Szolnok Megyei Néplap, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-07 / 158. szám
HW. Július % SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A zsűri sem mindenható Cserépedények, fafaragások, kézimunkák, fonott dísztárgyak, hímzések, csontfaragások, szőnyegek, kovácsoltvas tárgyak, festett, faragott kürtök, raffia díszek, s ki tudná felsorolni azt a sokféle tárgyat, amelyet a Népi Iparművészeti Tanács zsűrijébe küldenek elbírálásra. ' Szövetkezetek, szövetkezeti tagok, népművészek, mesterek, de nun- denféle korlátozás, megkötöttség néükül bárki kérheti a zsűri véleményét. S Do- manovszky György, a zsűri elnöke úgy vélekedik, sokan tartanak igényt az effajta ellenőrzésre, Útmutatásra. _ Aki először kér zsűrizést, legtöbbször személyesen is felkeresi a NIT-et, konzultációs lehetőséget, magyarázatot keres a JO vagy elutasító véleményre. Hiszen gyakran olyan alkotás kerül a zsűri elé, amely, bői látszik, készítőié bravúros ügyességgel, tehetséggel, mesterségbeli tudással forgatja szerszámát. De rossz levelezőlapokat, gyenge kvalitású „példákat” követ — Itt van ez a faragott tányér. H. János küldte PomázróL Szépen, gondosan faragott. De mit? — vásári cseréptányérok rossz utánzatát — Mások azt hiszik, a népi téma már népművészet! Ezért festenek, faragnak, hímez, nek magyarruhás huszárt, bőszoknyás menyecskét. Holott a népi figurák is lehetnek giccsesek, ízilestelenek. Szépek a karcagi munkák * Az e heti zsűrire textil- féleségek gyűltek össze. — Előbb szőnyeg-szövő és gobelin-iparművészek terveit, munkált bírálták el. Kiválasztották Ardai Ildikó fali- szőnyeg tervei közül azt, amelyiket a KISZ megbízása alapján fog elkészítem. Azután a népművészeti textíliák következtek. Jakab Mihályné nyíregyházi ráté- tes gyermekmellénye_ megnyerte a zsűri tetszését. A nyíregyházi Háziipari Szövetkezet más munkáit is elfogadták. Szépek voltak a karcagi Háziipari Szövetkezet rátétes futói, kispárnái. Elutasították viszont a mezőkövesdi Kispál Jánosne fekete filcre hímzett matyó virágos faliszőnyegét Annál jobban tetszett a fehér alapú hímzett futó, a kétfelé tardi szett, a fekete nylonzsorzsett blúz, amelyet piros matyó virágok díszítettek, — s amelyek ugyancsak Kispál Jánosné munkái. — Milyen előnyöket _ jelent, ha a Népi Iparművészeti Tanács zsűrije elfogad valamilyen alkotást? — kérdezem a Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezetek Országos Szövetségének osztályvezetőjét, dr. Dindofer Károlyt. a vállalat? — A giccsadót áthárítja a fogyasztóra — beépítik az árba. A giccset drágábban kínálják, mint a zsűrin elfogadott ízléses tárgyakat. A fogyasztó, aki pedig az árból ítélve jobbat, szebbet akar — megveszi a nívósabbnak tűnő giccset. Nem is beszélve a giccs- adó alá nem eső import csecsebecsékről, üveg szarvasokról, porcelán táncosnőkről. Vagy az exportra — a külföldi megendelő kívánságára — gyártott nem éppen ízléses hazai termékekről. Amelyeknek egy része itthon esetleg leárazva kerül az üzletekbe. Giccs tehát kapható — olcsón és drágán, hazai célokra gyártva és exportból visszamaradva. A zsűrikben pedig azt mondják — így nehéz a közízlést alakítani, formálni. Kádár Márta Szépülő iskolák Tisza fiireden Három tiszafüredi iskolában végeznek az idén na. gyobb értékű felújítást. A Zrínyi iskola korszerűsítése még az elmúlt évről húzódott át. A munka 220 ezer forintba került A Kiss Pál iskola homlokzatának felújításán jelenleg is dolgoznak, itt a költségek ösz- szege valamivel több, mint 150 ezer forint. A Kossuth iskola korszerűsítésére százezer forint jutott Itt korábban nagyobb összegű munkát terveztek, de időközben a bölcsőde átalakítására el kellett vonni a pénz egy részét. A bölcsődében azonnali intézkedésre volt szükség A javítás mellett belső átalakítással növelni is tudták a helyek számát Az idei munkákkal eleget tudtak tenni a legsürgetőbb igényeknek, de jövőre is maradt tennivaló. Űjabb homlokzatfelújításra lesz szükség, és egy tornaterem korszerűsítése is napirendre kerül. Tiszafüreden eddig is eredményesen ápolták az üzemek és az iskolák kapcsolatait Tavaly például a Kossuth iskolában politechnikai előadóterem épült amelyhez 230 ezer forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá, elsősorban a darugyár dolgozói. Az eredményes együttműködés hatására más üzemek és iskolák is keresik a jó kapcso. latokat. Az ilyen kapcsolat az iskolának rendkívül előnyös, de az üzemek számára sem közömbös, hogy. jövendő munkásaik milyen alapképzettséggel hagyják el az iskolát Kánikula idején Strandiürdők helyzete Szolnok megyében A meglévők korszerűsítése Annak ellenére, hogy a folyók és holtágak számos helyen biztosítják a szabad fürdés lehetőségeit megyénkben az elmúlt 25 év során egymás után építették a kultúráltabb fürdőzés feltételeit megteremtő strandfürdőket. A víz, és csatornamű vállalat, a városgazdálkodási vállalatok és a tanácsok kezelésében megyénkben jelenleg 19 idényjellegű strand van. Üzemel ezen kívül a túrkevei Búzakalász Tsz, a szolnoki MÁV sporttelep és a Szolnoki cukorgyár kezelésében egy-egy strandfürdő. A strandok üzemeltetése általában helyi feladat, kivéve olyan fürdőknél — Cserkeszöllő, Berekfürdő — ahol a fenntartási költségek jóval meghaladják a helyi lehetőségeket. Országos adatokkal összehasonlítva megyénkben jó a strandfürdő ellátás. Ezer lakosra 79,9 strandfürdőhely jut és ez több mint duplája az országos átlagnak. Az ellátással kapcsolatos adatok tehát azt bizonyítják, hogy a további strandok létesítése egyelőre nem indokolt. Annál fontosabb viszont a meglévők korszerűsítése, azokon a szolgáltatások javítása. Kevés a látogató A kedvező adatokkal ellentétben rossz — jóval az országos átlag alatt van — a fürdők kihasználtsága. Kevesen járnak a strandokra és ennek okai: egy jelentős részüknél hiányoznak a megfelelő pihenést nyújtó zöld területek nem megfelelő, helyenként pedig egyáltalán nincs megszervezve a különböző strandcikkek kölcsönzése. Pedig a szolgáltatásoknak ez a formája nemcsak a látogatók számát, de a bevételek összegét is növeli. A kisújszállási strandnak például jelentős bevételi forrást jelent, a fürdőruhák és köpenyek, a matracok és a heverők, a kempingsátrak, a csónakok, a különböző játékszerek — asztalitenisz, tollaslabda, stb. — kölcsönzése, a pedikür és a fodrászati szolgáltatások biztosítása. Minden bizonnyal emelkedik majd a látogatók száma, ha megvalósulnak azok a tervek, hogy jövőre 25 új kabint, röplabda, tollaslabda és labdarúgó kispályát építenek a fürdő területén. Rangot jelent — A Népművészeti Vállalat boltjaiban csak zsűrizett termékeket árusít. De rangot, elismerést jelent a bárhol forgalomba kerülő árunak is. A sokszori sikeres szereplés, az előzménye a „Népművészet Mestere” cím elnyerésének is. Persze, ez a zsűri sem mindenható. Azt ugyan megállapítja, melyik termék minősül népi-iparművészeti alkotásnak. De amelyet nem talál megfelelőnek, azt sem tiltja — tilthatta el a forgalmazástól, a további gyártástól. Ehhez nincs joga. A zsűri így csak ajánló, tájékoztató szerepet tölt be. Épp úgy, mint az az ipar- művészeti zsűri, amely az iparilag előállított üveg, pórcelán, kerámia és egyéb termékeket véleményezi. A giccses termékeket, néhány éve külön adóval, giccs-adó- vaj sújtják. A különadót azzal a nyilvánvaló céllal vezették be, hogy így a vállalatokra háruló plusz költség megakadályozza, de legalább mérsékelje a giccs gyártását. Mit tesz ezzel szemben Baj van a vendéglátással Legtöbb strandon rossz a vendéglátóipari ellátás. Nincsenek biztosítva az étkezési lehetőségek, pedig a fürdők látogatói szívesen vennék igénybe azokat. Kisújszálláson például csak egy gázrezsót kellene üzembe helyezni ahhoz, hogy az ÁFÉSZ kolbászt, pecsenyét és lángost árusíthasson a strandon. Sajnos azonban gyakran még üdítőital sincs a büfében. Gyakori panasz az is, hogy a büfé vezetője csak másodállásban dolgozik a strandon és zárás előtt egy-két órával már siet át fő munkahelyére, a Kis Mackó kisvendéglőbe. Nem jobb a helyzet Jászapátiban sem, ahol pedig könnyen megoldhatnák a strand vendégeinek étkeztetését, mivel a fürdőtől alig párszáz méterre van az ÁFÉSZ melegkonyhás vendéglője. örvendetes viszont, hogy Jászberényben a vendéglátóipari vállalat rövidesen bevezeti a strandon az „egytálétel” árusítását. Több helyen viszont a gyér látögatottság fő oka, hogy a hét egyes napjain „hiánycikk” a megfelelő hőmérsékletű és előírt tisztaságú víz. Nem tudják megoldani — különböző objektív akadályok miatt — a megfelelő időközönkénti vízcserét. Nem kisebb ok az sem, — és ez vonatkozik mind a 21 strandra — hogy nagyon rossz a strandfürdőket népszerűsítő propaganda a megyében. Keresni a lehetőségeket A strandok bevételei —. az előbbiek miatt is — korántsem fedezik a fenntartásukhoz szükséges kiadásokat. A szolnoki Damjanich fürdő üzemeltetése és fenntartása példáu] évi 4 millió forint ráfizetést jelent. Egy-egy strandfürdőben 40—45 forintba kerül például egy személy fürdetése, aki viszont általában belépőjegy címén csupán 3—3,50 forintot térít meg. Szükség van tehát arra, hogy az üzemeltető vállalatok a jelenlegi közgazdasági szabályzók és árkiegészítések mellett keressék, milyen lehetőségek vannak még a bevételek növelésére. A kisújszállásiak példája azt bizonyítja, hogy vannak ilyenek. LA. Egy modern varázsló Valóban olyan mint egy modern varázsló, akinek keze alól alkalomadtán gigantikus pusztító erők szabadulnak fel. A budapesti Bányászati Kutató Intézet robbantási főosztályát vezeti dr. Varga Elemér. Az 6 feladata a főváros területén elöregedett lakóházak, vagy sokszor semmilyen egyéb bontási módszerrel el nem tüntethető „beton- kolosszusok” összeroppantása. A legváltozatosabb technológiákat dolgozták ki a metró állomásainak kirobbantásaira, vagy elöregedett gyárkémények ledöntésére. Nemcsak a robbantásra kerülő épületek dőlésére kell ügyelni, arra. hogy kifelé vagy befelé dőljenek a falak, hanem a környező épületekre is. A robbantóbrigád dolgát megnehezíti, hogy gyakran olyan öreg épületekhez hívják őket, amelyek közvetlen közelébe újakat építettek. Legutóbb egy fű- tőház gyárkéményét kellett ledönteni A hatvan méter magas kémény körül épületek voltak, — magasfeszültségű vezeték és a kerítés is veszélyben volt. — Mindössze egyetlen olyan keskeny csatorna volt, ahová a kéményt teljes hosszúságban ledönthették. És a robbantóbrigád bonyolult számításokkal úgy helyezte el a tölteteket, hogy a kémény néhány centis eltéréssel ledőlt a négy méter széles folyosóra. A Tutaj utcában az Elektromos Művek telepén egy 40 méter átmérőjű 27 méter magas köralakú várszerű építményt kellett felrobbantaniuk. Fél tonna robbanóanyagot robbantottak 2500 gyutacscsal. Ez az akció Közép-Európa legnagyobb ipari robbantása volt. A robbantást saját szabadalmuk alapján készített robbantógépükkel végezték el. A késleltetett robbantással úgy repítették levegőbe a hatalmas épületet, hogy egy hat méterre álló új épületnek egyetlen ablaki sem törött be. Az óriás mennyiségű anyagot másfél másodperc alatt robbantották fel. A -robbantó brigádra és a „modem varázslóra” űiabb feladatok várnák. A városrendezési tervben főszerepet kaptak, hiszen ők tüntetik el az elöregedett — városképet rontó épületeket. nbi jyvjzjinai-'UK. DERŰJE A VIRÁG. — KORATA- VASZTÓL KÉSŐ ŐSZIG OTT VIRÍTANAK KÖRNYEZETÜNKBEN A POMPÁSABBNÁL POMPÁSABB VIRÁGOK ÉS NÉHA ÉSZRE SEM VESSZÜK ŐKET, PEDIG TARKASÁGUK,A MINDENNAPOK DERŰJÉT JELENTIK. EBBŐL NYÜJTUNK ÁT EGY „CSOKORRA” VALÖT. MTI fotók
