Szolnok Megyei Néplap, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-25 / 174. szám

A maradiság hadállásai A z elmúlt napokban, hetekben egész sor hivatalos megnyilatkozás, tanácskozás, vizsgálat foglalkozott a nők helyzetével. Pontosabban azzal, hogy miként valósítják meg a gazdasági, társadalmi életben, általában az életben a nők helyzetéről tavaly hozott nagy jelentőségű párthatározatot és a megfelelő kormányintézkedéseket. örvendetesek ezek a rendkívüli „nőnapok”, „nő-hetek”, bár feléleszthetnek olyan hiedelmeket is — akár az intéz­kedésekre hivatottak, akár az érdekeltek körében —, hogy a nőkérdést, most egyszeriben, vagy nem egyszeriben, de „megoldjuk”. A lényeges mégis az, hogy a nők politikai, gazdasági, szociális helyzete most a népfront-munkában, a kohó- és gépipari tárcánál, a vasas szakszervezetben napi­renden van és remélhetőleg, marad és másutt is napirendre kerül. Hogy a kérdés kampányszerű „felvetésével” nem me­gyünk- sokra, nem elméleti feltételezés, hanem gyakorlati következtetés, éppenséggel a már elvégzett, vagy folyamat­ban lévő vizsgálatokból. Ha például azokat a vállalatokat nézzük, amelyekben túlnyomórészt, vagy nagy számban nők dolgoznak, akkor könnyű belátni, hogy már csak anyagi okokból sem lehetséges rövid időn belül minden sürgető problémát megoldani. Pedig nem is az anyagiak támasztják a legsúlyosabb akadályt. Az indokolatlan bérkülönbségek fokozatos csök­kentésére, majd megszüntetésére például megfelelő terv készíthető, amit össze lehet egyeztetni a vállalat anyagi körülményeivel, lehetőségeivel. Még a kisgyermekes, vagy családos asszonyok harmadik műszakjának megszüntetése is megoldható. A képzettséggel kapcsolatos tennivalók már bonyolultabbak. Egyrészt igen nagy feladatok állnak ezen a téren a vállalatok előtt, hiszen még mindig sok a szakkép­zetlen, tanulatlan asszony cs leány, másrészt ezzel kapcso­latban már bizonyos fajta ellenállással is számolni kell. Nem is szólva a családosok tényleges nehézségeiről, lekö­töttségéről, amit ugyancsak nem lehet figyelmen kívül hagyni. Mégsem ez a fajta „ellenállás” a legproblematikusabb, hanem sókkal inkább az az ellenérzés, amit az ilyen köte­lezettség nem ritkán az intézkedésre és a nehézségek elhá­rítására hivatottak körében kelt. És ezzel elérkeztünk a tegfontosabbhoz, a szemlélethez. Persze, egyre ritkábban ta­lálkozunk olyan vezetővel, aki nyíltan hangoztatja maradi álláspontját. De nincs is „szükség” erre. Akár a már emlí­tett szakképzést vizsgáljuk, ak£r a npkre nézve ártalmas munkahelyeket, vagy a többgyermekes asszonyok gondjait, netán a csecsemőjüket gondogzó anyák visszatérését — annyi tényleges nehézséggel találja magát szemben az il­letékes vállalati vezető, hogy bőven van mibe belekapasz­kodnia. És még csak azt sem mondhatja senki, hogy az „egyéb” szempontok lényegtelenek, elhanyagolhatók. Mindez azonban csak azt bizonyítja, hogy manapság, amikor a tervek kielégítő végrehajtása is, a hatékony gaz­dálkodás is elsőrendű követelmény, a törődés a nők foglal-' koztatásának sajátos kívánalmaival éppen annyira az! És ezért jelentős, részben szemlélet kérdése, közszellem kérdé­se, hogy egyik vagy másik helyen mire mennek e feladatok megoldásában. Akadnak még, akik úgy védelmezik a férfiak — termé­szetesen gondosan titkolt — „előjogait”, mint az utolsó hadállásokat, amit ments isten föladni. És nem veszik észre, hogy mennyire idejétmúlt magatartás ez. És elsősorban ezért nevetséges. Akár gazdasági, akár társadalmi óidéiról vizsgáljuk a helyzetet, egy adott vállalat, munkahely állapo­tait, nyomban kiderül, hogy éppen ellenkező magatartásra volna szükség. Ésszerűsége, amely a nők problémáit illetően is sokkal közelebb áll az igazságossághoz, mint bármilyen más álláspont. V égül is a nők érdekei és a népgazdaság érdekei nem ellentétesek. És a férfinem is virágzó népgazdaság, egészségesen fejlődő vállalatok, intézmények meg­valósítására törekszik. Csak hát a megoldás nem éppen egyszerű. Befejeződött az ifjú vöröskeresztesek tanácskozása Az ifjú vöröskeresztesek nemzetközi találkozója ki­váló lehetőséget nyújtott ah­hoz, hogy föltérképezzük, milyen az elsőegélynyújtó munka színvonala a külön­böző európai országokban. Ennek alapján könnyű lesz meghatározni, milyen továb­bi segítségnyújtásra van szükség — hangsúlyozta Eu­gene Kirchhoffer, a Vörös- kereszt Társaságok Ugája if­júsági osztályának vezetője szombaton a 21 európai egészségügyi szervezet kép­viselőinek második napi ta­nácskozásán. — Tovább kell kutatni annak lehetőségeit is — mondotta —>, hogy a külön­böző szervezetek ifjú vörös- kéresztesei minél gyakrab­ban találkozhassanak és kö­zösen végezzenek különféle feladatokat. E téren köve­tésre méltó Finnország pél­dája, ahol nyaranta nemzet­közi ifjúsági vöröskeresztes táborokat szerveznek: a tá­borozok elsősorban az idős, egyedülálló emberek ottho­nainak felújításán munkál­kodnak. Márté Mihály, a Magyar Vöröskereszt ifjúsági osztá­lyának vezetője az egész­ségügyi szervezetek nemzet­közi tapasztalatcsere-prog­ramjának bővítési lehetősé­geiről beszélt. Elmondotta: a különböző országok 10—14 esztendős ifjú egészségőrei évek óta tájékoztatják egy­mást munkájukról. (MTI) Népvándorlás a Balatonhoz Á magyar tenger befogadóképessége A hét végi kellemes idő­járásban ismét idegenforgal­mi célpont lett a Balaton. Szombaton már a délelőtti órákban valóságos népván­dorlás indult meg a magyar tengerhez. Az osztrák és a csehszlovák határ felől va­lóságos gépjárműkaravánok érkeztek. A szállodák, mote­lek mind megteltek. A fize­tővendéglátó szolgálat ma­gánnyaralóiban több mint 15 000-en tartózkodtak, s már csak a víztől távolabb eső helyeken lehetett szobát bé­relni. Az érdeklődés így a kempingek felé fordult, s szombaton mintegy tízezren béreltek sátorhelyet. Nagyüzem volt a távon is. Vizen voit valamennyi hajó és telt fedélzettel közleked­tek a sétavitorlások. Kibérelték a kölcsönzők csaknem valamennyi úszó alkalmatosságát: a vitorlá­sokat, csónakokat és gumi matracokat. A Balaton mintegy 60 fize­tő és szabad strandján több mint 200 000-en élvezték a tó kellemes vizét. ☆ Milyen telepítésfejlesztést követel a Balaton part; med­dig fokozható az idegenforga­lom; hogyan lehet jobban kihasználni a kisebb üdülő­telepeket? — Ilyen és ehhez hasonló kérdések foglalkoz­tatják a zsúfolt nyári napok­ban a magyar tenger ven­dégeit. A Balatoni Intéző Bizott­ság szakembereinek és a tár­caközi fejlesztési bizottság főmérnökségének erre vo­natkozóan már kialakult terveik vannak. Mérnökök és idegenforgalmi szakértők azt vallják, hogy túltelepí- téssel tönkre tehetik a vi­déket. Számítások szerint a regionális terv megvaló­sítása után egy nyári nap­ra számítva hatszázezer embert képes befogadni a Balaton nyaraló vidéke. Ez az optimális felső határ. A jelenlegi befogadóképesség — a negyven parti település több mint százezer ’ lakosát is beleértve — 300 ezer főre tehető. A statisztikák érdekes ada­tokkal szolgálnak az idegen- forgalom fejlődéséről. Az üdülők számát 1960-ban még felülmúlta a helyi lakosság. Az arány 1967-ben már szembetűnően megváltozott és az eltolódás az üdülők javára egyre fokozódik. A lakosság száma — következ­tetések szerint — távlatban százötvenezer főre gyarapod­hat, s mellettük mintegy 450 ezer hazai és külföldi nya­raló kaphat majd helyet a tó partján. A nyaraló és víkendező vendégsereg helyét azonban még ezután kell megterem­teni. A tervhez képest a szállás­ellátottság még csak 17 százalékos. Még rosszabb az arány az utak, járdák és parkírozó helyek tekintetében. Ilku Pál hazaérkezett Pénteken este hazaérke­zett Prágában és Pozsony­ban tett látogatásáról Ilku Pál művelődésügyi minisz­ter, aki a két fővárosban partnereivel; Miloslav Bru- zek cseh művelődésügyi mi­niszterrel, Josef Haviin cseh közoktatásügyi miniszterrel, Miroslav Valek szlovák mű­velődésügyi miniszterrel és Michal Gergus szlovák köz- oktatásügyi miniszterhelyetr tessel tárgyalt. Kölcsönösen tájékoztatták egymást or­szágaink művelődésügyi helyzetéről és miniszterünk ismerkedett a cseh és a szlovák kulturális élettel. Ma: Ax álonts süssék utas garázda esete Nagy hal a kicsit Hogy mik vannak ? 1 Aranyplakett A MEZOGEP szocialista brigádjainak parlamentje Kunhegyesen A Hazafias Népfront Szol­nok megyei Bizottságának székházában szombaton ün­nepséget rendeztek a nép- frontmozgalom keretében működő megyei honismereti társadalmi bizottság tiszte­letére. Oláh János ország- gyűlési képviselő,- a Haza­fias Népfront megyei Bir zottságának titkára a me­gyei tanács és a népfront által alapított „Társadalmi munkáért” elnevezésű aranyplakettel tüntette ki a honismereti bizottságot. A tizenöt tagú testület ki­emelkedő munkát végzett a megye helyörténeti kutatá­sában, lelkes kezdeményező­je, patronálója a krónika­írásnak. Jelentős vállalkozással ké­szül a bizottság Szolnok vá­ros 900. évfordulójára. A jubileumra megírják az ősi Tisza-menti város régi és jelenkori történetét. Negyvénöt szocialista bri­gád több mint félezer taggal dolgozik a törökszentmikló­si MEZŐGÉP Vállalat gyár­egységeiben. — Ahogy Kim Pál igazgató megfogalmazta; a cég munkásainak közel fe­lét tömöríti. Hatásukkal vi­szont magukkal ragadják a megyében működő öt gyár­egység — a törökszentmik­lósi, a kunhegyes!, a cibak- házi, a jászberényi és a kis­újszállási .— munkás kol­lektíváit. a. brigádmozgalom egyre több embert magában foglal, ezért tartották idő­szerűnek, hogy két! év után Ismét összehívják Kunhe­gyesre a szocialista brigádok parlamentjét. Ezen Murányi Sándor szak- szervezeti titkár tartott elő­adást. A szocialista brigá­dok a vállalati közvélemény és közhangulat formálói, a munkásvélemény szószólói, nélkülük vonzó légkör kiala­kítása elképzelhetetlen — mondotta. Az üzemi demok­rácia letéteményesei e mun- káskollektivák, természete­sen attól függően, hogy a gazdaságvezetők mennyire is­mertetik velük munkahelyük helyzetét, s mennyire igény­lik részvételüket az esemé­nyekben. Sok gondot jelent, hogy egységes elbírálás alapján lehessen értékelni a mozga­lom legjobbjait. A török­szentmiklósi MEZŐGÉP Vál­lalat szakszervezeti bizottsá­ga elfogadott egy, a kunhe- gyesi gyáregységükben már kipróbált pontozási rend­szert, s a jövőben ezt mun- kaverseny-szabályzatnak te­kintik. Már most ilyen egy­séges elvek alapján jutal­mazta oklevéllel és pénzzel Kern Pál igazgató a legjobb­nak minősített cibakház! Pe. tőfi, kunhegyesi Kun Béla, kisújszállási November 7., törökszentmiklósi Petőfi és a jászberényi Petőfi szocia­lista munkáskollektivákat. A vállalati munkásparla­ment dr. Szokolay Miklós fő­könyvelő előadásában első­ként ismerkedett meg a ME­ZŐGÉP ötéves tervével, E szerint tavalyi termelésük 169 millió forint, 1975-re már 387 millió forint lesz. A szocialista brigádok képvise­lői kimondták, e nagy ter­melésemelkedés gazdái első­sorban a munkások nagy mozgalmának tagjai legye­nek. A kunhegyesi parlament jó légkörben tanácskozott. S mint a megjelent munká­sok ígérték, hazatérve véd­nökei lesznek e szellem meg­őrzésének. B B. v HIIÍKK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍIiUk I. P. Kazanyec látogatása a Dunai Vasműben I. P. Kazanyec, a Szovjet­unió vaskohászati miniszte­re szombaton látogatást tett a Dunai Vasműben, ahol Bo- rovszky Ambrus vezérigaz­gató tájékoztatta a nagy ipartelep dolgozóinak mun­kájáról és terveiről. A szov­jet államférfit elkísérte Du­naújvárosba dr. Kocsis Jó­zsef, a kohó és gépipari mi­niszter első helyettese. Amatőr filmesek nemzetközi alkotótábora Gyulán Amatőr filmesek alkotó tábora nyílt szombaton Gyu­lán. Ebből az alkalomból ha­zánk minden tájáról és Len­gyelországból harminc ama­tőr filmes érkezett az alföl­di fürdővárosba. A vendégek a táborozás idején neves rendezőktől filmesztétáktól kapnak szakmai tájékozta­tást. A gyulai városi tanács pá­lyázatot hirdetett az alkotó­tábor tagjai számára a mű­emlékekben gazdag város életéről készítendő filmre. Várkoncert Körmenden, orgonahangverseny Kőszegen A Savaria rendezvényso­rozat kiemelkedő nyári ese­ménye a körmendi várkon­cert és a kőszegi orgona- hangverseny. Körmenden a Batthyány-kastéíy kitűnő akusztikájú belső udvarán július 26-án rendezik meg az ária-estet, az esten Lehocz- ky Éva, Kovács Eszter, Ko­rondy György és Dénes Er­zsébet működik közre. A kőszegi művelődési köz­pont és az Országos Filhar­mónia július 31-én a kőszegi neogótikus plébániatemplom­ban rendezi meg az orgona­hangversenyt. Mindkét zenei rendezvény iránt a szomszédos Ausztriá­ból és Jugoszláviából is nagy az érdeklődés. Emlék August Senoának, a „horvát Jókainak” Kilencven évvel ezelőtt — 1881-ben — halt meg a hí­res horvát író, August Se- noa, akinek olyan szerepe volt a nemzeti regény meg­teremtésében, mint nálunk Jókai Mórnak. Az évfordu­lóról Pécsett is megemlékez­nek, hiszen az 1849—50-es tanévben itt, a ma Nagy La­jos király nevét viselő gim­náziumban járt iskolába Senoa. Dr. Rajczi Péter tanár bukkant rá a korabeli „ér- tesítvényben” a zágrábi gyermek nevére és adataira, aki — mint kiderült — emi­nens tanuló volt és magyar nyelvből is jeles osztályza­tot szerzett. Érdekes, hogy egy tősgyökeres zágrábi pol­gár a szabadságharc bukása után éppen Pécsre küldte Is­kolába a fiát. Dr. Rajczi Pé­ter feltételezése szerint a haladó szellemű, osztrák- gyűlölő Alois Senoa népünk iránti rokonszenve tüntető jeléül adta gyermekét ma­gyar iskolába és taníttatta magyar nyelvre. A Nagy Lajos gimnázium­ban ősszel — az évforduló alkalmából — emlékünnep­séget tartanak és emléktáb­lát helyeznek el a nagy hor­vát író tiszteletére.

Next

/
Thumbnails
Contents