Szolnok Megyei Néplap, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-19 / 195. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP íflÍL augusztus 19. \ Tegnap esti helyzetkép a külpolitikában Az utóbbi időben egy kicsit hozzászoktunk az arab csúcsértekezletekhez, meglehetősen gyakran követték egymást a legmagasabb szintű konferenciák az arab-kelet államaiban. Azt is hozzátehetjük, hogy e találkozók gyakorisága nem állt arányban eredményességükkel — elég ha csak a Jordániával és a palesztin gerillákkal kapcsolatos csúcsok enyhén szólva mérsékelt sikereire gondolunk. Most azonban úgy tűnik, valóban fontos, esetleg a három ország viszonylatában túlzás nélkül történelmileg nevezhető tanácskozásra kerül sor a szíriai fővárosban. Lehet, hogy Damaszkuszbao, amely évszázadokon keresztül arról volt híres, hogy itt kovácsolták a földkerekség legpompásabb kardpengéit, ezúttal valóban kikovácsolják egy arab államszövetség vasmagját. Ügy tűnik, hogy a látványos külsőségek —» Szadat elnököt huszonöt ágyú össztüze köszöntötte és az egyiptomi államfő Kadhafival, valamint Asszaddal vonult végig a városon szíriai ejtőernyősök sorfala között a tanácskozások színhelyére, az Omajjad-palotába — ezúttal valóságos tartalmat fejeztek ki. Legalábbis olyan értelemben, hogy csaknem biztosra vehetjük: a közeljövőben kihirdetik „az arab köztársaságok szövetségének” alkotmányát. Ez kétségtelenül önmagában is a résztvevők sikere, de régi igazság az, hogy minden alkotmány annyit ér, amenynyit megvalósítanak belőle. A most aláírandó okmány jelentősége, hogy olyan föderációs keretet teremt, amely jelentősen segítené a legnagyobb arab dilemma, a széthúzás csökkentését — természetesen csak abban az esetben, ha ezt a keretet meg is töltik tartalommal. A kísérlet története közismert. A rabati csúcs néhány részvevője még szélesebb föderációban reménykedett, de a konferencia kudarca bebizonyította, hogy ehhez még túlságosan nagy szakadékok tátonganak az arab világ társadalmi és politikai vonulatai között. Ezért döntöttek a Tripoli Charta résztvevői — kezdetben Egyiptom, Szudán és Líbia, majd egy esztendővel később Szíria — egy kisebb, de feltétlenül reálisabb föderáció mellett. A helyzet bonyolultságára jellemző, hogy a charta egyik aláírója, Szudán később halogatta a belépést és Nimeri legújabb ígérete szerint csak a szeptember közepén esedékes „elnökválasztó népszavazás” után csatlakozik a hármakhoz. Az Omajjad-palotában péntekre várható a közös alkotmány ünnepélyes aláírása. Ha ennek szellemét és betűjét valóban sikerül valóra váltani, nemcsak katonailag és politikailag, hanem gazdaságilag is jelentős erő születik a Közel-Keleten: a líbiai olaj, az egyiptomi ipar és a szíriai mezőgazdaság szerencsés ötvözete. (KS) Arab csúcs Damaszkusz A leendő arab köztársaságok szövetségének három államfője, a Szíria, a líbiai és az egyiptomi elnök Szadat megérkezése után nyomban összeült Damasz- kuszban és nem hivatalos jellegű előkészítő megbeszélést tartott a damaszkuszi Omajjad palotában, ahol Szadat és Kadhafi a csúcs- találkozó idején lakik. Szadat elnököt a szíriai repülőtéren 21 ágyúlövéssel és katonai pompával fogadták, majd a három államfő zárt gépkocsikban hajtatott a repülőtérről a városba. A 20 kilométeres út mentén szíriai ejtőernyősök álltak sorfalat és nagy tömegek éltették a három arab elnököt. A transzparensek üdvözölték az egyiptomi és a líbiai államfőt, éltették Belfasti csendélet: három asszony a törmelék között az észak-ír főváros Ardoyne nevű kerületében. A háttérben a szélsőséges protestánsok által felgyújtott és leégett házak; katolikusok amúgy is szegényes otthonát (Telefoto — AP—MTI—KS) Nixon „nemzeti áldozatkészségre" szólít fel WASHINGTON (MTI) Köves Tibor, az MTI tudósi tója jelenti: Szovjet katonai segély a VDK-nak az arabok egységét és hangoztatták az izraeli megszállás alatt levő területek i felszabadítására irányuló elszántságot. Damaszkuszban éppen 10 évvel ezelőtt, az Egyesült Arab Köztársaság (Egyiptom és Szíria szövetsége) megalapításakor járt utoljára egyiptomi államfő. Nixon elnök — mint arról már hírt adtunk — egy Í3ew York-i katolikus szervezet gyűlésén kedden este az amerikai dolgozókat és üzletembereket egyaránt „átmeneti áldozatvállalásra” szólította fel a vasárnap meghirdetett „új gazdasági politika” sikere érdekében. „Nem könnyű a dolgozó számára — mondotta az elnök, — hogy lemondjon egy ideig a megérdemelt béremelésről. Az üzletember számára sem könnyű, hogy tartsa az árakat, miközben költségei magasak és profitja sovány” — fűzte hozzá Nixon. Kedden újabb 11 pontos árfolyamemelkedéssel zárt a New York-i értéktőzsde, miután az előző napon — Nixon elnök bejelentéseinek hatására — 33 pontos, minden idők rekordját megdöntő árfolyamemelkedést értek el az értékpapírok. Az autóipar 3 mammutkorporá- ciója, a General Motors, a Ford és a Chrysler, amelyek a legnagyobb hasznot húzzák a Nixon-kormány által kilátásba helyezett beruházási adókedvezményekből és más „ösztönzőkből” egyedül a keddi napon több- milliárdos árfolyamnyereségre tett szert. Ami az ár- és bérbefagyasztás gyakorlati lebonyolítását illeti, egyelőre leírhatatlan zűrzavar uralkodik: a szakszervezetek és az üzletemberek kérdéseikkel ostromolják a „szükségállapot-készültségi hivatalt”, amely azonban rendszerint nem tud választ adni, mire vonatkozik, s mire nem a 90 napos ár- és bérbefagyasztás. Az érvényes kollektív szerződésekben előirányzott béremelésekre gyakorlatilag minden esetben érvényes a befagyasztás, viszont jelentős kivételek vannak az áremeléseket illetően, különösen, ha az árucikk „új termékként” kerül piacra. Paul Samuelson Nobel- díjas amerikai közgazdász „Végre, devalválás” című cikkében a New York Times szerdai számában megállapítja: a legutóbbi hetekben olyan méreteket öltött „a dollár elvérzése”, hogy Nixon elnöknek nem volt más választása, mint a dollár de facto leértékelése. Az amerikai szakszervezeti vezetők többsége bírálja Nixon új gazdaságpolitikai intézkedéseit, amelyek hátrányos megkülönböztetést tartalmaznak a munkásokkal szemben. Woodcock, az autóipari munkások szakszervezetének elnöke az ár- és bérbefagyasztást „a munkásokkal szemben durván diszkrimináló” intézkedésnek nevezte. TOKIO (MTI) A japán központi bankra óriási nyomás nehezedik a dollár válság nyomán, hogy értékelje fel a jent. A bank azonban mindeddig úgy döntött, hogy nem értékel fel, jelentette ki szerdán Szaszaki, a japán bank kormányzója. A pénzügyminisztérium megbízást kapott Szato miniszterelnöktől: tanulmányozza annak lehetőségét, bogy a jen jelenlegi árfolyamának ingadozási sávját szélesítsék. (Az ingadozási sáv szélesítése esetleg „lebegő” árfolyamot és átmeneti felértékelést jelenthet, ___ M oszkvában legutóbb szovjet—vietnami tárgyalások folytak, s ennek eredményeként a napokban megállapodást írtak alá arról, hogy a Szovjetunió pótlólagosan térítésmentes segítséget nyújt a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak védelmi képessége megszilárdításához. A megállapodás aláírásánál jelen volt Vlagyimir Novikov szovjet miniszterelnökhelyettes. Szerda este — helyi idő szerint — 19 óra 15-kor Damaszkuszban megkezdődött az arab köztársaságok szövetsége három tagországának csúcsértekezlete. A tanácskozáson, amely az eredetileg kitűzött időpontnál egy és egynegyed órával később kezdődött, Szádat egyiptomi, Kadhafi líbiai és Asszad szíriai elnök vesz részt. összeesküvési per Az EAK-ban augusztus 25-én kezdődő összeesküvési per vádiratát a jövő hét elején teszik közzé. Abu Zeid főügyész kérni fogja, hogy a bíróság egyaránt hazaárulásért vonja felelősségre a fővádlottakat és társaikat. A kairói lapok megjegyzik, hogy amennyiben miniszterelnökről van szó, halálbüntetést, vagy életfogytiglani kényszermunkát von maga után a hazaárulás bűntette, . Mint az A1 Akhbar jelenti, Szadat elnök amnesztiában részesítette azokat az állambiztonsági bíróság által elítélt diákokat, akik 1968. novemberében részt vettek az alexandriai és a manszurai diákmegrrrozdulá- sokban. Az elnök egy másik rendeletében mentesítette a vád alól azt a 461 diákot, akiket az 1968. februári tüntetéseken illetve az alexandriai és a manszurai zavargások során tartóztattak le. Az amnesztia három egyetemi oktatót is érint Nixon vasárnap bejelentett gazdasági válságintézkedéseit követően általános idegesség tapasztalható a nyugati pénzvilágban. Kari Schiller, az NSZK pénzügyminisztere soron- kívül felkereste a szabadságon lévő Willy Brandt kancellárt. A nyugatnémet lapok a szabad világkereskedelem alkonyáról cikkeznek. (Telefoto — AP—MTI—KS) Kína ENSZ-tagsága Az Egyesült Államok kedden újabb gondosan kiszámított lépést tett a Kína iránti nyitás politikájában. George Bush ENSZ-nagy- követ levélben kérte fel U Thant főtitkárt, hogy a közgyűlés szeptember 21-én megnyíló őszi ülésszakára vegyék fel napirendi pontként „Kína képviseletét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe”. Jóllehet az amerikai határozati javaslat több ponton szándékosan homályos, alapvető célja egyértelműen a két Kína-politika érvényesítése — legalábbis a belátható jövőre. A határozati javaslathoz fűzött emlékiratában Bush hangoztatja, hogy az ENSZ-nek „tudomásul kell vennie” a két Kína létezését és ezt a „vitathatatlan realitást” kell tükröznie a határozatnak is. Az amerikai formula a következő: „Az ENSZ ne foglaljon állást a Kínai Népköztársaság, illetőleg a Kínai Köztársaság (Tajvan — a *szerk.) egymással ellenkező igényeivel kapcsolatban, amíg az ügy az alapokmánynak megfelelően békés megoldást nem nyer”. A memorandum legfeltűnőbb hiányossága, hogy nem szól arról, ki foglalja el Kína helyéit a Biztonsági Tanács állandó tagjainak sorában és a közgyűlés hogyan teremtsen jogi alapot két Kína képviseletére, amikor csupán egyetlen kínai mandátum van. A népi Kína ENSZ-tagsá- gára vonatkozóan már szerepel a közgyűlés napirendjén egy másik határozati javaslat, amelyet egy hónappal ezelőtt nyújtott be 17 ország képviselete. Ez a javaslat, amelyet a szocialista országok is támogatnak, a hagyományos módon a Kínai Népköztársaság törvényes ENSZ-jogainak helyreállítását követeli és ebből kifolyólag Tajvan kizárását a világszervezetből. Peking a közelmúltban szintén világosan kifejezésre juttatta, hogy számára csupán ez utóbbi megoldás az elfogadható. Az amerikaiak azt szeretnék, ha a közgyűlés egyidejűleg vitatná meg mindkét határozati javaslatot. — Amennyiben a 17 ország javaslatát veszik előre, az amerikai stratégia arra irányul, hogy Tajvan kizárását tekintsék úgynevezett „fontos ügynek”, amelynek eldöntéséhez kétharmados többség kell. Ha ilyenformán sikerül gátat vetni Tajvan kizárásának, akkor következhetne az amerikai javaslat megvitatása. Az amerikai ENSZ delegáció már megkezdte a szóba jöhető küldöttségek befolyásolását saját javaslata iránt. Bush az elmúlt napokban mintegy nyolcvan ország küldöttével beszélt, kedden pedig huszonkét barátinak tekintett fődelegátust hívtak meg az amerikai ENSZ-misszióra, ahol tájékoztatták őket a határozati javaslatróL Termelőszövetkezetek figyelem! Kis és nagy teljesítményű, kis helyiségű,' olcsó, automatikus TAKARMÁNYKEVERŐ ÜZEM komplett létesítését rövid határidőre vállaljuk. Működő üzemek megtekinthetők: Részletes felvilágosítást, dokumentációt ad a Dózsa Tsz vezetősége: Városföld, Tel.: Kecskemét 11—023, Heghiúsult A chilei rézipar dolgozói meghiúsították a reakciós elemek összeesküvését. Az ország legnagyobb rézbányáiban a jobboldali pártokhoz tartozó mérnökök és technikusok elhagyták munkahelyüket, hogy lejárassák a nemrég államosított rézbányák új vezetőségét. Az eltávozottak helyére lépett technikusok és munkások azonban biztosították a termelési folyamatok zavartalanságát Az El Teniente bányában augusztus 15-én 49 425 tonna rézércet termeltek, amire nem volt még példa ennek az óriási rézbányának a történetében. szabotázs A műszaki vezetők egy részének távozása ellenére sikeresen folyik a munka egy másik óriási rézbányában, a Chuquicamata bányában is, amelynek az állami műszaki egyetem bányaipari tagozata hallgatói is segítséget nyújtanak. A chilei rézipar munkásai és alkalmazottai, és velük együtt az ország más dolgozói, erélyesen elítélik a rézbányák műszaki személyzete egy részének reakciós, hazafiatlan magatartását Sok műszaki szakember önfeláldozóan dolgozik munkaidőn túl is munkahelyén.
