Szolnok Megyei Néplap, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-20 / 196. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. augusztus 20. Az a mondás járta régem A félelemérzés száműzetése Eszünk három félit; kenyeret, haját, bélit A magvető A kastélyban hűvös van. Az ember leül, új kékfestő kötője mellébe dugja a borítékot. A júliusi előleg, 1480 forint. Jó hónap volt. — Nekem 1946-ban jutott föld. Martfű alatt, a Mon- tagh birtokból mértek hat jó holdat. Húsz aranykoronás földet. Évekig gyalogoltam tíz kilométert oda, visz- sza. Messzire volt Földvártól. — Akkor úgy vetettünk, hogy nyakunkba a zsákot, benne véka búza. Mondják a régiek: húztuk az igát, meg a nadrágszíjat. Igaz. Elindultam a föld végétől markomban a búza, húztam a karom széles karéjban. Engedtem sorra ujjam alól a magot. Alig szántott, inkább tűrt földbe. Se eke, se ló. Nem is adott eleget a föld. Az első termésem újgazda koromban 9 mázsa volt egy holdról. Központ a kastély, a Szabad Nép Tsz 1. számú majorja. Tordai László 61 éves növénytermesztő itt mondja. Alacsony, inas kis ember. Sokat küszködött az élettel — azt beszélik róla, akik rég ismerik, ötvenkilencig nem hagyta a földjét. Kínlódott. Három gyereke vasárnaponként mellette dolgozott. Arattak is együtt a nagyobbikkal. Aki orvos Özdon. A középső lány is megpróbálta még a marokszedést. Nagybeteg anyja helyett. A lány biológiát tanít a földvári gimnáziumban. A legkisebb most nősül vasárnap. Agronómus a tsz-ben. Apja neki adta át helyét a vezetőségben. — Hányszor volt úgy, hogy aratás után öt kereszttel menni kellett a cséplőhöz. Szívélyeskedni. Nézzük már milyen az új, milyen kenyér lesz belőle? Mert nem volt kitartás újig. — Az új lisztből sült kenyér de jó is volt. Olyankor kőttkalácsot is sütöttünk a kemencében. — Vetettem, vágtam a rendet. Cséplőnél harmadoltam. Bőröm alatt is éreztem a töreket, mikor kazlaztam. Nem volt sok erőm, beteges is voltam. De nekünk a búza, a kenyér volt az élet. Sokszor nézem. Eldobálják, pazarolják a jó kenyeret. Nem kell már megszenvedni érte, nem is becsülik úgy. A legtöbb búzája 1955-ben termett Tordai Lászlónak. Tizennégy mázsát adott holdja. A Szabad Népben 2062 hold földön termeltek búzát az idén. Huszonöt mázsa az átlagtermés. — Mindent gépesítettek. Már nekem sincs benne munkám, legfeljebb szalmát rakunk ide, oda. — Nem tudom mikor első, újbúzából való a kenyér. A molnár Jár a malom. A kunszentmártoni malom. Építette két —három boltosember 1910ben. Négyemeletes tárházat 1936-ban húztak mellé. Meggazdagodtak rajta földesurak, búzakereskedők lettek. Majzik Márton molnár már nyugdíjas. Itt kezdte 1934- ben a munkáséletet. Az al- molnár, a mostani Szabó Kálmán is egy helyben, 1943 óta őrli a Tiszazug búzáját. Jó búza. — A földvári, a cibakházi a legjobb. Azt nem hozzák őrleni. Viszik javítani más tájékra vetőmagnak. Az mindig aranyat érő volt. Hótisztára súrolt az öreg malom padlója. Mint a gyúródeszka. Emeletére kapaszkodunk. Tizenhét henger, tizenhét őrlemény. Nyolcvan féle-fajta törés, őrlés, zúzás, hasítás, nyomás.. Kicsi a búzaszem. Huszonnégy óra alatt hat vagon búzát őröl a kunszentmártoni malom, öreg, szálkás fapad az oldalában. Kiülünk a két molnárral. Bent járnak a gépek, szaporán tűri a zsák száját a zsákoló. Nyolcvannégy kiló egy zsák súlya. — Ez az idei termés nemcsak jól fizető, hanem igen jó is. Öröm kézbe simítani, próbát venni belőle. Ha ebből nem sütnek jó kenyeret a pékek, magukra vessenek. Nem tudom az idő, vagy a liszt hava tarkítja Szabó Kálmán halántékát. Napszítta arcú barna ember. Sokat megért, itt, ebben a régi malomban. — Az új kenyér. Nem tudják, honnan is tudhatnák milyen lesz az? Majzik bácsi most néz rám. Kevésbeszédű ember. Akkor szokta a szótlanságot, amikor hadiüzem volt a malom és a németeknek kellett a hajóba rakni a Körösön a lisztet. — Éppen, hogy mi tudjuk igazán. Jókor jöttek. Parancsolat az: tíznaponként kenyeret sütni az újból. A lisztkiadó felesége keleszti, dagasztja. Pékhez viszi kemencébe. Négy—ötkilós szép kenyérrel megy a főmolnárhoz, az szegi meg és minden ember megkóstolja. A mai pilléje a molnár kezében. Szeleteli. Ilyen jó- ízüt sem ettünk mostanában. Csupasz kenyér. Jóízű a héja, lágy a bélé. A pék Hunyt szemmel is odatalálnék. Kis semmi utca. Sarkán, szemben a kispostával tábla: „Szabó István sütödéje, Fürj utca 19.” Valamikor megélt itt hétnyolc pék is. Aztán becsuktak, lehúzták a rolót. Szabó István tavaly decemberben váltotta ki az ipart. Festő-mázolóként ment nyugdíjba az építőiparból. Mert vagy tizenöt évig hiába kérte, hadd süssön kenyeret a városszéli embereknek. Olyan világ járta, hogy hiába. Nem akart versenytársat magának a sütőipar. Kilencedik hónapja, hogy este tízkor virrad, s déltájt alkonyul a Szabóék napja. Két—három kemence kenyér. Kézzel dagasztja, fiával dolgozza Szabó István. Nincs otthon érkezésemkor. A malomba ment, a Tisza Malomba. Felesége csomagolja szépen sült kenyerét. Udvaron áll a vevősor vége. Szabó István háza kicsi, hozzátoldták a magas sütődét. Udvarán, utcafrontján építőanyag. De bent az udvaron szép kis gyerekek játszanak. Az unokák. Csendben, rendben dolgozik mindenki. Mire kiszedik a kétkilósokat, már fogja a szenesláda jobbik végét a kisebbik fiú. Bátyja jön, viszik befelé. Aztán az akácfák. Már az újrafűtéshez. Elmegyek a Tisza Malomhoz. Csontos, őszbe csavarodó fejű kisember a pék. Szeme résén gunnyaszt az álmosság. — Már újból sütök hetek óta. Megérzi az újlisztet az ember. De csuda jó az idei búza. Príma lisztet ad. Csak pihentetni kéne hat—nyolc napig. Akkor a legjobb, pillekönnyű, levegős a kenyér. Dehát nekem raktáram nincs, harminc zsákjával hordom innen. Látom később, út széléről, hogy viszi az öreg Szabó a lisztet hazafelé. Kell most, ünnep jön, nem is egy nap. Az új kenyér ünnepe. Sóskúti Júlia Elvált párok, új házasok Talán ezt: 1970-ben kötöttek hazánkban 96 552 házasságot, törvényesen felbontottak 22 900 házassági köteléket! Tehát csaknem minden negyedik megkötött új házasságra jut egy válás. Az öttusánál is biztosabban tartjuk a vezető szerepet az európai népek versenyében. Ez egyben azt is jelenti, hogy minden ezer házasság- kötésre 237,2 válás jut, minden ezer fennálló házasságra 8,2, az ország minden ezer lakosára 2,2 válás esik évenként. Hogyan jutottunk ennyire? Hiszen 1920-ban még csak 0,5 százalékot ért el az elváltak száma az összlakosság létszámában, ma pedig már 2,9 százalék. — 1949-ben még 116 válás jutott ezer házasságkötésre, aminek a múltévi 237,2 több mint kétszerese. A válások számának növekedését ugyan nem okozza — de a lebonyolítást lényeHázasodjunk sejehaj! Házasélet kutyabaj! — mondja a régi vidáman pattogó, szép nótaszöveg. Mit felelhet erre a Központi Statisztikai Hivatal, röviden a KSH? gesen könnyíti és egyszerűsíti, az 1964-ben érvény belépett elvi döntés a közös megegyezéssel történő válások tekintetében. Ettől kezdve a válások száma jelentősen emelkedett. Az akadályt rendszerint leginkább a lakáskérdés megoldása és a közösen szerzett vagyontárgyak elosztása okozza. A sok válás ellenére ma az ország lakosságának nagyobb százaléka él házassági kötelékben, mint 1920- ban, vagy akár 1949-ben. A nőtlenek és hajadonok 1920- ban az ország lakosságának 30,9 százalékát, 1949;ben 26,4 százalékát, 1970-ben viszont csak 20,7 százalékát alkották. Ennek két oka is van. Egyik, hogy akkor magasabb volt a gyerekek és kiskorúak aránya, a másik ok a korai házasságok arányszámának növekedése. 1949- ben a házasságra lépő férfiaknak még csak 3,2 százaléka volt húsz éven aluli, 1969-ben már 6,1 százaléka. A nőknél ez az arány húsz év alatt 26,3 százalékról 36,4 százalékra emelkedett. Értjük és helyeseljük, ha valaki házasságra lép. Magyarázatot találunk a legtöbb esetben a válásra is. ' Viszont a régi görögök nagyon helyesen azt vallották, hogy kétszer ugyanazt elvéteni nem bölcs dolog. Hogy lehet, hogy ennek ellenére folyamatosan szaporodnak a másodszori, harmadszori, negyedszeri, sőt többedszeri házasságok is, Korszerű kiképzési bázisok a hadseregben Robognak a harckocsik Vijjogó lövedékek hasítják a levegőt. Dörrenések jelzik a becsapódásokat. Harckocsik félelmetes moraját, majd katonák harci kiáltásait hallani. Megkezdődött a roham. Szinte hallom a sebesültek jaját, látom a vérsugarakat. A harckocsik haladnak elől. A nagy gépkolosszusok előtt nincs akadály. Lövedékek koppannak a páncélon, leperegnek róluk. Egy folyó keresztezi az utat. A hidat felrobbantották, ott túl az ellenség újra rendezte sorait, ellenáll. De nincs megállás. Tíz perc tás, halottak, sebesültek nélküli „háború”. Két napon át egy harckocsizó és egy gépkocsizó lövész alakulatnál tábornokok, főtisztek társaságában tapasztaltam: a csapatokat arra tanítják békében, amire szükségük van a háborúban. Régen elfogadott elv ez, amely a korszerű viszonyok között új tartalmat kap, megvalósítása szükségesebb mint valaha. A hadügy forradalma jelentősen megváltoztatta a fegyveres küzdelem megvívásának módjait, eszközeit, a csapatok szerveWm A néma és lőszernélküli fé nyágyú múlva már a több méter mély vízben közelítik a túlsó partot... Pusztítás nélküli háború — Ez itt egy kombinált elektromos harcászati gyakorlótér — zökkent vissza a háborúból a békébe a gyakorlatot vezető főtiszt hangja. Gyakorlat volt tehát. Az egész azonban olyan pszichikai hatást váltott ki, mintha valóságos háború lett volna. S nemcsak belőlem. Beszéltem katonákkal, a gyakorlat végrehajtóival, Máté Lajos, szolnoki esztergályossal, Nyíri Kálmán növendék őrmester, tiszaigari gépszerelővel, ök is tanúsíthatják: egy-egy gyakorlat olyan körülmények elé állítja őket, amelyek a valóságos harcra jellemző nehézségek leküzdésére késztetnek. És a korszerű felkészítésnek, kiképzésnek csupán egyetlen mozzanata yolt ez a pusztízetét, fegyverzetét, a katonák kiképzésének, nevelésének elveit, módszereit. A győzelem vagy a vereség függvénye a harci-technikai eszközök mennyiségének, minőségének, de végül is az ember a döntő tényező a győzelem kivívásában. Célzás fény ágy óval Mindez állandó fejtörésre, újításra ösztönzi a kiképzéssel foglalkozókat. Itt van például a fényágyú, vagy egy kisebb változata, a fénygéppisztoly. Mozgó, álló, vagy felbukkanó alakok, tárgyak leküzdésére kiválóan alkalmas. Méghozzá lövedék nélkül. Üj kiképzési eszköz. Előnye, hogy egyszerű, akkumulátorral működik és olcsó. öt—hatezer lövés több mint egymillió forint megtakarítást jelent. Ez módot ad a több gyakorlásra, biztosabbá teszi a célzást, az ellenség leküzdését. A korszerű kiképzést szolgálják a tantermek is. Valamennyi tanterem korszerű szemléltető eszközökkel, makettekkel, metszetekkel felszerelt. Megtalálható a páncélelhárító rakéta is, amelynek kilövéséhez bonyolult programozó eszközök használatát kell megtanulni. A harckocsizóknál a vezetési tanterem olyan mint egy gyakorlótér. A katona beül a vezetőfülkébe, ahol a harckocsi minden műszere megtalálható. Motorindítással egyidőben bekapcsol egy filmvetítőt, s az előtte levő képernyőn megjelenik a terep, amelyen a harckocsit végig kell vezetni. Hepehupás a talaj, ring a makett, kerülgetni kell a fákat, keresni az átjárót az akadályon. A sok-sok gyakorlás után, mire a katona az igazi harckocsiba ül, már automatikusan nyúl a botkormányhoz, a műszerekhez. Egy másik helyen a vízalatti átkelésre készülnek fel. A keszonban ugyanaz játszódik le, mint a valóságban ha a harckocsi elárasztására kerül sor. Bátorságra nevelés Idő, sok-sok gyakorlás szükséges a katonai ismeretek, fogások alapos elsajátításához. S a kiképzés minden ágában jelen van a veszély érzése. Ennek bizonyítására elegendő végigmenni egy harci ösvényen. Ez is új. Egy 1200 méter hosszú távon tíznél több olyan akadályt kell leküzdenie a harcosnak, mintha háborúban lenne. Drótakadály, szeny- nyezett terület, labirintus, szikla, lakótömb, szakadék a területen. Vagyis tűzön, vizen, árkon, bokron kell átküzdenie magát. Közben hang és fényhatásokkal érzékeli az ellenség jelenlétét. Lőnek rá, alakok bukkannak fel előtte, amelyet le kell küzdeni, lakótömböt foglal el, utcai harcot vív. Mindezt miért? A bátorságra, a szilárdságra való nevelésért. Nem elegendő alaposan elsajátítani a katonai ismereteket, fogósokat. Szükség van magasfokú lelki szilárdságra, azokra a pszichikai tulajdonságokra, amelyek kénessé teszik a katonát a háborús feladatok végrehajtására, a megpróbáltatások, fizikai és erkölcsi megterhelések elviselésére. Ezt a célt szolgálják az új és korszerű kiképzési bázisok. , Szöveg: Majnár Fotó: Szalay
