Szolnok Megyei Néplap, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-21 / 170. szám

XXII. évi. 170. sz. 1971. július 21., szerda. Ara: 80 fillér I VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A 1 r i < • • •• r háztáji uzemag A termelőszövetkezetek többségében milliókra rúgnak azok az értékek, amelyek a háztáji gazdaságokban teremnek meg, és országosan évente sok milliárd fo­rint értékű termelvény kerül a háztájiból a piacokra. Még- inkább becsülendő a háztáji tevékenység, ha hozzászámol­juk azokat a tételeket is, amelyeket a falusi családok saját maguk fogyasztanak. Hiszen sokan élnek úgy, hogy jobbára nem vásárolnak élelmiszerüzletben, teljesen önellátóak csir­kével, kacsával, libával, pulykával, tojással és azt a gyümöl­csöt, zöldfőzeléket fogyasztják, amely saját kertjükben meg­terem. A hatvanas évek közepén készült egy megközelítően pontos statisztika! felmérés arról, hogy az állattartásra al­kalmas falusi és tanyai portáknak hányadrészén és milyen mértékben nevelnek jószágot. Akkor a kép eléggé lehangoló volt. Az ilyen portáknak kereken fele üresen, kihasználat­lanul állt. Helyésen ösztönző gazdasági, szövetkezetpolitikai intézkedések kellettek hozzá, hogy a helyzet kedvezően vál­tozzék. Az intézkedések megtörténtek és ahol helyesen élnek a lehetőségekkel ott a közössel együtt fellendülőben van a háztáji is. De nemcsak a házkörüli épületek helyes kihasználása Indokolja a háztáji szükségességét, hanem a szövetkezeti családokban élő munkaképes családtagok ésszerű, jövedelmet hozó állandó foglalkoztatása is. Nem kell' különösebben bi­zonygatni, hogy a mezőgazdaságban nagyüzemi körülmények között sem lehet egyenletesen foglalkoztatni a rendelke­zésre álló munkaerőt. Nos, a háztáji e tekintetben is jó ki­egészítője a közösnek. Vannak akik a háztáji gazdálkodás „túlzott felfutásától” féltik a szövetkezeti közös gazdálkodás fejlődését. Vajon igazuk van-e? Abban az esetben, ha külön egységnek te­kintik a közöst és a háztájit, a kettőt szembeállítva egy­mással — feltétlenül helytelen úton járnak. A baj nem a háztáji gazdálkodás elveiben és gyakorlatában, hanem sok­kal inkább a szövetkezeti vezetők ilyenféle szemléletében és vezetési módszereiben található. 4 legerősebb és legmegbízhatóbban fejlődő szövetke­zeti gazdaságok példája is igazolja, hogy kellő har­móniát és szoros összekapcsolódást lehet és szükséges teremteni a közös és háztáji gazdálkodás között. És ennek a törvényes kereteken belül nagyon sokféle módja van. Ez a kapcsolat pedig mindenképpen közgyűlési téma és egy- egy szövetkezet „saját testére szabva” — ezt alapszabályá­ban kell, hogy rendezze. Számos eset bizonyítja, hogy ahol a háztáji ügyeket csak vezetőségi ülésen, vagy valamilyen más szűkebb körű megbeszélésen akarták rendezni, ott ér­telmetlen vita és egyenetlenség támadt. A jó példákból természetesen mindig lehet valamit ta­nulni. A legtöbb szövetkezetben — nagyon helyesen — a ház­táji földterület nagyságát függővé teszik az előző évi kö­zösben végzett munkateljesítménytől. De az már elgondol­kodtató, hogy sok helyen csak három esetet ismernek: vagy nem jár háztáji, vagy jár 800 négyszögöl, vagy kimérik az egy holdat Pedig többnyire ösztönzőbb és igazságosabb az a megoldás, amikor a semmi és az 1600 négyszögöl között sok lépcsőfok található. S ok éves tapasztalat bizonyítja, hogy a háztáji állat­tartás csak ott érheti el a kívánt mértéket ahol a közösben termett takarmánnyal, alomszalmával illő térítés ellenében támogatják a szövetkezeti családokat Ha­sonlóan szükséges ilyen megoldás a háztáji gyümölcsösök növényvédelmének és palánta-ellátásának megszervezésében. Követésre méltó példa, hogy több termelőszövetkezetben a háztájiban felnevelt állatok gondozásáért fizetség nélküli munkanapot írnak jóvá, amelynek az a jelentősége, hogy beleszámít a szociális juttatásokba és a következő évi ház­táji terület nagyságába. Természetesen ezzel együtt jár, hogy megszervezzék a háztájiban felnevelt jószágok közös szö­vetkezeti értékesítését is. Nemrég az egyik országos hírű szövetkezet elnöke azt mondta, hogy náluk azóta van rend közös és háztáji ügyek­ben, amióta akcióképes háztáji bizottságuk van. Egy másik szövetkezetben — ahol egyáltalán nem mennek ilyen jól az ügyek — arról panaszkodtak, hogy a háztáji bizottság még a megválasztása óta úgyszólván alig csinált valamit. Az előbbi közös gazdaságban a héttagú bizottságban olyan em­berek vannak, akik példamutatóak mind a közösben vég­zett munkában, mind a háztáji tevékenységükben. A másik szövetkezetben viszont a bizottság megválasztásakor arra törekedtek, hogy olyan emberek viseljék e tisztséget, akik — úgymond — nem érdekeltek a háztájiban, mert így „nem lesznek részrehajlók”. Ez az utóbbi nézet semmiféle ered­ményre nem vezethet. H iszen a háztáji bizottságnak megannyi dolga, konkrét tennivalója van minden szövetkezetben, és misem természetesebb: azok az emberek tudják ezt legjob­ban elintézni, akik egyaránt érdekeltek a közösben és a háztájiban. HL Megyeszelte megnőtt a lakásépítési kedv Száztizexmégy millió hitel — Uj szociálpolitikai kedvezmény Az Országos Takarékpénz­tár Szolnok megyei Igazga­tóságán most összesítették az első félévben lakásépí­tésre fordított Kölcsönöket. A számokat vizsgáivá egy értelműén kiderül; megnőtt az építkezési kedv, a saját lakáshoz jutási igény me­gyénkben. Csupán két adat ennek bizonyítására: amíg magánlakás építésre 1970 el­ső félévében 30 millió forin­tot, addig az idén az év első hat hónapjában 84 millió fo­rintot folyósított Kölcsön­ként a megyei igazgatóság, összesen pedig, amelyben mindenféle lakásépítési köl­csön benne van: 1970. első félévében 1120 kölcsönt fo­lyósítottak 60 millió forint hitellel, az idén 1716 köl­csönt 114 millió forint hi­tellel. Társasházak magánkezdeményezésből Kétségtelenül az egyik leg­közkedveltebb laKásépítési forma a társasház építés lett megyénkben. Eyaránt léte­sülnek ilyenek OTP és ma­gánkezdeményezésből. Itt is néhány összehasonlító szám a tavalyi esztendő és az idei év első felének összesítőjé­ből: az OTP kezdeménye­zésével tavaly 372, az idén 510 épül, s míg a múlt év­ben öt lakást, az idén már 111 lakást értékesítettek. En­nél is nagyobb a felfutás a magánkezdeményezésű épít­kezéseknél, több mint 400 százalékos. Vagyis 1970 első felében 44, az idén eddig 187 építéséhez járult hozzá köl­csönnel. — Épülnek ilyenek Szolnokon, Kunszentmárton- ban. Mezőtúron, Törökszent- miklóson, Karcagon, Túrke- vén, sőt az idén új terület­ként négy társaslakás építé­séh c« kezdtek Cibakházán is. Egyébként ebből a 187-ből 68 a KISZ lakásépítés kere­tében valósul meg. Az OTP kezdeményezéséből (11 hely­ségben) a városokon, nagy­községeken kívül már olyan kis településen is építenek társaslakást, mint Jászágó. Szintén új területnek számít társasház építés szempontjá­ból Jászárokszállás. Az új lakástörvény alap­ján megváltozott a tárashá­zaknál az eddgi állami dotá­ció mértéke. Eddig függetle­nül az építtető, vagy a la­kást vásárló szociális helyze­tétől, a szobák számától, a kivitelező vállalat szektorá­tól (állami, vagy szövetke­zeti) az építési technológiá­tól függött ki, mennyi dotá­cióban részesült. Például kétszobás lakásnál hagyo­mányos építési mód mellett 35 ezer forint volt. Július 1-től — a lakástörvény ér­vénybelépésétől — a gyer­mekek és az egyéb eltartot­tak számától függ, valamint attól, hogy a lakás telepsze­rű építkezéssel, vagy egyedi jelleggel valósul meg. A te­lepszerű magánkezdeménye- zésű építkezéseknél ^gyerme­kenként 30 ezer, más eltar­tottanként 20 ezer forint szociálpolitikai kedvezményt kapnak az építtetők, de a kedvezmény összes mértéke nem haladhatja meg az épí­tési költség 45 százalékát. Egyedi jellegű építkezések­nél mind a gyermekek, mind az egyéb eltartottak számá­tól függően — egyénenként 20—20 ezer forint a kedvez­mény, de az összesen az építési költségnek 40 száza­léka lehet. Ugyanezek vo­natkoznak a/. OTP kezdemé­nyezésével épülő társashá­zakra is. Nincs dotáció, jobbak a kamatfeltételek A családi ház építésnél szintén változtak a kölcsön- folyósítási feltételek. Meg­szűnt az állami dotáció, vi­szont nőtt a 2 százalékos ka­mat mellett igénybe vehető kölcsön összege. Eddig 20 ezer forintig vehettek igény­be az építtetők 2 százalékos kamat mellett hitelt, a többi után 6 százalékot kellett fi­zetniük. Július 1-től a varo­sokban és a kiemelt telepü­léseken (e szempontból ki­emelt településnek számit megyénkben: Abádszalók, Jászapáti. Jászárokszállás, Jászladány, Kunhegyes, Kun­madaras, Kunszentmárton, Szajol, Tiszaföldvár, Tisza­füred, Üjszász) 40 ezer fo­rintig. a községekben 35 ezer forintig igényelhető kölcsön 2 százalékos kamat mellett. Vagyis az összes építési köl­csön felére, a másik fele után 6 százalékos kamatot kell fizetni az igénybevevő­nek. Tavaly első félévben 868- an kértek kölcsönt az OTP- től családi ház építésre, az idén az első félévben ezer- hárman. Az új rendelkezés életbelépése óta sem csök­kent az igény e kölcsön iránt. Csupán Szolnokon a megyei igazgatóságnál július 1 és 19 között összesen 67 családi ház építéshez adtak ilyen segítséget, tavaly ha­sonló időszakban mindössze 34-hez. Csupán érdekességként ér­demes megjegyezni; az idén gyorsabban történnek a bel­vízkárok helyreállításai is. Segítenek a vállalatok Többször írtunk már ar- » ról, hogy a megye különbö- ( ző vállalatai jelentős segít-. séget adnak dolgozóiknak. lakásépítkezéseikhez. Érde- Kes megnézni, milyen mér- 1 tékben emelkedik e támoga­tások összegé. Míg 1969-ben- 630 ezer, 1970-ben 5 millió­766 ezer forint volt, addig* az idén az év első hat hó-1 napjában már e támogatás^ összege meghaladta a 4 mii-; lió forintot. * Július 1-től megváltozott^ az e lakásépítéseknél folyó-' sítható hitel mértéke is. Jú-t nius 30-ig ugyanis az épít­kezés összes költségének 25$ százaléka lehetett. Most jú­lius 1-től a vállalati támo­gatású telepszerű társasház építkezéseknél 50 százalék lett, az egyedi társasház építkezéseknél továbbra is 25 százalék maradt. V. V. Ma: Apák és fiúk A néprajz új útja Jászberényi siker Szegeden Mennyit ér a papírgyári szakszervezet? Inkább Afrika? A szerkesztőség postájából Jogi tanácsadó A tv képernyője előtt Jfe/. ft'iH ífPflfM—Hg Elsősegély­nyújtó olimpia Kedden reggel a hu­szonegy európai ország zászlaival feldíszített mar­gitszigeti Úttörő-stadionban kezdetét vette az első eu­rópai ifjúsági vöröskeresz­tes találkozó és elsősegély- nyújtó olimpia versenysoro­zata. Pontban 10 órakor fel­sorakoztak 21 ország — köztük hazánk — diák- vöröskereszteseinek — öt— öt tagú csapatai. A Him­nusz hár.gjáira felkúszott az árbocokra a Nemzetközi Vö­röskereszt és hazánk zász­laja, mellettük pedig a béke kék lobogó '. Fellobbant az olimpiai láng s több száz fehér galamb röppent a ma­gasba. Dr. Farádi László, az egészségügyi miniszter első helyettese köszöntötte a nemes versengés részvevőit Elsőként Ausztria, Belgi­um, Bulgária, Csehszlovákia és Dánia versenyzői álltak rajthoz, összesen öt. úgy­nevezett kárhelyet, súlyos is kevésbé súlyos „balesetek” színhelyeit iárták sorra, s a „sérülteket” gyors elsőse­gélyben részesítették. A lelátókon helyet fog­lalt nagyszámú nézősereg biztatása mellett, délután az ifjú mag var vöröskresztesek öt csapata lépett pályára s vizsgázott az elsősegélynyúj­tás gyakorlati tudnivalóiból. — IliUl.k - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK — HÍRE Emlékezés Tarcsay Vilmosra Hetven évvel ezelőtt, 1901. július 22-én született Tar­csay Vilmos, aki a magyar nemzeti felkelés felszabadító bizottságának egyik vezetője volt, s 1944 decemberében, mint az ellenállási mozga­lom résztvevőjét, a Margit körúti fogházban kivégezték. Sírjánál a Kerepesi temető­ben szerdán 15 órakor ko- szorúzási ünnepséget rendez a Magyar Partizán Szövet­ség és a Hazafias Népfront budapesti bizottsága. Ba'oldalf előretörés Szudánban IJr manőver — Visszaszámlálás (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A X. OLDALON) Látogatás Bielik György, a Magyar Népköztársaság új pozsonyi főkonzulja, tisztségének el­foglalása alkalmából kedden hivatalos látogatást tett a szlovákiai politikai és köz­élet képviselőinél. A magyar vendégét Szlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bi­zottságában Jan Janik, az SZLKP KB titkára, — a Szlovák Nemzeti Tanácsban pedig Fabry István, az SZNT alelnöke fogadta. A főkon­zult ezután Augustip Micha- licka, Pozsony polgármeste­rének helyettese fogadta Jó­zef Churdynak a városi párt- bizottság titkárának jelen­létében. Nyári széntárolás Az Özdvidéki Szénbányák­nál sikeresen próbálták ki a fólia alatti nyári széntá- rolási eljárást. A borsodi barnaszenek ugyanis magas víztartalmúak, emiatt a sza­badban történő tárolásnál az időjárás hatására elporlad­nak, különböző nem kívána­tos kémiai változásokon mennek át. Az Özdvidéki Szénbányáknál a 7 méter széles és 15 méter hosszú prizmákba rakott szenet fe­hér színű, félmilliméter vas­tag fóliával légmentesen le­zárták, s mikor november­ben — a szállítások idején — a prizmákat felbontották, károsodás nélküli, jóminősé- gú szenet tudtak továbbíta­ni a vásárlóknak. A tapasztalatok alapján az idén az Özdvidéki Szén­bányák partnerei közül a békéscsabai, a nyíregyházi, a miskolci, a debreceni és az egri TÜZÉP vállalatok is áttértek a fólia alatti nyári széntárolásra. Többezer va­gon szenet tárolnak 180—300 tonnás prizmákban. Gabonasiló-építés Az évről évre visszatérő terménytárolási gondok eny­hítésére 2000 vagonos gabo­nasiló építését kezdték meg Miskolcon, az István malom udvarán. A régi, már hasz­nálaton kívüli vasbetonból készült gépműhelyt robban­tással eltávolították, s en­nek helyén láttak hozzá a földmunkához. Az óriás gabonahombár 16, egyenként csaknem 50 méter magas és 5,7 méter átmérőjű hengerből áll majd, amelyekben a gabona keze­lését központi gépteremből irányítják. A tervezők tel­jes terhelés esetén mintegy 22 centiméteres süllyedéssel számolnak, ezért az alapot 4 méter mélységben 16 cen­timéter vastag vasbetonból készítik el. Folyamatos beto­nozással mintegy 2000 köb­méter anyagot dolgoznak be az alapba! • ____

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents