Szolnok Megyei Néplap, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-22 / 171. szám

1971. július 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 A Néplap lafiaiíiigyi tájékoztatója Válaszok olvasóink kérdéseire A festői, műemlékekkel teli Nagyvázsony egyik vonzereje a nemzetközi lovasisko­la, amelyet évek óta sokezer külföldi — német, osztrák, francia, angol — vendég keres fel (MTI foto — Jászai Csaba ffelv. — KS) Kukorica karrier Sportoló galambok K. M. Szolnok, Kun utcai lakos a következő problémá­val fordult hozzánk: Társ­tulajdonosai voltunk annak a házingatlannak, amelyben jelenleg is lakunk. A házat kisajátították és az értékét már ki is fizették. Mivel tanácsi lakást kértünk, a kifizetendő összeg 40 száza­lékát levonták. A beruházá­si vállalattól a házat lebon­tásra árverés útján a volt társtulajdonos megvette. — Ezek után mi lakásbérleti szerződést kötöttünk a volt társtulajdonossal. Ezzel kap­csolatban a kérdésünk a kö­vetkező: az új lakásrendelet érvénybelépése, tehát július 1. után, ha megkapjuk a ta­nácsi lakást, kérhetünk-e vállalatunktól lakbérkiegé­szítést? Ettől függetlenül pedig azt szeretnénk megtudni, milyen mérlegelés alapján döntik el, hogy a volt ház- tulajdonosok a központban, vagy a város szélén kapja­nak lakást. Válasz: Ön, amikor a volt társtulajdonossal és nem a Szolnoki Ingatlankezelő Vál­lalattal kötött lakásbérleti szerződést, hibát követett el. Ugyanis, a kisajátítás té­nyével a társtulajdonos tu­lajdonosi minősége épp úgy megszűnt, mint az Öné. Ve­le tehát semmiképpen sem köthetett volna bérleti szer­ződést. ön, amikor arra hi­vatkozik, hogy a volt társ­tulajdonos lebontásra meg­vásárolta a kisajátított in­gatlant, egy lényeges tényt figyelmen kívül hagy. Éspe­dig azt, hogy a társtulajdo­nos lebontásra (!) vásárolt és így nem a házingatlant, hanem annak építőanyagát vette meg. önnek célszerű lett volna saját érdekében az Ingatlankezelő Vállalat­tal felvenni a kapcsolatot ugyanúgy, mint a környék­beli kisajátított ingatlanok lakói tették. A lakásügyi jogszabályok szerint a lakbérek megálla­pításánál a június 30-i álla­potot kell figyelembe venni. Ennek megfelelően végezte el az Ingatlankezelő Válla­lat a kisajátított és átadott ingatlanok vonatkozásában a felméréseket, amelyek alapján a lakbéreket meg­állapította. Ez az ön eseté­ben nem történt meg. Amennyiben a jelenlegi lakása komfort nélküli és hasonló minőségű tanácsi lakást kap, nincs problémá­ja, lakbére nem emelhető. Viszont, ha magasabb kom­fortfokozatú, jobb minőségű lakásba kerül, úgy annak lakbérét fizetnie kell és a hozzájárulás nem illeti meg. Második kérdésére, hogy városunkban milyen szem­pontok alapján kapnak egyesek szanálás esetén a belvárosban, mások a kül­városi részen lakást, a vá­lasz: a lakások különböző helyeken épülnek fel és mindenkor csak a lehetősé­gekhez mérten áll módjá­ban a hatóságnak az elhe­lyezéseket lebonyolítani. D. J.-né, Jászapáti olva­sónk kérdése: milyen kom­fort fokozatnak számít a lakásom, melynek közműve- sítettsége hiányos? Külön WC-vel felszerelt fürdőhe­lyiségünk van, de a víz a lakásba nincs bevezetve. Válasz: Olvasónk a lakó­szobáról és a főzőhelyiség­ről nem tett említést. Fel­tételezzük, hogy ezek adot­tak. Amennyiben így van, kérdésére az 1/1971. (II. 8.) ÉVM. sz. rendelet' 2. parag­rafus (3) bekezdésében fog­laltak adnak választ, mely szerint lakása félkomfortos. A hivatkozott jogszabály értelmében félkomfortos az a lakás, amely 12 négyzet- métert meghaladó alapterü­letű lakószobával, főzőhelyi­séggel, továbbá fürdőhelyi­séggel vagy WC-vel, közmű- vesítettsóggel (legalább vil­lany és vízellátás) és egyedi fűtési móddal rendelkezik. Gyógy­szerészek, mint művészek . A pesti tudományegyetem elődje, a nagyszombati egye­tem kereken kétszáz évvel ezelőtt, 1771-ben adott elő­ször gyógyszerészi diplomát. Addig Magyarországon egye­temen gyógyszerész-képzés nem volt, csak külföldi egyetemen szerezhettek dip­lomát a gyógyszerészek. Az első két gyógyszerész, aki a nagyszombati egyetemen gyógyszerész diplomát ka­pott, Novák József és Plenck Jakab volt. Kezdetben egy éves volt az egyetemen a gyógyszerész képzés, majd 1852-től 1940- ig két év volt, azóta pedig négy esztendő a tanulmányi idő — mint Halmai János gyógyszerész-történésznek az Orvostörténeti Közlemények ez évi, legutóbbi kötetében olvashatjuk. A pesti tudo­mányegyetemen számos olyan gyógyszerészt képeztek ki, akik a tudomány, sőt a művészetek terén világhír­nevet szereztek, többen aka­démikusok és egyetemi taná­rok lettek. Hosszú lenne fel­sorolni azoknak a nevét, akik egyetemi tanulmányaik befe­jezése után szakmájukban európai hírnévre tettek szert — mint például dr. Wink­ler’Lajos, dr. Matolcsy Mik­lós, dr. Weszelszky Gyula, Kazay Endre, dr. Auguszta Béla, dr. Schulek Elemér, Kábái János, stb. — és külö­nösen nagy érdemeket sze­reztek abban, hogy a ma­gyar gyógyszerészipar ma világhírű. Az érdekes jubi­leum alkalmából. most in­kább csak néhány olyan ne­vet említünk meg, a pesti tudományegyetemen vég­zett gyógyszerészek közül, akik más pályán, mint mű-' vészek, írók váltak híressé. Ma már keveseh tudják, hogy Rippl Rónai József (1861—1927), akinek éppen ez idő szerint van nagy emlék- kiállítása szülővárosában, Kaposvárott, a kiváló imp­resszionista festőművész ere­detileg gyógyszerész pályára készült és a pesti tudomány- egyetemen végzett a gyógy­szerészek között. Az már sokkal inkább köztudott, hogy Csontváry Kosztka Ti­vadar (1853—1919) világhírű festőművészünk ugyancsak gyógyszerész volt. Pesti egyetemi évei alatt beható­an foglalkozott vegytannal, ásvány- és földtannal. 1875- ben szerezte meg gyógysze­részi oklevelét. A szegedi árvízkatasztrófa idejében a mentési munkák során meg­betegedett, ezért a Magas Tátrában keresett gyógyu­lást, gyógyszerész lett Iglón. A „kinyilatkoztatásra” hall­gatva — „Te leszel a világ legnagyobb napút (plein aire) festője, nagyobb Raf- faelnél”. Iglón pályát vál­toztatott, és megkezdte fel­készülését a festői pályára, amely életében csak gúnyt és nyomort, halála után pe­dig megdicsőülést szerzett neki. Az írók közül Tömör­kény István (1866—1932) szerzett a pesti tudomány- egyetemen gyógyszerész-ok­levelet, mielőtt, mint főleg a szeged-környéki parasztok életével foglalkozó realista író, országosan ismert lett. Ugyancsak gyógyszerész volt Donászy Ferenc (1863— 1932) ifjúsági írónk is. Parókagyűjtő Britt Ekland a leggazda­gabb parókagyűjteménnyel rendelkező színésznő. Több mint 100 parókája van, ta­lálhatunk közte szőke, bar­na, vörös, hosszú, rövid, si­ma, hullámos, borzas és csi­gákba rakott parókát is. Amikor Kolumbus Kris­tóf 1492-ben Kubában elő­ször pillantotta meg az em­bermagasságú, szélesíevelű növényt, aligha gondolt ar­ra, hogy a kukorica bevo­nul a mezőgazdaságba, s ott példátlan karriert fut be. Mint érdekes ritkaságot hoz­ta magával nagy útjáról, s eleinte valóban csak a bo­tanikuskertek érdeklődtek iránta. Bár Kolumbus állí­totta, hogy a kukorica jó ízű, ezt nemigen hitték el neki, hiszen embereivel együtt a hazafelé vezető úton éhséggel küszködött, s az éhség köztudottan a leg­jobb szakács. Az amerikai őslakosságnak azonban ked­venc tápláléka volt, s min­denütt, ahol a gyarmatosítók amerikai földre léptek, ott találták a kukoricát; a spa­nyolok Mexikóban, a fran­ciák Kanadában, az angolok Virgíniában. És ez sokáig így is maradt, az amerikaiak hosszú ideig nem váltak meg kedvelt kukorica ke­nyerüktől. George Washing­ton amerikai elnökről tud­juk, hogy csak európai ven­dégek látogatásakor evett búzakenyeret. Persze a kukorica karrier­je csak közvetve indult el az asztaltól; mint a legérté­kesebb takarmány-növény hódította meg Európát, aho­vá 1520 táján került. Elő­ször Andalúziában termesz­Az ég és a Canal Grande csak a levelezőlapokon azúrkék. A víz poshadtan, állot­tán, szennyes-zölden höm­pölyög a város 378 hídja alatt. A város kőüstjeiben forr a doh, korhadás és ten- gerszagú hőség. Kéngőzös füstfelhők gomolyognak Mestre és Porto Marghera gyáraiból, időnként olyan mérgezően és maróan, hogy az embernek eláll a lélegze­te és kiabálni szeretne félel­mében, dühében és kétség- beesésében. Kúszik a nedvesség Lassú, rettenetes halál fenyegeti Velencét. Ahol valamikor csak apály volt és dagály, ma a hajók és motorcsónakok szüntelenül komisz tengerjárást idéznek elő, dobolnak a templomok, kunyhók és paloták falán, amelyek az évek foga alatt repedezetté, forradásossá tették, majd Spanyolország­ból Franciaországon és Olaszországon át Délkelet- Európába is eljutott. 1574- ben az Eufrátesz völgyében is kukoricát kezdtek ter­meszteni, s ezzel az új nö­vény befejezte világkörüli útját. Az évszázadok során a kukoricatermesztés Euró­pa kedvező éghajlatú vidé­keire összpontosult, így Ma­gyarországon, Romániában és Jugoszláviában valóságos kukorica-szigetek alakultak ki. De rendkívüli alkalmaz­kodó képessége folytán a hűvösebb zónákba is elju­tott: Tirol déli lejtőin 1300 méter magasan is megterem, sőt eredeti hazájában, Me­xikóban 3500 méter magas­ságban is megtaláljuk. A kukorica további gyors elterjedésének feltételeit a modern hibridfajták megho­nosításával teremtették meg. A mezőgazda számára ma már magától értetődő, hogy a hibridfajták hosszú listá­járól választja ki a számá­ra legcélszerűbbnek tűnőt. A kukorica vetésterülete millió hektárokban mérhető, s a kiváló takarmánynövény hazánkban is a mezőgazda­ság slágere lett. Magyaror­szágon ez évben 1325 000 hektáron terem kukorica, nagyobb területen, mint bú­za. váltak szivacsosan, nyirkosán kúszik fel a nedvesség a fa­lakon, feltartóztathatatlanul süllyednek a semmibe a kö­vek, amelyeket évszázadok hordtak össze és tornyoztak fel pompának és dicsőségnek. Centiméterről centiméterre, állandóan és lassan süllyed­nek, mert az iparbárók óriási hajóik számára új és mély csatornákat ástak és mert 6000 szivattyú a napnak mind a 24 órájában föld­gázt és vizet szív ki a lagú­nák mélyéből. A csatornák kloakává vál­tak, a gondolák fekete ko­porsókká, amelyekben a ro­mantikát viszik temetni. San Marco templomának főoltá­ráig hatol be a víz, ha a vihar a tengert a városba korbácsolja és a viharos ár ezekben az években gyak­rabban következett be, mint ahogy azt valamikor a város régi krónikáiban feljegyez-' ték. Haláltánc Velencében? a háború vége 6ta 40 000 ve­Több mint százezer postaga­lamb folytat az idei főszezon­ban edzéseket. A sportoló ga­lambok a nyári hazai és kül­földi versenyekre készülnek. — Sport vagy hobby a posta­galamb tenyésztése? — Erre vá­laszolt Kállai Ferenc, a Magyar Postagalambsport Szövetség fő­titkára, aki negyven éve maga is szenvedélyes tenyésztő. — Az első világháború idején a legmegbízhatóbb hírszerzők között tartották számon ezeket a különös tájékozódási képes­ségű galambokat. Ma már te­nyésztésük csupán hobby. A postagalamblok igazi hazája Bel­gium. Ebben a kis országban legalább 40* ezer tenyésztőt tar­tanak számion. A hazai szövetség 4600 tagot számlál. Ebből nyolcszázan bu­dapesti tenyésztők. A kertes há­takban lakók 200 galambot is tartanak, de sokan nevelnek a nagy bérházak padlásain 30—40 madarat. A háromhónapos „fia­talt” először 5 kilométerre, — majd egyre messzebbre viszi gazdája. A szakemberek máig sem tudták megfejteni titkukat. A kísérletek szerint a postagalam­bokat csak radarsugárzás alkal­mazásával lehet eltéríteni út- juktól. — Hol lesz a következő ver­seny? — Három galambszállítő autó­ban — 7000 galambbal utazunk Lengyelországba. — A csapat, a légvonalban 640 kilométerre lé­vő Gorzow városból startol ha­zafelé. Gyakran húz el nagy galambsereg a hazai lóverseny- tér fölött is. Innen, a külföldi szövetségek válogatott galamb­jai indulnak haza. lencei hagyta el a száraz­föld és a tenger között fek­vő senkiföldjét, elmenekül­tek a nyomorúságos lakások­ból, amelyeknek vízcsapjai­ból néha csak iszapos, bűzös sűrű lé folyik. A paloták düledeznek, a műkincsek megpenészednek, elrothad­nak. Hiába könyörögnek segít­ségért különböző bizottsá­gok, küzd kétségbeesetten az UNESCO, hogy megmentse Velencét a pusztulástól, megőrizze az utókor számá­ra a napnyugatnak ezt a drágakövét. Milliárdokra lenne szükség ahhoz, hogy csak a legértékesebbeket megmentsék és a sokszoro­sára ahhoz, hogy az egész megmeneküljön. Bekövetke­zik a halálos ítélet, a rek­viem, ha nem történik va­lamilyen. csoda.’ És olyan csodák, amelyek a romanti­ka kék virágáért pénzt ad­nak, ritkán fordulnak elő jó­zan világunkban. A tisztább levegőért A zagyvarónai ötvözetgyárban KGST kooperációban le­vegőtisztító berendezést építenek. Az elektromos porle­választó berendezést, amely teljesen megszünteti a le­vegő szennyeződését — Csehszlovákiából vásároltuk (MTI foto: Kulcsár József felvétele —KS) KISÚJSZÁLLÁSI GYÁREGYSÉGÜNKHÖZ adm. vezetői beosztásba mérlegképes könyvelőt azonnal felveszünk. Jelentkezéseket: Vasipari Vállalat személyzeti csoportjához kérjük Szolnok, Hunyadi u. 4. Haláltánc árban és pusztító kéngősben. f:*3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents