Szolnok Megyei Néplap, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-04 / 156. szám

Szövetkezők ünnepe E gy év híján ötven éve, hogy július első szombatján világszerte, hazánkban is, megünneplik a nem­zetközi szövetkezeti napot. A szövetkezés eszmé­je azonban már több mint egy évszázados múltra tekint visz- sza nálunk is, s azokban a nyugati országokban is, ahol az alapelvek voltaképp megszülettek. A nemzetközi szövetke­zeti napon szokásos megemlékezni az úttörőkről, ama 28 rochdale-i angol takácsról, akik 1844 decemberében mindösz- sze 28 font tőkével a világ első szövetkezetét megalakították. Szándékukról így írt a mozgalom történetírója C. D. H. Co­le: „El akartak menekülni a gyilkos versenyt folytató kapi­talizmusból egy olyan világba, ahol a kölcsönös segítés, a társadalmi egyenlőség és testvériség uralkodik”. ■ A szövetkezés eszméje azóta világot átfogó társadalmi és gazdasági mozgalom lett. A különböző szövetkezetek a tő­kés, a fejlődő és a szocialista c _-ágokban napjainkban mintegy negyedmilliárd embert tömörítenék. A tőkés világ­ban sok szövetkezet ma is éppúgy küzdeni kényszerül a puszta fennmaradásáért, mint hajdan az úttörők első szövet­kezete. Néhány fejlődő országban a dolgozók egyrésze már szintén érezheti a szövetkezeti önkéntes társulás, a gazda­sági-termelési összefogás erejét, előnyét. Ami a szocialista országokat illeti: bátran állíthatjuk, a szövetkezés eszméje Itt teljesedett ki a legjobban, s napjainkban a szövetkezetek reneszánszukat élik. H azánkban az aktív keresők egyharmadát foglalkoz­tatják a különféle szövetkezetek; nemzeti jövedel­münk egyötödét a szövetkezetek állítják elő. A termelőszövetkezetek az ország termőterületének háromne­gyed részén gazdálkodnak, s biztos megélhetést nyújtanak egymilliós tagságuknak. A kisipari termelőszövetkezetek, a magyar ipar termelésének 5—6 százalékát adják, tagjaik szá­ma mintegy háromszázezer. A kereskedelem, a vendéglátás, az idegenforgalom szinte minden területén pótolhatatlan munkát végeznek az általános fogyasztási és értékesítő szö­vetkezetek; a forgalom egyharmadát ők bonyolítják. S ki ne Ismerné a takarék-, a lakás- és a szakszövetkezetek igen hasznos működését Éppen most vagyunk tanúi annak, hogy egy új szövetkezési forma, a lakásépítő szövetkezetek is gyorsan teret hódítanak, hogy segítsenek egyik legnagyobb gondunk — a lakásépítés — megoldásában. A szövetkezetek helye, szerepe, az állami vállalatokkal való egyenrangúsága, önkormányzatuk és belső demokratiz­musuk elméleti vitákban bontakozott ki és erősödött meg az utóbbi években gazdaságirányítási rendszerünk keretei, új adottságai közepette. E zért is ünnepelheti őrömmel és magabiztosan ma a nemzetközi szövetkezeti napon valamennyi magyar szövetkezeti dolgozó a szolidaritás, a kölcsönös se­gítés, a társadalmi egyenlőség mindinkább megvalósuló ered­ményeit, — a szövetkezés erejét. Évadsárás a Szigligeti Színházban Tegnap délután ünnepi társulati üléssel zárult a színház 1970/71-es évadja. Jelentős, művészi sikerekben is gazdag esztendő munká­jára tett pontot a szombat délutáni ülés Pedig a köz-* ismert személyi változások és egyéb akadályok nem­egyszer nehezítették a szín­ház kitűzött művészi prog­ramjának színvonalas meg­valósítását. Vass Károly igazgató, aki csupán néhány hónapja irá­nyítja a színház életét, ösz- szefoglalójában ez alkalom­mal nem kívánt mérleget vonni, pontos leltárt készí­teni az elmúlt évad eredmé­nyeiről és hiányosságairól, — morális okokra hivatkoz­va. Így a hagyományos ösz- szegezés elmaradt, fcsupán azokról a pozitív értékekről és erényekről szólt, amelye­ket a viszonylag rövid idő alatt módjában állott tapasz­talni, és amelyek nélkül az elért sikerekről sem lehetne beszélni. Mindenekelőtt Ki­emelte a társulat tapasztal­ható jó közösségi szellemét, és pozitív erőként könyvelte el a színházon belül az utób­bi időben kialakult egészsé­ges kollektív légkört. Erre az erőre a jövőben is építe- Cl lehet — mondotta —, van akkora erő, hogy művészi munkánkban a jövőben még magasabbra tegyük a mér­cét, mint eddig. A színház kivívott művészi hírneve is erre kötelez. Ugyanakkor hangsúlyozta a színház és az őt Körülve­vő társadalom, a város és a megye társadalma közötti bőségesebb és mélyrehatóbb kapcsolatok megteremtésé­nek szükségességét; sokkal szélesebb körben, — mint ahogy eddig történt. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága nevében Czakó Jánosné csoportvezető mon­dott köszönetét a színház elmúlt évi munkájáért, és egyben át is nyújtotta az ebben az esztendőben alapí­tott, s a kiemelkedő művé­szi munkát elismerő nívó­díjat — első alkalommal Bor Józsefnek, a színház rendezőjének. A KISZ nívó- díját, amellyel a megyei bi­zottság kívánja jutalmazni ezentúl minden esztendőben a színház egyik fiatal, te­hetséges művészét, első íz­ben Szombathy Gyula kapta. Az évadzáró társulati ülés­sel hivatalosan is véget ért az 1970/71-es évad, s a fő­bejárat mellé oda került a jól Ismert tábla; Nyári szü­net, ' ' ' L Ma: A gátlástalan anyagiasság ellen Információs csoport a városi tanácsnál Új búzát őrölnek a szolnoki Tisza malomban Szombati szemle a szolnoki piacon Ha péntek, akkor Firenze Gumibot-csata Két perc nyelvművelés Megjelent a Jász* kunság A Cápák énekesnője Vadszamár és Vigyori Keresztrejtvény Magas színvonalú élelmiszergazdasági üzemeket teremtünk Jászkun-Kakas Korábban már adtunk hírt arról olvasóinknak, hogy a Tisza szolnoki szakaszát egy részén szabályozni kell. Az évek során a meder áttoló­dott a jobb partra, és az ar­rafelé húzódó mederményü- lés veszélyeztette a folyó­menti létesítményeket Így, például a szolnoki vízmüvet. A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság a MAHART ha­talmas kotrógépével hozzá­látott a folyó szabályozásá­hoz, melynek • során a- med­ret 20—30 méterrel a bal part felé terelik. A szabályozás keretében levágják a bal parti agyagos partrészt s ez mintegy 7 ezer köbméter föld kiter­Dolgozik a kotró a Tiszán melését jelenti. A mederben új gvezérárkot” kotornak, szélessége 20 méter, a kot­rás mélysége a „0” vízhez képest 7 méter. Ezzel már biztosítják a megfelelő hajó- utat is a Tisza e szakaszán. Naponta 16 órát dolgozik a kotró, s ezidő alatt 34 ezer köbméter mederanyagot hoz­nak felszínre, amelyet Ön- kiürítős uszályokba raknak. Az uszályok azután a jobb parton öntik ki terhüket. Amint a vízügyi igazgató­ságtól megtudtuk, a munkát eredetileg úgynevezett „ve­dersoros” kotróval akarták elvégezni, de a KPM Hajó­zási ' Főosztálya csak védő- berendezéssel felszerelt kot­ró üzemelését engedélyezte, feltételezhetően még a me­der fenekén lévő, a II. vi­lágháborúban leszórt bom­bák robbanásveszélye miatt. Bár tavaly, — úgynevezett szimpátia robbantásokkal igyekezett a vízügyi igazga­tóság hatástalanítani a bombákat, ennek ellenére a fokozott biztonság érdekében a vízi rendőrség a munka alatt nem engedi, hogy a kotró közelébe menjenek az evezősök. A Tisza szabályozása 14 és fél millió forintba kerül, ebből még ebben az évben 6.5 millió forint értékű mun­ka megvalósul. Mederkotrás a Tiszán HÍREK —TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK Hétfőtől vágják a búzát Már két napja aratják az őszi árpát a tiszafödvári Szabad Nép Tsz-ben. A 400 holdon 13 kombájn látott munkához. Jó a termés, 23 —25 mázsát ad egy hold. A szemek nedvességtartalma megfelelő, nincs szükség utólagos szárítására. Hétfőtől az olasz Libelulla őszi búza aratásával folytat­ják a betakarítást Tapasztalatcsere Hajdu-Biharban (Tudósítónktól) A nagykunsági tsz-ek párttitkárai Hajdú-Bihar megyei tapasztalatcserén vettek részt. Felkerestek több termelőszövetkezetet, amelyek vezetői tájékozta­tást adtak egy-egy munka- területről. A püspökladányi Lenin Termelőszövetkezet­ben elsősorban a szocialista brigádmozgalom és egyéb üzemi versenyek tapasztala­tait ismertették. A bihar- nagybojomi Dózsa Termelő- szövetkezetben a tsz népmű­velési helyzetét, a gazdasági és pártvezetés együttműkö­désének kérdéseit, Berettyó­újfalun a Dózsa Tsz klubjá­nak működését tanulmá­nyozták a nagykunsági párt- titkárok. Részletesen megis­merték a klub gazdag prog­ramját és azt, hogyan mű­ködik együtt a termelőszövet­kezet népművelési kérdések­ben a község többi tsz-ével, illetve ipari üzemeivel. Az egynapos tapasztalat- csere debreceni városnézés* sei fejeződött be. Üdülőtelepek Tokajban Évente megközelítőleg két­százezer hazai és külföldi érdeklődő keresi fel a vi­lághírű Tokaj-hegyaljai bor­vidék egyik központját: To­kajt. A történelmi neveze­tességű nagyközség tanácsa az idegenforgalom fejleszté­sére eddig négy üdülő kör­zetet alakított ki a Tisza és a Bodrog mentén. Az egyre nagyobb érdek­lődés láttán a nagyközségi tanács most kijelölte az ötö­dik üdülő-körzetet is. Tokaj határában a Bodrog mellett tizenöt holdat parcelláznak feL Megközelítőleg kétszáz, egyenként nyolcvan-száz négyszögöles telket adnak el hétvégi pihenő építésére. A Kopasz-hegy lábánál a Bodrog partJá-n fekvő telkek iránt máris nagy az érdek­lődés. Úttörők utazása A nyári vakáció idején több mint 150 ezer kisdiák nyaral majd sport- és kul­turális programokban gaz­dag úttörő-üdülőkben. 140 váltótábort vesz birtokába a piros- és kéknyakkendő- sök 1 millió 100 ezres se­rege. Júliusban és augusztusban egyébként a külföldi test­vérszervezetek meghívására, összesen 150 magyar úttörő utazik a szovjet, a lengyel, a román, a csehszlovák, az NDK, a bolgár, valamint a mongóliai és angliai nem­zetközi táborokba. A kiemel­kedő úttörömunkát végzett kisdiákok első csoportja jú­lius 4-én Mongóltába fctduL Szibériai táncegyüttes a Margitszigeten A nyár egyik kiemelkedő művészi eseményének ígér­kezik a krasznojarszki szibé­riai táncegyüttes vendégsze­replése a margitszigeti szín­padon. A száztagú tánccso­porttal együtt érkezik a 25 tagú zenekar, amely harmo- nikásokból, pengettyűs, fú­vós- és ütőhangszeresekből áll. Az együttes repertoárja rendkívül gazdag: a népi motívumokra épülő jelene­tekből lírai táncokig szim­bolikus szvitektől és orosz stepp-táncoktól a színpadi showig terjed. Ebből a sok­oldalú művészetből ad íze­lítőt a táncegyüttes buda­pesti vendégszereplése alkal­mából háromízben lép a kö- lép a közönség elé, július 22-én. Kisplasztika! biennálé Pécsett két hónap múlva — szeptember 5. és október 10. között — rendezik meg az országos kisplasztikái biennálét, amely e művészeti ág legjelentősebb hazai ese­ményének számit. 1967-ben kapta meg a mecsekaljai vá­ros a biennálé-szervezés jo­gát, az idei tárlat tehát már a harmadik lesz. A rendező Janus Pannonius Múzeum­hoz 120 művész küldte be legújabb alkotásait az or­szág minden részéből s kö­zülük hetven művész mü­veit fogadták el. A biennálén mintegy másfélszáz kisplasz­tika kerül a közönség elé. A pécsi Szikra nyomdában már készülnek a kisplaszti­kái biennálé katalógusai. Balatoni műsoriroda A nyári Balaton-part szó­rakoztató műsorait szervezet­ten összefogó, irányító iro­dát létesítenek a Balaton legfőbb patrónusai a balatoni intézőbizottság, az Országos Idegenforgalmi Tanács és a Művelődésügyi Minisztérium. Az iroda létrehozását évek óta sürgette a nyári szóra­koztató műsorok sokszor vi­tatott színvonala, mégis a döntést több éves vita előzte meg. Az iroda birtoklásáért ugyanis évekig viszálykodott a két balatoni megye, So­mogy és Veszprém. A napok­ban kompromisszumos dön­tés született A balatoni in­téző bizottság kulturális ál­landó bizottsága három iro­da megnyitását határozta el, egyet Siófokon, egyet Bala- tonfüreden, a főirodát pedig Budapesten. Az irodák te­vékenységébe bevonják az illetékes tanácsokat is. A balatoni műsor iroda nem csupán a nyári szórakoztató műsorokat szervezi, hanem új műsorokat is kezdemé­nyez, a nyári balatoni szó­rakoztatás legfőbb. produce­re lesz. A tervezett műsorokat szi­gorú zsűrizés előzi meg. Az új iroda megnyitása várha­tóan gátat vet majd a nyári Balatont jó vadászterületnek tekintő, alacsony színvonalú hakni brigádok tevékenysé­gén eki _

Next

/
Thumbnails
Contents