Szolnok Megyei Néplap, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-10 / 161. szám

1971. július 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 KÖRÖZÉS KÖZBEN Két NDK gyártmányú kombájn köröz az abádsza- lóki Lenin Tsz tavaszi árpa­tábláján. Az egyik nyergéből sovány, napszítta fiatalember ugrik le, hogy átadja helyét váltótársának, Varga Sán­dornak. Bemutatkozik: — Szalmási István kom- bájnos vagyok. De csak nyá­ron, az év többi hónapjában MTZ-vel járok. Az életkorban fiatal, 33 éve.. ember 1954 óta ül kombájnon. — Tizenhat éves korom­ban kezdtem a gépállomá­son. Traktoros voltam, nyá­ron segéd vezető a kombáj­non. Kilenc éve, hogy szö­vetkezeti tag vagyok. Először AC kombájnnal, azután SZK-val, tavaly óta német gyártmányú géppel aratok. — Bevált-e? — Jól mennek ezek a gé­pek, teljesítményük magas. Élelmes ember legyen, aki az SZK-val napi három és fél vagonnyi szemet betaka­rít. Mi ezzel a két géppel tíz vagonnyit teljesítünk. — De nem 8 óra alatt? — Ma reggel 5-kor kijöt­tünk, rendbetettük a kom­bájnt, 7 órakor már indul­tunk. Este 8—y29-ig tudunk dolgozni. Míg nem száll le a harmat. — Hány holdat tudnak levágni? — Huszonöt—huszonhatot. De ez nem érdekes. Nem a terület, hanem a betaka­rított szem után kapjuk a fizetést. A szem mennyisé­ge érdekes nekünk is, meg a szövetkezetnek is. A gép ontja a szemeket, az eddig betakarított termés kiváló. Varjú Sándor elnök mondja: — Ez a 86 holdas őszi árpa 24 mázsás átlaggal fizet. Tegnap fejeztek be egy Libelulla táblát (olasz takarmánybúza), mely hol­danként 31 mázsát .adott. A tsz nagykiterjedésű ha­tárában 5 ezer holdon kell aratni. Nem mindenütt ilyen lesz a termés, vannak víz­nyomásos területek is. De a tervezettnél többet várnak. Irány: a vadászati világkiállítás Évek óta rendszeres résztvevője a BNV-nek, az őszi vá­sároknak és a szegedi ipari vásároknak a mezőtúri fazekas házaspár. Szabó Lajos és felesége. Jelenleg magyaros min­tákkal díszített vázákkal, falitálakkal és állatfigurás fali ke­rámiákkal készülnek a vadászati világkiállításra. összesen 20 kombájn vágja a gabonát, szorgalmasan dolgoznak, kihasználják a jó időt. A szövetkezet vezetősége idén is versenyt kezdemé­nyezett a kombájnosok, szál­lítók és magtisztítók között. A kitűzött jutalom 65 ezer forint. — Szép összeg ez — mon­dom a fiatal kombájnosnak, akit a tsz vezetősége a legjobbak között tart szá­mon. — Igen. Az első helyen végzett NDK kombájnosok 4 ezer (ketten vannak egy gépen) a másodikok 3 ezer forintot kapnak. Az első 4 SZK kombájnos 2000, 1500, 1000, illetve 800 forintos ju­talmat kap. A gépcsoporto­kat külön jutalmazzák. A versenyt hetenként értékelik. Szalmási Istvánt a leg­jobbak között tartják szá­mon a tsz vezetői. Szerintük most is első lehet, mert törekvő, szorgalmas, lelkiis­meretes ember. Simon Ist­ván, a pártszervezet csúcs­vezetőségének titkárhelyette­se egy jellemző esetet me­sélt el róla: — Két évvel ezelőtt az aratáskor épp ebédeltek, mikor meglátogattam őket. Érdeklődött, hol tartanak a többiek, ki az első, mennyi a teljesítménye. Mikor meg­mondtam: nyomban felugrott és otthagyta a mákostésztát. Azon a nyáron is ő lett az első. — Idén is megpályázzuk az egyéni és csoportelsősé­get. Remélem ötödször le­szünk elsők. A szövetkezetben jól ke­resnek a gépészek. — Tavaly 42 ezer forint volt az évi jövedelmem. Pe­dig a rossz év után csak 80 százalékot tudtak fizetni. — Az idén mire számít az aratás idején? — Gépünknek 100 vago- nos idényterve van. Mázsán­ként 80 fillért kapnak, így 8 ezer forintra számítok. Kell a pénz, mert a felesé­gem nem dolgozhat a két kisfiam és a kislányom mi­att. — Ebédet a szövetkezet ad? — Igen, pontosan kihoz­zák. Csak 6 forintot fizetünk érte. Lejárt a beszélgetési idő. A gépek pár fordulattal vé­geztek a tavaszi árpával. Hozzáfogtak a szomszédos takarmánybúza tábla aratá­sához. — m. 1. — Szabó Lajos keze alatt gyorsan formálódik modern vonalú vázává az agyag Szabóné tiszafüredi, mezőcsáti cs sárospataki mintákkal díszíti a cserépvázákat, falitálakat Mostanában igen nagy di­vat színes, csiricsáré rek­lám-feliratos garbókban, in­gekben, trikókban járni. Fő­leg leendő férfi nemzedé­künk serdülő reprezentánsai viselnek magukon nagy-nagy előszeretettel ilyen „lajbit”, vagyis inget, — az idézet tőlük. Sajnálatos azonban, hogy nem használjuk ki eléggé ezeket a szép, derék, mozgó hirdetőtáblákat, a honi ipar míves termékei, a magyar tájak szépségei reklámozá­sára. Mert ne mondja nekem senki, hogy nem lenne ha­tásos, ha mondjuk a lenge hajú ifjúság a VIDEOTON a legjobb; a BOV konzerv fi­nom; vagy FECSKE szivar­ka kitűnő; — nem, ez utób­bi nem jó, ezt a gyereket a helyszínen megvernék — és millió más föliratú rek­lám lajbiban járnák a beat- csűrdöngölőt. Nyugaton ugyanis jól be­vált ez a módszer. A presz- szó nevét viselő ingben, ál­garbóban triciklizgetnek a fagyialtos legények, termé­szetesen az árusító cég alkal­mazottai, az olcsóbb, nép­szerűbb fürdőhelyeken is a tulajdonos nevét viselő ing­ben adják a kulcsot a ka­binos legények, ilyen ingek­ben pompáznak a bovli-áru- sok és egyéb lézengő ritter- félék. Az csak természetes, hogy ha kétszer-háromszor Városi színvonalon Kereskedelmi hálósat fejlesztése Kunmadarason Kunmadaras kereskedelmi hálózatára évekig a Szétap­rózottság, túlszakosodás volt jellemző. Boltjaik magán­épületekben helyezkedtek el, szűkek, korszerűtlenek vol­tak. A helyi ÁFÉSZ anyagi eszközök híján nem sokat tehetett a fejlesztésért: An­nál inkább sem, mert 1966- ban a használaton kívüli mészégetőt téglagyárrá ala­kította át, a beruházás erre kellett. Ráadásul a gyár két évig veszteséges volt. Azóta negyven—ötven személyt fog­lalkoztat, 5 millió téglát gyárt, s az idén már félmil­lió forint nyereséget hoz. A téglagyár tehát visszafizeti a ráköltött összeget, hasznát a kereskedelmi hálózat fej­lesztésére fordíthatják. lerakták as iparcikk áruház alapkövét A kereskedelmi egységek korszerűsítésére 1968-tól na­gyobb gondot fordítanak. Há­rom vegyesboltot felújítot­tak, közülük kettő már sa­ját épületben van. Tavaly megnyílt a 300 négyzetméter területű ABC áruház, mely­ben korszerű hűtőberendezé­sek vannak, áruválasztéka bővült. Forgalma havi 800 ezer forintra emelkedett. Nánási László országgyűlési képviselő és Máté Lajos ke­reskedelmi osztályvezető elhelyezi az áruház alaprajzát és az emlékiratot tartalmazó tégelyt A XV. ötéves terv idősza­kában az ÁFÉSZ 8.2 millió forintot irányzott elő a ke­reskedelem fejlesztésére. Eb­ből 4.2 millió forintért új, 2 szintes iparcikk áruház léte­sül. Alapkövét július 4-én rakta le Nánási László, a járás országgyűlési képvi­selője. Az áruházat a helyi ktsz építi, s a jövő év augusztus 20-án nyitják meg. Területe 650 négyzetméter. Építéséhez a tagság 1.3 millió forint ér­tékben jegyzett célrészjegyet. A tagok ezzel is dokumen­tálják, magukénak érzik a szövetkezetét. Az építkezést a szövetkezetek kölcsönös fejlesztési alapjából is finan­szírozzák, továbbá, a községi tanács is támogatja. Az áru­ház évi 20 millió forintot forgalmaz majd. A 7500 lakosú község ellá­tása tehát fokozatosan javul. Szekeres Sándor, a községi tanács elnöke ezt így jelle­mezte; „1975-ig városi szín­vonalú lesz.’? De addig még sokat kell tenni. Erre is ter­vek születtek. Megszűnnek a régi, korszerűtlen egyszemé­lyes kisboltok, szétaprózott iparcikk üzletek. Két új ve­gyesbolt létesül a külső kör­zetekben. Ezek építésére 600 ezer forintot fordítanak. Konkurreneia a vendéglátásban Ä tanácsház Közelében korszerűsítették a vendéglőt, ahol' • állandóan van melég étel. Konyháját földgáztüze­lésre állították át. Mellette szociális helyiség épült. A vendéglő II. osztályú szín­vonalú, de III. osztályú áron üzemel. A községben 3 italbolt van, közülük egyet már átalakí­tottak, s bevezetik a meleg­konyhás étkeztetést A má­sik kettőt is korszerűsítik. Ezenkívül a tiszakürti Hu­nyadi Tsz tart fenn egy bo­rozót a községben. A helyi Petőfi Tsz pedig most épf­ugyanott vásárolja a kisdiák a narancsot, a banánt, a fügét, akkor a kereskedő megajándékozza egy szép, aranysárga banánt rikító tri­kóval — természetesen a cég reklámjával. Mondom, nálunk is egyre jobban terjed a nyugati cégek reklámruhadarabjai­nak viselete, de azért van ám még szabad kapacitás. Még mindig nincs minden pelyhesálló magyar legény­nek Astor cigarettát, ■ Dry rágógumit stb. reklámozó flancos „hacukája”. Sajnos, honunkban — le­hetőségekhez képest — ked­vezőtlenül alakult az élő­reklám sorsa. Talán az elő­ítéletek gátolják fiataljain­kat, hogy nem járnak az Árkád presszó szolgáltatásait, vagy a Lehel család nagy- szerűségét ajánló ruhadara­bokban. Pedig milyen egyszerű lenne ez! Láttam tegnap egy legénykét, jól kihúzott mel­lén ott díszelgett a sokat mondó négy, kék betű: FIAT. Barátunk ebben az ingben táncolt a kerthelyi­ség arénájában. Milyen könnyű lenne ezt a reklá- n ot „honiasítani”. csak a betűket kellene megcserélni és máris...: AFIT — Szer­viz. De itt még nem tartunk! De^ék, kétlábon mozgó hir­detőoszlopaink úgy látszik nem édik a honi ipart, ki­zárólag a nyugati áruknak, boltoknak, bároknak pró­bálnak helybéli propagandát kifejteni. Fel is tűnt ez az egyik ;,Tisza-lakó” nyugatnémet turistának, szóvá is tette, hogy „milyen jó nálatok a nyugati iparcikkek, fürdők, szórakozóhelyek propagan­dája, micsoda remek üzlet­emberek vagytok.” Nyeltem egy nagyot, mert ha megcáfoltam volna a hamburgi jövevényt, netán ő arra gondolt volna, hogy fiataljaink a külföldi fel­iratok iránti majomkodás­ból viselik ezeket a nyugati reklámokat. Vagy netán feltételezhetik a hozzánk látogató nyugati turisták azt is, — akiknek jórésze azért jön ide, mert ilyen olcsón sem a Rajna, sem a Szajna, sem a Pó mel­lett nem lehet nyaralni, mint nálunk — hogy ejnye, ezek­nek a magyar fiatalember­kéknek nem telik egy szo­lid, betűrikongatás nélküli pulóverre, azért járnak az angol, amerikai és a francia cégek ajándék „ümögjeiben”. Mert ha magyar árut — esetleg világmárkát — rek­lámoznának ezek az ingek, viselőjükre joggal rásiitnénk az ízléstelenség jelzőjét. A következtetések levoná­sát a kedves olvasóra bí­zom. — ti — ti a Kálvin utcában saját vendéglőjét. Buczkó János, a tsz elnöke erről a Követ­kezőket mondta; — Az ötvenes évek elejéig vendéglő volt itt, azóta az épületet raktárnak használ­tuk. Most saját brigádunk átalakítja, s augusztus köze­pén megnyitjuk. Tagjainkat szeretnénk rászoktatni az üzemi étkeztetésre, ezért is nyitunk vendéglőt. A kom- bájnosoknak jelenleg az ál­lami gazdaságból hordunk ebédét. Jövőre már a ven­déglőnkben főzünk: nekik. Gazdaságunk ellátja majd friss sertés-, juh- és barom­fihússal, zöldséggel, ősszel, télen vadhús is lesz, a va­dásztársaság ugyanis a tsz- ünkben működik. A községi tanács elnöke örül a tsz vendéglő nyitá­sának. — A színvonalasabb ellá­tásra ösztönzi majd az ÁFÉSZ vendéglőjét. A kon- kurrencia csak használni fog. Kunmadaras nem zöldség- termelő község. Ez az ellá­táson is meglátszik. A Pető­fi Tsz kisebb kertészete két zöldségboltot lát el, a MÉK- nek is van egy boltja. Az ÁFÉSZ azonban többet te­hetne az ellátásért. A ta­nácselnök szerint erre job­ban ösztönözhetné az ABC áruház vezetőit. Az árusítás­ra megfelelő helye, hűtőtere van, a választék mégis sze­gényes. Kunmadaras kereskedelmi ellátása összességében egyre javul. Ebben elsődleges sze­repe van az ÁFÉSZ-nek, — mely idén ünnepelte negyed- százados jubileumát. Az ala­pítótagok 25 kilós kukorica üzletrészei azóta 10 milliós tiszta vagyonná növekedtek. — m. I. — Felhívás Felkérjük azokat a pébé- gáz (propán-hután) fogyasz­tókat, akik a gázhasználatra vállalatunktól engedélyt nem kértek, hogy berendezéseik biztonságtechnikai felülvizs­gálata érdekében címüket legkésőbb július 30-ig válla­latunknak jelentsék be. Az engedély nélkül szak­szerűtlenül üzemeltetett — pébé-gáz berendezés az élet- és vagyonbiztonságot veszé­lyeztetheti. Saját és kör­nyezete biztonsága érdeké­ben a jelentkezést tegve meg. Beielentését bármely gáz- csereteleoen. vagy körzet- szerelőségen megteheti, il­letve Szolnokon. Thököly út 55. sz 12—912 telefonszámon. Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat

Next

/
Thumbnails
Contents