Szolnok Megyei Néplap, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-30 / 178. szám

1970. július 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Rekonstrukció és {elkészülés A létszámhiány nehezíti az idei répafeldolgozást Új létesítmények 130 millió forintért a szolnoki cukorgyárban Nagy a széjjelség nálunk — mondta elnézést kérőén az útbaigazítóm. S valóban: mintha minden szétszedett állapotban lenne, olyan most a szolnoki cukorgyár. De ez csak a látszat. Július 17-én már házi üzemi erőpróbát tartott a gyár. Ez alatt sok gépet és berendezést kipró­báltak, megforgattak, hogy felmérjék, mennyire jutot­tak a karbantartással. Soós István termelési osztályve­zető á próba eredményéről mondja: — A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a répa feldol­gozási kampány technikai előkészítése biztosított. — A kezdésig azonban még na­gyon sok feladat vár a kar­bantartást végző törzsgár­dánkra és a rekonstrukciót megvalósító kivitelezőkre is. Az idei beruházások Ezekről a tennivalókról is beszélgettünk. A gyár re­konstrukciójára — mint el­mondták — a harmadik öt­éves terv időszakában fél- milliárd forintot költenek. Ebből mintegy 130 milliós értékű beruházás valósul meg az idén. Üzembe helye­zik a répatároló berende­zést és az iparvágányokat, elkészül a mészállomás egy része, valamint a teljes centrifuga állomás, befeje­ződik a melasztároló tartá­lyok és két 3H-típusú gőz- fejlesztő kazán beépítése. Ezekkel együtt befejeződik a hozzájuk tartozó gépészeti és villamossági berendezé­sek szerelése, beállítása is. A létszámhiány ellenszere a munkaverseny Az amúgy is hiányos — a szükségesnél mint egy öt­ven fővel kevesebb — kar­bantartó létszámból az ár­víz idején átlagosan napi ötven dolgozót kellett nél­külözniük. Pedig az éves műszaki intézkedési és TMK tervben megszabott felada­tokat a rendelkezésre álló hét és fél hónap alatt bi­zony a rekonstrukció körül­ményei között nem könnyű elvégezni. — Az a szerencsénk — ve­szi át a szót Soós István. — hogy sokra képes szocialis­ta versenymozgalom van nálunk már évek óta. Har­mincnyolc szocialista brigá­dunk több mint félezer tag­ja most is olyan feladatokat vállalt magára mindenek­előtt, amelyekkel a gyártá­si kampány jó előkészítését, a műszaki feltételek megte­remtését segítheti elő. Arra a kérdésre, hogy mi­kor kezdődik az idei gyár­tási idény, ma még nincs biztos válaszuk a kérdezet­teknek. Augusztus végén szoktak üzemi főpróbát tar­tani és szeptember első nap­jaiban megkezdték a répa feldolgozását az elmúlt években. Az idén azonban bizonyos okok miatt — az ár- és belvíz következtében is — csökkent a répaterme­lés. Emiatt valószínűleg a szokottnál valamivel később kezdik meg a cukorgyártá­si kampányt. Nagyobb szakértelemmel Várható, hogy — a re­konstrukció jóvoltából — az új idényben az eddiginél jóval kevesebb lesz a nehéz fizikai munka, viszont nö­vekszik a szakmai hozzáér­tés követelménye. — Ennek megszerzésére több speci­ális szaktanfolyamot szer­veztek eddig és tartanak je­lenleg is. A közeljövőben pedig a szervezett cukoripa­ri szakmunkásképzés bein­dítását tervezi a gyár. A törzsgárdán belül tehát nő a szakértelemmel ren­delkezők száma, akikre a rekonstrukció megvalósul­tával évről-évre nagyobb szükség van. De ma még nagyszámú idénymunkás is kellene a gyártási kampány nyugodt, problémamentes lebonyolításához. Sajnos, az ő felvételük mind nagyobb nehézségekbe ütközik, mert nincs elég jelentkező. Évek óta a szükségesnél jóval ki­sebb létszámmal termel a gyár. s e tekintetben nem javultak az idei kilátások sem. M. L Az országban elsőként a siklósi termelőszövetkezet befejezte az évtized leg­nehezebb aratását A Tenkesalján gazdálkodó siklósi Magyar—Bolgár Test­vériség Tsz csütörtökön — az országban elsőként — befe­jezte a gabona aratását és cséplését, beleértve a későn érő zabét is. A közös gazdaság tíz arató­cséplőgéppel rendelkezik: — mindössze tizennégy munka­napra volt szükség a betaka­rításhoz. A tavalyi 22.3 mázsás hol­danként! termésátlagot a mostoha időjárás miatt nem tudták elérni a siklósi szö­vetkezeti gazdák, de még így is 100—110 vagon búzát érté­kesítenek. A tarlókon most teljes erővel folyik a talaj­munka és a másodvetés. A gazdaság ugyanis a gabona­terület felét újból hasznosít­ja: 400 holdon hajdinát és kölest. 300 holdon pedi siló­takarmányt termel, hogy ily módon csökkentse a gyen­gébb termést okozó jövede­lemkiesést. Dél-Baranya többi termelő- szövetkezetében ugyancsak végéhez közeledik az aratás- cséplés. „Terelőhajó" a faúsztatáshoz A fakitermelés gazdaságos­sága nagymértéKben függ at­tól, van-e lehetőség a kidön- tött és ágaiktól megtisztított szálfák folyók hátán való szállítására, úsztatására. Ha­zánk e szempontból nincs valami kedvező helyzetben, a Szovjetunióban azonban nagy jelentősége van a fa- úsztatásnak. A folyón kelet­kező torlódások szétoszlatá- sának, az öblökben, bokro­sokban megreKedt fatörzsek kiszabadításának nehéz mun­káját ma már gépi erővel végzik, e célra készült a ké­pen látható „T—117” típusú speciális vízijármű is. Az igen mozgékony kis „terelőhajónak” erős, buldó­zerre emlékeztető orrésze van, azzal „csinál rendet” az összetorlódott fatörzsek között. A hajótest mindössze 80 centiméterre merül a víz szintje alá, így partközeiben is biztonsággal dolgozhat a jáfmű. A 15o lóerős motor 13—14 Kilométeres óránkénti sebességgel való haladást biz. tosít az ütközésektől jól meg­védett kormányszerkezetű és propellerű hajónak Elő k észület ele az alföldi olajipari pártbizottságnál a párt X. kongresszusára Kilenc alapszervezetnél lesz vezetőségválasztó taggyűlés Az MSZMP X. kongresz- szusával kapcsolatos felada­taira az olajipari pártbi­zottság intézkedési tervet készített. — Az intézkedési terv szerint a kongresszus előkészítése során a pártbi­zottság területén kilenc alapszervezetnél kerül sor a vezetőségválasztó taggyű­lések politikai és szervezeti feladataira. Az alapszervezetek veze­tőségei előre elkészítik a naptári ütemterveket, a vá­lasztási feladatok végrehaj­tásához. A végrehajtó bi­zottság az alapszervezetek titkárainak bevonásával fel­méri és elbírálja a titkárok és a vezetőségi tagok mun­káját és kialakítja vélemé­nyét az új vezetőségek sze­mélyi összetételét illetően is. Ugyancsak a végrehajtó vezetőségválasztó taggyűlés­re. Ezen kívül a pártbizott­ság koordinációs hatásköré­ből adódóan segítséget fog­nak nyújtani két üzemi csúcsvezetőségi és tizenhá­rom üzemi, illetve üzem- egységi alapszervezet vezető­ségválasztásához. bizottság határozza meg, — hogy az egyes alapszerveze­tek hány tagú vezetőséget, jelölő bizottságot és szava­zatszedő bizottságot válasz­tanak. Decentralizálással a pártdemokrácia fejlesztéséért A pártbizottsághoz tarto­zó alapszervezetek közül az utóbbi időben többnek is nagyon felduzzadt a létszá­ma. Egy-egy alapszervezet­ben a legkülönbözőbb szak­ági területek kommunistái zsúfolódtak össze. Az alap­szervezeti párttitkárok' és pártvezetőségek így képtele­nek voltak a szerteágazó te­rületet áttekinteni és össze­fogni. A taggyűlések légkö­re sem alakult egészsége­sen, hiszen a felszólalások is a szerteágazó szakterüle­tekről származtak. Fontos kérdések megvitatására az idő rövidsége miatt sem ke­rülhetett sor. A most terve­zett decentralizálással — a Nagy alföldi Kutató és Fel­táró üzemnél ■— és a Nagy alföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalatnál négy-négy alapszervezet jön létre. Így az olajipari párt- bizottsághoz a Szolnoki Ke­rületi Bányaműszaki Fel­ügyelőség aíapszervézetét is beleértve, kilenc pártalap- szervezet fog tartozni a jövő­ben. Az alapszervezetek titkárait gondosan felkészítik Évente tízezer autóbusz - Számító­gépeket is gyártunk - Számjegyvezérlésű automata gépsorok Átalakul a gépipar gyártmányszerkezete — A gépipar negyedik öt­éves tervkoncepciójának leg­fontosabb vonása, hogy az új követelményeknek meg­felelően lényegesen megvál­tozik termékeinek összetéte­le — mondották a KGM- ben Somogyi Lajosnak, az MTI főmunkatársának. — Szerkezeti változások az ága­zatok közötti arányokban és az ágazatokon belül is vár­hatók. — A gépipar leggyorsab­ban fejlődő ága a közúti jár­műgyártás lesz, amely a negyedik ötéves tervben két­szeresére növeli termelését. Az eredeti elképzelésekhez képest a program némileg megváltozik, mert a piaci vi­szonyok várhatóan nem úgy alakulnak, ahogy azt két- három évvel ezelőtt számíta­ni lehetett. Valószínűleg ki­sebb lesz az igény a teher­autók, traktorok és dömpe­rek iránt, autóbuszokból vi­szont többet el lehet adni. Ezért a tervezettnél nagyobb mértékben bővítik az Ikarus- gyárat, amely 1975-ben az eredeti tervektől eltérően nem 8000. hanem körülbelül tízezer autóbuszt gyárt, s e jelentős fejlődésben a közúti járműipar más, kevésbé ki­Áz első pályamunkák Az idén nyolcadszor ren­dezik meg a híres matyó népművész Kis Jankó Bori emlékére kiírt országos hímzőpályázatot és kiállí­tást. A rendezőbizottság ha­zánk különböző népművé­szeti tájairól — így Kalocsá­ról, Buzsákról, Hódmezővá­sárhelyről, Recskről, Szek- szárdról, a palóc és matyó falvakból — mintegy hat­száz olyan pályamunkát vár, amelyek a régi magyar mo­tívumok felhasználásával, variálásával készültek és úgy művészeti, mint haszná­lati szempontból megfelel­nek á korszerű lakások dí­szítésére. Az alkotásokat — augusztus 5-én zsűrizik és a legszebb három hímzést Kis Jankó Bori emlékpla­kettel és öt-öt ezer forint nénziutalommal díjazzák. A kiállításra az első pálya­munkák — Túráról. Özdról. Debrecenből és Hódmezővá­sárhelyről — csütörtökön érkeztek meg a mezőköves­di járási művelődési köz­pontba. A díjkiosztó ünnep­ségre a kiállítás megnyitá­sára augusztus 15-én kerül sor. használt üzemei is segítik. — A negyedik ötéves terv időszakában alakul ki a gépipar teljesen új ágazata, az elektronikai ipar, amely­be szinte valamennyi hír­adástechnikai, műszeripari és finommechanikai vállalat bekapcsolódik. Ennek az új ágazatnak a számítástechni­kai berendezések és azok alkatrészeinek gyártása lesz a feladata. Az ágazat hét fővállalata — az elektroni­kus mérőkészülékek gyára, az Orion, a Telefongyár, a MOM, a Gamma, a Videoton és a budapesti rádiótechni­kai gyár — már megtett minden előkészületet, illetve közülük némelyik a korsze­rű, új berendezések üzem­szerű gyártására is rátért. A francia licenc alapján gyártott nagyteljesítményű és a hazai konstrukciójú, ki­sebb kapacitású számítógép­ből az öt év folyamán ha­zai célokra körülbelül négy­százat bocsátanak ki, ezen­kívül valószínűleg exportra is szállítanak. — A híradástechnikai ipar termékeinek összetétele ettől függetlenül is változik. 1973- ban a svéd Ericsson-cégtől vásárolt licenc alapján meg­kezdődik a korszerű Cross­bar-rendszerű telefonköz­pontok sorozatgyártása, így 1975-re a telefonközpontok­nak a jelenlegi 4o százalék helyett már csak 20 százalé­ka készül a hagyományos Rotary-rendszer szerint. — Megkezdik a többi között a Druzsba mikrohullámú be­rendezések kisebb változa­tainak gyártását, amelyeket például az olajvezetékek, a vasutak, az automatizált üze­A KISZÖV megyei vézető- sége legutóbbi ülésén többek között azt vitatta meg, ho­gyan lehetne hatékonyabbá tenni a megye szövetkezetei­ben a belső ellenőrzést. A vezetőség egyértelműen meg­állapította, hogy e tekintet­ben az utóbbi időben nem történt megfelelő előbbreju- tás. Közrejátszott ebben az, hogy kevés a szövetkezetek­ben a megfelelően képzett, hozzáértő szakember. A körülmények javítására a vezetőség elfogadta és megvalósítását javasolta an­nak az elgondolásnak, hogy az egvazon területeken dol­gozó kisipari és általános fo­mek drótnélküli hírösszeköt­tetésként lehet használni. A korszerű, új berendezések lehetővé teszik, hogy a hír­adástechnikai ipar a gép­ipar átlagánál jóval nagyobb mértékben, legalább 42 szá­zalékkal növelje termelését öt év alatt. — Lényeges változások várhatók a szerszámgépipar­ban is. Az utóbbi években már sikerült ugyan előre­haladni a nagy pontosságú gépek gyártásában. a legkor­szerűbbekre azonban csak ezután kerü] sor. A legköze­lebbi program a számjegy­vezérlésű szerszámgépek na­gyobb sorozatú gyártásának bevezetése, de már elő­készületben van az úgyneve­zett technológiai központok, vagyis olyan nagvteljesítmé- nyű, számiesgyel vezérelt automata gépek gvártása is, amelyek 20—30 féle műve­letet kénesek elvégezni. — Egyébként a szerszám­gépipar a korszerű termékek növelésével egyidőben jelen­tősen csökkenti a hagyomá­nyos gépek gyártását. A csúcsesztergák jelenlegi 36.3 százalékos aránva 1975-re 25 százalékra csökken. Ugyan­akkor a számjeevvezérléses gének, amelvpkből most lé­nyegében még semmit nem gyártanak. 1975-ben már a szerszámgépioari termelés 8.5 százalékát adiák. Az ugyan­csak értékes és keresett re- volveraéoek részaránya meg­kétszereződik. 1975-ben kö- riilbpjül 14 000 szerszámgép készül, szám szerint alig több mint az idén. Ew-pgv gép átlagos értéke azonban 28 százalékkal lösz maga­sabb a jelenleginél. gyasztási szövetkezetek eset­leg együtt foglalkoztassanak ellenőröket. Emellett intéz­kedéseket tesznek arra is, hogy a már eddig foglalkoz­tatott ellenőrök továbbkép­zésére szervezett tanfolyamo­kat rendezzen a megyei szö­vetség. Csak a jól képzett és meg­felelően tájékozott emberek­től várhatják el azt. hogy ön­állóan is kezdeményezzék a hibák feltárását, megelőzését. Amint a tények jelzik, erre szükség is van, mert ahol az ellenőrzés megvan, ott ki­egyensúlyozottabb. megbíz­hatóbb a gazdálkodás. Jól képzett szakemberek kellenek Tanfolyamok a klsz-ek belső ellenőreinek

Next

/
Thumbnails
Contents