglátóipari vállalattal kötött szerződés értelmében — mint bérlőnek — kötelessége a takarítást és az ebhez kapcsolódó feladatokat ellátni. Sajnos, az adott időpontban, amint az ellenőrzés is megállapította, ennek nem tett eleget a vendéglátóipari vállalat Az elmúlt napokban ismételten ellenőriztünk és örömmel állapítottuk meg, hogy a cikkben felvetett hiányosságot a vendéglátóipari vállalat felszámolta és a szerződésben foglaltak szerint járt el. Ismételten köszönjük segítségüket.” Még körültekintőbben * * i '„A modort nem tanítják a 7-es VOLÁN-nál?” címet adtuk július 21-i lapunkban E. S.-né szolnoki olvasónk levelének. Kerekes Ferenc- től, a VOLÁÍ1 7. sz. Vállalat igazgatójától kaptunk választ a panaszra. Idézünk belőle: „.. .A GA 55—14 írsz. autóbuszt megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a kis szellőző ablakok az egyik oldalon teljes egészében nyithatók. Megjegyzem azonban, hogy az autóbuszok szellőzőablakainak nyitása és zárása — a rossz konstrukció következtében — sok esetben nem lehetséges. Olvasójuk azt is kifogásolta, hogy kérése ellenére, a megállóból kiindulva, a sorompó előtti várakozásnál a kalauznő nem nyitotta ki az autóbusz ajtaját. Az említett esetben a kalauznő helyesen járt el, ugyanis a temetői csomópont baleset szempontjából igen veszélyes. Itt kívánom megjegyezni, hogy a kalauznő 11 éve teljesít szolgálatot, mely idő alatt munkája ellen kifogás nem merült fel. A mo- dortalan és udvariatlan magatartás nem jellemző rá. Fentiektől függetlenül felhívtam figyelmét, hogy hasonló esetben még körültekintőbben járjon el...” Tüdőszűrés: Rákóczifalván Kihalt játszótér Amikor időm engedi, kislányommal elmegyünk a játszótérre, már amennyire jótszótérnek lehet azt nevezni. Ha jól emlékszem, tavaly is eléggé szánalmas képet nyújtott, de az idén ezt is túlszárnyalja. Ügy látszik, gazdátlanná válik a játszótér, mind a fenntartó szerv, mind a látogatók részéről. Az utóbbi teljesen érthető. Alig talál ott valami szórakoztatót egy kisgyermek. A cirkusz porondján Pedig van ebben a városban felesleges játszótéri felszerelés. A városi strandfürdő területén a nyitás óta teljesen kihasználatlanul hever néhány. Feltételezem, hogy ezeket a hintákat a „bejáratás” előtt valamilyen új technológiai elv alapján néhány hétig a szabadban kell tárolni, s ezért voltak még a közelmúltban is a fürdő területén... Bacsó Zoltán Karcag Kiszejy Mihály rákóczifal- vai olvasónk levele szerint — amelyet lapunk augusztus 4-i számában közöltünk — „Sokba kerül a szűrővizsgálat”, mert emiatt a községbelieknek Tiszaföldvárra kell utazniuk. Ráadásul még a rendelési időt sem ismerik. Kedvezőbb lenne részükre — mivel sokan a megyeszékhelyen dolgoznak —, ha Szolnokon mehetnének tüdőszűrésre — vélte. Tóth Györgytől, az MTVB Szolnoki Járási Hivatalának elnökétől kaptunk választ fentiekre. Nézzük: 1967. július 1. előtt a rákóczifalvaiak is a szolnoki Tüdőbeteg Gyógyintézet körzetéhez tartoztak. Az intézetben oly nagy volt a zsúfoltság, hogy megoldást kellett találnunk a beteg- forgalom csökkentésére és az intézetek közötti arányos betegelosztás megvalósítására. Közös megállapodásunk értelmében került át Rákó- czifalva lakossága a tisza- földvári Tüdőgondozó Intézet körzetébe. Abból indultunk ki, hogy távolság szempontjából Tiszaföldvár alig valamivel van messzebb a rákóczifalvaiaknak, mint Szolnok. A közlekedés is elfogadható... Egyébként a tiszaföldvári Tüdőgondozó Intézet dolgozói tüdőszűrő vizsgálatra minden évben „kivonulnak” Rákóczifalvára. A szűrés miatt tehát kizárólag rendkívüli esetben kell igénybe venniük a tiszaföldvári tüdőgondozó munkáját. Ez minimális, mivel a tüdőszűrés alkalmával kiadott igazolások egy évig érvényesek. * Ha rendkívüli esetekben mégis Tiszaföldvárra kell utazni, úgy éppen ezekre az esetekre vonatkozóan a rá- kóczifalvai községi tanács a közeljövőben széles körben közhíreim fogja, hogy a tiszaföldvári Tüdőgondozó Intézetben milyen napokon és órákban lehet igénybe venni a rendelést. A levélírónak abban tehát nincs igaza, hogy a szűrő- vizsgálat gondot ókoz, mert ez minden esetben Rákóczifalván történik. Ez pedig még az esetleges szolnoki szűrésnél is kedvezőbbéi á Egy hónapja, hogy a Probst cirkusz letelepedett 'Szolnokon. Műsorával a város, a környékbeli községek lakosságát kívánta szórakoztatni. Sajnos, azóta sem jutott senki illetékesnek eszébe, hogy a cirkusz hült helyét megnézze. Pedig ajánlatos lenne... De gázmaszkban! Az impozáns, új November 7 felüljáró mellett visszataszító látvány fogadja a városba érkezőt. Természetesen legkevésbé a környéken lakókat irigylem. Ebben a kánikulában ugyanis egy hónapja bűzlik az állatok trágyája. Minden bizonnyal rengeteg húst fogyasztottak a cirkusz vadállatai a Szolnokon töltött néhány nap alatt. Nos, a hatalmas csontmaradványok is ott éktelenkednek a szabadban, azok, amelyekkel már a kukacok sem tudtak mit kezdeni. Kár a csúf képért1 Gaál Mihály r Zagyvarékas S’*' -<u. |$] JOGI TANÁCSADÓ A társadalmi tulajdon Tádéiméról A társadalmi tulajdon védelmének megszilárdítása érdekében teendő intézkedésekre a Belkereskedelmi Minisztérium állásfoglalásban hívta fel a kereskedelmi szervek vezetőit. Az állásfoglalás azon megállapításait, melyek általános érvényűek s olvasóink figyelmére is érdemesek az alábbiakban ismertetjük: Az állásfoglalás szerint a társadalmi tulajdon védelmét elsősorban megfelelő intézkedésekkel, a védelem előfeltételeinek megteremtésével célszerű biztosítani. Ennek érdekében a felvilágosító és a nevelőmunka intenzitásának növelésével a dolgozók körében olyan légkört kell kialakítani, amely a társadalmi tulajdon sérelmét előidéző magatartások gondolatát is elítéli és lehetetlenné teszi azoknak a személyeknek a helyzetét, akik akár szándékosan, akár gondatlanul sértik, vagy veszélyeztetik a társadalmi tulajdont. Rámutatott az iránymutatás arra, hogy a kereskedelemben épp a társadalmi tulajdon és a fogyasztók érdekeinek védelmében a 6/1967. (XI. 15.) Bk. M. sz. rendelet értelmében foglalkoztatási tilalom érvényesül. Az idézett rendelkezés szerint meg kell szüntetni annak a dolgozónak a munkaviszonyát, akit a kereskedelmi felügyelőség, vagy a szabálysértési hatóság 2 éven belül a társadalmi tulajdon, vagy a fogyasztókat károsító magatartása miatt három ízben jogerősen megbírságolt. Mellőzhető a munkaviszony megszüntetése, de csak akkor, ha lehetséges a dolgozó áthelyezése olyan munkakörbe, ahol ilyen károsító tevékenység elkövetésére nincs lehetőség. A fenti foglalkoztatási tilalom egyben alkalmazási tilalmat is jelent azokkal a személyekkel szemben, akik a társadalmi tulajdont vagy a fogyasztókat ismételten megkárosították olyan munkakörre, ahol a cselekmények elkövetésére lehetőség nyílik. így nem alkalmazhatók azok, akiket a társadalmi tulajdont vagy a fogyasztókat megkárosító cselekmény miatt fegyelmi határozattal elbocsátottak vagy áthelyeztek mindaddig, amíg e személyek a fegyelmi büntetés hatálya alatt állnak. Elbocsátás esetén három évig, áthelyezés esetén két évig áll a dolgozó a fegyelmi büntetés hatálya alatt. Ezt követő alkalmazáshoz is szükséges a felügyeleti szerv vezetőjének engedélye. Alkalmazási tilalom áll fenn az emített munkakörökben azon személyek tekintetében is, akiket a kereskedelmi, felügyelőség vagy a szabálysértési hatóság két éven belül a társadalmi tulajdont vagy a fogyasztókat megkárosító magatartásuk miatt három ízben jogerősen megbírságolt, az utolsó határozat jogerőre való emelkedésétől számított két évig. A társadalmi tulajdont károsító vagy veszélyeztető magatartás — legyen az szándékos vagy gondatlan — fegyelmi vétséget valósít meg, miért is elkövetőivel szemben fegyelmi eljárásnak van helye. A fegyelmi felelősségre vonáson túlmenően ilyen esetekben a dolgozót kárfelelősség is terheli. A munkajog kártérítésre vonatkozó szabályai ugyanis a vétkesen (szándékosan vagy gondatlanul), egyes esetekben a vétlenül okozott károk megtérítését is biztosítják. Az arra illetékes gazdasági vezetőnek nemcsak joga, hanem kötelessége is a felelősség felvetése. Az iránymutatás felhívja a figyelmet a társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények esetén fenálló feljelentési kötelezettségre is. A Magyar Népköztársaság büntetőtörvénykönyve a 308. íjban — az elkövető hozzátartozója kivételével — mindenkinek kötelességévé teszi a társadalmi tulajdont károsító szándékos bűntettek feljelentését, sőt ennek a kötelezettségnek elmulasztását önmagában is bünteti. Ez utóbb említett jogszabály rendelkezése szerint, aki hi- teltérdemlő tudomást szerez arról, hogy a társadalmi tulajdont károsító szándékos bűntett elkövetésére, készül, vagy még le nem- leplezett ily bűntettet követtek el és erről a hatóságoknak — rendőrségnek, ügyészségnek — mihelyt teheti jelentést nem tesz, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ilyen szándékos bűntettek lehetnek például a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopás, a sikkasztás, a csalás, a hűtlen kezelés, a szándékos rongálás bűntette. A felsorolt cselekmények nem minősülnek bűntettnek és így nem esnek feljelentési kötelezettség alá, ha azt 500 forintot meg nem haladó érték tekintetében követték el, mert az ilyen cselekmények általában szabálysértések. Az ismertetett állásfoglalás teljes szövege a SZÖ- VOSZ Tájékoztató 197Ű. évi 31. számában is elolvasható. Drv Cs. I, A Szolnok' megyei Állami Építőipari Vállalat felTételre keres poligon üzemébe meó-s és betontechnológiái laboratórium vezetői beosztásba t építész mérnököket, továbbá: ügyviteli vezető munkakörbe közgazdasági egyetemet, vagy pénzügyi és számviteli f5-> iskolát végzett munkavállalókat. í Jelentkezni leKet: Szolnok; Ady Endre trj 117/c. személyzeti osztály.