Szolnok Megyei Néplap, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-20 / 196. szám
Az élő alkotmány A z ünnep, — ha igaz tartalma van, amihez tiszta gondolatokkal s forró szívvel egyaránt kapcsolódhatunk — mindig szép. Hasonlítgatni- is nehéz lenne hát, hogy melyik szebb a másiknál. Tartalomban gazdagabb nemzeti ünnepünk augusztus 20-ánál bizonyára kevés akad. Augusztus 20-a összefog múltat, jelent és jövendőt, összefogja egész népünket, ünnepe munkásnak, parasztnak, falu- és városlakónak egyaránt. Talán ezért is alakult úgy, hogy ezen a napon a szocialista nemzeti egység keretét jelentő Hazafias Népfront szervezésében jövünk össze gyűlésekre, ünnepségekre, történelmi jelentőségű és értelmű szövetségben, melyet az ünnepnek nevet adó alkotmányunk is rögzített Történelmi múltunkhoz is köt bennünket ez a nap. Augusztus 2Ó-a I. István királyunk államalapításának évfordulója. A múltban sokféle politikai irányzat tüntette fel magát tettei, eszméi örököseként. Mi azt tiszteljük I. István életművéből, ami abból tanulság jelennek s jövőnek: a nagy társadalmi átalakulások feltartóztathatatlanul alkotó törvényeivel senki sem szegülhet szembe; s a nagy társadalmi átalakulások élére csak olyanok léphetnek, akik támaszkodni mernek az új társadalmi erőkre. A m nemcsak István személve juttatja eszünkbe a múltat, hanem maga az ünnep legfőbb tartalmát adó alkotmány is. Mindenki számára elgondolkodtató tény lehet, hogy Magyarországon írott, egyetlen okmányba foglalt alkotmány évezrednyi vajúdás után született meg. Az első alkotmány-törvényt 1919-ben a Magyar Tanács- köztársaság teremtette, s másodszor is a néphatalomnak kellett felülkerekednie ahhoz, hogy 1949. augusztus 20-án életbe léphessen a Magyar Népköztársaság Alkotmánya. Ez nemcsak szentesítette a munkásosztály vezette dolgozó nép eddig kivívott győzelmeinek legfőbb eredményét — a néphatalmat, nemcsak rögzítette az alapvető jogokat és kötelességeket, de főbb vonásaiban kijelölte a társadalmi, gazdasági, kulturális fejlődés irányát, és a szocializmus felépítésében határozta meg nemzeti célunkat. A párt vezetésével az alkotmányban kijelölt utat járja tlépünk. Ez az út nem volt nehézségektől mentes, biztosan nem lesz a jövőben sem. Szocialista építőmunkánk nyomán gyökeresen megváltoztak hazánk politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális körülményei. Előbb megszüntettük a ki- zsákrftányolást, majd uralkodóvá tettük az egész népgazdaságban a szocialista termelési viszonyokát, leraktuk a szocializmus szilárd alapjait. Ennek következtében megszilárdult a munkás—paraszt szövetség, s kialakult a Népfrontban piegtestesülő szocialista nemzeti egység. T ársadalmunk élő, dinamikusan fejlődő közösség. Ezért nem holt paragrafusok tárának tekintjük alkotmányunkat sem. Ahhoz, hogy éltessen bentiünket, magának is élnie, változni kell életünk változásaival együtt. Ebben az értelemben foglalt állást a párt X. kongresszusa, s a Népfront programja alapján megválasztott új országgyűlésünk is legutóbbi ülésén. Nincs szükségünk új alaptörvényekre, hisz alkotmányunk alapelvei — a néphatalom, a szocializmus megvalósításának célja — ma is változatlanul érvényesek. Ám szükséges és indokolt, hogy az elmúlt több, mint két évtizedben elért társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális vívmányainkat is rögzítse az alkotmány, s hogy az elért eredményekből kiindulva megfogalmazza a szocializmus teljes felépítésének feladatait, jelezze a további távlatokat. Időről-időre módosulva, így válhat élővé, éltetővé. Alkotmányunk bástyái mindannyiónkat védenek; Am pékünk is védenünk, erősítenünk kell az alkotmány bástyáit Az előbbi jogunk, az utóbbi kötelességünk. 1/Üa: Szolnok 900 éves jubileumának megünneplésére készül Ünnepi ülést tartott a városi tanács Csütörtökön ünnepi ülést tartott a szolnoki városi tanács. A tanácskozás Csorna Kálmánnak, a városi tanács elnökének a Magyar Népköztársaság Alkotmányának 22. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésével kezdődött. Ünnepi beszédében többek között a következőket mondta: — Alkotmányaink megünneplése szocialista hagyományunk lett. Nem csupán a dokumentumot, országunk életének alaptörvényét ünnepeljük, hanem elsősorban azt, amit tartalmaz és amit az alaptörvény erejével megfogalmaz: a nép szocialista hatalmát, államalkotó erejét, államvezetési és államszervezési képességeit. — Alkotmányunkat ünnepeljük — folytatta beszédét — miközben tudjuk, hogy készül a tervezet a jelenlegi alkotmány módosítására. Érthető, ha felmerül a kérdés: ez a két dolog nincs-e ellentmondásban egymással. A választ az elmúlt 22 év elemzése adja meg: a szocialista állam ezalatt eredményesen betöltötte új, a korábbitól minőségileg különböző funkcióit. — Űj alkotmányt kidolgozni most sem szükséges, mert alkotmányunk alapelvei — a néphatalom, a szocializmus megvalósításának célja — ma is a jövőben is érvényben lesznek. Szükséges és indokolt viszont, hogy az elmúlt két évtizedben elért társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális vívmányainkat az alaptörvényben is rögzítsük; hogy az elért eredményekből kiindulva az alkotmányban is megfogalmazzuk a szocializmus teljes felépítésének feladatait. Az ünnepi megemlékezés után Zakár Zoltán tanácselnökhelyettes terjesztett elő javaslatot. A városi tanács végrehajtó bizottsága nevében javasolta; a városi tanács alkossa meg az 1971. évi 1. számú rendeletét, Szolnok fennállásának 900. évfordulója jubileumi ünnepségeinek előkészítéséről és lebonyolításáról. A javaslat ismertette a város küzdelmes történetét. Az utat, ami a gararaszent- benedeki apátság oklevelében — 1075-ben — „Via Zounok”-nak nevezett településtől a mai 63 ezer lakosú Szolnok városig vezetett. A javaslatot, a tanácsülés elfogadta. Ennek értelmében Szolnok város Tanácsa elrendeli: a város 900 éves fennállásának méltó megünneplését. 1975. január 1. és augusztus 20. között — a jubileum évében — ünnepségsorozat fejezze ki a város életében végbement politikai, gazdasági és kulturális változásokat. A város tanácsa az évfordulóra emlékművet állít. Helyének kijelöléséről a tanács végrehajtó bizottsága dönt. A jubileumi év alkalmából „a 900 éves Szolnokért” felirattal emlékérmet alapít, amit a záróünnepségeken kell a kitüntetetteknek átadni. Ugyancsak a záróünnepségeken kell adományozni a „Pro Űrbe” díjakat is. A városi tanács felhívja a városát .szerető polgárokat, Szolnok politikai, társadalmi és gazdasági szervezeteit az évforduló méltó megünneplésére, anyagi és erkölcsi támogatására. A tanács lehetőséget nyújt a testvér- városok lakosainak és országunk állampolgárainak, hogy részt vegyenek a rendezvényeken. A rendelet végrehajtásáról a városi tanács végrehajtó bizottsága köteles gondoskodni. A rendelet a kihirdetés napján lép érvénybe és 1975. augusztus 20-án veszti hatályát. Ezután a városi tanács az 1971. II. félévi munkatervét és a végrehajtó bizottság II. félévi munkatervéről szóló tájékoztató jelentést vitatta meg és fogadta el a tanács. A giccs ☆ A bölcs bíró & A zománcképíró A dollármama Sr Nemzeti emlékezet Meghatározó az azonos érdek ®r „Erőt, egészséget, elvtársnők !’* * Korszerű kiképzési bázisok a hadsereg., ben ☆ Elvált párok, új házúsok p Épül a Tisza II. vízlépcső &• A falu szekere Az a mondás járta régen: Eszünk három félit; kenyeret, haját, bélit Előkészületek a népszavazásra Hadgyakorlat Szíriában Letartóztatások Eszak-lrországban (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON) S zép ünnepünk tartalmát gazdagítja az a kialakult hagyomány is, hogy ezt a napot az új kenyér ünnepének tekintjük. A kenyér nálunk mindig a jobb, az igazabb, a gazdagabb élet jelképe volt. Valaha a részesaratók, summások, cselédek — a földesúrnak, az intézőnek, a gazdának nyújtották át az új kenyeret. Ma valamennyien gazdái vagyunk az országnak, s országnyi asztal számára szegjük meg az új kenyeret. Győr nagy ünnepe Alkotmányunk 22. születésnapjának előestéjén, csütörtökön rangos események színhelye volt „a négy folyó városa” Győr. Erre az ünnepre, már több mint egy éve készültek a megye, a város párt- és tanácsi szervei, társadalmi aktívái. Az ősi Arrabona, amelynek utcáit rómaiak, illírek, hynok, avarok koptatták, és megalakulásától kezdve nagy jelentőséggel bírt a népek országútján, 1271-ben V. István királytól kapott első ízben városi kiváltságlevelet. A városi rangra emelés 700. évfordulójának ünnepségsorozatai már ez év elején elkezdődtek és azóta is egymást követték a legkülönbözőbb ünnepi események. A legkiemelkedőbb ün- pepségre augusztus 19-én került sor. Erre a napra zászlókkal díszítették a győri utcákat, és délelőtt 10 órakor az új városközpontban a győri helyőrség fegyveres alakulatainak díszegységei vonultak fel az új Szabadság-téren, ahol az árbó- cokra felvonták a vörös és a nemzeti színű zászlókat, valamint a piros-fehér-kék lobogóját Győr városnak. Ezt követően került sor a városi tanács ünnepi ülésére. Két órakor a Szabadságtéren felállított dísztribünt már ezrek és ezrek vették körül, amikor Jankovits Istvánnak; az MSZMP győri városi bizottsága első titkárának megnyitó szavai után Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság tagja, a SZOT főtitkára lépett a mikrofonhoz és tartotta meg üíinépi beszédét. HÍKKK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK Losonczi Pál fogadta az iraki külügyminisztert Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön délelőtt a Páriamentben fogadta Abdul Karim Al Sheikly iraki külügyminisztert. A szívélyes légkörben lezajlott látogatásnál jelen volt Péter János külügyminiszter, Ferro József hazánk bagdadi nagykövete, továbbá Jamal J. Abdulla, az Iraki Köztársaság budapesti nagy- követségének ideiglenes ügyvivője és az iraki külügyminiszter kíséretében levő Medhet Juma nagykövet. Abdul Karim Al-Sheikly a látogatás alkalmával átadta Losonczi Pálnak Hasszán Al-Bakr iraki állam- és kormányfő személyes üdvözletét, amelyet az Elnöki Tanács elnöke meleg szavakkal viszonzott. Megtartották a főpróbát Csütörtökön a kora reggeli órákban tartották meg az augusztus 20-án délelőtt 10 órai kezdettel a Parlament előtt sorra kerülő nyilvános tisztavató ünnepség főpróbáját. Az alkotmány napjan a katonai főiskolák, valamint a Karikás Frigyes katonai kollégium végzős hallgatóit együtt avatják tisztté. A nagyszabású, látványos ünnepi eseményen Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter mond beszédet. Tegnap délután ünnepélyes külsőségek között adták át a diplomákat a Kossuth Lajos Katonai Főiskola, a Zalka Máté Katonai-Műszaki Főiskola, a Kilián György Repülő-Műszaki Főiskola, valamint a Karikás Frigyes Katonai Kollégium végzett hallgatóinak, akiket pénteken délelőtt avatnak fegyveres testületeink tisztjeivé. Megkezdte tanácskozását az akusztikai kongresszus A 7. nemzetközi akusztikai kongresszus csütörtökön délelőtt kezdte meg tanácskozásait a Budapesti Műszaki Egyetemen. A délelőtti plenáris ülésen a gyorsan mozgó járművekkel elsősorban a szuperszonikus repülőgépekkel kapcsolatos akusztikai problémákról hangzottak el előadások az akusztika világszerte elismert szaktekintélyei részéről. A kongresszus délután 13 szekcióban kezdte meg az akusztika egyes területeinek vitáját. Munkásmozgalmi emlékmű Emléket állítottak Zuglő munkásmozgalmi harcosainak, mártírjainak, a névtelen hősöknek, akik életüket áldozták a fasizmus ellen vívott harcban. Kiss István szobrászművész alkotása hűen fejezi ki a munkásság hatalmas erejét, amely minden akadály leküzdésére képes. Az emlékművet a Thököly út és a Szitakötő utca sarkán helyezték el. Termékcsere Jegyzőkönyv aláírásával Budapesten csütörtökön véget ért az , Intermetall 26. termékcsere értekezlete, amelyen felmérték az első félévi kölcsönös szállításokat és megegyeztek az 1971. IV. negyedévi kohászati termékek és másodtermékek cseréjében. Eszerint a IV. negyedévben 557 399 tonna ko-* hászati terméket és másodterméket szállítanak egymásnak az érdekelt országok. Ilymódon segítik egymást a partnernél hiányzó termékekkel, s ugyanakkor a saját termelést növelhetik, javítva a termelékenységet és az önköltséget. Az ülésszakon 1972-re is egyeztették a várható kölcsönös szállításokat. A termékcsere értekezleten resztvettek az Interme- tall tagországok — Bulgária; Csehszlovákia Lengyelország; Magyarország, az NDK és a Szovjetunió — delegációi; valamint a román Metalim- port külkereskedelmi vállalat és a jugoszláv vaskohászati üzemek egyesülésének képviselői. Virágkarnevál Debrecenben csütörtökön folytatódott a virágkarnevál programja. Az Agrártudományi Egyetem pallagi kertészeti kísérleti telepén canna kiállítás nyílt, amelyen a másfél évtized Pal- Iagon nemesített legszebb cánna féléket mutatják be. A 6. Országos Virágkarneválhoz kapcsolódó rendezvény a kelet-magyarországi népitánc fesztivál, f
