Szolnok Megyei Néplap, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-16 / 166. szám
8 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Jubilált a Kenderesi Vegyes Ktsz Harminccal több nőt foglalkoztat, mint férfit Minden második szombat szabad, naponta van üzemorvosi rendelés Kimondhatatlanul nagy volt az az ellenszenv, amely- lyel a kenderesiek jórésze húsz évvel ezelőtt a megalakult kisipari szövetkezettel szemben viseltetett. Azért-e, mert Horthy birtoka, kastélya itt lévén, a nagybányai „vitéz” itt sokat lovagolván, pribékjei, s hívei még ádázabb gyűlöletet szítottak itt fel mindaz iránt, ami egy másik világra vallott, mint másutt az országban? Bizonnyal ezért is. Tény, hogy az ellenszenv nagyobb nehézséget okozott eleinte, mint a szövetkezők szegénysége, anyagiakban való szűkölködése. Sokan azt mondták, nem viszik a kollő összeget és 120 forint be- iratási díjat fizetett be a forgótőke kialakítására. Az így összeadott mintegy 50 ezer forintból a munkakezdéshez legszükségesebb anyagokat beszerezhették az egyes részlegeknek. A Kenderesi Szolgáltató Ktsz néven egyesült kisiparosok cipész, női és férfi- fodrász, női és íérfiszabó, asztalos, kerékgyártó, kovács, lakatos és szobafestő-mázoló szakmákat képviseltek és ennek megfelelő részlegeket alakítottak. Az induláshoz természetesen az is hozzátartozott, hogy a KISZÖV jóváhagyásával Kolláth Imre lett a szövetzettséget is teljesítették. A tagság ezt eleinte túlzottan magasnak, erejét meghaladónak tartotta, érthető tehát, hogy az év végére elért eredmény önbizalmat is adott az embereknek, s ugyanakkor a bizalmukat is igazolta, megerősítette az új vezetés iránt. A további esztendők eredményes munkája, gazdasági megalapozottsága, ha nem is mérföldes, de biztos, egymást követő lépésekre adott módot a fejlődés útján. Először is arra, hogy a tagoknak a szövetkezetbe hozott szerszámait és gépeit, azok ellenértékét kifizessék. Ennek a gondját 1955-ben letudták. alatti ingatlant, amely — a felújítási költséget is számítva — 345 ezer forintba került. Bizonyos, hogy a gyarapodásnak egy-egy ilyen állomása külön emlékezetes sokaknak a szövetkezetben. Az utóbbi például legalábbis a női és férfifodrászat, a villanyszerelő, a kötélgyártó és a festőrészleg dolgozóinak, akik a Rákóczi út 6-ban jutottak jobb elhelyezéshez. De ugyanott klubtermet is kialakítottak, amelyben művelődési, szórakozási, vagy más célból a ktsz valameny- nyi tagja, sőt családtagja is megfordult hosszabb-rövi- debb időközönként. Tíz eszTöbb mint egymilliós beruházással építette a szövetkezet Kenderesen a Sport Bustrót, amelynek a helybeli ÁFÉSZ a gazdája A negyvenöt alapító tag közül öten dolgoznak ma is teljes munkaidőben a szövetkezetnél: Földes János elnök. Zsindely Istvánná női fodrász, Berényi Miklós férfifodrász, Erdős Ferenc kerékgyártó és Sziklai Béla férfifodrász, jelenleg — kérésére — építőup ári segédmunkás hozba ezt vagy azt a munkát, inkább többet adnak érte a maszeknak. Idegenkedtek a falubeliek a szövetkezettől. Húsz év múltán viszont legalább olyan rokonszenv- vel viseltetnek iránta. Nemcsak azért, mert a megbízásoknak kifogástalanul eleget tesz, hanem, mert sokaknak — újabban nagyszámú nőnek — kenyérkereseti lehetőséget is nyújt. A jövő esztendőkben talán még fokozottabban, mint eddig. A munka megbecsülésén túl — mint szó lesz róla — sok minden jót biztosít még dolgozóinak. Negyvenötén alapították Május 30-án, 1951-ben tartotta az alakuló közgyűlést az a negyvenöt ember, aki elszánta magát a szövetkezésre. A helyi KlOSZ-szer- vezet akkori titkárának, Erdős Jánosnak, s még egykét vezetőségi tagnak a Szolnok megyei KISZÖV két munkatársa segített a szervezésben, a szövetkezet megalakulásának előkészítésében. S, hogy ez a munka eredményes volt, arra bizonyság az alapítók népes tábora. Negyvenöt szövetkező tag — akárhogy vesszük is — tekintélyes szám. Erőt kovácsolt már az induláshoz is azzal, hogy mindegyikük részjegy címén egyhavi keresetnek megfelekezet ügyvezetőjs, míg Erdős János és Földes József, mint igazgatósági tagok voltak felelősök a ktsz vezetéséért A közgyűlés határozatára 1953. június 1-től Erdős János lett a szövetkezet elnöke. A tagság azóta is mindig megújította iránta a bizalmát — legutóbb ez év elejém választották elnökké további négy esztendőre. Az 1953-as állapotokról el kell mondani, hogy az év derekán a szövetkezetnek 35 ezer forint vesztesége volt. Ds már előzményként 1952 második felében is az ügyvitel ziláltságát és a pénzügyek „hadilábon állását’’ tapasztalták, hiszen nem egy dolgozó száz forintonként kapta meg a munka utáni járandóságát. Leküzdötték a bajokat Az újjáválasztott vezetőség Erdős János elnökkel az élén alapvető és elsődleges feladatának tartotta a veszteség leküzdését, és a rendezett bérfizetés feltételeinek biztosítását. E törskvését a ktsz tagsága is messzemenően támogatta, s ezáltal a siker sem maradt el. Rövid idő alatt legyűrék a bajokat — erre vall hogy 1953. december 31-én a szövetkezet 19 ezer forint nyereséggel zárta az évet. Nagy fegyvertény volt ez, különösen azzal együtt, hogy a 800 ezsr forintos termelési tervköteleKctszoba-összkomfortos családi ház a kenderesi Rákóczi úton. A III. ötéves tervben 81 családi házat épített a szövetkezet Azt követően egy-két, máshonnan. vásárolt gép beszerzésére is vállalkozhatott a szövetkezet. Ám a szétszórt részlegek összébb hozatala szintén sürgető szükség volt, amint lehetett, e célra alkalmas műhelyek kialakításával. A részlegek és a szövetkezetben képviselt szakmák száma már 1952-ben gyarapodott. Akkor lépett a ktsz-be Ferenczi Ferdinánd kőműves, akihez 1954-ben csatlakozott Jakus János és Sípos Tibor is. ök voltak megalapozói annak a fontos részlegnek, amely mára a legtöbb termelési értéket hozza a szövetkezetnek, s jónéhány más szakmát is bevont tevékenységi körébe. A szövetkezet dolgozói mások elismerését és megbecsülését is kivívták azzal, hogy — elnökük szavára hallgatva — az ellenforradalom legsúlyosabb napjaiban is munkát végeztek, szembeszálltak azzal az egy-két hangadóval aki a termelés beszüntetésére próbálta rábírni őket. Tehetősek lettek Annyira általános hogy talán mondani sem kell: szinte semmi nélkül, a maguk szegényes szerszámaival,, fel- szerelési tárgyaival kezdték a közös munkát a kenderesi ktsz részlegeiben dolgozók is. Nagy szó volt tehát, amikor egy-egy gépet már vásárolhattak s munkába állítottak. Eleinte bizony még ha mondták volna biztatásul, akkor sem igen hitték volna el, hogy működésük 20. esztendejében már olyan tehetősek lesznek, hogy három azonos típusú gépet is megvehetnek majd. vadonatújan, darabonként 200 ezer forintért. Pedig valóban olyan tehetősek lettek! Ne vágjunk azonban a dolgok elébe. Ott tartottunk, hogy — még az 50-es évek derekán — sürgető szükség volt a szétszórt műhelyek, részlegek összehozására, az együttes munka feltételeinek megteremtésére. Először az asztalosműhelyt építették fel, 50 ezer forint ráfordítással. 1961-ben megvásárolták a Rákóczi út 6. szám a tendeje tehát a munka utáni társaséletnek is hajlékot tart fenn a szövetkezet. Év mint év, 1958-tól sorakoznak a krónikás előtt teljesítmények legfőbb számadatai. Mit idézzen belőlük, hogyan jellemezze a bennük kifejezett utat — nem kis gond. Jó másfél milliós termelési értéket produkált akkor a szövetkezet, amelynek dolgozói létszáma hosszú évekig nem nőtt jelentékenyen. A termelése viszont évről évre több lett, ami elsősorban a munka termelékenységének növekedéséből származott. Biztatóan alakult a nyereség is. Elsősorban ez adott módot el a legnagyobb fejlődést a szövetkezet, amely időközben — a változott termelési szerkezetnek megfelelően — Kenderesi Vegyes Ktsz-re változtatta ■ nevét. Anélkül persze, hogy feladta volna azt a szerepet, amelyet már az induláskor vállalt a lakossági szolgáltatások ellátásában. Ellenkezőleg: fokozta e szolgáltatások színvonalát, kulturáltságát és lehetőségéhez mérten korszerűsítette tárgyi feltételeiket. A jövőben is hasonló gonddal törődik velük, s bővíteni kívánja a szolgáltatások körét. Sokat vállalt és vállal a jövőben is magára azoknak a gondoknak az enyhítéséből, amelyek a női munkaerő foglalkoztatásával kapcsolatban oly sürgetővé váltak a nagyközségben. A helyi párt-, tanácsi vezetők, a ktsz, valamint a KISZÖV vezetői a múlt év tavaszán megtárgyalták a kiút lehetőségét. Döntésük alapján keresték meg Budapesten a szakmailag illetékes KI- SZÖV-öt, amelynek tanácsára az ugyancsak budapesti székhelyű Mátra Műanyagfeldolgozó Ktsz-hez fordultak. Ennek a vezetői azt ajánlották, vegyék meg a kenderesiek a tavalyi BNV-n bemutatott három NSZK gyártmányú ultrahangos műanyaghegesztő gépet — darabonként 200 ezer forintért — s azokon a Mátra Ktsz műanyag félkésztermékeit hegesztéssel késztermékké dolgozhatják fel. A járási és a megyei tanács, valamint a KISZÖV is anyagiakkal segítette a mfl- anyagüzem létesítését, amelyre hozzávetőleg egymillió forintot költöttek. A helyi tanács e célra épületet adott bérbe a szövetkezetzettje lett versenynek. kongresszusi A vívmányok és a jövő Jobb munkával és több emberséggel egyaránt kifejezésre juttatják ragaszkodásukat és megbecsülésüket azok iránt a vívmányok iránt, amelyeket már magukénak vallanak. Nevezetesen, hogy egy év óta naponta üzemorvosi rendelést, hogy ez év január 1-től minden második héten szabad szombatot biztosít részükre a szövetkezet. Ugyanígy fizetett szabadságot, fizetett ünnepet, valamennyi munkában töltött napra 2,40 forint étkezési hozzájárulást, minden szakmában — a munkakörtől függően meghatározott kihordási idővel — munkaruhát és az arra jogosultaknak védőruhát, védőfelszerelést adnak. Bizonyosak abban is a ktsz dolgozói, hogy *e vívmányokat az anyagi lehetőségek arányában továbbfejlesztik a jövőben. Említettük már, hogy a III. ötéves tervben érte el az eddigi legnagyobb fejlődést a szövetkezet. Nos, a IV. ötéves terv időszakára, az 1971—75-ös évekre még nagyobb arányú növekedéssel számol. Tavaly 9 milLlp 666 ezer forint termelési éfJ téket állítottak elő és a nyereségük egymillió 371 ezer 800 forint volt 1975-re 26 milliós termelési érték és 3,1 millió forint nyereség elérését tervezik. A számok tükrében azt is elmondhatjuk, hogy a szövetkezet állóeszközeinek bruttó értéke az elmúlt öt év alatt három és félszeresére nőtt s ehhez összesen több mint egymillió 765 ezer forint beruházást valósítottak meg. A január 1-én megkezdett IV. ötéves terv idején hatmillió forintos beruházási A kisújszállási Ady Tsz márialaki szarvasmarha-telepét a múlt év tavaszán kezdték építeni. Most volt a műszaki átadása a 3. istálló épületnek (balról). Eddug 6,3 millió forint ráfordítással, 3 épületben 396 férőhelyet hoztak létre, s a jövőben tovább építik a telepet a további gyarapodásra. A többi közt arra hogy — noha használtan és sok utánjárással — 1964-ben megve- hette a ktsz az első 2,5 tonnás tehergépkocsit, amely a fejlődő építőrészleg fokozott anyagszállításaihoz és más hasonló feladatok ellátásához már nélkülözhetetlen volt. A III. ötéves terv első esztendejében 374 ezer forintért vásárolta meg a szövetkezet a Lenin út 48. szám alatti épületet, telekkel együtt. Itt nyert elhelyezést a bádogosrészleg, a raktár, a garázs, az iroda és az irattár. (Az utóbbi külön hangsúlyt is érdemel, mert aránylag kevés ktsz-ben van rá még példa megyénkben.) A legnagyobb fejlődés évei Minden szempontból az utóbbi öt esztendőben érte nek, amely abban a szükséges szociális feltételeket is (öltöző, zuhanyozó) megteremtette, s a múlt év közepén az említett félkész termékek hegesztésével megindította a termelőmunkát. Ma százkét nődolgozót foglalkoztat ez az üzem. Az alapfeltételeket ehhez a még jobb munkával lehet megteremteni. A dolgozók igyekezetére, szorgalmára eddig sem volt panasz, jó munkafegyelem, a közös gyarapítására való törekvés a szövetkezetben. A mozgalmi szervek pártfogásával formálódik a szocialista embertípus is. Alakítója a szocialista brigád mozgalom, amelyben az idén már nyolc kollektíva 68 tagja vesz részt. Tavaly három brigád nyerte el a megtisztelő címet: kettő II„ egy pedig I1L helye: programot kívánnak teljesíteni. Ezzel teremtik meg a feltételeit annak — elsősorban a műanyagfeldolgozás növelésével — hogy a múlt év végén számlált 170 dolgozóval szemben 1975-ben már 270 embernek biztosítson a szövetkezet kereseti lehetőséget. (Jelenleg 30-cal több nőt foglalkoztat, mint férfit) A létszámot főként újabb nődolgozók alkalmazásával növelik, egyrészt a községben tapasztalt foglalkoztatási gondok enyhítése, valamint a lakosság részére végzett szolgáltatások fejlesztése, színvonalának további javítása végett. Ez utóbbinak (javítás, szolgáltatás) az értékét mintegy kétszeresére növelik öt év alatt. Nagyszabású tervek, lelkesítő célok ezek. Teljesítésüket, elérésüket a szövetkezet vezetőségének és tagságának eddigi összeforrottsága, szorgos igyekezete garantálfiaífa. »
