Szolnok Megyei Néplap, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-14 / 191. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér XXn. évf. 191. sz. 1971. augusztus 14., szombat. A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG, ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Testület és szakigazgatás A mióta életbelépett az új tanácstörvény, az állampolgár változások serege segítségével tapasztalhatja, hogy közelebb került egymáshoz 6 és az államigazgatás. - Nem kell a járási székhelyre utaznia — esetleg többször is — az építési engedélyért, gyámhatósági ügye elintézéséért, az iparűzést lehetővé tevő okmány átvételéért, hanem hely­ben, a nagyközségi tanácsnál végére járhat mindezeknek. Ha meg érdeklődő természet, s figyelemmel kíséri lakóhelye tanácsának ténykedését is, meglepve tapasztalja, hogy a tanácstagok sok olyasmiben hoznak döntést, amiben koráb­ban „valahol fönt”, a járásnál, a megyénél mondták ki az igent vagy a nemet. A változások tehát — s nem elhamar­kodott ítélkezés ezt állítani — népszerűek az állampolgár szemében, hiszen egyszerűbb, könnyebb, világosabb lett a dolga, ügyeit azok intézik, akiket — legtöbbször — ismer, s akik nemcsak azt tudják, ami a papíron szerepel, hanem azt is, amit a hivatalos megfogalmazású mondatok nem tartalmaznak. Napjainkban készülnek a tanácsok szervezeti és műkö­dési szabályzatai, azok az okmányok, amelyek első ízben adnak módot arra, hogy minden tanácstestület a maga sajátos szerepkörének, feladatainak megfelelően alakítsa ki a munkavégzés kereteit. A szervezeti és működési szabály­zat — természetesen a törvényekkel összhangban — a tanácsi munka helyi alkotmányaként szabja meg a döntéshozatal módját, a tanácsi vállalatok működését és felügyeletének mikéntiét, a településfejlesztés felelőseinek hatáskörét épp­úgy, mint — a testület tagjainak és a szakigazgatás alkal­mazottjainak viszonyát. Aligha kell különösebben bizony­gatni, hogy a tanácsrendszer egvik nagyon lényeges, s régóta vitatott kérdése ez utóbbi. Hiszen a tanácstag és a tanácsi tisztviselők, vagy ahogyan sűrűn emlegetik, „a testület és az apparátus” kapcsolata nem formai, hanem nagyonis lé­nyegbeli kérdés. Még inkább ez napjainkban, amikor egy­szerre szerepel napirenden az államigazgatási munka kor­szerűsítése, s demokratizmusának növelése. P éldákat — végletes eseteket is — nem nehéz sorolni arra, miként keveredett helyes és helytelen testület az apparátus munkájába. Volt, hogy a testület a legapróbb kérdésben is beleavatkozott az ügyintézők dol­gába, olyasmit szeretett volna végrehajtatni, amit a jogsza­bályok nem tettek lehetővé, egy-egy tanácstag meg egyene­sen személyes sértésnek vette, ha „egy tisztviselő” valamire nemet mondott. Am igaz volt a fordítottja is. A szakigaz­gatásban dolgozók sűrűn vélték úgy, hogy a testület rábó­lint mindenre, amit ők javasolnak, akarnak, már-már for­mális aktusnak tekintették, ha egy-egy ügyet döntéshozatal végett a végrehajtó, bizottság vagy á tanácsülés elé terjesz­tettek, hisz’ a döntés úgyis az lesz, amit ők papírra írtak. Azonos célért, de másféle eszközökkel, s másféle utakon fejezhetjük be a mondatot így, összegezve — némi egy­szerűsítéssel — tanácstestület és szakigazgatás dolgát, kap­csolatát. Az a jelentős változás ugyanis, hogy a végrehajtó bizottság titkárát ezentúl nem választják, hanem kinevezik, nemcsak egy személyt, hanem az egész szakigazgatási mun­kát helyezte más elbírálás alá. Nevezetesen: világos és félre- magyarázhatatlan elvek alapján keil megszabni a tanácstes­tület és szakigazgatási szervei kapcsolatát, viszonyát, műkö­dését. A testület döntsön és ellenőrizze döntései végrehaj­tását minden lényeges, általános, átfogó kérdésben, de a végrehajtásba ne, vagy csak rendkívüli esetekben avatkoz­zék. Ezt hagyja a szakigazgatásra, az azt irányító vb-titkár- ra, az államigazgatási munka ipar-, pénz-, jogügyi, mező- gazdasági, építésügyi, kereskedelmi szakembereire. Persze, hogy a szakigazgatásban valóban szakemberek legyenek, az már megint a testület dolga... Igaz lenne, hogy — amint azt egy tanácstagtól hallottuk — az új helyzetben a tanácstagnak „ajtót mutathatnak az irodán”? Csak azok vélekedhetnek így, akik megbízatásukat összekeverték a kijárással, akik úgy hitték, hogy akkor dol­goznak jól, ha „kiverekednek” mindent a maguk körzeté­nek, a maguk választóinak. Még akkor is, ha fontosabb, többeket szolgáló feladattól vonták el így az anyagiakat. A testület is, a szakigazgatás is a maga helyén állja a sarat, ez a munkamegosztás, s ezzel az eredményes munka alapja. A település, a választókörzet dolgai­nak tisztázására a legjobb fórum a tanácsülés, s nem egy-egy hivatali szoba. Ahogy partnerként is a tanácstag-társak, s nem a szakigazgatás alkalmazottai kínálkoznak. Persze, van ügy, amikor néhány szóval, rövid közbenjárással igazság 'tehető, amikor elég benyitni valamelyik szobába a tanács­házán, de kivétel erősíti a szabályt A testület, s minden tagjának dolga, hogy teljes áttekintése legyen minden fö­lött, ami a településen történik, ami a település lakóit bár­milyen értelemben érinti, s áttekintése birtokában hozza meg a döntéseket, majd ellenőrizze a döntéseket követő munkát, az intézkedéseket, a megvalósítást A szakigazgatás dolga pedig, hogy hűen követve a testület útmutatásait a legésszerűbben s a leggyorsabban ültesse át a gyakorlatba a határozatokat, biztosítsa azok összhangját a jogszabályok­kal, a törvényekkel, s így egyszerre szolgálja a központi aka­ratot és a helyi döntéseket A harmonikus, a munka ésszerű megosztásán alapuló kapcsolat már napjainkban sem ritkaság testület és apparátus között. S mivel a jövő útja mindenképpen ez az ésszerű munkamegosztás, jó, ha a most készülő szer­vezeti és működési szabályzatok tervezetei nagy gonddal térnek ki rá. A holnap eredményeit alapozzák vele, M. O, Szüreti előkészületek Szerződés, hosszútávon — Jó közepes lesz a szőlőtermés A piacon már megjelent a csemegeszőlő. Aránylag elfogadható az ára is. A ha­tárban a nagyüzemi szőlő­táblákon is szépen mutatnak a szőlőfürtök, még egy hó­nap, megkezdődik az ősz hangulatos munkája, a szü­ret. A Középmagyarországi Pincegazdaság Csongrád— Szolnok vidéki üzemében is készülnek már erre. Igaz, ja­nuár elejétől tart ez a készü­lődés. A gépek karbantartá­sával, alkatrész cserékkel, hordójavítással, a tárolóhe­lyek átvizsgálásával, előké­szítésével, ami valamennyi helyen augusztus 31-re be­fejeződik; s előkészülnek a szőlő, a must fogadására. Az idei termés biztató, jó közepes termést ígérnek a szőlőtáblák. A szüret gya­korlatilag szeptember köze­pén kezdődhetne, ám ha az idő napfényes marad, elhú­zódik a betakarítás, mert a magas napfénytartalom jót tesz a bogyósoknak, nő a cukorfok. A termésbecslések befe­jeződtek, legjobban az ál­lami gazdaságok szőlőtáb- lál ígérnek. A szövetkeze­teknél nagy a szóródás, Ratifikálták a szovjet— indiai szerződést A türelmi határidő Hegjegyzések Csou-En-laj nyilatkozatához KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍ­TÁSAINK A 2. OLDALON. nem kiegyensúlyozott, egy­öntetű termésre számít­hatnak. Cibakházán a Vörös Csillag Termelőszövetkezetben 107 holdról 27 mázsás szőlőter­mést várnak holdanként. A Jászsági Állami Gazdaság­ban 23 mázsát, igaz 700 holdról. Jól fizet a jász- szentandrási Haladás Ter­melőszövetkezet 300 holdja is, 26,5 mázsát holdanként. Abádszalókon a Lenin Ter­melőszövetkezetben 30 má­zsát is megadja holdja. Csongrád megyében 26, Szolnok megyében 22 száza­lékkal nagyobb termést vár­nak a tavalyi évinél. A pin­cegazdaság 250—300 ezer mázsa szőlőt vásárol majd feL A Középmagyarországi Pincegazdaság Csongrád— Szolnok vidéki üzeme min­den jelentősebb szőlőtermelő nagyüzemi gazdasággal több évre szóló, hosszúlejáratú szerződést kötött. Az idén új vállalati intéz­kedések léptek életbe, s ezek kedvező változásokat hoztak, amelyekkel élhet­nek, élnek is a termelő üzemek. Vagyis bevezetik a régóta óhajtott védő — garantált árat. Ez igen magas, megfe­lel az 1970. évi felvásárlási alapárnak. A pincegazdaság vállalja a kockázatot több­éves távon is, és a szerző­dések értelmében, bármi­lyen magas rekordtermés lesz is az országban, szerző­déses partnereivel szemben az árakat nem változtatja, nem szállítja lejjebb. Viszont ha a felvásárlási ár a védő-, illetve garantált ár fölé emelkedik, akkor a termelő­üzemek — szerződés esetén — a magasabb árat kapják. Ugyanakkor az alapárak mellett a szerződések minő­ségi fajtákra, fajtafelárat is tartalmaznak. A szerződések lehetőséget adnak arra is, hogy a ter­melő, a feldolgozó üzem, ki­sebb kooperációval élve, bér- feldolgozás, bértárolás, szak- tanácsadás, munkaerő- és szállítási kooperáció, tároló- eszközök kölcsönzése, stb. segítse egymást Az érdek közös, a megtermett érték ne menjen veszendőbe. Sz. L. I. Az iskolahálózat fejlesztése A Pedagógus Szakszerve­zet Központi Vezetősége rendezésében pénteken meg­kezdődött Veszprémben a pedagógus-munkavédelmi felügyelők kétnapos országos tanácskozása. Dr. Kálmán György, a Művelődésügyi Minisztérium főosztályveze­tője tartott vitaindító elő­adást „az oktatásügy kor­szerűsítése és az iskolaépí­tés” címmel. Elmondotta, hogy iskolá­ink település-struktúrája elmaradott, sokáig igazodott a felszabadulás előtti ked­vezőtlen település-rendszer­hez. Iskoláink ezért csak­nem háromezer településen, szétszórtan helyezkednek el, holott 800—900 helyen le­hetne olyan centrumokat ki­alakítani, amelyek megfelel­nek a korszerűség követel­ményeinek. A múlt hátrá­nyos örökséogétől nem lehet rövd idő alatt megszabadul­ni, ezért a helyi lehetősé­gekhez, anyagi erőkhöz ké­pest lehet csak a meglévő iskolahálózatot fejleszteni. Összeült az Országos Szövetkezeti Tanács Pénteken délelőtt a parla­ment delegációs termében dr. Molnár Frigyes elnökle­tével plenáris ülést tartott az Országos Szövetkezeti Tanács. A tanácskozáson megjelent Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a kormány el­nökhelyettese, valamint dr. Korom Mihály igazságügy- miniszter. Az ülés részvevői elöljáró­ban kegyelettel emlékeztek meg Erdei Ferencről, az Országos Szövetkezeti Ta­nács elhunyt elnökéről. El­határozták, hogy Erdei Fe­renc emlékének, munkássá­gának ápolására, szövetke­zetpolitikai útmutatásainak továbbfolytatására bizottsá- go hívnak életre. Az Orszá­gos Szövetkezeti Tanács elő­segíti Erdei Ferencnek a szövetkezetek érdekében ki­fejtett hatalmas, tudományos öröksége gondozását. Az OSZT úgy határozott, hogy az elnöki tisztet ezután fel-, váltva az alelnökök töltsék be. Elsőként dr. Molnár Fri­gyes, a SZÖVOSZ elnöke, az OSZ-p alelnöke kapott meg­bízást az elnöki feladatok el­látására. A tanácsülés elfogadta a két üléssszak közötti idő­szak munkájáról szóló be­számolót és megállapította, hogy a szövetkezeti mozga­lom a fellendülés időszaká­ban van, amit jelentős szö­vetkezeti eredmények bizo­nyítanak. Sikerrel járt a szövetségek megújulása is. Ezt követően dr. Korom Mihály igazságügyminiszter mondta el előadói beszédét, melynek nyomán élénk vita alakult ki az egységes szö­vetkezeti törvény, valamint az ehhez kapcsolódó kor­mányrendelet tervezete fe­lett HÍRF.k - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK Megnyílt pénteken, 13-án a tizenharmadik Tegnap délelőtt 11 órakor Szolnokon ünnepélyesen meg­nyitották — a 200 ezer ro- rint beruházással épült — Express Ifjúsági- és Diák­utazási Iroda Szolnok me­gyei kirendeltségét. A meg­nyitón részt vettek a megyei párt és KISZ-bizottság ve­zetői. Tóth Sándor kirendeltség­vezető köszöntötte a megje­lent vendégeket,' majd Kö- nye Jenő, a központi utazási iroda osztályvezetője méltat­ta a szolnoki kirendeltség eddig elért eredményeit. El­mondta, hogy a most meg­nyílt szolnoki iroda az or­szágban a tizenharmadik. Néhány adat a megyei iro­da munkájáról: tavaly a külföldre utazó fiatalok szá­ma nyolcszáznyolcvan volt, ez évre már mintegy ezer- százhúsz utazni vágyó fia­talnak segítik az utazását. Hazánk különböző tájait ta­valy tlzezerötszáz megyenk- beli fiatal látogatta, az Idén már ettől több fiatalra szá­mítanak. A Vasas­művészegyüttes franciaországi sikerei A Vasas központi művész- együttes Franciaországban vendégszereplő tánckara és népizenekara nagy sikert aratott a Charol-i és a Con- folens-i folklór fesztiválon. Az erős nemzetközi mezőny­ből is kiemelkedett a ma­gyar vasas táncosok sokszí­nű, temperamentumos mű­sora, amelyet eddig több mint 20 ezer néző tekintett meg. Az együttes a követ­kező napokban a baszk-te­rületeken és az Atlanti­óceán partvidékén lép szín­padra. Védekezni a tűz ellen A pénteki nehézipari mi­niszteri értekezleten a többi között a tárcához tartozó vállalatok tűzrendészetének helyzetéről és a fejlesztés koncepciójáról tárgyaltak. Az értekezlet elé terjesz­tett jelentés rámutat, hogy a nehézipar az ország leg­tűzveszélyesebb ágazata, kor­szerű eszközökkel, elővigyá­zatossággal azonban a vegy­ipari, a kőolajipari és a más tűzveszélyes vállalatoknál is elejét lehet venni a szeren­csétlenségeknek, balesetek­nek. Erre utalnak az utóbbi években keletkezett nagyobb tüzek és robbanások okait feltáró vizsgálatok is. Meg­állapították, hogy a legtöbb esetben a hanyagság, a gon­datlanság, a technológiai fe­gyelem súlyos megsértése idézte elő a tüzet, a robba­nást. A felelősök ellen bün­tető eljárás indult. A legfontosabb teendő te­hát a megelőzés. A minisz­teri értekezlet álláspontja szerint a tűz- és robbanás- veszélyes létesítmények ter­vezésekor kötelezővé kell tenni külön tűzvédelmi be­ruházási terv készítését is. Biztosítani kell például a korszerű tűzjelzés rendsze­rének kiépítését, a tűzvédel­mi automatikák alkalmazá­sát. Nem elegendő azonban csupán a megelőzés, a tűz oltását is korszerűsíteni kelL Hárommillió szál virág augusztus 20-án Debrecenben Több mint hárommillió szál virágot vonultatnak fel augusztus 20-án, a debre­ceni országos vlrágkarnevá- lpn — jelentette be pénteki sajótájékoztatóján a Magyar Sajtó Házában dr. Tardi Ti­bor, a karnevál szervező bi­zottságának vezetője. Az im­már hatodízben megrende­zendő ünnepségre az ország minden részéből 25 vállalat, intézmény, iskola jelentette be részvételét. A jelentke­zők maguk tervezik és dí­szítik fel saját virágkocsi- jükat. A magyar kompozí­ciók mellett ott lesznek a menetben Debrecen két test­vérvárosának: a bolgár Su- mennek és a lengyel Lublin- nak a virágkocsijai is, ame­lyeket 8 hazai és két kül­földi tánccsoport kísér. Hatmillió dolláros finn papírimport A hazai papíripar nyers­anyagainak jelentős részét — a Szovjetunió mellett — Finnországból importáljuk. ’A Lignimpex külkereske­delmi vállalat a cellulózétól a mélynyomó papírig kész­és félkész termékek széles skáláját hozza be az északi országból. Az elmúlt öt év­ben jelentősen megemelke­dett finn papírbehozatalunk. 1966-ban alig több mint 4 millió, 1970-ben több mint 5 millió, 1971-ben 6 millió dollár értékű finn papírt hasánál fel a hazai ipar.

Next

/
Thumbnails
Contents