Szolnok Megyei Néplap, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-12 / 137. szám

1971. június 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 777 öt t>úJKrCb$&Clfo A függöny az ablakon., va­lami belső meghittséget és üde hangulatot kölcsönöz a lakásnak. Nélküle sivár, csu­pasz a legszebben berende­zett lakás is. Anyaga: ma már lehet korszerű, gyűrtelenített szin­tetikus csipke. A legismer­tebb a nylon., mint a külön­féle szélességű és mintájú modern függönyök anyaga. Akinek azonban a lakása ha­gyományos, vagy esetleg stíl­bútorral berendezett és sze­reti a nehezebb anyagokat, az inkább a hagyományos klöpli függönyt válassza, il­letve vásárolja. Könnyű és olcsó a pamutcsipke, modern a gitter, amelyek lenge és szép, fényáteresztő függö­nyök. Legolcsóbb függöny­anyag az etamin. Ez azonban csak konyhaablakokra, ajtók­ra ajánlható. Fős a berendezési adottság A divat: sokan vitatkoznak a formán. Az üzletekben, sok­szor hangzik el a kérdés: rö­vid, vagy hosszú függöny-e a divat. Kétségtelen, hogy a tágas, nagy ablakú szobák­ban a legszebb a teljes ab­lakfalat beborító, sűrűn rán­colt, áttetsző függöny. Ez azonban, csak ott célszerű, ahol az ablak alatt nincs bú­tor és fűtőtest, vagy gázkon­vektor. A fűtőtestet ugyan lehet függönnyel takarni, de nem ajánlatos, mert a csipke megsárgul, esetleg korábban tönkremegy a kisugárzott melegtől. Ahol pedig konvek­tor van, ott elsősorban tűz­rendészet! szempontból sem ajánlatos a hosszú függöny. A függöny formája tehát ne attól függjön, hogy pillanat­nyilag melyik megoldást tartják divatosnak, hanem az építészeti és berendezési adottságoktól. A felerősítése: karnisra, függönyrúdra, vagy guri-gu- rira történhet, s ezt már a függöny vásárlásakor dönt­sük el. A karnis mindkét ol­dalon legalább 20 cm-el le­gyen szélesebb, mint az ab­lak szélessége. Így kapunk ugyanis szép, az ablakkerete, két is eltakaró és esztétiku­sán redőzött függönyt. Mos­tanában divatos a lakásban minden, ami régi. Nyugodtan felrakhatjuk tehát a régi Áttetsző nylon függöny, tarka fényvédő belső függönnyel bútorkartonból készült függönytartó rudat, az eset­leg faragott, esztergályozott díszeivel, s kis szalagokkal erősítsük fel a fakarikákra a függönyt. Ennek előnye, hogy a függöny elhúzása az ablak kinyitásakor könnyed és akadálytalan. A karnisnál és a guri-gurinál viszont elő­fordul, hogy a kapocs bele­akad a guriba, vagy megszo­rul és nehezen igazítható eL A szín és forma harmóniája Guri-guri alkalmazása ese­tén a fügönytartó sínt az ablak fölé, a mennyezetre építsük be. Így a függöny egyenletes és szép redőzéssel rakható fel. Guri-guri meg­oldással és mennyezeti ket­tős sínnel megoldható a fényvédő függöny felerősíté­se is. Ez szűri is a napfényt, de emellett fontos dekoratív szerepe lehet a lakásdíszítés­ben. Anyaga lehet egyszínű Salome, vagy mintás, szinte­tikus bútorkarton, esetleg damaszt, ripszvászon. vagy esetleg nehezebb bútorszövet is. Színben és formában azonban mindig harmoniku­san illeszkedjék a szobabelső uralkodó színeihez.' A tisztítása: a nylon függö­nyök előnye, hogy könnyen moshatók, a vizet lecsurgat­va belőlük, nedvesen is fel­rakhatok. Bár kezelésük könnyű, hátrányuk, hogy bi­zonyos idő után elvesztik hó­fehér színűket. Ügymond oxidálódnak, megbámulnák, besárgulnak és az ajánlott fehérítő szerekkel, mosósze­rekkel sem nyerhető vissza eredeti fehérségük. Jó lenne, ha erre a problémára is ta­lálna megoldást a gyártó ipar. A pamutcsipke és a gitter függönyöket szintén moshat­juk otthon is, de mivel ezek keményítést, a szárításnál fe­szítést igényelnek, jobb, ha szakemberre bízzuk. Kötélre vagy drótra terítve ugyanis nem szabad szárítani, mert az oldalai megnyúlnak, for­máját veszti. Ha mégis ott­hon mossuk, s nincs megfe­lelő függönykeretünk, mely­re kifeszíthetnénk» tisztára mosott padlóra teregetett ru­hán, kifeszítve szárítsuk. Így, ha jól kifeszített formára igazítottuk vasalni sem kell, amellyel, ha nem vigyázunk szintén formáját vehetjük. A kölpli függönnyel is eljárha­tunk hasonlóképpen. Ez azonban még gondosabb ke­ményítést és mindenképpen vasalást igényel, ha azt akar­juk, hogy igazán szép legyen, ezért jobb, ha tisztítóba adjuk. Kovács Margit Majd egy éve gyártja a Ráckevei Járási Javító és Szolgáltató Ktsz közkedvelt gyógy- fapapucsát. A mikrocellás gumival borított papucs gyógyító hatása abban rejlik, hogy aktív munkára kényszeríti a láb izmait, ezáltal megakadályozza a lúdtalp és a harántsüllyedés kifejlődését. A ktsz-től az Üdén már húszezer pár papucsot rendelt a kereskedelem (MTI foto — KS) Csak férfiaknak Az illedelmes, kulturált viselkedés kérdéseivel fog­lalkozó tudomány, az illem­tan oktatása a háborút kö­vető években érthetően hát­térbe szorult. A társadalmi együttélés szabályai újraér­tékelésének kellett megelőz­ni az új helyzetben azt az időszakot, amikor megjelen­hettek a mai időknek meg­felelő illemkódexek, osztály- főnöki órákon, ifjúsági szer­vezetekben, tánciskolákban megkezdődhetett az illik? nem illik? kérdéseinek ok­tatása. ősi illemszabályok intéz­kednek az anya az asszo­nyok, a lányok iránti általá­nos figyelmességi kötelmek­ről. Minden illemtan hosz- szan sorolja, hogyan kell köszönteni őket, mindig elő­re (Varjasi Rezső tánc- és illemtanár egyetlen fordított esetről tud csupán: ha a nő útközben hátulról megelőzi az ismgrős férfiembert), hogy kell részére helyet átadni, miként kell óvni, segíteni a fel- és leszállásnál, kabátját lehámozni róla és felsegíteni, előreengedni a legtöbb be­lépésnél helyet keresni neki a „vendéglátóipari egység­ben”, s az asztalnál a leg­jobb ülést biztosítani. S még sorolhatnánk az ismert sza­bályokat. Viszonylag új azonban, hogy inkább kidol­gozatlan a dolgozó nővel va­JURIJ LEONOVs CSODAGYEREKEK Mitya Maszov eredeti csodagyerek volt Három éves korában kezdett olvasni. Négy éves korában — írni. Öt esztendős korában hozzákezdett emlékiratainak megírásához, s a ho­noráriumot természetben kapta, mert fölösleges őszinteséggel néhány kri­tikai megjegyzéssel illette apját, anyját és néhány közeli rokonát ifjú kortársai nevében is. — Ki tudja, mi mindert telik ki az efféle csodagyerekektől! — pa­naszkodott az apja. Tizennégyéves korában Mitya aranyéremmel fejezte be a középis­kolát. A vizsgabizottság egyik tagja erősen kitartott amellett, hogy Ma- szovnak olyan bizonyítványt kell ad­ni. melyben kötelezően szerepel az „agybeli érettségéről” szóló megálla­pítás is, mintha attól félt volna, hogy Mitya véletlenül nem fog meg. nősülni. — Ki tudja, mi minden telik ki az efféle csodagyerekektől! — mondta a vizsgabizottság óvatos tagja. Mitya azonban nem óhajtott meg­nősülni, hanem — mint ahogy ezt mindenki várta tőle — tanulni akart. Mitya egyetemista lett, s egyéni ini- ciativából kiindulva borotválkozni kezdett. Tizenhatéves korára ajka fölött megfelelő számú szőrszállal rendel­kezett, melyeket — mint ahogy az egy csodagyerekhez illik — minden este átszámolt fejben, mellőzve a logarlőcsöt. Ehhez az időhöz tartozik nézet­változása is, mely szemléletében végbement, s kapcsolatos volt az is­kolai copf-rángatással, de az egye­temen már nem rángatják, mert a lányok copfja a második szemeszter­re végérvényesen eltűnik. Egy alkalommal éppen vizsgára sietett, mikor az ablaknál megpillan­tott egy izguló kislányt, akinek ha­talmas szalaggal átkötött copfjai vol­tak. Ahelyett, hogy a még rendel­kezésére álló néhány percben átis­mételte volna magában a kiberne­tikai gépek működésének elveit, Mi­tya szolidan bemutatkozott. — A mi egyetemünkön tanul? —■ kérdezte kis gőggel, s a hangsúlyt akaratlanul is a „mi” szóra tette. — Nem, — mosolyodott el a kis­lány. — De maga már tanul? Azt hittem, a szomszéd iskolából való. — Még mit nem! — mondta Mitya büszkén. — Már harmadéves vagyok. Sőt, most van egy bonyolult vizs­gám! — Nekem is! — vett a kislány egy mély Idegzetet —í Egyáltalán mit csinál itt? — csodálkozott Mitya. — Reszketek a félelemtől — val­lotta be becsületesen a copfos. — Hát maga? — Na, ez aztán szép! — mondta Mitya lenézően. — Én egy cseppet se félek, bár teljességgel még nem sikerült abszolválnom a kibernetikái gépek működési elvét. De az olyan egyszerű, hogy meggyőződésem, en­gem (Mitya megint akaratlanul is az „engem” szót hangsúlyozta) nem is fognak erről faggatni! Tíz perc múlva, mikor még egyál­talán el sem tudott igazodni — nem, nem^» kibernetikában! — a várat­lanul* felbukkant copfos iránt érzett szimpátiájában, Mitya átlépte az előadó küszöbét. Az első, amit észrevett a vizsgáz­tató asztala mögött, két hatalmas szalaggal átkötött copf volt. — Gyerevjanszkij professzor egy kis időre eltávozott, s megkért, hogy nélküle vezessem a vizsgát, — ma­gyarázta bátortalanul a kislány. — Csak nemrég végeztem az aspiran- túrát... Na nem, önnek nem kell té­telt húznia! Beszéljen nekem a ki­bernetikai rendszerek működési el­véről. Az alaposan megizzadt Mitya Ma- szov életében először hagyta el kö­zepessel a vizsgatermet, s egy isme­retlennek azonnal így panaszkodott: — Ki tudja, mi minden telik ki az efféle csodagyerekektől! Molnár Sándor fordítása ló bánásmód. E tekintetben egyetérthetünk az alábbiak­kal: „A dolgozó nőkben a munkahelyen is elsősorban munkatársat lássanak a fér­fiak. A társasági életben ve­lük szemben általánosan ér­vényesülő előzékenységet azonban ne tévesszük szem elől ott sem, ahol együtt dolgozunk velük. Köszönés­nél, megszólításnál, felada­tok kiosztásánál még a ma­gasabb állásban dolgozók se feledkezzenek meg erről. Ko­rántsem jelentheti ez, hogy a nők félvállról vegyék a munkát, vagy minden kí­vánságukat teljesíteni kell. Az a nagyobb hiba, ha a női munkaerők visszaélnek hely­zetükkel és kivonják ma­gukat a felelősség és a ko­moly munka alól”. A kérdéskomplexumhoz tartozik még, mint nem kel­lően tisztázott kérdés, a kézcsók problémaköre is. Nálunk körülbelül két évszázaddal ezelőtt terjedt el a kézcsók. Egy időben a polgárságnál általános volt, majd azután visszaszorult, sőt egy ideig szinte meg is szűnt, kivéve az édesanyát megillető kézcsókot. Most újra kezd teret hódítani, sőt mintha némely férfi be akar­ná mostanában pótolni, amit a háború óta elmulasztott. Az „Etikett” megállapítása szerint a kézcsók picike szer­tartása önmagában nem kü­lönlegesen jó modor, de el­lenkezőleg, nem is valami­féle káros elhajlás a korsze­rű felfogástól. Megítélésünk­re bízhatjuk, hogy kezet csókolunk, vagy sem. Ha azonban társaságban egy nővendégnél már tettük ezt, a többieknél sem lehet el­mulasztani. Nem minden helyzet alkalmas kézcsókra. Munkahelyen, munkatársak és munkatársnők között, sza­badban és közlekedési jár­művön mindenképpen hagy­juk el. Mit . főzzünk holnapi] ZÖLDBORSÓLEVES HÜSOS ES RIZSES RAKOTT KEL NARANCSTORTA Húsos és rizses rakott kel: Egy kiló megtisztított kelt sós vízben megfőzünk. 50 dkg sertés- vagy bárányhús­ból pörköltet készítünk, melyhez a húst a szokásos­nál kisebb kockákra vágjuk. 10 dkg rizst hús-, vagy csont, lében majdnem puhára fő­zünk. Tűzálló tálat kibéle­lünk vékony szalonnaszele­tekkel vagy bezsírozunk. Le­rakunk egy sor főtt kelleve­let, erre teszünk egy sor rizst, amit megöntözünk a pörkölt levével. újra egy sor kellevél következik, erre a pörkölt, kellevelek, majd a rizs, vé­gül újra kellevelek, s ennek a tetejére bőven tejföl, s ap­ró kockára vágott füstölt szalonna. Körülbelül 30 per­cig egyenletesen közepes tűz­nél megsütjük a sütőben. Narancstorta: 8 tojássárgá. ját habosra keverünk 8 evő­kanál cukorral. Beleteszünk 15 deka hámozott, darált mandulát, 2 narancs reszelt héját, 2 narancs levébe ázta­tott 2 evőkanál finom lisztet, végül a 8 tojás keményre vert habját. Egyenletes tűz­nél sütjük és a következő töltelékkel töltjük meg: 2 narancs levét és egynek a reszelt héját 15 darab koc­kacukorral addig főzzük, míg sűrű lesz. Akkor levesz- szük a tűzről és ha kissé ki­hűlt, 10 deka vajat keverünk bele. A tortát kívülről tej­színhabbal vonhatjuk be. Új vegyi anyagok a gyógyászatban Az operáció sikerült A beteg eret eltávolították és helyébe polimer anyagból készült műeret tettek. Le- ningrádi textilmérnökök és orvosok közös munkával kü­lönleges vegyszálakból új szöveteket állítottak elő. E szövetek sajátos tulajdonsá­gokkal rendelkeznek. Az egyik orvoscsoport pél­dául kidolgozta az úgyne­vezett kollagén szálak (ros­tok) előállításával kapcsola­tom eljárást. E szálak fe­hér jeany a gokból állnak (a húsipar olcsó hulladékaiból készülnek) és az a sajátossá­guk,' hogy felszívódnak aa élő szervezetbe. Ezért a kollagén szálakból készült varratok (például gyomor­műtétnél) egy bizonyos idő után nyomtalanul eltűnnek. A gyógyászatban széles körben ismerik és igen sok­féleképpen alkalmazzák az új baktériumölő szálat: a letilánt Ennél a baktérium­ölő polimer anyagnál a makromolekulák vegyileg szorosan kötődnek a több baktérium számára gyilkos hatású nitrofurán prepará­tumhoz. A letilánból, amely­nek tartós baktériumölő ha­tása van, varrat, vatta és műér készül a sebészet szá­mára.'

Next

/
Thumbnails
Contents