Szolnok Megyei Néplap, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-30 / 178. szám

*> iflÄ. ft SZOLNOK MfeOPEI NÉPLA* Két évtized után Mezőtúr legjobbja, a Magyar-—Mongol Barátság Tsz Még Í96ú-ban, Budapesten tanuló mongo! dlákesoport eg? hónapot töltött a2 akkori Bercsényi Termelőszövetkezet­ben. A nyár nagyon szép volt, s az aratási időszak barátko- rásá eseménnyé lett A mongol fiatalok jóformán megtanul­ták 8 magyart s mikor az akkori mongol nagykövet meglá­togatta őket felvetődött hogy az elkezdett kapcsolatokat tovább mélyítsék. A következő évben, 1961 augusztus 20-án a szövetkezet közgyűlése kimondta a névváltozást Attól kezdve Magyar—Mongol Barátság Tsz. Ugyanebben az idő­ben a távoli Mongólia délnyugati részén hasonló ünnepségen egy ottani tsz a Mongol—Magyar Barátság nevet vette feL Ettől kezdve a mezőtúriak nagyon sokat tettek és tesznek a Mongo! vendégelj a szövetkezetben két nép barátságáért A tyukosi kubikosok útján A felsőrész! volt órikaszi- *>ó 1948 őszén nagy szócsa­ták színhelye volt Országot járó kubikosok, helybeli napszámosok, újgazdák, kis- parasztok körében Boros Pál, az egykori híres kubi­kos bandagazda azt bizony­gatta, ha az urálinak meg­érte a rizstermesztés, a sze­gényemberek se buknának bele. Hiszen Túrkevén, Kis­újszálláson, Karcagon, s már a mezőtúri határban is második, harmadik éve ri- zseznek a bátrabb gazdák. A vitat érdekes hír vágta ket­té. Ugrai ügyvéd otthagyta a földjét, a tanyát ezen le­hetne kezdeni. így adódott, hogy 1948 október 16-án a kaszinó kistermében har­minchat tyukosi városrészt ember kimondta, hogy 197 hold földön megalakítják a földmivesszövetkezethez tartozó XXIV. számú rizs­termesztő szakszövetkezetet, amelyet Alkotmánynak ne­veztek. Elnökké Boros Pált elnökhelyettesé Nagy Zsig- mondot választották, aki szintén régi kubikos volt és első ember évekig a cséplő- csapatban. A vasút és a Be­rettyó szögletében az elha­nyagolt parlagföldet és Ug­rai két düledező tanyáját birtokba vették. Ugyancsak ezen az őszön az Oncsa-telep egy kis há­zában lakodalomra készülőd­tek Krajcsi Györgyéknél. Annak János fia tartotta es­küvőjét. A vendégek között volt Fórizs Miklós, aki a ro­konságot szövetkezetalapítás­ra agitálta. Meg is alakult 1948 december 1-én a XXVI. rizstermesztő szakcsoport 50 hold földön, az álomzugi Vigh birtokon. Károlyi Mi­hály néven. A tizenkét em­ber Fórizs Miklóst válasz­totta elnökké. Krajcsi Györ­gyöt termelési felelőssé, Munkácsi Pált pénztárossá, Tamási Pált könyvelőé. A földmívesszövetkezeten kí­vül a DÉFOSZ adott nagy segítséget az indulóknak. A szekér 3-kor indult A következő tavaszon már ügy döntöttek, termelőszö­vetkezetté szervezik a szak­szövetkezetet. Ennek engedé­lyezési okiratát, az új tsz zászlaját a város szülötte, Juhász Imréné dr., az ak­kori megyei főispánasszony vitte Mezőtúrra. Ekkor a nagy magyar szabadsághar­cos, Bercsényi Miklós nevét vette fel a szövetkezet. A vezetőség tagja Boros Pál elnökön kívül Bank Sándor és Mucha Márton lett. Aki dolgozott, naponta egy vo­nást kapott, s év végén e vonások alapján osztották szét a terményt. Lovasko­csival jártak ki a határba, kapálás idején már hajnali három órakor indult a sze­kér. s bizony aki lekéste, gyalogolhatott utána Két- póra- Nagy lelkesedéssel kezdtek, de kevés tapaszta- lattaL A rizstelep építése még csak ment is, hiszen kubikosok voltak, ahhoz ér­tettek. Az árasztásnál azon­ban szétmosódott a gát, alig győzték rőzsével megfogni. Sok is volt a veszekedés, a vita, amit az első elnök mindig nagy kitartással csi- tított. A vetőmagot az fmsz- től kapták kölcsön, a talaj­munkát a gépállomás végez­te hitelbe. Égy fillérjük nem volt, s Boros Pál mindig úgy igazította el az embere­ket, itt fizetés nem lesz, csak munka. Ha terem osztunk, ha nem potyára dolgoztunk. De már 1949 húsvétjára si­került 200—200 forintot jut­tatni azoknak, akik rendesen dolgoztak a közösben. Ezt a kis pénzt a DÉFOSZ adta a szövetkezetnek. Mivel a tsz nem tudott fizetni, az emberek eljártak máshová dolgozni. Volt, hogy a kocsison, az elnökön és a rizsőrön kívül más nem ma­radt a tsz-ben, a többiek el­mentek kubikolni Túrkevére és csépelni a helyi gazdák­hoz. Az itthonmaradók pe­dig állandóan váltották egy­mást. Állatállományuk sem volt, a tagok nem tudtak bevinni, s Jászboldogházáról kaptak négy ökröt és két lovat. Ezen a tavaszon 60 hold rizs, 90 hold árpa, zab, 40 hold gyep, 7 hold egyéb növény, 3 hold szőlő, bur­gonya, zöldség volt a közös birtokon. A gyepet egyszer megkaszálták, de legeltetni nem tudták, mert nem volt állat, ezért átengedték Mol­nár Pál kupecnek, aki ősz­szel egy üszőt adott érte a szövetkezetnek. Ennek Mag­da Bálint a Kati nevet adta, s ebből lett a tsz első tehene. A szövetkezet első kocsisa is Magda Bálint volt egyéb­ként, Braxa Mihállyal együtt. Számításukat mégis meg­találták hiszen rizsből 18 mázsa termett holdanként. Árpából 10 mázsa, zabból 8 mázsa, burgonyából 250 má­zsa. Csakhogy a termés nagyrésze a hitel visszafize­tésre történt, mégis év vé­gén még 23 ezer forint tar­tozásuk maradt. Időközben az Ugrai örökösök megtá­madták az elnököt, aki azon­ban botjával eldöntötte a vitát. Évvégén a termésből 100 mázsa rizsocsut is ki­osztottak, s mintegy 20—30 kilogramm hántoltrizst sze­mélyenként. Burgonya 6—7 mázsa jutott, s 36 csomó zöldség. A tagok évi jöve­delme személyenként 3 ezer forintot ért el. Egyesülés után Ennél is nehezebben kez­dett a Károlyi szakcsoport, így aztán 1949. október 1- én egyesült a két gazdaság. Elnökké Fórizs Miklóst vá­lasztották, Boros Pált saját kérésére felmentették. A ve­zetőség tagjai Fórizs Mik­lós, Nagy Zsigmond, Mun­kácsi Pál, Bank Sándor, Mucha Márton, Kiss István és Krajcsi György lett. Bo­ros Pál ettől kezdve közéleti szereplést nem vállalt, rok­kantsági nyugdíjából éldegélt a Süveges-közi házban. Az új szövetkezetnek so­kat segített az első özem- terv elkészítésében Takács Sándor. S, hogy már ne csak vonással számítsák a munka­egységet, Kosnár tanító es­ténként tanította a szövetke­zeti tagokat Bank Ilonát könyvelőiskolára küldték, Fórizs Miklóst elnökképzőre, Kiss István és Mucha Már­ton csapatvezetői tanfo­lyamra ment. A brigádveze­tő Bank Sándor lett. Eb­ben az évben gyarapodtak állataik, s egyik lovuk, a hi­res Manci, a Kecskeméten rendezett 1950-i mezőgazda- sági kiállításról második dí­jat hozott Még mindig idénymunkára jártak el a szövetkezeti tagok. Az esz­tendő nagyon gyengén si­került. s a tagok jövedelme visszaesett évi 1700—2000 forintra. A következő évben megindult a nagy felfejlesz­tés Mezőtúron, s a kollekti­vizálásban kitűntek a Ber­csényi Tsz tagjai. A' szövet­kezet is megnőtt, hiszen a negyvennyolc alapítőtag mellé még ezerhárom új be­lépő kérte felvételét, köztük kétszázhetvenkilenc nő. Összesen 2974 holdat hoztak be. A kulákföldekkel és a Harkányi birtokkal együtt 5770 holdra nőtt a közös te­rület Az elnök ismét Fórizs Miklós lett, de a főkönyvelő már Kegyes Gábor, s meg­alakult a tsz pártszervezete is harmincnégy taggal, tit­kára Gombás Gábor volt. A Fási tanyába beköltözött az első agronómus, Bakos Fe­renc személyében, aki két­kerekű kordéval járta a ha­talmas birtokot, amelynek átmérője 67 kilométer volt. Hagyma kenyérrel Ebben az évben kezdték el 50 holdon a gyapot ter­mesztését. Bank Sándor bri­gádvezetőnek, s a szövetke­zet tagjainak is sok keserű­séget hozott az ismeretlen növény. Amihez még gumi­pitypang, mustár, koriander és sokminden társult Meg­alakultak a brigádok, het­ven—nyolcvan ember dol­gozott egy munkacsoport­ban, hat-hét ilyen csoport volt a szövetkezetben. Na­ponta mintegy négyszáz embert kellett kiszállítani a munkahelyre, s ez hajnali négy órától délelőtt tíz óráig eltartott, délután kettőkor már elkezdődött a hazaszál­lítás, ami este hétig tártott. Bizony volt olyan ember is, aki az utolsó kocsival ment ki, s az elsővel jött haza. Ekkor vettek egy gépkocsit. Előleget egész aratásig 200— 250 forintot kaptak. A Zsigri hentesüzletben hetenként egyszer lekvárt, zsírt, lisztet, olajat, szalonnát cukrot, krumplit, húst osztottak. A szegényebbeknek bakancsot és ruhaneműt is adtak. A vezetőség 1951 nyarán 178 kerékpárt vásárolt, s azok között osztották ki, akiknek legalább nyolcvan munka­egységük volt. Öregek, fia­talok, a dülőutakon tanul­tak, g a szalmakazlak kö­zött kerékpározni. Sok de­rültséget is keltett az eset. A szétszórt kis parcellákat nem tudták rendesen megművel­ni, a tavaszi vetések egy ré­szét le kellett kaszálni a gyom miatt. A vegyes össze­tételű tagság, amelyben bor­bélyok, cipészek is voltak, nehezen haladt az aratással. Nagy volt a nyomorúság. Sok embernek csak hagyma jutott a szűkös kenyér mellé. Ezen a nyáron Fórizs Mik­lós elnök le ig mondott, s Nagy Zsigmondot választot­ták meg. Munkaegységen­ként augusztusig 1—1,50 fo­rintot fizettek, augusztustól az is megszűnt. A következő évet is rosszul zárták, a munkaegység értéke 13,75 forint lett. Ekkor már el­kezdték az építkezéseket, iuhhodályt, fi az tatót hiz­laldát, szolgálati lakásokat húztak fel. 1955-ben nagy mérleghiánnyal zártak, más­fél millió forinttal. Ekkor azonban megkezdődött a szövetkezet megerősítése, amit kettévágott az ellen- forradalom. 1956 október 28- án ellenforradalmárok je­lentek meg az irodán, s ha­tásukra október 31-re ki­mondták a szövetkezet fel­oszlását. Mindent széthurcol­tak, de az ellenforradalom veresége után a régi kubiko­sok újjászervezték a szövet­kezetei. Már december 30- án Varga Zsigmond vezeté­sével a Bercsényi jogutódja­ként megalakult a Hunyadi Tsz. Vad Sándor vezetésével az Aranykalász alakult meg. A Felsőrészen pedig Gyulai István vezetésével tszcs mű- dödött. Az Aranykalász ké­sőbb felvette a Bercsényi nevet. Különösen a Hunyadi gazdálkodott jól. A Bercsényi pedig nagy primőr kertésze­tet alapított. Ismét együtt Már 1959 tavaszán csatla­kozott a Hunyadihoz a két- pói Vörös Hajnak Március 24-én pedig, amikor tíz éves fennállásukat ünnepitek a szövetkezetek, ismét alkal­mat találtak egyesülésre. így a Hunyadi és a Bercsényi egyesüléséből 6 ezer holdra nőtt a szövetkezet. Elnök to­vábbra is Varga Zsigmond lett, főagronómus Csatári Fe­renc, párttitkár Braxa Mi­hály. Hanem 1961-ben 24 millió forintra szaporodott fel a'- adósság, s fizetéskép­telenné lett a szövetkezet. — Egy munkaegységre csak 56 fillér jutott' zárszámadáskor. Kitört a vihar. Üj szakveze­tő gárda került a tsz élére s Hegyi István személyében 1963-tól új elnök is. A föag- ronómusi tisztet 1964-től Ta­kács Lajos tölti be. A párt­titkár pedig Nagy Lajos, 1969 óta vezeti a 82 tagú alapszer- vezetet Elsősorban a tagok szorgalmából erősödött meg a szövetkezet, de a jelenlegi vezetőknek is nagy részük van benne. A Magyar—Mongol Barát­ság Tsz most a legjobb gaz­daság Mezőtúron. — Vele egyenértékűen gazdálkodik az Üj Keménység Tsz is, amely 1970. január 24-gyel egyesült a Magyar—Mongol­lal. A közös munkát azonban csak 1971. január 1-gyel kez­dik meg. Akkortól kilencezer hold földje, hétszázötven tag­ja lesz a nagy szövetkezet­nek. A Magyar—Mongol Barát­ság Tsz tavaly már 27 ezer 600 forint személyi jövedel­met biztosított tagjainak, ami 99 forintos napi kereset­nek felel meg. A felhalmo­zás aránya 32 százalék volt a szövetkezetben. Tizennyolc mázsa búzát termeltek átla­gosan, ami azt jelenti, hogy a búzatermesztésben minden beruházott 100 forintra 215 forint térül vissza. Az állat­tenyésztés eddig veszteséges volt. az idén már jövedelme­ző lesz. A szövetkezet átla­gában minden 100 forintra 119 forint a visszatérülés. Szinte teljesen hasonlóak az Üj Reménység eredményei is. — Ezt a tsz-t Gy. Szűcs Sándor alapította 1950-ben. Mostani elnöke 1963-tól Med­gy esi János, aki elnökhelyet­tes lesz az üj nagy szövetke­zetben. Az elnök továbbra is Hegyi István marad, s a fő­agronómus Takács Lajos lesz. A Magyar—Mongol Tsz jó esztendei Még 1968-ban is 34.5 mil­lió forint volt a termelési ér­ték a szövetkezetben. Ebben az évben már 52 millió. — Negyvenhét millió forintos összvagyonából 42.5 millió forint a tiszta. A szövetkezet 90 szolgálati lakást tart fenn. 1970-ben saját autóbuszt vá­sárolt, s az hordja ki a tago­kat a murikéba. Miután az egykori alapítók a nagy küz­delmen kívül alig jutottak valamihez az első években, a szövetkezet úgy gondoskodik róluk, hogy január 1-től a kis nyugdíjakat 650 forintra, a járadékot 500 forintra egé­szíti ki. Azok a járadéko­sok, akik nem dolgoztak a közösben, 350 forintig kap­nak kiegészítést. Mintegy kilencven szövetkezeti öreg évente két alkalommal 180 ezer forint kiegészítést kap; A szövetkezetben 1963-tól két klubot tartanak fenn, ahol előadások, tanfolyamok tarkítják a programot. A jö­vő évben 18 lakásos társas­ház épül a tsz-ben. amihez a közös kölcsönzi a pénzt. A harminc éven aluli tagok százhuszan vannak, s az át­lagéletkor 42 év a szövetke­zetben. 1962 óta a tsz segít­ségével mintegy százharmin­cán fejezték be a nyolc álta­lános iskolát. Az alapítók iránti megbecsüléstől vezet­tetve a tsz azt tervezi, hogy nyereségrészesedést fizet, $ ennek alapja a teljesített munka, valamint a szövet­kezetben eltöltött esztendők lesznek. A szövetkezet gépallomá- nj'ának értéke 8 millió fo­rint. Teljesen gépesítették a kalászosok betakarítását, a rizsbetakarítást, napirenden a kukorica vegyszeres növény- ápolása és gépesített betaka­rítása. 1965-től befejezték a szarvasmarhaállomány TBC mentesítését, s megkezdték a szakosítás előkészületeit. Már 1969-ben felépült két­szer kilencven férőhelyes szarvasmarha-istálló. A ser­téstelep mellett két lépcső­ben valósul meg a szakosított Szarvasmarhatelep. Ide eme­letes kommunális épület is jön, a földszinten fehér—fe­kete öltözőkkel, az emeleten négy szolgálati lakással. A gazdasági épületek között a 384 férőhelyes tehénistállo lesz a legnagyobb, amely tej- házzal. később kialakítható palackozóval épüL ötven fé­rőhelyes ellető. 140 férőhe­lyes borjúnevelő jön hozzá, silótornyokkal, karámokkal, A kétéves program 23 millió forintból valósul meg. Ezzel egyidőben 500 holdas AC nyomású öntözőtelep is lé­tesül, amely a szakosított te­lep legelője lesz. Nagy jövő előtt 1951-től. 2600 hold földet digózással, 1400 holdat mc- szezéssel javítottak. Elkezd­ték a rizstelep rekonstruk­cióját, amely többéves prog­ramban valósul meg. A szö­vetkezetnek öt év alatt 1200 holdas felújított rizstelepe lesz 12 millió forint beruhá­zással. Száznegyvennyolc hol­das erdősávja van a közös­nek, s társulásban rizsszalma, kukoricaszár és erdőnyesedék feldolgozó üzemet terveznek. Már most is 115 mázsa húst adnak le 100 holdanként, ez a közeljövőben eléri a 150 mázsát. Jövőre a mostani 50 ezer brovler pulykát 70—75 ezerre futtatják fel. Jövőre már 10 ezer törzslibájuk lesz, s gépi töméssel hizlal­ják a májlibákat. Tervek szerint más tsz-ekkel együtt átveszik a megyei baromfi- keltető vállalatot. Azt terve­zik, az állattenyésztésben át­térnek a két műszakra. — Évente 6—7 millió forintot költenek a gazdaság fejlesz­tésére. Nagy múltú szövetkezet a Magyar—Mongol Barátság Tsz. 1954-tól szinte minden kiállításról díjakkal tért ha­za. Vendégei között nyilván­tartják az elhunyt Dobj Ist­vánt, Losonczi Pált, az elnöki tanács elnökét, dr. Sághy Vil­mos miniszterhelyettest, s rendszeresen vendégei a mon­gol kormányküldöttségek, a mongol nagykövetség veze­tői, munkatársai. Az egykori alapítók Bank Sándor, Bra- xatorisz Mihály. Magda Bá­lint, Krajcsi György, Mucha Márton, Munkácsi Pál, Nagy Zsigmond, Szőlősi István, K. Szabó Imre. Rácz János, Var­ga Antal, Fórizs Miklós, Bo­ros Pál és mások aligha gon­dolták, hogy az egész ország­ban, az országhatárokon túl is ismert jó szövetkezet alap­jait rakják le immár több mint két évtizede (x) Nagy Zsigmond, Krajcsi György, Eác* János, id, Braxa Mihály. Bank Sándor. Magd» Bálint és Boros Pál alapitótagok. Nagy Lajos párttitkár 1 és Hegyi Isvtán elnök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents