Szolnok Megyei Néplap, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-08 / 159. szám
1971. július 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Ezt a szép, tágas villát utalta ki a gdanski városi tanács az immár világhírű ötösikrek famíliájának, Rychertéknek. — Fent: az ötösikrek. Amivel még tartósunk • • • „Feladatunk a korszerű, nagyüzemi áruszállítás" Karcagon MÁV—Volán együttműködés örömmel olvastam a Néplapban B. A. cikkét a Bányai-emlékszobáról. .. Példamutató, kitartó és áldozatos küzdelem folyt eddig is Bányai Kornél költő „feltámasztása” ügyében. Kivette részét a küzdelemből a Szolnok megyei Néplap, a tisza- földvári gimnázium fiatal, tehetséges tanára Szabó András és diákszínpada, a Tiszazugi Földrajzi Múzeum fiatal igazgatója és távolból a „kenyeres társ”: Féja Géza. örvendetes a homoki gyógypedagógiai intézet felajánlása a Bányai emlékszoba létesítése ügyében. De felvetődik az a jogos ellenvetés, hogy nem lenne-e célszerűbb mégis a múzeum telkén felépíteni egy olyan termet, ahol Tiszaföldvár és a Tiszazug nagyjai, elfelejtett nagyjai, kapnának egy- egy falat, sarkot, félszobát... Gondolok itt a szegedi könyvtáralapítóra Somogyi Károlyra, Bíró Lajosra, a híres Új-Guinea kutatóra, Váró Szabó Sámuelre, európai hírű árpanemesítőnkre, Poroszlay Sándorra, a szobrászművészre és még sokra. S egy nagy közös emlékszobáért minden lehetséges anyagi áldozatot meg kellene hozni és nem is évek múlva. Azt nem javasolnám, hogy a tiszaföldvári gimnázium vegye fel Bányai Kornél nevét. Hajnóczy József személye, mártírhalála, emberi nagysága szerint vitathatatlanul a legnagyobbak között van, inkább büszkék lehetnénk arra, hogy nekünk jutott Hajnóczy József neve, — ha véletlen úton-módon is. (Sajnálatos viszont, hogy Hajnóczy József emlékét csak egy-két történelemtanár ápolja szűk lehetőségein belül. Kár, hogy majd húsz éve nem jutott egy szoborra és egy-két falitablóra. Ahogyan a Vásárhelyi Pál Köz- gazdasági Szakközépiskola „kibírta” Vásárhelyi Pál szobrát és a csodálatos vonásokkal készített Chiovini- fe J nényt, ú°~ a tiszaföldvári gimnázium is kibírná.) A tíz körmünkkel is ki kellene kaparni minden progresszív emléket, kődarabot, romot, mindent, ami népünkből nőtt ki, amit népünk alkotott! Kb. 10—14 évvel ezelőtt javasoltam (hivatalosan is), hogy Öcsödön vásárolják meg azt a házat (és telket), ahol József Attila kihelyezett „lelencgyerek” volt és rendezzék be József Attila emlékmúzeumnak, mellé építsenek kis lakást egy gondnoknak (pl. nyugdíjas pedagógusnak), — ahogyan ez már néhány helyen meg is valósult hazánkban. Mi volt a válasz? „Idegenforgalmilag nem kifizetődő”, s „nem lennének eredetiek a kiállított tárgyak”. .. Magyar Benigna imakönyvének fakszimilepéldányában gyönyörködnek a látogatók Nagyvázsony- ban, a tihanyi templomban az 1055. évi alapító oklevél fénymásolatát láthatják a látogatók, Szolnokon a Damjanich János Múzeumban évekig fénymásolatokban olvashatták a látogatók a ci- bakházi agrárszocialista per ügydrabjait... József Attila nem idegenforgalmi látványosság, hanem népi nemzeti érték, amit mindenek- felett meg kell becsülni és szívós munkával meg kell minél több emberrel ismertetni. E sorok írója egyszerű falusi tanár, még csak nem is irodalomszakos, de hivatalos TIT túrákon, iskolai tanulmányi utakon, „maszek” szervezésű utakon, 20 év alatt kb. 420—450 embernek, diáknak mutatta meg az öcsödi József Attila házat, még külföldieknek is eldadogta németül, hogy mit jelent nekünk és a világirodalomnak József Attila. Nos, Bányai Kornél körül is többet kellene tenni. Miért nem adják ki összes írásait? Miért nem adják ki a róla szóló irodalmat? Van-e olyan szerv Szolnok megyében, amelyik ki tudna küldeni néhány szakembert a Szovjetunió és Szlovákiába, hogy végigjárják és végiggyűjt- sék Bányai Kornél útját? Ilyen és hasolnó gondolatok, gondok kavarognak bennem. Papírosra vetettem ezeket Lehetséges, hogy pusztába kiáltó szavak maradnak, de valami erjedéshez is hozzá j árulhatnak. Dr. Varga Lajos gimn. tanár ^ * Tiszaföldvár Szolnok megyei sikerek Nyíregyházán Nagyszerű eredményeket értek el megyénk önkéntes tűzoltói július 4-én a Nyíregyházán megrendezett országos selejtező tűzoltóversenyen. Megyénkből százki- lencvenkét tűzoltóval huszonnégy községi és létesítményi csapat vett részt a versenyen és hárman közülük első, öten második, hatan pedig harmadik helyezést értek el. Jészárokszállás község férfi tűzoltói jó gépjárműfecskendő szereléssel, a Magyar Hajó- és Darugyár tiszafüredi gyáregységének fiú csapata, valamint a BUBIV jászberényi részlegének lány csapata a legeredményesebb osztott sugár szerelésében vívták ki az első helyezést. Ritkán esiK szó róluk, pedig ismerik őket az üzemekben és más munkahelyeken. A zökkenőmentes termelés ,.szigorú őrei” sokat bosszan- kodnaK miattuk, aztán az iskolai tanév végén mégis várják őket. A hivatással, pályával ismerkedő fiatalokat, a „nyári gyerekeket”. Nyári gyerekek, akik szünidejük egy részét valamelyik vállalatnál vagy intézménynél töltik. — Részben azért, hogy tapasztalatokat szerezzenek, másrészt, hogy az üdüléshez, vagy a kiránduláshoz némi anyagi alapot szerezzenek. Mező Erika, Békési Zsuzsa és Mihalovits Anna régi barátnők, a szolnoki Tisza- parti gimnázum és egészség- ügyi szakközépiskola második osztályos tanulói. Az iskola Jászberénybe küldte őket három hetes gyakorlatra. Erika a. legbeszédesebb közöttük. Megszólal és egy- szuszra elmondja a három hét történetét. — Első héten gyermekorvoshoz, utána egy körzeti, majd egy üzemi orvoshoz osztottak be bennünket. Június 9-én dolgoztunk először, a főnővér nagyon kedvesen fogadott. Büszkék voltunk és Tavaly a közlekedés- és postaügyi miniszter utasítására a közlekedési szakemberek olyan tervet dolgoztak ki, amely lehetővé teszi a vasúti teherkocsik és tehergépjárművek jobb kihasználását, a kocsifordulók növelését, a korszerű árukezelést és továbbítást. Kísérleti jelleggel július 1-én az ország három városában — Szombathelyen, Kaposváron és Karcagon — úgynevezett áruszállítási láncot létesítettek, amelynek irányítója a VOLÁN helyi vállalata. Karcagon július 1-én a VOLÁN Tröszt főosztályvezetője, Kovács Lajos, a 7. sz. VOLÁN szakemberei Kerenagyon izgalmas volt, amikor ránk bízták a vérnyomásmérést, vagy pedig, amikor mi tartottuk a kisbabákat, amíg őket vizsgálták vagy injekciózták. Sokat tanultunk és tapasztaltunk, csak az a kár, hogy a három hét alatt volt jónéhány olyan nap, amikor csak recepteket fejeltünk, — vagyis pecsételtünk és dátumot írtunk. Fábián Erzsébet, jászberényi Kállai Éva gimnázium harmadik osztályos tanulója, műszaki rajzszakos, ö a Hűtőgépgyár gyártástervezési osztályán volt kéthetes nyári gyakorlaton. — Nagyon sokat jelentett számomra a két hét. Sokat tanultam és jó érzés volt olyan munkát végezni, aminek a vállalat még hasznát is veszi. Fénymásolt rajzokat húztam át tussal és kiderült, hogy azok a központi raktár bővítésének rajzai. Bangócs István harmadéves technikus jelölt. Esztergomban a Bottyán János gép- és műszeripari technikumban tanul, műszerész szakon. — Magam választottam a Hűtőgépgyárat nyári gyakorlat helyéül, tavaly is itt voltam, és akkor, de most kés Ferenc igazgató, valamint a MÁV illetékesei megvitatták a karcagiak előtt álló feladatot. A megbeszélés után Kovács Lajost megkértük tájékoztassa lapunk olvasóit erről a kísérletről. — Mi a kísérlet lényege? — A VOLÁN vállalatokra bízzuk, hogy a fuvaroztatók szállítással kapcsolatos gondjait magukra vállalják. Az árut a feladótól az átvevőig — teljes szállítási lánc kihasználásával — gondozzák. Ezzel olyan vállalat kezébe kerül a háztól- házig fuvarozások irányítása és közúti bonyolítása, amelyik már eddig is szoros kapcsolatban volt a fuvaroztatókkal, jól ismeri azok igésem bántam meg. Sok — a szakmába vágó — villamos gépek és műszerek működési elvével, szerkezetével ismerkedtem meg, és ennek tanulásom során még nagy hasznát fogom venni. Szerencsésnek érzem magam, hogy ilyen helyre kerültem és az a véleményem, hogy ennél hasznosabban nem is tudtam volna eltölteni a két hetet. Fodor Mária Budapesten tanul, az ügyvitel gépesítési és szervezési szakközépiskolában. A Hűtőgépgyár kért az iskolától nyári gyakorla- tosokat. — Sokat tanultam és úgy érzem, hogy az iskolában tanultakat szerencsésen egészíti ki a Hűtőgépgyárban szerzett tapasztalatom. Nagyon hasznosnak tartom a kötelező nyári gyakorlatot, különösen, ha olyan szeretettel és gondossággal foglalkoznak a fiatalokkal, mint én velem. Kár, hogy a gyakorlati idő olyan időpontra esik, amikor a vállalatoknál a legtöbb a munka. A Hűtőgépgyárban például most volt a féléves mérleg. Ilyenkor mindenki el van foglalva, nem tudtak annyit foglalkozni a gyakornokokkal, mint kellene. I. A. nyeit, és az egész közúti fuvarozási feladatokkal kapcsolatosan együttműködésre képes. Szükség esetén el tudja vállalni a vasútállomási rakodáson felül a fél telephelyén is a rakodási munkát. Jobban és hatékonyan tudja kombinálni a kétféle feladat ellátásában eszközeit, növelni képes ezek kihasználását. Meggyőzően tud hatni a fuvaroztatókra bizonyos szállítások közútra terelésére vagy vasútra terelésére, ha az ésszerűnek mutatkozik. — Mennyiben kapcsolódik ez az új közlekedéspolitikai koncepcióhoz? — Feladatunk a korszerű nagyüzemi áruszállítás. Ehhez kapcsolódik a rakodási, árukezelési módszerek tökéletesítése, fejlesztése és elterjesztése. Biztosítani szeretnénk a fuvaroztatók jobb, gyorsabb kiszolgálását, de úgy, hogy gazdaságosabb is legyen és így az egész népgazdaság érdekeit is szolgálja. — A zökkenőmentes megvalósulásnak Karcagon mi a feltétele? — A most induló és egy évig tartó kísérlet sikerét a korszerű áruszállítási — rakodólapos, konténeres, vagyis egység rakományképzést biztosító — módszerek alkalmazásának színvonala döntően meghatározza. Ezért a műszaki fejlesztés elsődlegesen fontos. Karcagon 7.5 millióért csak rakodásra használható vágányszakaszt és nappali fényt biztosító világító berendezést szereltek fel a MÁV állomásnál. Három rakodó gépet és három emelővillás targoncát vásároltak, valamint 200 rakodólapot. Elmondhatjuk, hogy Karcagon jó előrelátással a 7. sz. VOLÁN Vállalat hasznos műszaki fejlesztést hajtott végre és így az országban legjobban felkészült a kísérlethez. Még szociális épületeket kell építeniük. Itt lesz az első VOLÁN—MÁV közös szociális létesítmény. A sikeres munkához a fuvaroztatók segítő, megértő közreműködésére is nagy szükség van. Cs. I. ........................................................................................................... Minden reggel, pontosabban minden kora reggel feltűnik az utca forgatagában egy melegítős langa- léta pali, enyhén őszülő halántékkal, még borotválatlanul, — és fut. Egy háztömb körül fut, cikázik, inkább a gyalogosok, autósok motorosok között, zihálva szedi a lélegzetet, látszik, hogy soha életében már sportoló nem lesz, de mégis fut. Mint valami megszállott. Minden reggel! Azok, akik arra járnak kora reggelenként, már eleve úgy osztják be idejüket, hogy legyen néhány percük, amíg jól kiröhögik magukat a melegítős langaléta palin. Aki elkésik, izgatottan kérdi a járókelőktől: — Elfutott már? — Már egy kört lenyomott az ürge. .. De jön rögtön megint — nyugtatják meg a későnjövőt aki megelégedetten sóhajt és egy cigarettát dug a szájába, hogy teljes legyen az élvezet. És valóban a melegítős langaléta pali tántorog elő a sarkon, majd fellök egy hátikosaras kofát, kikerül egy babakocsival loholó mamát, pardont mond egy idősebb férfinak, és gyorsan átlihegve két megtorpanó autó előtt, hátában az autósok átkával, már az egyenesbe törtet a következő sarok felé. — Hülye? — kérdi valaki tömör és világos egyszerűséggel. — Nem hiszem, hogy teljesen begolyózott volna az ipse, de hogy gipszes az biztos — magyárázza nagy szakértelemmel egy aktatáskás, aztán vigyorogva figyeli, mint esik majdnem hasra a futóbolond, mert a kanyarban, ott a sarkon rálépett egy almacsutkára. — Nekem volt jegy katonacimborám. Légnyomást kapott a Donnál, amikor futottunk vissza. Az még évek múlva is futott. Már régen béke volt de még mindig futkosott. A légnyomástól — fejti ki szakszerű nézetét egy overállos motoros és elpöccintve a cigarettáját, az órájára pillant — Hűha, elkések! — Mindent bele, Zátopek.;: — Nem Zátopek,.. Azzal valami baj volt. Mecser! — Azzal is volt valami baj! — vitázik két ifjonc és már öten ujjongnak és hujjonganak: — Nyomjad, öreg... Tied a világcsúcs. .. Hajrá! A melegítős langaléta pali most fordul harmadszor az egyenesbe. Egy öreg, kendős néne, aggódva szólal meg: — Nem kellene hívni a mentőket. ..? Hogy mik vannak manapság. Ilyen szép ember és megbolondult. Az atomtól van ez is, én mondom... ■; — Sose aggódjon, nyanya. Ez már < > napok óta csinálja, négy—öt kör, j > aztán eltűnik ott szembe, abban a ;; házban. Ez a hobbyja — nyugtatja •; egy fiatalabb férfi az aggódó né- ;; nit. És a melegítős langaléta pali ;; zihálva fut be valóban most már a ;; kapu alá; a mai napra vége az in- ;; gyencirkusznak. Többen megfogad- ; I ják, hogy holnap is eljönnek, má- ;: sok azon tanakodnak, hogy a ta- ' . nácsnak mégis csak intézkedni kel- i! lene: szabadon futhat egy ilyen ' I nagy város belterületén egy futó- j I bolond? Na és mi van, ha egyszer • j késsel a szájában kezd futni? Ámo- • > kot fut, vagy hogy is nevezik... Hogy mik vannak! Hiába, ilyen • ez a mai világ. Borzasztó. A langa- < • léta pali, otthon zihálva veszi le a ;; melegítőt és káromkodik: — Nem, ezt nem csinálom többet. ;; Hát rajtam röhög már a fél város. ;; Mit a fél, az egész! Hülyének néz- ;; nek és igazuk is van. Hát jöjjön ;; az a nyomorult szívinfarktus, nekem ;; mondhatnak az orvosok, amit akar- ;; nak, a gyógyító, a megelőző futás- !: ról. Nem futok. Ha meghaltam, leg- ! alább tisztességgel megsiratnak, de ! í nem röhögnek ki. Nem! !! ;; .és másnap reggel a röhögő, ? vigyorgó kórus közepette ismét ke- f rülgeti a háztömböt. X Melegítőben. « Zihálva. ♦ A belváros forgatagában. j Gyurkó Géza ♦ „Nyári gyerekek" Jászberényben
