Szolnok Megyei Néplap, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-11 / 162. szám

1971. július 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 Nyugateurópai változások Ha az angol konzervatív kormány — pontosabban a brit nagyipar és a City-el- gondolásai valósággá válnak, Nagy-Britannia 1973. január 1-én az Európai Közös Piac tagja lesz. Az ütemterv je­lenleg a következő. Először Fehér Könyvet adnak ki a részletes feltételekről és még júliusban, a parlamenti szü­net előtt kétnapos vitát ren­deznek e dokumentum „tu­domásulvételéről”. Október végén, a parlament összehí­vása után négy-ötnapos vita következik, majd a döntő parlamenti szavazás a belé­pésről. Amennyiben a kor­mány megkapja a többséget, több mint egy esztendeig törvényhozási munka folyik és végleges formába öntik a csatlakozási szerződést, majd 1972 őszén ratifikálják. Így válik érvényessé 1973. janu­ár 1-től Nagy-Britannia kö­zöspiaci tagsága. Az angol belépés — amennyiben megvalósul —' természetesen önmagában is óriási jelentőségű fordulatot hozhat Nyugat-Európa gaz­dasági és politikai történeté­ben. E fordulat értékelése körül még viták dúlnak — egyelőre alapvetően annyit lehet leszögezni, hogy a Kö­zös Piac kibővítése elsősor­ban a nagy ipari monopó­liumok érdeke. Ezek az in­tegrációs folyamat fő hajtó­erői. Mindez azt a feladatot rója Nyugat-Európa haladó politikai erőire és szakszer­vezeteire, hogy maguk is erősítsék nemzetközi össze­fogásukat és egységesen vív­ják meg a küzdelmet a tö­megek gazdasági és politi­kai jogainak védelmére. A változást azonban nem­csak Nagy-Britannia csatla­kozása jelenti. Angliával együtt nyújtotta be csatlako­zási kérelmét Dánia, Norvé­gia és Írország is. Az Angliá­val folytatott tárgyalások sike­res befejezése növeli annak valószínűségét, hogy ezek az országok is a Közös Piac tagjaivá válnak majd.,- A döntő különb-ég az, hogy — Angliától eltérően — az em­lített három országban nép­szavazás dönt a csatlakozás­ról. | Az említett változások le­hetősége indokolja, hogy egy pillantást vessünk azokra a módosulásokra, amelyek Nyugat-Európa politikai és gazdasági térképén bekövet­kezhetnek. A kiindulópont az, hogy 1957. március 27-én hat or­szág (Franciaország, NSZK, Olaszország, Belgium, Hol­landia és Luxemburg) az úgynevezett római szerződés­ben létrehozta a Közös Piacot. Az egyik feladat, — amelyet végre is hajtottak — az volt, hogy a tagorszá­gok között megszüntették a vámhatárokat és hosszas vi­ta után sikerült létrehozniok a közös mezőgazdasági ár­rendszert is. Gazdasági ér­telemben a Közös Piac (más néven Európai Gazdasági Közösség) számottevő sike­reket ért el. Gazdasági nö­vekedésének üteme (Japánt kivéve) a legmagasabb volt a tőkés világban. A római szerződés azonban nemcsak gazdasági, hanem politikai integrációt is elő­írt. Eszerint az egyes tagál­lamoknak fokozatosan le kel­lene mondaniok szuverenitá­suk egy részéről, s a végcél egy közös „európai kormány” megalakítása lenne. Ebben a vonatkozásban a Közös Piac nem ért el komoly eredményeket. Működnek ugyan bizonyos, korlátozott hatáskörrel rendelkező kö­zösségi szervek, a fontos kérdésekben azonban a tényleges döntést továbbra is a maguk hatáskörében hoz­zák az egyes államok. Mind­amellett a politikai integrá­ciós célkitűzések elvben vál­tozatlanok — s elsősorban ezek alapján lehet úgy te­kinteni a Közös Piacra, mint a NATO európai részének legfontosabb gazdasági-poli­tikai bázisára. Két esztendővel a Közös Piac megalakulása után, a Piacból kiszorított Nagy- Britannia kezdeményezte egy másik tőkés gazdasági cso­portosulás létrejöttét. Ez Európai Szabadkereskedelmi Társulás néven (EFTA) 1960. január 4-én született meg. Az EFTA számos lé­nyeges kérdésben különbö­zött a Közös Piactól. A leg­fontosabb különbségek a kö­vetkezők voltak: 1. A vám­határok megszüntetése az EFTA esetében csak az ipari termékek forgalmára vonat­kozott, nem terjedt ki a me­zőgazdasági termékekre. 2. A blokkon kívüli forgalom­ban a Közös Piactól eltérően nem hoztak létre egységes vámtarifákat. 3. Az EFTA nem tűzte ki célul a politi­kai integrációt. Mindezek miatt az EFTA politikai karaktere és a NA- TO-kurzushoz való kötődése nem olyan éles, mint a Kö­zös Piacé. Ez lehetővé tette, hogy semleges országok, — mint Ausztria, Svájc és Svédország — is az EFTA tagjai legyenek. (A többi ta­gok: Nagy-Britannia, Dánia, Norvégia, Portugália.) Már e felsorolásból nyil­vánvaló, hogy Nagy-Britan­nia közöspiaci belépése, va­lamint Dánia és Norvégia csatlakozása esetén az EFTA gyakorlatilag felbomlik. Ha nem tekintjük az ultrareak­ciós portugál rezsimet, e fel­bomlás fő áldozatai az EFTA semleges tagállamai: Svéd­ország, Ausztria és Svájc. Ezek az országok külkeres­kedelmük túlnyomó részét eddig is a Közös Piaccal bo­nyolították le. Ha most EF- TA-partnereik is csatlakoz­nak a Közös Piachoz, akkor külkereskedelmük lekötött­sége még erősebbé válik. Ugyanakkor azonban politi­kai érdekeik és függetlensé­gük fenntartása megköveteli, hogy ne váljanak a Közös Piac tagállamaivá. Svédor­szág a közelmúltban már közölte, hogy a közöspiaci tagságot a semlegességgel összeegyeztethetetlennek tartja: ugyanez érvényes Ausztriára és Svájcra is. A Közös Piac kibővülése ilymódon elsöpri a tőkés Nyugat-Európa térképéről az angolok által létrehozott EFTA-blokkot, és kétségkívül megold számos gazdasági problémát a csatlakozó or­szágok nagy monopóliumai számára. Az EFTA széthul­lása ugyanakkor súlyos poli­tikai problémákat vet fel. Időrendben a legelső ezek közül az európai semlegesek előtt álló nagy dilemma: az egymással ellentétes gazda­sági és politikai érdekek összeegyeztetése. — ie — Nemrégiben még egyes n; ugati tudósok kihaló fél­ben lévő nemzetnek nevezték a mongolt. Valóban Mongó­liának a forradalom előtt körülbelül félmillió lakosa volt; Ma azonban már 1 millió 200 ezer ember él az országban, és a születési arányszám egyike a legma­gasabbaknak világviszony­latban: 42 ezrelék. A lakos­ságnak majdnem a fele (több mint 40 százalék) 16 éven al 'li gyermek. • • • A forradalom előtti Mon­góliában ismeretlen volt az ipar. A népi hatalom évei­ben létesült és fejlődött si­keresen a könnyűipar, az élelmiszeripar, az energe­tika, a bányászat és fafel­dolgozó ipar. Az utóbbi 25 FAO­kutatómunka Az Élelmezésügyi és Me­zőgazdasági Világszervezet (FAO) Lengyelországot je­lölte ki arra, hogy eddigi gazdag tapasztalatait fel­használva előkészítse és ki­dolgozza az élelmiszeriek, a talaj és a víz olyan elle­nőrzési rendszerét, amely lehetővé teszi a vegyszerek káros hatásának kiküszö­bölését. Az elrendelt kuta­tások végrehajtására Len- gyelorstzágban 15 tudományos kutatólaboratórium létesült, ezek feladata anyagminták vétele s a talajban, vízben és élelmiszerekben az egy­kor alkalmazott vegyi anya­gok esetleges maradványa­inak kimutatása. t Úszó tantermek A kleinmachnowi vízépítő üzemi iskola tanulóinak a tangermündi hajógyár min­den komforttal ellátott la­kóhajót épített, amely ez évtől kezdve a fiatalok ren­delkezésére áll. A hajó, amely az NDK különböző vidékein folyó vízépítési munkálatoknál 12 tanulónak lesz az otthona, jelenleg a potsdami „öreg dokk”-ban horgonyoz. A kényelmes ka­binokkal, televízióval el­látott és modem társalgó­val berendezett lakóhajó saját áramszolgáltatóval és központi fűtéssel rendelke­zik. Az úszó panzió 7000 literes víztartálya látja el a melegvíz-szolgáltatást és a zuhanyozókat. Az iskola ebben az évben 350 tanulót képez ki vízé­pítő szakmunkássá és mű­szaki rajzolóvá; — jelenleg az egyetlen ilyen intézmény az NDK-ban. A tanulók a Tangermünde térségében lé­vő hajón öthetes gyakorla­ton vesznek részt s Utána cserélnek azokkal, akik vagy lakókocsikban, vagy az NDK más folyóin és tavain ha­sonló lakóhajókon töltik a tanulási időszakot. A tavak betegsége ellen Hogyan lehet megakadá­lyozni a tavak biológiai ha­lálát? Ez a biológiai ve­szély ma már annyira el­terjedt, hogy az érdekelt országok kormányai egy­másután hozzák a különbö­ző intézkedéseket. Nemrég a tudományos kutatások kérdésével foglalkozó ame­rikai tanács lépett fel nem­zetközileg megvalósítandó javaslattal. Egy ilyen ku­tatási program közös kidol­gozására tett javaslatot, amely a tavak „megbetege­dését” kiváltó okokat vizs­gálná és a diagnózis alap­ján ellenintézkedéseket dol­gozna ki. Az 1972-ben indu­ló programot 7 évre terve­zik. évben az ipari össztermelés a 11,3-szeresére emelkedett. * * * * A forradalmat megelőzően egyetlen villamosenergia-for- rás a főváros piciny 60 kw/óra teljesítményű vil­lanytelepe volt. Tavaly a villamosenergia-termelés el­érte az 500 millió kw/órát. • • * Az állattenyésztés az or- sz:’-: mezőgazdaságának leg­fontosabb ága. Mongólia vi­lágviszonylatban az első he­lyek egyikét foglalja el a haszonállatok arányszámát tekintve. Az ország minden lakosára 50 juh és 20 szarvasmarha jut. * * • Az életszínvonal szempont­jából a népi Mongólia az el­ső. között áll Ázsiában. Ma mihden 10 000 lakosra 17 Az AP amerikai hírügynökség térképe a nyugat-európai integrációkról. A Közös Piac eddigi tagállamai sötétek, az EFTA tagországokat ferde csíkozás jelzi. Anglia — mint „átmenet” a kettő között — keresztben csíkozott. (Telefoto — AP—MTI—KS) Mongólia felemelkedése számokban Málta a semlegességre törekszik Az új máltai munkáspárti kormány kiutasította a NA­TO földközi-tengeri fegyve­res erőinek főparancsnokát, majd nem kívánatosnak nyil­vánította az amerikai flotta júliusra tervezett látogatá­sát. A Vallettában, az or­szág 20 ezer lakosú főváro­sában működő NATO föld­közi-tengeri főparancsnoksá­gának vezetője ugyanis ál­lást foglalt a sziget semlege­sítése ellen és a térségben a NATO tevékenység fokozását szorgalmazta. Dominic Min- toff miniszterelnök egyidejű­leg követelte az 1974-ig ér­vényben levő brit—máltai katonai szerződés felülvizs­gálatát is. A munkáspárti kormány végső célja a szi­get támaszpont jellegének felszámolása és semlegesí­tése. A Földközi-tenger keleti és nyugati medencéjét össze­kötő tengerszoros bejáratá­nál, a szicíliai és az afrikai partok között fekvő 316 négy­zetkilométer területű (maga Málta szigete 264 négyzetki­lométer) 326 ezer lakosú ál­lam egykor a máltai' lovag­rend erődje volt, majd né­hány évi francia uralom után 1800-tól Nagy-Britannia támaszpontgyarmata lett. Katonai létesítményei az ország 1964-ben történt füg­getlenné válása után is 10 évre brit kézben maradtak, 91 millió font bérleti díj fe­jében. A fontos gibraltár— szuezi hajóút mellett fekvő szigetország gazdasági életé­nek alapját a tengeri hajó­zás, a kikötőhasználat és a hajójavítás bevételei szolgál­tatják. A forgalom növeke­dését azonban korlátozza a tengeri haderők jelenléte. Ennek következtében a fog­lalkoztatottság évek óta stagnál és nagyarányú a ki­vándorlás, így a jelenlevő lakosság száma 1961 óta 3 ezer fővel csökkent. Málta az év eleje óta az Európai Gazdasági Közösség társult tagja, de gazdasági kapcsolatait más, köztük a szocialista országokkal is fej­leszteni kívánja. — TERRA — Érmek — hegyikristályból Lengyelország egyik leg­gazdagabb és legérdekesebb éremgyűjteményének tulaj­donosa a Gorzowban élő Tadeusz Rezler. Húsz éve gyűjt és ezalatt az idő alatt több mint 600 rendkívül ér­dekes és értékes érmét gyűj­tött össze; ezek között több egyedülálló példány akad. A gyűjtemény legrégibb darab­ja a Wroclawban 1675-ben vert érem. A gyűjtemény időrendben négy szakaszra oszlik: az első csoportot a lengyel királyság fennállása alatt, a másodikat a felosz­tott Lengyelország idejében, a harmadikat a két világhá­ború közötti időben, az utol­só csoportot pedig a máso­dik világháború után vert érmék alkotják. Az érmek a legkülönbözőbb anyagokból: bronzból, ezüstből, ónból, ólomból, egyéb fémből, vala­mint égetett agyagból, bo­rostyánból és hegyi kristály­ból készültek. A Fekete-tengeri partvidék legmagasabb szállodája Várna városának központ­jában megkezdődött a Fe­kete-tengeri partvidék leg­magasabb hotelének, a „Bol- garija”-nak építése. 1972 szeptemberének elején ké­szül el, amikor is itt tartják majd az építészek világ kongresszusát. A fehér márványból, alu­míniumból épülő és díszí­tőkerámiával ékesített, 20 emeletes palotának 470 fé­rőhelyes, magas szálloda­tömbje lesz. Az alacsony részben, amely a négy ut­ca közti épülettömbre ter­jed ki, étterem lesz 500 sze­mélyes bankett-teremmel, nappali és éjszakai bár, ká­véház és játéktermek, a legfelső emeleten pedig ké­nyelmes étterem, ahonnan kilátás nyílik a tengerre és a városra. Az épületkomp­lexum alacsony részének tá­gas teteje úgy nyári kertté változtatható. A szálloda alag-soírában gépkocsi-par­koló, garázs és autóműhely kap helyet. Több egymásba nyíló te­rem, közvetlen telefon és telex-összeköttetés, és több más kényelmi berendezés le­hetővé teszi majd, hogy az épületkomplexumot konfe­renciák és szimpóziumok számára használják fel. orvos esik, ami egész sorfej­lett kapitalista ország arány­számánál jóval kedvezőbb. Tízezer lakosra 165 egyetemi vagy főiskolai hallgató esik és 1920 tanuló. A diákok arányszáma 2,2-szerte na­gyobb, mint Törökország­ban, 2,8-szerte nagyobb, mint Pakisztánban, és 5,1-szerte nagyobb, mint Iránban. • • • Évről évre bővülnek a Mongol Népköztársaság nemzetközi kapcsolatai és ennek megfelelően növekszik tekintélye. Ma több mint 50 országgal tart fenn diplo­máciai, gazdasági és kultu­rális kapcsolatokat. Mongó­lia 40 nemzetközi szervezet tagja és aktívan részt vesz a világ fonto kérdéseinek megoldásában.

Next

/
Thumbnails
Contents