Szolnok Megyei Néplap, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-11 / 136. szám

1371, június 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 lakásépítő szövetkezete a Jászság korszerű középüzeme A Pelyhes-parti so Intelükéi elep kétemeletes sorház*!, amelyekben 82 lakást már átadott a szövetkezet. A la­kótelepen tovább folytatjaa hasonló sorházépíiést. zói létszámmal, kifogástalan minőségben. Méltán emle­getik büszkén ezt a fegyver­tényt manapság is, akik ré­szesei voltak. Ez a 63-as év megint kiug­ró eredményt hoz: csaknem kétmillióval növelik az előző évihez képest a termelésük értékét, amely ekkor múlja felül első ízben a tízmilliós nagyságrendet. A termelé­kenység már csaknem két és félszerese az 1952. évinek. A termelői létszám ekkor száztizenhét. Határozat az egyesülésre S még valamiért neveze­tes az 1963-as év. December 22-én a jászberényiek köz- gyulese elhatározza: kész egyesülni — a gyorsabb fej­lődés és a magasabb szintű termelés érdekében — a jász­apáti Építőipari és a jász- árokszállási Vegyesipari Ktsz-szel, ha azoknak a tag­sága is így határoz. Az égjük legsikeresebb év vegén a legerősebb szövetkezet tesz ilyen „ajánlatot” a másik kettőnek — ez önmagában is sokat mond. Mint ahogy nagyon sokat lehetne, s kellene is még el­mondani itt a herényiekről, az egyesülést megelőző ered­ményeikről — például a be­ruházásaikról, de nehéz a krónikás dolga. A szövetke­zetről 1968-cal bezárólag tényszerű adatokat felsora­koztató kimutatások vannak. De azok már a 64-es egye­sülést megelőző tényeket is úgy szedik csokorba, mintha egyazon gazdasági szervezet­ben „születtek”• volna. Mond­jak is, hogy nem veszik szí­vesen, ha külön-külpn esik szó a három helységbeliek- ról. 64 óta persze teljes egy­ségben kell látni, s értékelni a szövetkezet eredményeit — ez jogos igény. De példának okáért az az elismerés még kimondottan a herényieknek szólt, amikor a Kiváló kis­ipari szövetkezet címet, a velejáró vándorzászlot és ju­talmakat a KISZÖV elnöke átadta 1964. április 28-án. Az 50-es évek végén, a jászapátiak is több jeles si­kernek voltak részesei. Me­gyeközi munkaversenyben első, majd második helye­zést értek el. Ekkoriban már meghozta gyümölcsét az a vállalkozás, amellyel tégla­gyártásukat korszerűsítet­ték. Ezáltal az egyik legfon­tosabb építőanyagot maguk teremtették elő, 1960-ban már csaknem 730 ezer téglát gyár­tottak. Felzárkóztak a szakiparo­sok is az építők kezdeménye­zéseihez, bekapcsolódtak a rnunkaversenybe, s például az asztalosok megkezdték a bútorgyártást a lakosság ré­szére. 60-ban harminc gar­nitúra festett hálószobabú­tort készítettek jó minőség­ben. Ekkor a szövetkezet ter­melési értéke felülmúlta a négymillió forintot. Az MSZMP VII. kongresszusa tiszteletére folyt munkaver- senyben elért eredménye­kért emléklapot kaptak a KISZÖV-tőL Ez idő tájt már a környe­ző községekből is lakossági megrendeléseket kapott a szövetkezet, amely ezekre va­ló tekintettel Jászdózsán új részleget alapított 12 dolgo­zóval. Ezáltal 1961-ben a ter­melői létszám már 83 volt, aipely csaknem négymillió 350 ezer forint termelési ér­téket állított elő, s a szö­vetkezet tiszta nyeresége meghaladta a 466 ezer forin­tot. Asztalosai ekkor kezdték meg a laboratóriumi, bútor­zat] berendezések gyártását, amelyet olyan minőségben valósítottak meg, hogy mind­máig jelentős mennyiségű ilyen berendezést, készítenek a legkülönbözőbb hazai gyá­rak — köztük a TVM — megrendelésére. Párt- és KXSZ-alapszervezet is ekkor alakult a jászapáti ktsz-ben. •A KISZöV és az OKISZ díszoklevéllel jutalmazta több Ízben a szövetkezetét a mun­kaversenyben elért eredmé­nyeiért. A jászapátiak ter­melési értéke az egyesülést megelőző, 1963-as évben öt és félmillió forint, a létszá­muk nyolcvanhét, a nyere­ségük pedig 440 ezer forint volt. Apátiban és Árokszállá­son is kedvezően fogadták a jászberényiek egyesülési ja­vaslatát, s mindhárom szö­vetkezet 1963. július 1-ével mondta ki a2 egyesülést. At­tól kezdve Jászsági Egye­sült Építőipari Szövetkezet néven dolgoztak tovább — a három székhelyen lévők há­rom építésvezetőséget alkot­tak, a alkotnak jelenleg is. Papp Lajos, a szövetkezet elnöke és alapi tó tagja, ez év április 29-1 díszközgyűlé­sen ünnepi beszédét mond­ja. Kitüntetései: a Munka Érdemrend ezüst fokoza­ta, A szövetkezeti Ipar ki­váló dolgozója, a szövetke­zet kétszeres kiváló dolgo­zója és ezüst fokozatú szo­cialista brigadjelveny. J Siker siker után Az egyesülés hamar bebi­zonyította azt az igazságot, hogy a nagyobb összefogás­ban nagyobb az erő, több a lehetőség. Apátiban is példá­ul abban az évben a terme­lési érték — az építésvezető­ségnél — csaknem egymillió­val lett több az előző évinél. Ugyanott szakoktatói mun­kakört létesítettek, hogy ez­által is jobban biztosítsák a szakmunkásutánpótlást. A három szövetkezet együttes termelési terve 1964- re — egyszerű össz.eadási művelettel — 27 millió 700 ezer forint lett. Tényleges termelési értékük az év vé­gén felülmúlta a 28 millió forintot. Százhárom lakást adtak át a megrendelőknek. 1965-ben 30 millió 91 ezer forint termelési értéket, egy­millió 859 ezer forint nyere­séget értek el, s százlizenegy lakást adtak át. Ezért az ország kiváló kisipari szö­vetkezete cím birtokosai let­tek. Az egyesülés után változott a vezetés konstrukciója is. A három építésvezetőséget egy főépítésvezető irányította, s a jobb műszaki munka ér- dékében főmérnököt is al­kalmazott a szövetkezét. Mindegek mellett az első ta­pasztalatok annak felismeré­sére juttatták a politikai és gazdasági irányításban dol­gozókat, hogy további sze­mélyi változtatások szüksé­gesek a nagyobb feladatok megfelelő ellátására. Ezért 1965. november 3-án új ve­zetőséget választott a köz­gyűlés, amely egyhangúlag Papp Lajos, addigi főépítés­vezetőt bízta meg az elnöki teendők ellátásával. Ez év január elején ismét megújí­totta bizalmát a szövetkezet. A vezetes központosításá­val növekvő számban ke­rültek a műszaki és ügyvite­li apparátusba középfokú, vagy annál is nagyobb kép­zettséggel rendelkező szak­emberek. Ma például az ap­parátus munkája jórészt a műszaki és termelési, illetve a számviteli es pénzügyi osz­tály tevékenységére épül, a végrehajtás tekintetében pe­dig a három építésvezetőség­re. amelyeknek szinten ügy­viteli szervezetük van, A szövetkezet kilenc szak­technikusa közűi egy felső­fokú technikus, rajtuk kívül hatan közgazdasági techni­kumi végzettséggel rendel­keznek, s két olyan tíolgö2ú is van, aki a munka mellett folytatja egyetemi tanulmá­nyait; egyikük építészmér­nöknek, a másik pedig jo­gásznak készül. Az egyesüléskor 289 volta termelői létszáma a szövet­kezetnek, amely természete­sen tovább gyarapodott: 1963- ban már meghaladta anégy- . százat. Ma mintegy ötvennel több ennél, s úgy tervezik, hogy a negyedik ötéves terv időszakában nem is növelik számottevően. Jelentősen fo­kozzál: viszont a hozzáértést, aminek továbbfejlesztésére ötéves oktatási és káderfej­lesztési tervet valósítanak meg. Eszerint 1975-ig két mérnöke, öt felsőfokú tech­nikusa és 24 középfokú tech­nikusa lesz a szövetkezetnek. A termelésben dolgozók ismereteit különböző szak­mai tanfolyamokon, tovább­képzéseken kívánják bővíte­ni. A múlt év tavaszán pél­dául tizennyolcán vizsgázták eredményesen a könnyűgép­kezelői tanfolyamon. Még egy ilyet és egy ív- és lánghe­gesztői tanfolyamot tartanak a következő években. Ugyan­csak tervezik egy építőipari művezető-továbbképző tan­folyam szervezését is ,.há­zon belül.’' A legnagyobb siker A harmadik ötéves terv el­ső esztendeje hozta az addi­gi — sőt, bizonyos értelem­ben mindmáig — legnagyobb sikert a szövetkezetben, amelynek dolgozói nagysze­rű munkával teremtették meg ennek feltételeit. Köte­lezően előírt 25 millió ter­melési tervüket 147 száza­lékra, 38 millió 121 ezer fo­rintra teljesítették, s több mint két és fél millió forint nyereséget értek eb Csaknem húszmilliót kép­viselt a lakosságnak végzett építési munka értéke, ami százötven lakás átadását je­lentette abban az évben. A járási és a városi tanács vég­rehajtó bizottsága is meg­tárgyalta a szövetkezet 1966. évi munkáját, s ezért elis­merését fejezte ki a dolgo­zóknak és vezetőknek egy­aránt. A legnagyobb elismerés or­szágosan is abban jutott ki­fejezésre, hogy a Miniszter- tanács és a SZOT vörös ván­dorzászlajával tüntették ki 66-os eredményeiért a szö­vetkezetek Ekkor a Szolnok megyei vezető szervek ván­dorzászlaját és oklevelét is elnyerték, s arra még a to­vábbi években háromszor bi­zonyultak méltónak, s ezál­tal végleges birtokosai let­tek. A magas kitüntetéseket 1967. április 28-án díszköz­gyűlésen adták át. Az induláshoz képest ek- kör már 325 százalékos volt az egy dolgozóra jutó ter­melési érték, ami azt jelen­tette. hogy több mint há­romszorosára nőtt a terme­lékenység. Ennek a jelentősé­gét csak akkor méltányol­hatjuk igazán, ha figyelem­be vesszük, hogy három olyan szövetkezet egyesülése után jutott ilyen magas szintre, amelyeknek a tag­sága az egyesülés előtt kü­lönböző adottságokkal ren­delkezett e tekintetben is; Valóban egymást segítve, a technikai lehetőségeket egy­aránt fokozva, juthattak er­re a szintre a Jászsági Egye­sült Építőipari Szövetkezet dolgozói. A 66-os siker je­lentősen gyarapította sorai­kat: termelői létszámuk a következő évre csaknem hat­vannal növekedett. Nagy­mértékben fokozták akkor is a teljesítményüket: mint­egy 7,5 millió forinttal nö­veltek termelésük értékét, amiből több mint 25 millió 800 ezer forint volt a lakos­ság részére végzett építő­munka: 1967-ben száznyolc­vanhárom lakást adtak át A koiSsségi emberért Eddig csak utaltunk né­hány olyan mozzanatra, amely a szövetkezeti dolgo­zók közösségi emberré for­málódására vall. Ennek a története is külön fejezetet érdemelne. A párt, a KIS2 és más társadalmi szervek, a szövetkezeti bizottság egy­aránt szervezte, elősegítette ezt a folyamatot. Jászberényben már 1952 őszén megalakult a párt­szervezet A' kommunisták­nak oroszlánrészük volt a mezőgazdaság átszervezésé­ben, 1963 tavaszán pedig a Zagyva nagy árvize ellen szervezték a védekezést. Ab­ban az évben kezdődött a szövetkezetben a szocialista brigádmozgalom. A munka­versenynek már jóval ko­rábbi hagyományai és szép sikerei is voltak. 63-ban há­rom brigád indult a szocia­lista Cím elnyeréséért, s a mozgalom nagy erdeme, hogy legjobbjai tágjai lettek a pártnak. ,.Apátiban és Arokszállá- son is kedvezően fogadták a jászberényiek egyesülési javaslatát” — írtuk az előbb, egj'szerű kijelentő módban. Ez azonban korántsem volt ilyen egyszerű. A mozgalmi ■szerveknek nagyon alapos előkészítő, meggyőző mun­kát kellett végezniük mind­három helyen — így Jászbe­rényben is — az egyesülés érdekében. Azt követően pe­dig a vezetes megerősítésé­ért kellett nagyon sokat munkálkodniuk. Ami pedig a mukaver- senyt, a szocialista brigád­mozgalmat illeti, annak se­gítésére egyként törekedett a mozgalmi, a gazdasági-mű­szaki vezetés. Nagymúltú a szövetkezetben a Szakma If­jú Mestere mozgalom is, amely szintén nem nélkülöz­te a sokoldalú segítőkészsé­get. Évről évre nőtt a szo­cialista brigádok száma, s azoké, akik részesei voltak a munkaversenynek. 1966-ban például a párt IX. kongresz- szusa tiszteletére a szövetke­zet tagsága az éves terv egy­százalékos túlteljesítését vál. Jalta. Ekkor mór az admi­nisztratív dolgozók legjobb­jait is a szocialista brigád címért versenyzők között tartják számon. Küló'nösen nagyarányú verseny bontakozott ki 1967- ben. a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50.- év­fordulója tiszteletére. Fel­ajánlották például a terme­lékenység egyszázalékos nö­velését, s csupán a forradal­mi műszak alatt félszázalé­kos növekedést értek el. A munkaverseny eredményé­nek forintértéke háromne­gyed millió volt, minden ad­diginál több. Tíz kollektíva érdemelte ki a szocialista brigád címet — három an­nak már a bronz fokozatát — s a jutalmazásukra csak­nem százezer forintot fordí­tott a szövetkezet. Órabér­emeléssel juttatta kifejezésre a SZIM-mozgalomban jól végzett fiatalok iránti meg­becsülését A szocialista bri- gádmozgalorhban tavaly már húsz kollektíva vett részt és száztíz fiatal nevezett be a SZIM-mozgalomba. A szo­cialista brigádok területi ve­télkedőjén Szolnokon az Ybl Miklós nevét viselő műszaki brigád II. helyezést ért el. A legjobb dolgozókat külföldi jutalomüdülésben is részesí­tik. 1964-tól eddig 62 alka­tommal, összesen 48 dolgo­zat ért ilyen megtiszteltetés. A. mohaim} és gazdasági, vezetés együttműkö 'ésérő! azt kell mondani, hogy pél­daszerű. Kissé magyarázatául szolgál ennek az is, hogy az elnök korábban hosszú ideig a pártalapszervezet titkára volt- Mindkét „oldalról” {so­kat tesznek a közösségi em­ber formálásáért, aminek jó­tékony hatása a szövetkezet eredményeiben gyümölcsö­zik. Öt év alatt 739 lakás Ezeket a harmadik ötéves terv időszakáról szóló elnöki beszámoló így összegezte: Szövetkezetünk össztermelé­se ezalatt 231 millió, forint volt Ebből a lakossági épít­kezés 116,5 millió forintot képviselt, aminek az aranya tehát valamivel több. mint 50 százalék. A III. ötéves terv alatt 739 lakást ad­tunk át. Szövetkezetünk üy módon már teljesítette azt a köve­telményt, amelvet az OKISZ és az ÉVM a IV. ötéves ten: időszakára szabott meg az építőipari szövetkezetek fela­dataként- Eszerint 1975-ig e szövetkezetnek el keli ér­niük, hogy teljesítőképessé­gük 50 százalékát lakos­sági építkezésre fordítsák. A mi szövetkezetünk ezt már a harmadik ötéves terv idő­szakának átlagában biztosí­totta. Az elnöki beszámoló to­vábbi részéből kitűnik, hogy a géppark értékét‘öt év alatt csaknem 5 millió 600 ezer forinttal növelték, a szövet­kezeti vagyon pedig a négy­milliós bázisról 13 millió fo­rintra nőtt. A nyereség az 1,8 milliós bázisról ötmillióra emelkedett, s öt év alatt ösz- szesen 19 millió forint nyere­séget ért el a szövetkezet. Az 1970. évi eredményei­ért Az ország kiváló kisipari szövetkezete címmel, és a megyei szervek vándor .ász- lajával tüntették ki a Jász­sági Építőipari Szövetkezetei, amely ezt a nevet tavaly vette fel — törölve a koráb­bi elnevezéséből az „Egye­sület” kifejezést. A kitünte­tések átvételekor — idén április 29-én — tartott dísz­közgyűlésén mondott beszé­dében az elnök megállaní- totta: a harmadik ötéves terv időszakában átadott 739 la­kás nagyobb része még föld­szintes családi ház volt, de már megkezdték a többszin­tes társasházak, OTP-sorhá- zak építését Is, amire külön büszkék lehetnek. Válóban! A jászberényi Székely Mihály úti lakóte­lep többszintes házai, vala* mint a Pelyhes-parti minta- lakótelepen kivitelezett két­emeletes épületekben már átadott 92 lakás — mint a költő mondja: „minden De­rr.oszth enésznél szebben” — dicsérik a szövetkezet, dol­gozóinak hozzáértő, dolgos igyekezetét, azt a nagy tech­nikai, technológiai fejlődést, amelynek révén képessé vál­tak ilyen lakóépületek meg­alkotására. A „hagyományostól” a jövőig Az indulást követően ki­sebb tatarozásokból, felújí­tásokból állt jórészt a szövetkezet munkája. Az öt* vfenes évek közepén kezd­ték meg a kislakásépltést, amely akkoriban még „ha­gyományosan” vályogfal es dőngöltfal készítésével tör­tént főként Árok szállás kör­nyékén, Pusztamonostoron. Egyidejűleg megkezdődtek a tsz-ek részére végzett mun­kák is: szerfás létesítmé­nyekben sertésfíazt&tókat. hizlaldákat, marhaistállókat építettek még akkoriban. A 60-as évek elejetői fo­kozatosan fejlettebb techno­lógiával : tégla, falazóblokk, vasbetonszevkezetek felhasz­nál Arival építettek a lakos­ságnak, a tsz-eknek és más közületeknek is különféle lé­tesítményeket. lakásokat Ez idő tájt a járás és Jászbe­rény területén, már száz számra emeltek családi há­zakat. s a tsz-eknek korszerű 100 férőhelyes tehénistalló- kat, borjúnevelókét (jászbe­rényi Kossuth, pusztamo­nostori Béke, a jászapáti Bé­ke Tsz-nek stb.) Az 1964. évi egyesülés után. kezdte meg a szövetke­zet a még korszerűbb tech­nológiát képviselő, többszin­tes OTP társas- és sorházak építését, két emeletig. —En­nek megfelelően fejlődött az évek során a gépesítés is. — Csak. a szállítóeszközöknél maradva, az első kétkerekű kézikocsival szemben ma 22 tehergépkocsija van a szö­vetkezetnek. Két autódaru, három egyéb daru és más építőipari és szakipari gépek egész sora segíti, könnyíti és hatványozza meg az em­beri munkát. A jövő techno­lógiájáról és technikájáról itt csupán annyit, hogy — 1974-től tervezik a közép­blokkos építési mód beveze­tését, s mintegy tízmillió fo­rint beruházással továbbfej­lesztik és bővítik géppark­jukat. öt év alatt, 1975-ig 44 szá­zalékkal kívánják növelni termelésüket, alapvetően a termelékenység emelésével. Az előirányzat szerint 1975- ben több mint' 73 millió fo­rint termelési értéket állí­tanak elő. Ez 22.5 millióval több annál, amennyit 1970- re terveztek. Az összes ter­melésben fokozni kívánják a lakosság részére végzett építkezést, amelynek mérté­ke az elmúlt öt évben is meghaladta az 50 százalékot. Az új tervidőszakra elő­irányzott 22.5 milliós terme­lésnövelésből 12 milliót kife­jezetten a lakosság szolgála­tában, többszintes lakásépí­tésre terveznek fordítani. Ezáltal az ország egyik leg­jobb lakásépítési szövetke­zete — amely már ma. is a Jászság korszerű középüze­me — méltó marad eddigi jó híréhez, amellyel annyi dicsőséget és megbecsülést szerzett dolgozóinak. W

Next

/
Thumbnails
Contents