Szolnok Megyei Néplap, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-12 / 137. szám
1971. június 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 777 öt t>úJKrCb$&Clfo A függöny az ablakon., valami belső meghittséget és üde hangulatot kölcsönöz a lakásnak. Nélküle sivár, csupasz a legszebben berendezett lakás is. Anyaga: ma már lehet korszerű, gyűrtelenített szintetikus csipke. A legismertebb a nylon., mint a különféle szélességű és mintájú modern függönyök anyaga. Akinek azonban a lakása hagyományos, vagy esetleg stílbútorral berendezett és szereti a nehezebb anyagokat, az inkább a hagyományos klöpli függönyt válassza, illetve vásárolja. Könnyű és olcsó a pamutcsipke, modern a gitter, amelyek lenge és szép, fényáteresztő függönyök. Legolcsóbb függönyanyag az etamin. Ez azonban csak konyhaablakokra, ajtókra ajánlható. Fős a berendezési adottság A divat: sokan vitatkoznak a formán. Az üzletekben, sokszor hangzik el a kérdés: rövid, vagy hosszú függöny-e a divat. Kétségtelen, hogy a tágas, nagy ablakú szobákban a legszebb a teljes ablakfalat beborító, sűrűn ráncolt, áttetsző függöny. Ez azonban, csak ott célszerű, ahol az ablak alatt nincs bútor és fűtőtest, vagy gázkonvektor. A fűtőtestet ugyan lehet függönnyel takarni, de nem ajánlatos, mert a csipke megsárgul, esetleg korábban tönkremegy a kisugárzott melegtől. Ahol pedig konvektor van, ott elsősorban tűzrendészet! szempontból sem ajánlatos a hosszú függöny. A függöny formája tehát ne attól függjön, hogy pillanatnyilag melyik megoldást tartják divatosnak, hanem az építészeti és berendezési adottságoktól. A felerősítése: karnisra, függönyrúdra, vagy guri-gu- rira történhet, s ezt már a függöny vásárlásakor döntsük el. A karnis mindkét oldalon legalább 20 cm-el legyen szélesebb, mint az ablak szélessége. Így kapunk ugyanis szép, az ablakkerete, két is eltakaró és esztétikusán redőzött függönyt. Mostanában divatos a lakásban minden, ami régi. Nyugodtan felrakhatjuk tehát a régi Áttetsző nylon függöny, tarka fényvédő belső függönnyel bútorkartonból készült függönytartó rudat, az esetleg faragott, esztergályozott díszeivel, s kis szalagokkal erősítsük fel a fakarikákra a függönyt. Ennek előnye, hogy a függöny elhúzása az ablak kinyitásakor könnyed és akadálytalan. A karnisnál és a guri-gurinál viszont előfordul, hogy a kapocs beleakad a guriba, vagy megszorul és nehezen igazítható eL A szín és forma harmóniája Guri-guri alkalmazása esetén a fügönytartó sínt az ablak fölé, a mennyezetre építsük be. Így a függöny egyenletes és szép redőzéssel rakható fel. Guri-guri megoldással és mennyezeti kettős sínnel megoldható a fényvédő függöny felerősítése is. Ez szűri is a napfényt, de emellett fontos dekoratív szerepe lehet a lakásdíszítésben. Anyaga lehet egyszínű Salome, vagy mintás, szintetikus bútorkarton, esetleg damaszt, ripszvászon. vagy esetleg nehezebb bútorszövet is. Színben és formában azonban mindig harmonikusan illeszkedjék a szobabelső uralkodó színeihez.' A tisztítása: a nylon függönyök előnye, hogy könnyen moshatók, a vizet lecsurgatva belőlük, nedvesen is felrakhatok. Bár kezelésük könnyű, hátrányuk, hogy bizonyos idő után elvesztik hófehér színűket. Ügymond oxidálódnak, megbámulnák, besárgulnak és az ajánlott fehérítő szerekkel, mosószerekkel sem nyerhető vissza eredeti fehérségük. Jó lenne, ha erre a problémára is találna megoldást a gyártó ipar. A pamutcsipke és a gitter függönyöket szintén moshatjuk otthon is, de mivel ezek keményítést, a szárításnál feszítést igényelnek, jobb, ha szakemberre bízzuk. Kötélre vagy drótra terítve ugyanis nem szabad szárítani, mert az oldalai megnyúlnak, formáját veszti. Ha mégis otthon mossuk, s nincs megfelelő függönykeretünk, melyre kifeszíthetnénk» tisztára mosott padlóra teregetett ruhán, kifeszítve szárítsuk. Így, ha jól kifeszített formára igazítottuk vasalni sem kell, amellyel, ha nem vigyázunk szintén formáját vehetjük. A kölpli függönnyel is eljárhatunk hasonlóképpen. Ez azonban még gondosabb keményítést és mindenképpen vasalást igényel, ha azt akarjuk, hogy igazán szép legyen, ezért jobb, ha tisztítóba adjuk. Kovács Margit Majd egy éve gyártja a Ráckevei Járási Javító és Szolgáltató Ktsz közkedvelt gyógy- fapapucsát. A mikrocellás gumival borított papucs gyógyító hatása abban rejlik, hogy aktív munkára kényszeríti a láb izmait, ezáltal megakadályozza a lúdtalp és a harántsüllyedés kifejlődését. A ktsz-től az Üdén már húszezer pár papucsot rendelt a kereskedelem (MTI foto — KS) Csak férfiaknak Az illedelmes, kulturált viselkedés kérdéseivel foglalkozó tudomány, az illemtan oktatása a háborút követő években érthetően háttérbe szorult. A társadalmi együttélés szabályai újraértékelésének kellett megelőzni az új helyzetben azt az időszakot, amikor megjelenhettek a mai időknek megfelelő illemkódexek, osztály- főnöki órákon, ifjúsági szervezetekben, tánciskolákban megkezdődhetett az illik? nem illik? kérdéseinek oktatása. ősi illemszabályok intézkednek az anya az asszonyok, a lányok iránti általános figyelmességi kötelmekről. Minden illemtan hosz- szan sorolja, hogyan kell köszönteni őket, mindig előre (Varjasi Rezső tánc- és illemtanár egyetlen fordított esetről tud csupán: ha a nő útközben hátulról megelőzi az ismgrős férfiembert), hogy kell részére helyet átadni, miként kell óvni, segíteni a fel- és leszállásnál, kabátját lehámozni róla és felsegíteni, előreengedni a legtöbb belépésnél helyet keresni neki a „vendéglátóipari egységben”, s az asztalnál a legjobb ülést biztosítani. S még sorolhatnánk az ismert szabályokat. Viszonylag új azonban, hogy inkább kidolgozatlan a dolgozó nővel vaJURIJ LEONOVs CSODAGYEREKEK Mitya Maszov eredeti csodagyerek volt Három éves korában kezdett olvasni. Négy éves korában — írni. Öt esztendős korában hozzákezdett emlékiratainak megírásához, s a honoráriumot természetben kapta, mert fölösleges őszinteséggel néhány kritikai megjegyzéssel illette apját, anyját és néhány közeli rokonát ifjú kortársai nevében is. — Ki tudja, mi mindert telik ki az efféle csodagyerekektől! — panaszkodott az apja. Tizennégyéves korában Mitya aranyéremmel fejezte be a középiskolát. A vizsgabizottság egyik tagja erősen kitartott amellett, hogy Ma- szovnak olyan bizonyítványt kell adni. melyben kötelezően szerepel az „agybeli érettségéről” szóló megállapítás is, mintha attól félt volna, hogy Mitya véletlenül nem fog meg. nősülni. — Ki tudja, mi minden telik ki az efféle csodagyerekektől! — mondta a vizsgabizottság óvatos tagja. Mitya azonban nem óhajtott megnősülni, hanem — mint ahogy ezt mindenki várta tőle — tanulni akart. Mitya egyetemista lett, s egyéni ini- ciativából kiindulva borotválkozni kezdett. Tizenhatéves korára ajka fölött megfelelő számú szőrszállal rendelkezett, melyeket — mint ahogy az egy csodagyerekhez illik — minden este átszámolt fejben, mellőzve a logarlőcsöt. Ehhez az időhöz tartozik nézetváltozása is, mely szemléletében végbement, s kapcsolatos volt az iskolai copf-rángatással, de az egyetemen már nem rángatják, mert a lányok copfja a második szemeszterre végérvényesen eltűnik. Egy alkalommal éppen vizsgára sietett, mikor az ablaknál megpillantott egy izguló kislányt, akinek hatalmas szalaggal átkötött copfjai voltak. Ahelyett, hogy a még rendelkezésére álló néhány percben átismételte volna magában a kibernetikai gépek működésének elveit, Mitya szolidan bemutatkozott. — A mi egyetemünkön tanul? —■ kérdezte kis gőggel, s a hangsúlyt akaratlanul is a „mi” szóra tette. — Nem, — mosolyodott el a kislány. — De maga már tanul? Azt hittem, a szomszéd iskolából való. — Még mit nem! — mondta Mitya büszkén. — Már harmadéves vagyok. Sőt, most van egy bonyolult vizsgám! — Nekem is! — vett a kislány egy mély Idegzetet —í Egyáltalán mit csinál itt? — csodálkozott Mitya. — Reszketek a félelemtől — vallotta be becsületesen a copfos. — Hát maga? — Na, ez aztán szép! — mondta Mitya lenézően. — Én egy cseppet se félek, bár teljességgel még nem sikerült abszolválnom a kibernetikái gépek működési elvét. De az olyan egyszerű, hogy meggyőződésem, engem (Mitya megint akaratlanul is az „engem” szót hangsúlyozta) nem is fognak erről faggatni! Tíz perc múlva, mikor még egyáltalán el sem tudott igazodni — nem, nem^» kibernetikában! — a váratlanul* felbukkant copfos iránt érzett szimpátiájában, Mitya átlépte az előadó küszöbét. Az első, amit észrevett a vizsgáztató asztala mögött, két hatalmas szalaggal átkötött copf volt. — Gyerevjanszkij professzor egy kis időre eltávozott, s megkért, hogy nélküle vezessem a vizsgát, — magyarázta bátortalanul a kislány. — Csak nemrég végeztem az aspiran- túrát... Na nem, önnek nem kell tételt húznia! Beszéljen nekem a kibernetikai rendszerek működési elvéről. Az alaposan megizzadt Mitya Ma- szov életében először hagyta el közepessel a vizsgatermet, s egy ismeretlennek azonnal így panaszkodott: — Ki tudja, mi minden telik ki az efféle csodagyerekektől! Molnár Sándor fordítása ló bánásmód. E tekintetben egyetérthetünk az alábbiakkal: „A dolgozó nőkben a munkahelyen is elsősorban munkatársat lássanak a férfiak. A társasági életben velük szemben általánosan érvényesülő előzékenységet azonban ne tévesszük szem elől ott sem, ahol együtt dolgozunk velük. Köszönésnél, megszólításnál, feladatok kiosztásánál még a magasabb állásban dolgozók se feledkezzenek meg erről. Korántsem jelentheti ez, hogy a nők félvállról vegyék a munkát, vagy minden kívánságukat teljesíteni kell. Az a nagyobb hiba, ha a női munkaerők visszaélnek helyzetükkel és kivonják magukat a felelősség és a komoly munka alól”. A kérdéskomplexumhoz tartozik még, mint nem kellően tisztázott kérdés, a kézcsók problémaköre is. Nálunk körülbelül két évszázaddal ezelőtt terjedt el a kézcsók. Egy időben a polgárságnál általános volt, majd azután visszaszorult, sőt egy ideig szinte meg is szűnt, kivéve az édesanyát megillető kézcsókot. Most újra kezd teret hódítani, sőt mintha némely férfi be akarná mostanában pótolni, amit a háború óta elmulasztott. Az „Etikett” megállapítása szerint a kézcsók picike szertartása önmagában nem különlegesen jó modor, de ellenkezőleg, nem is valamiféle káros elhajlás a korszerű felfogástól. Megítélésünkre bízhatjuk, hogy kezet csókolunk, vagy sem. Ha azonban társaságban egy nővendégnél már tettük ezt, a többieknél sem lehet elmulasztani. Nem minden helyzet alkalmas kézcsókra. Munkahelyen, munkatársak és munkatársnők között, szabadban és közlekedési járművön mindenképpen hagyjuk el. Mit . főzzünk holnapi] ZÖLDBORSÓLEVES HÜSOS ES RIZSES RAKOTT KEL NARANCSTORTA Húsos és rizses rakott kel: Egy kiló megtisztított kelt sós vízben megfőzünk. 50 dkg sertés- vagy bárányhúsból pörköltet készítünk, melyhez a húst a szokásosnál kisebb kockákra vágjuk. 10 dkg rizst hús-, vagy csont, lében majdnem puhára főzünk. Tűzálló tálat kibélelünk vékony szalonnaszeletekkel vagy bezsírozunk. Lerakunk egy sor főtt kellevelet, erre teszünk egy sor rizst, amit megöntözünk a pörkölt levével. újra egy sor kellevél következik, erre a pörkölt, kellevelek, majd a rizs, végül újra kellevelek, s ennek a tetejére bőven tejföl, s apró kockára vágott füstölt szalonna. Körülbelül 30 percig egyenletesen közepes tűznél megsütjük a sütőben. Narancstorta: 8 tojássárgá. ját habosra keverünk 8 evőkanál cukorral. Beleteszünk 15 deka hámozott, darált mandulát, 2 narancs reszelt héját, 2 narancs levébe áztatott 2 evőkanál finom lisztet, végül a 8 tojás keményre vert habját. Egyenletes tűznél sütjük és a következő töltelékkel töltjük meg: 2 narancs levét és egynek a reszelt héját 15 darab kockacukorral addig főzzük, míg sűrű lesz. Akkor levesz- szük a tűzről és ha kissé kihűlt, 10 deka vajat keverünk bele. A tortát kívülről tejszínhabbal vonhatjuk be. Új vegyi anyagok a gyógyászatban Az operáció sikerült A beteg eret eltávolították és helyébe polimer anyagból készült műeret tettek. Le- ningrádi textilmérnökök és orvosok közös munkával különleges vegyszálakból új szöveteket állítottak elő. E szövetek sajátos tulajdonságokkal rendelkeznek. Az egyik orvoscsoport például kidolgozta az úgynevezett kollagén szálak (rostok) előállításával kapcsolatom eljárást. E szálak fehér jeany a gokból állnak (a húsipar olcsó hulladékaiból készülnek) és az a sajátosságuk,' hogy felszívódnak aa élő szervezetbe. Ezért a kollagén szálakból készült varratok (például gyomorműtétnél) egy bizonyos idő után nyomtalanul eltűnnek. A gyógyászatban széles körben ismerik és igen sokféleképpen alkalmazzák az új baktériumölő szálat: a letilánt Ennél a baktériumölő polimer anyagnál a makromolekulák vegyileg szorosan kötődnek a több baktérium számára gyilkos hatású nitrofurán preparátumhoz. A letilánból, amelynek tartós baktériumölő hatása van, varrat, vatta és műér készül a sebészet számára.'