Szolnok Megyei Néplap, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-25 / 174. szám
1971. július 28. «KÖLNÖK MEGYEI NÉPLAP 9 • a# w Japán gazdasági-kereske- delmi kapcsolatai a délkelet- ázsiai országokkal Emesto Maceda fülöp- szigeti kereskedelem- és iparügyi miniszter Manilában megtartott sajtóértekezletén többi között bejelentette, hogy amennyiben a fülöp-szigeti kormány nem hoz határozott intézkedéseket a japán áruknak az országba történő beáramlásának korlátozására és a fontos fülöp-szigeti nyersanyag japán felvásárlási módszereinek megváltozására — akkor a következő öt évben Japán gazdasági fennhatósága alá vonja a Fülöp-szi- geteket. Ezzel kapcsolatban Maceda azt javasolja, hogy a fülöp-szigeti kormány kövesse az USA, Franciaország, az NSZK, Anglia és néhány más ország példáját és vezessen be kvóta-rendszert, valamint az egyéb nem ta- rifális korlátozásokat a Japánnal folytatott kereskedelemben, azzal a céllal, hogy megállítsa Japánnak a Fü- löp-szigetek elleni „gazdasági támadását”, melynek hatására a fülöp-szigeti kereskedelmi deficit ebben a relációban „ijesztő méreteket ölt”. Javasolja továbbá, hogy folytassanak „fél-protekcionista” politikát a Japánnal folytatott kereskedelemben. Véleménye szerint az egyik feladat a japán— fülöp-szigeti kereskedelmi, barátsági és tengerhajózási megállapodás felmondása tenne olyan új egyezmény megkötése, amely „becsületes alapokon” rögzítené Japán és a Fülöp-szigetek közötti kereskedelem szabályait. Kuala Lumpurban (Malaysia) röviddel ezelőtt befejezte munkáját a délkeletázsiai országok minisztereinek 6. konferenciája, amelyet Japán kezdeményezésére hívtak össze a gazdasági ' fejlődés kérdéseinek tárgyában. A konferencia munkájában a térség országaiból —• Japán, Singapore, Thaiföld, Indonézia, Laosz — több mint 70 képviselő vett részt, valamint megfigyelők Kambodzsából, az Ázsiai Fejlesztési Banktól és az ENSZ Ázsiai és Távol-Keleti Gazdasági Bizottságától (ECA- FE). A konferencián felszólalt küldöttek síkraszálltak azért, hogy Japán tovább bővítse az ezen országoknak nyújtott gazdasági és műszaki segítséget. Ugyanakkor viszont azt a japán indítványt, hogy létesítsenek kereskedelmi, beruházási és idegenforgalmi együttműködési központot a délkelet- ázsiai országokban, elvetették. Az említett konferencia eredményeit kommentálva a singaporei újságok megjegyzik, hogy az ilyen konferenciák „hasznos fórumai a véleménycserének, de még aligha volna célszerű ezeket a regionális együttműködés állandó szervezetévé alakítani”. (Az első ilyen konferenciát 1966-ban tartották.) Tunku Abdul Rahman malaysiai miniszterelnök a konferencián elmondott felszólalásában megjegyezte, hogy a következő évtizedben Japán gazdasági befolyása a délkelet-ázsiai országokban jelentős mértékben nőni fog. 1975-ben a délkelet-ázsiai országok importjának 40 százaléka és exportjának nem kevesebb, mint 30 százaléka jut majd Japánra. Képek Lengyelországból A „Kuter” nevű lengyel halászati vállalat halászainak gyermekei látogatják az ország ez ideig egyetlen „Tengerész-óvodáját”. A kicsinyek itt már játék közben ismerkedhetnek meg a tengerész-élet sok hasznos kellékével. A képen: egy kis „tengerész-óvodás” a kormánykeréknél. A krakkói képzőművészeti főiskola növendékei a Flórián Kapu falára akasztották ki legújabb alkotásaikat. Az eredeti szabdtéri képkiállítás sok érdeklődőt vonz. (Foto: CAF — MTI — KS) Hatalmas méretű meteoritkráter Az elmúlt hónapokban felfedezték az Európában található legnagyobb meteorit-krátert: a tudósok véleménye szerint a meteorit becsapódása több mint 3 millió évvel ezelőtt következhetett be. A Stockholmtól kb. 260 kilométernyire északnyugatra fekvő kráter egy pre- kambriugi gránitboltozatból áll, amelyet kb. 44 km átmérőjű medence vesz körül. Nyilvánvaló, hogy semmiféle vulkánikus tevékenység, vagy földrengés nem tudott volna ilyen méretű és ilyen szabályos alakú struktúrát létrehozni. Keletkezésének oka tehát csak egy hatalmas méretű meteorit becsapódásában keresendő. A felfedezés jelentősége nyilvánvaló, ha a svédországi krátert összehasonlítjuk az újabbkeletű és még fel nem töltődött meteoritkráterekkel. A híres arizonai meteoritkráter átmérője például nem egészen 2 km. Mivel az arizonai kráter kialakításához kb. 100 ezer tonna súlyú meteorit volt szükséges, a svédországi meteorit-hullám és becsapódás okozta megrázkódtatás Földünk történetének valószínűleg leglátványosabb eseménye volt. De abban az időben még nem élt ember a Földön, így nem is láthatta. A szovjet haditengerészet napja Július 25-én ünnepük a Szovjetunióban a haditengerészet napját Akcióban a tengerészgyalogosok tankjai (Foto — APN—KS) LÁZADÓ SZIGET T ^1" ■■ ■» ■■ i Teli oromok — nyáron A Földközi-tenger medencéje az utóbbi években fokozódó stratégiai fejfájást okozott az Egyesült Államoknak és az Atlanti Blokknak. Az aggodalmak alapja természetszerűen egy állandó hatalmi tényező: nevezetesen az, hogy a Szovjetunió nagyhatalmi súlyának növekedésével párhuzamosan a szovjet flotta megjelent a mediterrán medencében. Ez véget vetett annak a helyzetnek, amelyben a Pentagon a Földközi-tengert „amerikai beltengerként” kezelte. A másik, ettől függetlenül, de ugyancsak állandó jellegű stratégiai változást az hozta meg, hogy a Földközitenger délnyugati partjának arab államai félreérthetetlenül imperialistaellenes politikai vonalat követtek. Ez — Alexandriától Tripoliig — megfosztotta az Egyesült Államok és a NATO hadiflottáját a korábban használt fontos támaszpontoktól. Az utóbbi hetekben új válsággóc jelent meg a NATO mediterrán stratégiájában: Málta szigete. Ez a mindössze 330 000 lakost számláló és összesen 318 négyzetkilométeren elterülő szigetcsoport a Földközitenger stratégiai középpontja. A Szuezi-csatornától 1800, Gibraltártól 2300 kilométer választja el. Ugyanakkor mindössze 93 kilométerre fekszik Szicíliától és 288 kilométernyire az afrikai partoktól. A rakéta-korszakban egy általános konfliktus esetén Málta katonai jelentősége természetszerűen elhanyagolható. A helyi konfliktusok, illetve az imperialistaellenes politika felé forduló országokra gyakorolt katonai nyomás szempontjából viszont továbbra is elsőrendű támaszpontnak számít! Ezt magyarázza, hogy — noha a sziget 1964-ben a Brit Nemzetközösségen belül függet; lenséget kapott és formálisan sohasem vált a NATO tagjává — az Atlanti Blokk nagyszabású haditengerészeti támaszpontot rendezett be a szigeten. Itt székelt Birindelli olasz tengernagy vezetésével a NATO-flotta déleurópai körzetének főparancsnoksága. Emellett egy másik, „angol szál” is fűzte Máltát a NATO-hoz: Nagy- Britannia egy „védelmi segélynyújtási megállapodás” alapján csapatokat állomá- soztatott a szigeten. Az utóbbi kilenc esztendőben az angolokhoz szorosan kötődő „nemzeti párt” Borg Olivier vezetésével zavartalanná tette a sziget és a NATO viszonyát. Úgy tűnt, hogy Málta az új stratégiai körülmények között is el tudja látni fontos katonai feladatait. Június közepén azonban a választásokon váratlan fordulat történt: a csaknem fele-fele részben megoszló lakosság minimális előnnyel (28:27 mandátumarányban) a Dom Mintoff vezetése alatt álló Máltai Munkáspártot juttatta kormányra. Nyomban ezután — törékeny többségével mit sem törődve — az új kormány hozzálátott az egyoldalú katonai és politikai követelések felhasználásához. Első lépésként lemondásra kényszerítette a királynő személyét képviselő angol nemzetiségű főkormányzót és elérte, hogy London máltai születésű főkormányzót volt kénytelen kinevezni. Ezt követően a kormány kiutasította az országból Birindelli olasz tengernagyot, a NATO- haditengerészet dél-európai parancsnokát, aki a választási hadjárat idején beavatkozott a belpolitikai küzdelembe és élesen bírálta Mintoff semlegességi nézeteit. Ezt követően újabb fontos lépések történtek. Az új kormány kijelentette, hogy érvénytelennek tekinti a Nagy-Britanniához fűződő védelmi szerződést, miután azt még a nacionalista kormány 1967-ben felmondotta — a London által előterjesztett új szerződést pedig a máltai kormány sohasem írta alá. Az új kormány gyors ütemben módosította a NATO-kapcsolatokat is. Birindelli kiutasítása után Málta közölte Washingtonnal: nem kívánja az amerikai 6. flotta július közepére tervezett látogatását. Emellett a Mintoff-kormány jelezte Washingtonban: teljes egészében felül akarja vizsgálni a szigetország és a NATO katonai szervezetének viszonyát szabályozó egyezményeket. Ezzel a döntéssel párhuzamosan a líbiai hadiflotta hajói tettek látogatást máltai kikötőkben, amiből azt a következtetést vonták le, hogy a sziget gazdasági gondjainak megoldására a Mintoff-kormány az olajban és a gazdasági erőforrásokban gazdag Líbiához közeledik. Mindez természetesen még nem kiforrott, és nem tekinthető végleges változásnak. Mintoff helyzetét hosz- szúlejáratra kétségkívül gyengíti szerény parlamenti többsége és a sziget lakosságának egyenlő arányú politikai megosztottsága. Problémát jelent az is, hogy a támaszpontokról eredő jövedelem fontos alkotóeleme volt mindeddig Málta gazdasági életének. A legutóbbi napok eseményei arra engednek következtetni, hogy Mintoff — egyébként rendkívül reáü- san — kettős politikát kíván folytatni. Az angol támaszpontok fenntartását elképzelhetőnek tartja, ha Anglia megháromszorozza az eddigi évi öt millió forintnyi bérleti díjat —- s ezzel párhuzamosan a politikai tüzet a NATO-támaszpontok kiszorítására kívánja összpontosítani. A máltai ügy természetesei^, távolról sem tekinthető „lefutottnak". De az, hogy egyáltalában kirobbant, s hogy a NATO legmagasabb szintű katonai köreiben rendkívüü megdöbbenést keltett — mértéke a NATO-pozíció gyengülésének a mediterrán medencében. Évről évre több szovjet és külföldi turista pihen Észak- Kaukázusban, a híres El- brusz hegység lábánál. Nal- csikból 100 kilométer hosz- szú kanyargós szerpentinen juthatnak fel a gépkocsival, vagy autóbusszal érkező vendégek a 2 kilométer magasban fekvő Terszkol falucskáig, ahonnan káprázatos kilátás nyílik a hófödte csúcsokra, a Donguz- Orunra, a Nakra-Taura, az Elbruszra. Terszkol az utóbbi időben vált az alpinisták, az alpesi sí-sport és a túrák kedvelőinek központjává. Az Elbrusz lábánál négy kényelmes szálló egyszerre több mint 1500 vendéget fogadhat A legnagyobb szálloda a 640 férőhelyes El- brusz-Juszengi, amelyben, csakúgy, mint a többi hotelben, büfék, kávézók, bár és étterem áll a vendégek rendelkezésére. Minden szállóban és turistaházban sportszer kölcsönző is működik. Jégpályák, jégkorongpályák, sporttelepek fogadják a télen-nyáron érkező turistákat, akiket tapasztalt oktatók vezetnek be a síelés, a szánkózás és más sportágak „rejtelmeibe”. KwlPDUTIKfll Rakétakilövés a tengerről (Foto: K. Kulicsenko —\AIjfN—KS)
