Szolnok Megyei Néplap, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-14 / 191. szám

1971. augusztus 14.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

5

Illúziók nélkül a rákvírus jelentőségéről

Egy houstoni rákkutató csoportnak sikerült elkülöníteni az emberi rák vírusát — jelentették a hírügynökségek nemrégiben. A csoport nevében nyilatkozó dr. Elisabeth Priori úgy értékelte a tudományos eredményt, hogy az lehetővé teheti annak tisztázását, milyen szerepe van a szörnyű kór előidézésében a vírusoknak, s talán előmozdítja védőanyagok előállítását.

Pasteur eredményeinek tudományos közkinccsé válása óta a köztudatban szinte mechanikus séma így gondolkodni: 1. meglelik valamilyen betegség kórokozóját,

2. felkutatják a megfelelő ellenanyagot, védőszert, vakcinát a kór megelőzéséhez. Persze ez nem minden betegségnél van így, a ráknál pedig sajnos, különösen nem. Ezért szerepel a fent idézett nyilatkozatban az az óvatos talán.

Bizonyítékok

A houstoni hír megjelenését követően közfigyelmet keltő rádió-interjút adott a kérdésről dr. Eckhardt Sándor kandidátus, az Országon Onkológiai Intézet igazgató-főorvosa. öt kerestük

fel a magyar rákkutatás és rákgyógyítás budai fellegvárában idevonatkozó kérdéseinkkel;

— Hogyan értékelhetjük a houstoni kutatócsoport eredményét?

— Houstonban 1957 óta vizsgálja a vírusok rákkeltő hatását egy kutatócsoport dr. Leon Dmochowski irányításával. Munkájuk arra keres választ, hogy okozhat-e vírus emberben rákos megbetegedést. A most általuk elkülönített C-vírus emberi szövetből származik: az Afrika bizonyos meghatározott területein főként gyerekeknél előforduló, és nyaki nyirokérrendszerben fellépő rosszindulatú daganatból. S ez a vírus rákos elváltozást okozhat egereken, tyúkokon, mint ezt kísérletileg bizonyítani lehet. Az ellenkező kísérlet, vagyis az, hogy emberi szövetbe ültetve átviszi-e a kórt, természetesen nem végezhető el. Mindenesetre nem ez az egyetlen bizonyítéka annak, hogy a vírusoknak szerepe van daganatok felidézésében. Tudományosan ismert tény, hogy kísérleti állatoknál a mellrák örökölhetőségében szerepe van egy vírusnak is — más tényezők mellett. Vírusos az eredete

egy jóindulatú daganatnak,

a „verruca”-szemölcsnek is.

— Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a rákkeltők között a vírusoknak kiemelt vagy pláne kizárólagos szerepe lenne. A rák, a fehérvérűség a szervezet öregedésével összefüggő jelenség, — amely a sejtek élettevékenységét szabályozó kontroll gyengülésével, sokféle rákkeltő hatású tényező következtében léphet fel. Egy példa, amíg Grönlandban nem ismerték a dohányt, ismeretlen volt a tüdőrák is. A kipufogógázzal telített városi levegő ugyancsak fokozza a tüdőrák gyakoriságát. Sokféle kémiai anyagról is tudjuk ma már, hogy rákkeltő. Nem szabad például az élelmiszeriparban alkalmazni azt a festékanyagot, amely a vajat olyan szép sárgára színezte annakidején. Ma már nem kerülhet forgalomba gyógyszer, nem maradhat használatban rovar- vagy gyomirtó, amely daganatkeltő hatású. Természetesen ugyanilyen figyelmet érdemel — más tényezőkkel együtt — a rákelleni védekezés frontján a vírus is.

Egyre több megmentett

— Ezek szerint nem várható áttörés a rák leküzdésében mondjuk az évszázad végéig?

— Biztonsággal csak azt állíthatjuk, hogy lépésről lépésre tovább emelkedik azoknak a megmentett betegeknek a száma, akiknek rosszindulatú daganatát időben sikerült felismerni és a rendelkezésre álló legjobb módszerekkel gyógyítani. Ha ezeket az optimálisan korán felismert és ideális körülmények között kezelt rákos eseteket nézzük, akkor a legfejlettebb orvosi hálózattal, felszereltséggel rendelező országokban a betegek fele meggyógyítható. — Ez az arányszám nálunk lehetőségeinkhez képest nem rossz: 40 százalékig sikerült eljutnunk.

Csöppségek a strandon

A medence szélén csak ka- Juj, de fincsi lapban lehet elviselni

„Ember és természet" kiállítás nyílik

Az Iparművészeti Múzeumban augusztus 17-én megnyíló nagyszabású tárlat a kubai népi iparművészettel ismerteti meg a tárlatlátogatókat. A több mint 300 tárgyat felvonultató kiállítás áttekintést ad Kuba ötvös-, textil-, kerámiaművészetéről, felvillantja a kubai nép művészet-gazdag hagyományait és mai törekvéseit. A koreai nép harcáról és alkotó munkájának eredményeiről vall az a kiállítás, amely augusztus 28-án kerül a nézők elé a Kulturális Kapcsolatok Intézetének Dorottya utcai kiállítótermében.

A Vadászati Világkiállítás gazdag programjába illeszkedik be a Műcsarnok tíz termében augusztus 27-én nyíló nemzetközi képzőművészeti kiállítás, amelyen 19 ország mintegy 162 művésze szerepel az ember és a természet kapcsolatát tükröző alkotásaival. A kortárs művészek képei mellett a Szép- művészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria legértékesebb, e témakörrel foglalkozó művészi anyagát is bemutatja a tárlat. Ugyancsak a Vadászati Világkiállításhoz kapcsolódik az Ernst Múzeumban augusztus 28-án nyíló „Ember és természet” című fotókiállítás. Ezen a nemzetközi seregszemlén 26 ország fotóművészeinek mintegy félezer felvétele kerül a közönség elé. A fővároson kívül jelentős kulturális esemény színhelye lesz Jászberény és Dunaföldvár, ahol a lengyel napok keretében népművészeti tárlatok, film-, bemutatók, szellemi vetélkedők és hangversenyek részese lesz a közönség.

Hazánk művészi értékeit több külföldi kiállításon tárják a nézők elé a hónap hátralévő heteiben. Ezek közül is. a legkiemelkedőbb a moszkvai Puskin múzeumban megnyíló „Ezer év magyar művészete” című nagyszabású tárlat, amelyen a hazai múzeumok és gyűjtemények több mint 600 műkincsével ismerkedhetnek meg a szovjet emberek.

Hímzett tasak

Tarthatunk benne kézimunkát, fonalat, alkalmas kirándulásnál, bevásárlásnál, pótolhatja a retikült, egyszó-, val sok mindenre felhasználható.

Alapanyaga lehet erős nyersvászon, ripsz, vagy rafiaszövet, de ha vékony műbőrből készítjük, még tartósabb. Színes műszálfonallal, erős tűvel hímezzük a szabásminta szerint kiszabott lapot, majd megfelelő nagyságú körlapot vágunk ki vastag kartonból — ez lesz az alsó része, s erre dolgozzuk rá a kivarrt oldalát. Erős, sodort zsinórt fű-j zünk a végébe, lehetőleg duplán. j

Mit főzzünk holnap?

Olasz zöldségleves Mexikói töltötthús Almáslepény

Olasz zöldségleves: Csontlében megfőzünk 8—10 deka rizst. Vajon megpárolunk mindenféle kockára vágott Vj kg zöldséget és főzelékfélét: sárgarépát, petrezselyemgyökeret, 7« kg burgonyát, kelkáposztát, zöldborsót és a többi — idény szerint beszerezhető főzeléket. Egy negyed kiló csirkemájat és zúzát is párolunk, szintén darabokra vágva. Mindezt összekeverjük a rizzsel és 10 deka apróra tördelt, sós vízben főtt spagettivel, ízlés szerint megsózzuk, megborsozzuk. Föleresztjük csontlével, de csak annyira, hogy jó sűrű legyen, fölforraljuk és aztán pirított zsemlekockákat és reszelt sajtot tálalunk melléje.

Mexikói töltötthűs: 1 kg dagadót a hentessel felvágatunk, úgy, hogy széles nyílású zacskót képezzen. Á húst megmossuk, felitatjuk, megtöltjük az alábbi töltelékkel és fehér fonállal ösz- szevarrjuk.

Tölteléke: 10 dkg olcsó kolbászt és 10 dkg krinolint kétszer egymásután finomra darálunk, összekeverjük két vízbe áztatott és kinyomott zsemlével, egy egész tojással, két evőkanál konzerv zöldborsóval, 2 dkg apróra vágott pirított füstöltszalonnával, sóval, töröttborssal és az előzőleg megsózott daga- dóba töltjük. Amikor a nyílást összevarrtuk, a tepsibe két-három kanálnyi zsírt ra-« kunk és a sütőben megsüt-« jük. Amikor a teteje rózsapiros, egy pohár vizet öntünk rá és időnként a saját levővel meglocsoljuk. Ropogósra és pirosra sütjük. Majd kihűtve felszeleteljük és á saját levében megelítjük föL’ Sült burgonyát vagy rizskö-* retet adunk mellé. j

Lázár Ervin:

Zuhanórepülés

Nemzetközi bélyeg- kiállítás Budapesten

Ládaszámra érkezik a világ minden tájáról az anyag az önálló magyar bélyegkiadás centenáriuma alkalmából szeptember 4—12 között Budapesten rendezendő nemzetközi bélyegkiállításra. A bemutatásra kerülő külföldi gyűjtemények, összeállítások egyharmada már a kiállítás rendezőinél van. A felbecsülhetetlen értékű ritkaságokat különös gonddal kezelik, éjjel-nappal őrzik, amíg a látogatók elé kerülnek.

Világkiállításnak is beillik a „Budapest 71”, hiszen ennyien még nem vettek részt egyetlen nemzetközi bélyegkiállításon sem: a

bélyeggyűjtők nemzetközi szervezetének valamennyi tagországából érkeznek állami és magángyűjtemények. Az állami, múzeumi anyagokon kívül 700 külföldi és 150 hazai magángyűjtő mutatja be féltve őrzött különlegességeit Nyilvánosság elé kerülnek például olyan összeállítások japán, orosz szovjet, angol bélyegek, amelyeket a filatelisták eddig még nem láttak. Akad magyar ritkaság is; — a bélyegkiállításon először szereplő — Magyar Országos Levéltár például egyedülálló újságbélyegeket mutat be.

A kiállításon — amelyet három helyen, a Szépművészeti Múzeumban, a MABE- OSZ új székházában és a műjégpályán rendeznek — 3800 keretben csaknem fél- ■riiHio bélyeget mutatnak be.

— Talán mégis meg kellene várnod — mondta Bíró. Emiatt a lány miatt egyszer már fölborult a rend, de Bíró igazán csupán csak ember akart lenni, már csak halványan élt benne az a régi érzelem, csak annyit érzett, hogy jön egy ember tele reménységgel.

— Mit csinálnék vele? — kérdezte ellenségesen Csapó. És Bíró megérezte, hogy megint nevetségessé vált — a többiek röhögtek — minek kérdezte volna meg, hogy „Hát egyáltalán nem szereted?!”

És amikor Huszár vidáman bejelentette, hogy „Megpucolunk” már őrá is átragadt a többiek kama- szosan vidám, csínytevő hangulata és azt mondta: „Nem bánom, hát pucoljunk meg!”

Persze a lány levelét nem olvasta — nem olvasták a többiek sem, csak Csapó bosszús, színlelten ijedt, így hát komikus megjegyzéseit hallgatták, miközben olvasta a levelet.

Pedig a levél nem volt hétköznapi: „Azt hiszem te vagy az egyetlen ember, akihez elmehetek minden kockázat és minden félreértés nélkül, benned annyi melegség van” — ezt írta a lány, Csapó meg ezt mondta: „Nem, kisanyám, valaki másnak tessék kivetni a horgot, én szépen lelépek^

Egyiküknek sem jutott eszébe: ha Csapó valami közömbös, szokványos levelet kap, nyugodtan megvárja a nőt, és minden úgy lesz, ahogy történni szokott. Csakhogy Csapó megrémült. Lehet, hogy maga sem tudta, de legbelül föléledt benne valami megmagyarázhatatlan félelem, olyasféle, hogy erőtlen, gyenge ezzel a lánynyal szemben. Mint ahogy az is volt.

Szabály szerint maszek célra nem használhatták a terepjárót, de ki meri azt állítani, hogy maszek cél, ha a brigád szórakozni akar? S különben is: egyik tag egy nő elől szökik!

Széles, terjengő porcsíkot húztak a dülőutakon, Huszár úgy vezetett, mint az amerikai sofőrök: bal lábát a kocsi peremére rakta.

Vidám társulat volt. A városban utánuk néztek az emberek, némelyek elmosolyodtak, mások meg azt gondolták: „Megint ezek a strici pilóták”!

Jellegzetesen vidéki presz- szó volt. Az idegen férfiak láttán a nők pózba merevedtek, a presszósnő csípőjét ringatva hozta nekik a konyakot és gőgösen elfordította a fejét, amikor Csapó rákacsintott.

— Te azért csak módjával igyál — mondta Bíró Huszárnak.

— Nyugi — válaszolta Huszár —, szerzek egy spin- kót és lelépek.

— Nem rossz a felhajtás — jegyezte meg Pálinkás.

Kicsit hangosak voltak,

nemtörődöm módra viselkedtek, mint az olyasféle idegenek, akiknek úgyis mindegy, hiszen pár nap múlva odébb állnak. De érdekes módon a közönség mégsem haragudott rájuk, már tudták, hogy pilóták, s talán úgy érezték: ez az ordenáré viselkedés náluk sikkes.

Beszédfoszlányokat szűrtek ki a körülöttük ülők társalgásából, s tudták, hogy a lezser megjegyzések a pénzről, kocsiról, nekik szólnak: lássák ezek a messziről jöttéik, itt sem akárkik ülnek.

Csapó, ha nyílott az ajtó, mindig odanézett.

— Mi az, talán vársz valakit?

— Naná, majd napfürdőz- ni jött — röhögött Pálinkás.

Aztán megjött a nő. Ügy tett, mintha észre sem vette volna Csapót, ellenszenves nő volt, puhaléptű, szúrós

tekintetű —■ bár vannak,

akik az ilyesféle nőket (akikről messzire lerí, hogy a smink rajtuk a legfontosabb) szeretik.

Csapó kacsintott a többiekre, nevetve azt mondta: „Akció, és valóban akcióba lépett. Ismerhette a nőt. Legalábbis úgy üdvözölték egymást, mint az ismerősök.

Később Huszár is eltűnt valahová, Pálinkás hülyeségeket fecsegett, — látszott rajta, hogy részeg —, odafordult a szomszéd asztalnál ülőkhöz (Bíró rángatta a kezét) és megint mondta a veszprémi őrmestert, aki átrepült a viadukt alatt. Kocsis Gyurka búskomor lett — mint mindig, ha sokat ivott, nem törődött a külvilággal. Aztán megjött Huszár — arcán a sikerült kaland kicsit szomorkás fényével — akkor már jócskán este volt, Bíró az óráját nézegette. Megittak még két rund konyakot, s Bíró integetni kezdett Csapónak. Csapó kérdő kézmozdulatára az órájára mutogatott és nevetve a két összekulcsolt ke- zefejére fektette a fejét: „Ideje aludni!” Csapó legyintett, mikor felszedelőzködtek, elnézést kért az asz^, taltársaságól — akkor mán néhány nő és férfi is hozzájuk telepedett — odajött Bíróékhoz és magyarázni kezdett:

— Állati jó bulit dobtam össze, maradjatok még, kicsit várunk és fölmegyünls a spinkó lakására. Egy kis hábé.

— Nem rossz! Hábére, oda megyünk — motyogta az akkor már tökéletesen részeg Pálinkás Berci. Kocsis faarccal állt,' őt már a hábé sem érdekelte.

Kicsit odaültek Csapóékhoz, bolondoztak a lányokkal, vicceket meséltek, aztán Bíró megint az óráját kezde nézegetni és intett nekik:

— Menjünk srácok, holnap korán kel a nap.

Mindannyian fölálltak, csak Csapó nézett rájuk értetlenül: «

— Hova a francba mentek?

— Megígértük, hogy holnap befejezzük, korán kell kezdeni — mondta Bíró.

A lány is kérlelte őket, hogy maradjanak, de Bíró nem is figyelt rá, Csapót nézte, idegesen kérdezte a tekintete: jössz, vagy nem?!

— Hát csak menjetek — mondta kicsit megsértve Csapó, olyanfajta arckifejezéssel, mint aki egész eddig értük fáradozott s most gáládul cserbenhagyják.

— Haza kell menni —■ mondta Bíró.

— Haza?! — vágott egy fintort Csapó. — Hát csak menjetek, én itthon vagyok — és a sminkelt lány vállára tette a kezét. A lány elmosolyodott és ettől — furcsa módon — nagyon kedves lett az arca.

(Folytatjuk) j