Szolnok Megyei Néplap, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-09 / 160. szám

1971. július 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP S Cscrkeszöllö-gyógyfürdőn Knnszentmárton és Vidéke ÁFÉSZ Strand vendéglő je biztosítja a látogatók zavarta­lan ellátását. Naponta több száz fürdőző és üdülővendég keresi fe] a gyógyfürdőt, akik mind a szövetkezeti ven­déglő szolgáltatásait veszik igénybe. Képünkön, bográcsban fői a valódi kunsági birkapörkölt a szövetkezeti étterem udvarán. (Foto: Temesközy) Csupán legenda? Mennyit keres az ipari szakmunkás a vállaiatnál, 6 mennyit a szövetkezetben? Szécsi István asztalosmes­ter, hat esztendőt lehúzott a szolnoki TÜZÉP-nél. öt év után törzsgárda tag lett, ar­ra kapott 500 forint jutal­mat, és nyereségrészesedés­kor a törzsgárda százalékot. A hatodik esztendőben az asztalos felmondott, átment a rákóczifalvi Rákóczi Tsz műhelyébe. — Mennyivel kap itt töb­bet? — kérdezem tőle. A füle mögé dugott ácsce­ruza megmozdul egy pilla­natra: — Ki mondta azt ma­gának, hogy én itt többet kapok? — Az van a levegőben, — mondom — hogy az" ipari vállalatoktól meglépő szak­munkásokat magas fizetés­sel csábítják a tsz-be. Az asztalos elkomorodik. — Engem 13 forint 20 fillé­res órabérrel vettek át. így, napi 10 órás munkával meg­van a 3000 forintom. — A TÜZÉP-nél 8 óráztunk, — 2800—3200 forint között ke­restem. — Akkor itt többet dolgo­zik? — kérdezem. — Ha az utazást leszámítom nem — válaszolja. Üj ember a Rá­kóczi Tsz-ben Fodor Béla géplakatos is. Az iparból jött. a szolnoki betonelem- gyárból. Ott 11 forint 50 fil­léres órabére volt. arra még rájött 8—15 százalékos pót­lék. A szövetkezetben 12 fo­rintot kap. Azt mondja: — Ha azt veszem ez éppen egál. Mégis jobban jártam a sza­bad idővel. A hatórás műszakra elindul­tam a 4.40-es busszal. Dél­után kettőkor a műszaknak vége volt, de csak 3 óra 20 perckor indult a busz, 4 órá­ra értem haza. Itt kerékpá­ron is elérem 10 perc alatt a munkahelyet. Nagy gépműhelyt épített a rákóczifalvi Rákóczi Tsz. Kell a szakmunkás. S aki eddig eljárt a faluból, az szívesen jön. Ez döntött Ba- rócsi Sándor gépszerelő ese­tében is. — Na én többet is kapok, de jobban is meg kell dol­gozni. Az iparban egy mű­veletre beáll az ember a sza­lagon, de itt több minden­hez érteni kell. Aztán itt, ha este bejön egy lerobbant gép, annak már reggelre mennie kell. — Várjon csak — mon­dom a gépszerelőnek. — Hát a háztájit nem számítja senki? Barócsi számol: — Van háztáji. A tagnak 1600 négyszögöl, az ipari alkal­mazottnak 800 négyszögöl. De termése bizonytalan. — vagy sikerül, vagy nem. — Csakúgy mint a nyereségré­szesedés az iparban. így üti u. kettő egymást. A rákóczifalvi szövetkezet­ben is van aki többet kap. Lévai András, a szolnoki MEZÖGÉP-nél technológus volt, 11 évig. Itt műhelyve­zető. Ott 2800 forintot kere­sett, itt 3800-at. — Biztos, hogy több, ezt nem is tagadom. De elsősor­ban az döntött, hogy haza­jöttem. Mert amivel ez több. annyival kevesebb is. — Itt nincs kedvezményes üzemi étkeztetés. — Nincs szabad szombat, ott volt. — Nincs törzsgárda tagság, nincs nye­reségrészesedés. Habár így is több valamivel a pénz. $ A rákóczifalvi példa arról győz meg, a megye legjobb szövetkezeteinek egyikében nem keresnek jobban, vagy legalábbis többletmunkával több csak a pénzük azok­nak, akik az iparból jöttek át. A döntő az, hogy haza­jöttek. Nem jártuk be a megye minden termelőszövetkeze­tét. — Nem is a legrosz- szabul fizető közös gaz­daságban, arról győződ­tünk meg; a pénzért itt is meg kell dolgozni, a válla­latnál is. Felkapott legenda csak, hogy a tsz sokkal job­ban fizet. Meglehet, hogy ta­láltunk volna ilyen példát Is. — De manapság divatos barkochba kifejezéssel élve: nem jellemző. B. L. Árhullám a Tiszán és a Bodrogon Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság jelenté­se szerint közepes árhullám vonul le a Tiszán. Az or­szághatár környékén már apad a folyó, de Tokaj alatt még mindig árad. A víz­ügyi szakemberek a Románi­ából kapott jelzés után azonnal megnyitották a ti- szalöki duzzasztómű zsilipje­it és leengedték a tárolt vi­zet, hogy „üres medret” biz­tosítsanak a két és fél méter magas árnak. Ezzel meggyor­sították a víz „leszaladását” és a hullámterek nagyobb részében megvédték az elön­téstől a gabonát, a kukoricát és a takarmányt. Közben a Bodrogról is árhullám érke­zett. A folyó vízállása 24 óra alatt Feisőbereckinél 120 centimétert növekedett. Ezért az igazgatóság kezde­ményezésére a két folyó menti községekben a helyi ta­nácsok elrendelték a veszé­lyeztetett hullámtérből a me­zőgazdasági termékek gyors kimentését. E munkában — Bodrogköztől egészen Po­roszlóig — a falvak apraja- nagyja résztvesz. Több he­lyen — Taktabáj, Tiszala- dány, Tiszapalkonya, Tisza- keszi és Tiszavalk térségé­ben — a vízgazdálkodási tár­sulatok szervezésében védik a nyári gátakat, hogy meg­óvják az elöntéstől a gazdag termést adó hullámtéri te­rületeket. Salakömlés Ozdon Csütörtökre virradóra könnyen tragikussá válható baleset történt az Ózdi Ko­hászati Üzemek nagyolvasz­tó művében. A kettes szá­mú kohó úgynevezett salak­korma — eddig még fel nem derített okokból — ki­égett és a nagy nyomással kitörő izzó tűzfolyam elön­tötte és lángra lobbantotta a kábelcsatornákat, műszer­házat és a gépterem alsó so­rát. Az Ózd városi és gyári önkéntes tűzoltók hajnali két óra 55 perckor vették fel a küzdelmet a lángok­kal. A rövidesen segítségük­re sietett kazincbarcikai tűz­oltókkal — akik különleges haboltó kocsival vonultak a helyszínre — a tüzet reg­gel 9 óra 15 perckor elol­tották. A tűzben sok elek­tromos berendezés leégett, a nagyolvasztóban jelentős kár keletkezett, személyi sérü­lés nem történt. A vizsgálat a baleset okának felderíté­sére folyamatban van. f Uj munkastílus következik Sokat beszélnek napjaink­ban a tanácsoknál az új szervezeti és működési sza­bályzatról, amelyet minden szinten az adott tanácsnak kell elkészítenie, illetve el kell fogadnia. Tulajdonkép­pen ez magyarázza a meg­határozást, hogy az új ta­nácstörvény keretjellegű. Míg a régebbi tanácstörvé­nyek megjelenése után ugyanis egymás után láttak napvilágot a különböző NET, minisztertanácsi rendeletek, határozatok, minisztertanácsi elnöki utasítások, amelyek a törvény végrehajtásával kapcsolatban a tanácsok ten­nivalóinál mindent szabá­lyoztak — sokszor olyat is, ami soha nem volt például egy községi tanács feladata —, most egy egészen új munkastílus következik. Az új tanácstörvényt követően minden tanácsnak — váro­sinak, nagyközséginek, köz­séginek — magának^ kell szabályoznia saját működé­sét. A tanács mondja ki ho­gyan, milyen módon fog ez­után dolgozni. Nem jelennek meg tehát minden apró részletre vonatkozó köz­ponti szabályozók. A tanács maga szabja meg mindezt a tennivalót, amelyet eddig a felsőbb szervek határoztak meg számára. Már az eddig leírtakból is kiderül: a nagyfokú önálló­ság nemcsak szóban van. Ténylegesen önálló gazdája lett egy-egy településnek a tanács és ez az önállóság alaposan megnövekedett fe­lelősséggel is párosul. E szabályzót, ha úgy tet­szik dokumentumot, amely­ben a Szolnok megyei ta­nács majd kimondja, milyen szabályzat szerint látja el a. „megyei gazda” szerepét, most készíti egy kislétszá- mú munkabizottság. A ta­nácstörvény ugyanis ki­mondja: az alakuló tanács­üléseken megválasztott ügy­rendi bizottságoknak kell előkészíteniük azt és terjesz­teni a tanács elé vitára és elfogadásra. Bár az utasítás szerint október 31-ig kell a tanácsoknak elfogadniok sa­ját szervezeti és működési szabályzatukat, a mi me­gyei tanácsunk úgy döntött: már az auugsztusi tanácsülé­sen eleget tesz e feladatá­nak. Így azután érthető a munkabizottság tagjainak iz­galma, aggodalma: eddig még egyetlen tanács sem készített ilyen dokumentu­mot, így azután példa vagy ha úgy tetszik, minta nem áll rendelkezésükre. Azt vi­szont meg kell jegyezni, hogy már más megyékből jártak náluk, érdeklődtek; hogyan haladnak a munká­val, milyen módszerrel dol­goznak. Ám, hogy mindenképpen igyekeznek alapos munkát végezni, annak biztosítéka, a jogászokból álló munka- bizottság — mely a legta­pasztaltabb tanácsi dolgozók- 1 ból áll — amikor előkészí­tette a terjedelmes anya­got, azután foglalkozik azzal az ügyrendi bizottság, együt­tes ülésen beszélik meg a végrehajtó bizottsággal, majd a közösen kialakított és jóváhagyott elképzeléseket terjesztik a tanács elé. Vannak, alak azt mond­ják: annyira új munkastí­lusban kell majd dolgozniok a tanácsoknak, a szakigazga­tási szervek dolgozóinak, hogy azokat, akik már több év, vagy ha úgy tetszik, két évtizede e területen tevé­kenykednek, „felejtő” tan­folyamokra kellene küldeni. Valóban el kell felejteniük mindazt, ami sok-sok év gyakorlata volt, mert az új törvénnyel egy új, másfajta munkamódszer — és feladat sor is — vette kezdetét Ez az új tükröződik már a me­gyei tanács szervezeti és mű­ködési szabályzatának eddig elkészült fejezeteiből is. Lapozzunk bele közösen a már eddig elkészített anyag­ba, s vegyük példának a 10 fejezetből azt, amit a tör­vény ennyiben fogalmazott meg: „a tanácsok a Haza­fias Népfrontra és az állam­polgárok tömegszervezeteire valamint egyéb szervezetei­re támaszkodva a nem taná­csi szervekkel hatékonyan együttműködve, a lakosság tevékeny részvételével látja el feladatát” A készülő szer­vezeti és működési szabály­zatban viszont már megha­tározzák az együttműködés tartalmát formáit. Így például a munkabizottság azt javasolja, hogy a megyei tanács vb a Hazafias Nép­front megyei bizottságával, az MHSZ, az MTS megyei vezetésével, tanácsával. a KISZ megyei bizottságával; a megyei tanács elnöke a közalkalmazottak szakszer­vezete megyei bizottságával kössön megállapodást. A ta­nács szakigazgatási szervei — vagyis az egyes osztályok — a maguk ágazatához tar­tozó szakmai szakszerveze­tekkel készítsék el együtt­működési megállapodásukat. Azokban a következő főbb alapelvek tükröződjenek: kölcsönösen törekedni kell az egymás tájékoztatására a szakterületek előtt álló fon­tosabb feladatok megoldásá­ra; együttesen kialakítani el­képzeléseket, koncepciókat a tervezéskor, a beruházások megvalósítására; a lakosság egészét vagy csak egyes ré­tegét érintő szociális, kultu­rális, egészségügyi feladatok Kiszámíthatatlan a világ Azt már alighanem eldöntötte a filozófia, hogy a világ megismerhe­tő-e vagy sem? Nem egészen így áll azonban a dolog a világ kiszá­míthatóságával. Régóta gyanítom, ekörül bibi van. A minap aztán maradék hitemet is sírba tette a Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalat. Az történt, hogy szerdán reggel Szolnok több utcájában nem volt víz. Kellemetlenség, bosszúság tán egész nap is kihathat az ember ke­délyére. Ámbár a régi bölcsesség jusson eszünkbe mindig: Nyugtával dicsérjük a napot (még a vízhiányo­sat is). Most még csak le sem ál­dozott az istenáldotta fénykorong, mikor már megtudtuk, a vállalat magyarázatát. Szól pedig imigyen: ......a vízhiányt kisebb üzemzavar o kozta, ugyanis nem számítottak a meleg idő miatt hirtelen megnőtt vízfogyasztásra...” Ahogy elolvas­tam, rögtön megértettem, s hitemre mondom elpárolgott a méreg belő­lem. Még meg is sajnáltam a sze­gény vállalatot. Mert bizonyosra veszem, hogy az egésznek a vállalat gazdája, a ta­nács az oka. Nyakam rá, hogy még egy árva komputert sem vásárolt a vállalatnak. Az okos számítógép pe­dig képes lenne rá, hogy mondjuk fé) évszázad júliusi adatai után ki­dobná: meleg van és felszökik a víz- fogyasztás. S ha fél évszázad nem elég rá, nem ad megbízható adato­kat, dolgozzák fel még fél század jellemzőit. Szigorúan tudományos alapon. Ennek a századát éljük, ez a kor­szerű. Ki ad ma már az öregek men­demondáira, ki tudja milyen babo- nákszülte tapasztalataira, hogy jú­liusban nyár van, hogy júliusban meleg van, hogy júliusban több vi­zet fogyaszt az ember. Na és mi van, hanem? Ki biztosít erről? Ma­gam is emlékszem, gyermekkori meséből, hogy Péter Pálkor hófú­vásban arattak túl az Óperencián. Megtörtént-e vagy sem era né­zett utána senki. De juliológia tu­domány ágról se hallottam még so­ha. Itt lenne az ideje, hogy megala­pítsuk. Vaksötétben tapogatózunk, tudománytalan feltevések rabjai va­gyunk. Veszélyes közállapot. Meg­bízható kiszámíthatóság nélkül meg­érjük, hogy egy napon majd nem jut az asztalunkra kenyér. Honnan tudhatnák azt a pékek előre, hogy az­nap is enni akarunk. Már azon se cso­dálkoznék, ha a MÁV nem indíta­ná a menetrend szerinti vonatokat Ki garantálja a vasútat előre, hogy lesznek utasai? Hosszú a sor. Mi­lyen megalapozatlanul készülődnek nyár elején a szövetkezetek például. Honnan tudják, hogy biztosan lesz aratás? Most látom csak, hogy mennyi tücsköt-bogarat összehordtam, s már régen lejárt a lapzárta. Elné­zést kérek, szerkesztő elvtársam. Igazán nem számíthattam rá, hogy ma is megjelenik a lap. Olyan kiszámíthatatlan a világ manapság. — borzák — közös meghatározására, el­végzésére. Mindent el kell' követni annak érdekében, hogy a lakosság mind szélesebb körben vegyen részt a ta­nácsi munkában. Ezt egyéb­ként a különböző bizottságok tevékenysége is elősegíti. Köztudomású, hogy ko­rábban a tanácsok mellett állandó bizottságok voltak, amelyek mindig párhuza­mosan ugyanazt a témát tárgyalták, mint a tanácsok. Az új tanácstörvény szerint a most megválasztott bi­zottságok javaslattevő, véle­ményező, előkészítő, ellenőr­ző és összehangoló szervek, összehangolják például a különböző szakágazatok kö­zött át tervezéssel és a fej­lesztéssel összefüggő, felada­tokat A bizottságokban most már a tanácstagokon kívül egyenlő jogokkal részt vésznek a'nem tanácsi szak­emberek is. Ezek a testüle­tek azután egy-egy téma alaposabb megismerése, kér­dések eldöntése előtti véle­ményezésre felkérhetnek kí­vülálló szakemberekét is, akik az adott témának szak­avatott ismerői. Az új ta­nácstörvény szerint a bizott­ságok szükség szerint ülé­seznek, éves munkaterv alapján dolgoznak. Ám azt már a megyei szervezeti és működési szabályzat mond­ja ki, hogy milyenek a munkatervekkel szemben támasztott tartalmi követel­mények; hogy például a tűzrendészeti feladatok ellá­tására, a cigánykérdéssel való fokozottabb foglalko­zásra e bizottságok albizott­ságokat hozhatnak létre, amelyek folyamatosan dol­goznak; hogy milyenek a bizottságok kapcsolatai a ta­náccsal. a vb-vei, amely mel­lett dolgoznak; hogy a vb felkérheti őket egy-egy na­pirend előkészítésére, stb. A megyei szervezeti és működési szabályzat terve­zet azt is tartalmazza, hogy a vállalatoktól, szövetkeze­tektől a vb tájékoztatást kér­het tevékenységükről. A dolgozók érdekében hozott szociális, egészségügyi és munkaügyi jogszabályok be­tartását, a lakosság szükség­leteinek kielégítését szolgáló tevékenységet ellenőrizheti és e témakörben a nem ta­nácsi szerveket beszámoltat­hatja. Például a KISZÖV köte­les tájékoztatni a tanácsot a lakossági szolgáltatások helyzetéről. Az új tanácstör­vény adta lehetőségek sze­rint különbséget kell tenni a tájékoztatás és a beszá­moltatás között: amikor a tanács beszámoltat — a la­kosság ellátását érintő kér­désekben — kötelező érvé­nyű határozatot hozhat, amelyet a beszámoltatott szerv kötéles végrehajtani. A végrehajtásra garancia a szabályzatban, hogy megha­tározzák a végrehajtási ha­táridőket és hogy. ha azzal nem ért egyet a tanács, ak­kor felelősségre vonásra az Illető szerv feletteséhez, vagy az érdekvédelmét ellá­tó szakszervezethez fordul­hat. Mennyire fontos az a mun­ka, amit a szabályzat elké­szítése jelent, mutatja: nem egy — vagy két évre szól majd a megyei tanács saját kis „alkotmánya”. Érvény­ben lesz addig, amíg a ta­nácstörvény. Természetesen az ügyrendi bizottság köte­lessége, hogy kétévenként < felülvizsgálja, s ha szüksé­ges módosításra, kiegészítés­re javaslatot tegyen, de alapjában véve a törvény­nyel azonos ideig hatályos. Néhány kiragadott példát említettünk csupán a most készülő nagy munkából, amelyet át meg át sző lát­hatatlan ezernyi gondolat­szál az elv: növekedjék a tanács önállósága, tevékeny­ségének szakszerűsége Erő­södjék állami életünk de­mokratizmusa. Varga Viktória

Next

/
Thumbnails
Contents