Szolnok Megyei Néplap, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-21 / 170. szám

Í97i. }iílíu§ 51; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP r ' < , 7 LVASÖINK Fekete förtelem Olyan örömmel hallom, olvasom, sokszor tapaszta­lom, hogy a munkaverseny, a brigádmozgalom igen eredményes az autóközleke­dési vállalatnál. Hogy a bri­gádok kiválóan dolgoznak, szorgos embereik tanulnak. Hogy segítenek egymáson, bajbajutott embereken. Hogy Szolnokért, a megye utazó (s ki nem az manapság?) embereiért vannak. Olyan bosszúság, fekete förtelem ért szombaton, hogy minden jót elfelejtet­tem a Volánról. Pedig kis dolog, tán szót sem érdemel. Mégis. Durvaságnak tartom. A Mártírok útja és a József Attila út sarkán, pontosan a Kunsági étterem és a Marcipán cukrászda előtt délután három órakor las­sított egy dömper. Lassított? Helyben járt. Közben kiengedte felhőnyi (jókora viharfelhőnyi) fá­radt gőzét. Fekete füst bo­rult a tájra. Belopakodha­tott az étterem asztalaira, megcsapta a fagylaltozó gye­rekek orrát. Mikor már nem látszott a feketeségtől semmi, a dömper méltóságteljesen be­vonult a szemközti Volán- telepre. Vezetője nézte, miért lesem meg a rend­számát. Igaz is, miért? Hogy üzenjek a Volánnak. Nevel­ni tovább nem árt. A TC 96—05 vezetőjének biztosan nem. M. S.-né Szolnok A modort nem tanítják a 7-es Volánnál? Az utazóközönséget is megbotránkoztató eset szenvedő alanya voltam július 16-án, az Érdért Vállalattól 15 óra 10 perckor induló, GA 55—14 rendszámú csuklós autóbuszon. A kőolajnál már csaknem zsúfolásig megtelt a busz, és mi­után 30 fok feletti kánikula volt, mindannyian szerettünk volna egy kis levegőt kapni. A busz hátsó részében ugyanis minden ablak zárva volt, sőt szöggel biztosították, nehogy valamelyik utasnak eszébe jusson megelőzni az ájulást. Ráadásul a sorompónál várakozásra kényszerült a busz. Ekkor bátorkodtam a középkorú kalauznőt megkérdezni: nem lehetne legalább néhány percre, amíg áll a kocsi, ki­nyitni az ajtót? „Ha nem tetszik, szálljon le, menjen gya­log!” — volt a vátasz, s a szóáradat így folytatódott; Ki­csoda maga, nem szégyelli magát, nem félek én magától, ha nem tetszik, tegyen róla! Szóhoz sem tudtam jutni a meg­lepetéstől. Végül utitársaim közbelépése vetett véget a ka­lauznő kihívó, goromba viselkedésének. Ügy látszik, a 7-es számú Volánnál nem tanítják az il­lemet, a jó modort. Egyes kalauznők — visszaélve kény­szerű helyzetünkkel — kiskirályokként viselkednek. Remé­lem, esetemből levonják a tanulságot az illetékesek és in­tézkednek a modortalanság megszüntetése érdekében. . , E. S.-né > Szolnok Ruha - gomb nélkül A minap betértem a Cent­rum Áruházba, készruhát akartam vásárolni. Ki is választottam egy jó fazont, amiből kettőt felpróbáltam. Az égjük kicsi volt, de a másik pontosan megfelelt volna. Meglepetten vettem azonban észre, hogy a ruhá­ról valahogy eltűntek a gombok. Szóltam az eladó­nak, aki még nagyobb meg­lepetésemre azt tanácsolta, hogy vegyek rá én gombo­kat, mert a próbálás során tépték le róla a vásárlók. Mondanom sem kell, na­gyon mérges lettem, mert nem hiszem, hogy valaki azért próbál meg egy ruhát, hogy ellopjon róla négy, rá­adásul a ruha anyagával azonos színű, behúzott gom­bot. Természetesen a ruhát nem vettem meg. Ha ez így lesz továbbra is, nyugodtan ki lehet tennj a „készruhák” tábla helyett a „félkész ru­hák” feliratút. T.-né Szolnok Nincs a telepen tűzifa, a boltokban mákdaráló Községünk egyetlen telepén már negyedik hónapja nincs tűzifa. A telepvezető hiába sürgeti, nem kap. Sokan szeret­nénk pedig már megvásárolni, hogy őszig, télig még kiszá­radjon. Más panaszunk is van. Három élelmiszerboltunk van, de egyikben sincs mákdaráló. Egy ilyen kis faluban nagyon kellene pedig. Ügy hisszük, az ÁFÉSZ ennyi kedvezményt adhatna tagjainak, a falu lakóinak. J. S. Alattyán És ismét: a táp Kengyelen nagyon sok jó­szágtartó ember van. A baj csak az, hogy a takarmányt beszerezni igen körülmé­nyes. Csupán egy helyen le­het tápot kapni, de ott sincs elegendő. Azért-e, mert kicsi a hely, vagy mert kevés a táp? — nem tudjuk. Azt szeretnénk, ha az ÁFÉSZ nyitna még egy ta­karmányárusító helyet így jobban megoszlana a nép, és remélhetőleg nem kellene már éjfélkor kimenni, sorba állni, esetleg hiába. Mező Imre Kengyel Levél Záhonyba A Tiszamenti Vegyiművek területén a MÁV vasútikocsi­parkjának kb. egy százaléka fordul meg évente. Az átrakó állomás dolgozóitól is, mint mindenhol, bizonyára megkö­vetelik a munkahelyi rendet, a tisztaságot. Ezt keserű ta­pasztalataink szerint a záhonyiak úgy oldják meg már évek óta, hogy az üres kocsikba rakják be a szögesdeszkát, a kö- tözödrótot, törött üvegekei, stb., majd így engedik rá a nyers­foszfátot, piritet. Alapanyagaink nagy részét záhonyi átrakással kapjuk. A vállalatunkhoz beérkező kocsikat dolgozóink géplapáttal ürítik ki. Gyanútlanul lépkednek, maguk előtt tartva a la­pátot, mígnem drótba akadnak, szögbe lépnek, mely felsérti lábukat és megvan a baleset! Nyomában fájdalom, munka­kiesés.! Sok esetben a berendezésben (szállítószalag) is kár keletkezik. Számtalan átirat ment már Záhonyba, s mégsem történik semmi! Dolgozóink érdekében most e levélben kérem meg a záhonyiakat, ne csinálják ezt tovább. Gondoljanak arra, hogy az általuk megrakott kocsikról is ugyanolyan emberek, mun­kások rakják ki az anyagot, mint ők. Nagyon sok balesetet okoznak a vagonok ajtajai is, nj.e- lyeknek legalább 30 százaléka nem nyitható és nem zárható feszítővas nélkül. A MÁV kocsivizsgáló lakatosai gondosan jegyzőkönyvezik az üzem területén megrongált kocsika.t és a vállalat fizet... Csak olyan nincs, aki a bírságolás után meg is javítaná a hibás zárat. Jó lenne, ha a MÁV a bel­földi kocsikiállításoknál is igényes lenne... Ezek a jelenségek nemcsak a TVM-nél jelentkeznek. Tehát mindenképpen változtatni kellene ezen, a dolgozók védelmének, testi épségének érdekében. ördög Béla Szolnok A magyarnóta-est nem sikerült Tudvalevő, hogy váro­sunk kultúrált szórakozóhe­lyeinek egyike az ízlésesen berendezett Miklósi Borozó lenne, ha nem engednének szabad teret a lezüllesztésé- hez. Mert ugyebár, egyesek azt tartják, hogy első a be­vétel... Rövid távra jó csak ez az elgondolás. Ezért is kívánkozik ide az alábbi in­tő eset az említett szórako­zóhely megmentéséhez. Jó előre beharangozott, asztalfoglalásos magyarnóta- estet hirdettek, szolid, 10 forintos belépődíjjal. És most jön az ejnye-ejnye, a lele­ményes árukapcsolás. A be­lépőket csak 4 forintos tombolajeggyel együtt ad­ták. Nem lett volna kor­rektebb, ha azt mondják: 14 forint a belépőjegy, amely egyben tombolajegy is? Az est a tervek szerint 12-én, 8 órakor kezdődött volna... Mi az az egy óra késés? Ez alatt a kiszolgá­lók — artistákat megszé­gyenítő, háromszor csavart testhelyzetben — szolgálták ki a vendégeket. Alig fér­tek a plusz-asztalok, székek között. A kultúrált szórako­zásra vágyók, kikapcsolódást keresők ezt még valahogy szívlelték volna, csak ami ezután következett, amiatt távoztak el sokan idő előtt. Az énekesek tudásuk leg­javát nyújtották volna... A vendégek zsivalyát azonban nem tudták „túlénekej.ni”. így csak néha jutott eQ. egy- egy dalfoszlány a csendben ülőkhöz. Egyik-másik asztal­nál ugyanis nem voltak fi­gyelemmel a magyarnóta- estre. Szórakoztak — a ma­guk módján, senkire sem figyelve. Egy-két embert már kár volt kiszolgálni... így fordult elő, hogy pohár­törés zaja is „kísérte” az énekeseket; egy-két, asztal­lal együtt leboruló részeg vendég, viták — egy-agy pofonnal megerősítve — „tarkították” a műsort Hasonló eset már előfor­dult Törökszentmiklóson! Ezek az énekesek bizony egyhamar nem szívesen jön­nek ide ismét. S ha ők a tényeknek megfelelően tá­jékoztatják a többi előadó- művészt várhatunk, amíg valaki ajtót nyit majd ránk. Ügy vélem, túlszervezték a magyarnóta-estet, s a leg­főbb szempont a bevétel volt. Ónodi János Törökszentmiklős A közlekedés rendjének nemcsak írott, hanem írat­lan szabályai is vannak. Tu­lajdonképpen a KRESZ minden paragrafusát ki le­het egészíteni le nem írt, pontokba nem szedett aján­lásokkal. Ezek többéves ta­pasztalatok és a helyi viszo­nyok alapján teremtődnek meg. Az íratlan szabályok alapvető csoportjába tartozik a közlekedés etikája, kultú­rája. Megtanulása, betartá­sa sok baleset megelőzését jelentheti. A statisztika bi­zonyítja, hogy a legtöbb bal­esetet még a viszonylag széles utakon is a szabályta­lan előzés okozza. A szabály­talanul, s ráadásul kulturá- laltanul közlekedő — a többi autót és autóst figyelmébe nem vevő — gépkocsivezető okozza. Néhány példa: egy mögöttünk nagy sebességgel közeledő gépkocsi kürt vagy fényjelzéssel tudatja előzési szándékát, de az elől haladó nem húzódik le jobbra, sér­tőnek érzi, hogy megelőzik, s nyugodtan ballag az út közepén. Az előző gépkocsi- vezető pedig ilyenkor kezd kockázatos előzésbe, áts d- ródva az út baloldalba. A külföldet járó kamionok ve­zetői a nagy menetsebesség ellenére is udvariasan ve­zetnek. Ha észreveszik, hogy mögöttük előzni szándékozó gépkocsi halad, szabad út esetén kézzel intenek, vagy jobbra indexelnek. Ilyenkor nyugodtan lehet előzni még akkor is, ha nem látjuk be előttünk teljesen az utat. Persze ezt az udvariasságot illik megköszönni is, az elő­zés befejezésekor rövid ket­tős kürt jelzéssel. Sajnos au­tósaink többsége ’ egyszerűen tudomásul veszi a biztosí­tott előnyt, de megköszönni már elfelejti, s hasonló eset­ben eszébe sem jut, hogy másokat maga elé engedjen kar vagy indexjelzéssel. Külföldön már nagyon sok egyezményes jele honosodott meg az udvarias közlekedés­nek. Még egy példa: a szem­bejövő gépkocsi vezetője az ablakon kinyúlva karjának, nyitott tenyerének függőle­ges mozgatásával jelzi, hogy valami akadályt, balesetet, rossz útszakaszt hagyott el, tehát óvatosan vezessünk. Ezeket az udvariassági szabályokat érdemes megis­merni és betartani. Sok bal­esetet előzhetünk meg. • • • A MERKUR jelentése a gépkocsisorszámok állásáról: Trabant Limousine 35 965 Trabant Kombi 3 960 Wartbur« Limousine 16 403 Wartburg de Luxe 12 187 Moszkvics 25 454 Skoda 100 22 735 Wartburg Turist 1 439 Polski Fiat 1300 7 236 Polski Fiat 1500 2 264 Zasztava 2106 Renault 4-es 1 273 Volkswagen 3 575 Fiat 850 Limousine 8 783 Fiat 850 Sport 596 Zapomzsec 2 284 Fiat 500-as 2 480 Volga 797 Zsiguli Budapest 1 489 Debrecen 836 Á dolgozók lakásépítésének vállalati támogatásárál A dolgozók lakásépítésé­nek a munkáltató szerv ré­széről történő fokozott tá­mogatása érdekében a pénz­ügyminiszter, az építésügyi és városfejlesztési miniszter, és a munkaügyi miniszter a 26/1971. (VI. 24.) PM—ÉVM —MŰM számú együttes ren­deletével meghatározta e támogatás feltételeit s rend­jét. A rendelet hatálya nem­csak az állami vállalatokra, hanem az egyéb állami gaz­dálkodó szervekre s a me­zőgazdasági termelőszövet­kezetek kivételével a szövet­kezetekre is kiterjed. A lakásépítés támogatása a lakásépítési alapból, to­vábbá közvetlenül a részese­dési alapból, illetve a jutal­mazási keretből történhet. A munkáltató a lakásépí­tési alapjából kölcsön nyúj­tásával támogathatja dolgo­zóinak telepszerű és egyedi többszintes lakóház, véila- mint a családiház építéséit is, ideértve az OTP beruWázá- sában értékesítés céljára épített lakás megvásárlását is. Arra is lehetősége van a vállalatoknak, hogy (dolgo­zóinak elhelyezése coljából vállalati bér- és szolgálati, illetőleg a szerv tulajdoná­ba kerülő lakásokat építse­nek. A munkáltató a dolgo­zó lakásépítéséhez megfelelő térítés ellenében egyéb se­gítséget is nyújtlmtj. Ennek keretében közremffSj.odhet a lakásépítés lebonyolításánál, fuvareszközök, munkaeszkö­zök kölcsönzésével, hasz­nált, bontott anyagok eladá­sával segítheti a, lakásépí­tést. Ha a munká/ltató szerv feladatának végrehajtását nem gátolja, támogatásként a saját építő és /tervező ka­pacitását is a d/olgozó ren­delkezésére bocsáthatja. Jutalmazási keretből is Lehetőséget ad az új sza­bályozás arra is, hogy a munkáltató a részesedési alapjából, illetve jutalma­zási keretéből dolgozójának — az őt terhelő fizetési kö­telezettség teljesítéséhez — vissza nem térítendő támo­gatást, engedményt vagy ka­matmentes kölcsönt adjon. Ennek keretében a dolgozót terhelő előtörlesztéshez visz- Bza nem térítendő módon hozzájárulhat, illetve annak egy részét kölcsön formájá­ban megelőlegezheti. Válla­lati bérlakás építése esetén a szociálpolitikai kedvez­ménnyel csökkentett lakás- építési hozzájáruláshoz is engedmény adható. Arra is lehetőség van, hogy a lakás- építési alapból nyújtott köl­csön meghatározott részét a vállalat dolgozójának elen­gedje. A támogatás vállalati szin­tű rendjét kollektív szerző­dést kötő szerveknél a kol­lektív szerződésben, az egyéb munkáltatóknál külön sza­bályzatban határozzák meg. A szabályzatot a szakszerve­zeti bizottság és a KISZ szervezetek, valamint a' munkáltató szerv vezetője közösen készítik eL A kol­lektív szerződésben, illetve az egyéb szabályzatban az érdekelt dolgozók lakáskö­rülményeinek, lakásigényük mértékének, továbbá jöve­delmük, vagyoni és szociá­lis helyzetének figyelembe­vételével kell meghatározni a támogatásra felhasználható összegeket, a munkáltató szerv adottságainak legjob­ban megfelelő lakásépítési és támogatási formákat, a támogatás módját, mértékét és feltételeit, ideértve a munkáltató szerv olyan ki­kötéseit is, hogy a támoga­tás fejében a dolgozónak meghatározott ideig a mun­káltató szervnél kell dolgoz­nia. A támogatásban részesülő dolgozókat a szakszervezeti bizottsággal, szövetkezetek-» nél a közgyűlés által meg­határozott szervvel, és a KISZ szervezettel közösen a munkáltató szerv vezetője jelöli ki. A kijelölésnél a dolgozó munkáját, lakáskö­rülményét, lakásigényeinek mértékét, továbbá jövedelmi, vagyoni és szociális helyze­tét kell figyelembe venni. Támogatásra csak azt a dol­gozót szabad kijelölni, aki az előírt anyagi feltételeket teljesíteni is tudja. Előnyben kell részesíteni a kijelölés­nél a termelésben közvetle­nül résztvevőket, a fiatal há­zaspárokat, valamint a saját háztartásában több személy eltartásáról gondoskodó ala­csony jövedelmű dolgozókat. Alapvető as egy helyben dolgosás Az említett juttatások el­sősorban a munkáltató szerv­nél eltöltött, vagy eltöltendő huzamosabb munkaviszony, illetve tagsági viszony kikö­tése alapján adhatók. A munkáltató szerv az általa nyújtott kölcsön ki nem egyenlített összegét a dolgo­zótól megvonhatja, ha a dolgozó a megállapodás alapján reá háruló kötele­zettségét nem teljesíti. Nincs helye a visszaköve­telésnek abban az esetben, ha a dolgozó a reá háruló kötelezettséget neki fel nem róható nyomós okból, pél­dául súlyos betegség, vagy üzemi baleset következtében nem teljesítette. A megállapodásból eredő jogok és kötelezettségek kö­rében, valamint a visszavo­nással kapcsolatban felme­rült vitás ügyekben a mun­kaügyi, illetve a tagsági vi­tákra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. Dr. Cs. I.

Next

/
Thumbnails
Contents