Szolnok Megyei Néplap, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-11 / 136. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I

Ara: 80 fillér

XXII. évf. 136. sz. 1971. június 11.,

A MEGYEI TANACS LAPJA

Érdek, ösztönzés, demokratizmus

a gazdasági reform nyomán, a vállalati önállóság, éicle- kéltség és felelősség növekedésével, kedvező lehetőségeit nyíltak az üzemi demokrácia fejlesztésére. Valójában azonban mégsem növekedett észrevehetően a dolgozók, főleg a munkások közéleti felelőssége, aktivitása a gyár. a vállalat ügyeinek intézésében. Ezt csak részben magyarázhatjuk azzal, hogy a megvétózott helyzet felismerése s a tudatos cselekvés érlelődési időt, személyes tapasztalatot igényel. Lényegesebb körülmény, hogy a legtöbb műhelyben, üzemben, építkezésen, boltban és sok más helyen a dolgozók a reform, nyomán nem tapasztalnak érdemi változást. Elsősorban azért, mert a válialátok belső irányítása, érdekeltségi rendszere többnyire erősen centralizált maradt. Nem korszerűsítették az úgynevezett belső mechanizmust az új helyzetnek megfelelően, a n.egnövekedett hatáskörök jórésze jelenleg is a vállalat felső vezetőinek kezében összpontosul.

A reform megteremtette a népgazdasági és a vállalati érdekek ütközésének és az ellentmondások rugalmas feloldásának lehetőségét, elsősorban azzal, hogy a tervutasításokat felváltó gazdasági szabályozás növelte a kollektívák egészének önállóságát, felelősséget Hasonlóképpen szükséges a vállalat különböző részlegeinek, rétegeinek — gyáregységeinek, üzemeinek, műhelyeinek, osztályainak, különböző szintű vezetőinek, műszakijainak, munkásainak — érdekeltségét növelni, megteremtve a különböző érdekek egyeztetéséhez s az ellentmondások feloldásához nélkülözhetetlen feltételeket A vállalaton belüli részlegek és rétegek érdekei ugyanis objektíve különbözőek. Ösztönző teljesítménybér esetén például a munkások érdekellek a termelés mennyiségének növelésében, de a termelési eszközök kihasználásában, több műszakos üzemeltetésében, a minőség javításában, az anyag, a szerszám takarékos felhasználásában, a gépek kíméléseben már kevésbé, főleg ún. sima darabbérezés esetén. Sőt időszakonként — főleg a normarendezések alkamával — még a teljesítmények visszafogásával is megpróbálkoznak kedvezőbb kereseti feltételeket elérni.

A z egysíkú ösztönzés káros hatásait hiba lenne csupán /k az Öntudat feji ellenségével magyarázni. Az üzem és művezetők szintén ..Szűklátókörűek”, s részlegük belső tartalékainak eltitkolásában, alacsony tervfeladatok kiharcolásában érdekeltek, ha például. mechanikusan, a program teljesítése arányában kapják prémiumukat. Ilyenkor hiába hivatkoznak arra, hogy a prémium, a béremelés, az évvégi részesedés alapja a jobb, a több munka, a nagyobb vállalati nyereség. Olyan érdekeltségi viszonyok megteremtésére van tehát szükség, amelyek minden szinten a vállalat rövid és hosszútávú feladatainak végrehajtására ösztönöznek. Igaz, a vállalatok hatékonyságra ösztönző, de meglehetősen bonyolult jövedelem- és bérszabályozása nem bontható le üzemekre, műhelyekre, munkásokra. Körültekintő elemzéssel, s bizonyos egyszerűsítéssel elérhető azonban, hogy a műhelykollektívák csak úgy, mint a különböző szintű vezetők, műszakiak. közgazdászok a vállalati főfeladatokkal egyezően tev ékenyked jenek.

a termelési és társadalmi aktivitás feltételezi a helyevé stn meghatározott érdekeltségi viszonyokat. Az érdek * * döntő szerepét játszik minden emberi cselekvésben de az emberi cselekvés egyben tudatos megnyilatkozás is. Nélkülözhetetlen tehát p bonyolult társadalmi munkamegosztás, a sokrétű emberi kapcsolatok összefüggéseinek ismerete. Ennek hiányában a szűklátókörűség, az önzés szükségszerűen és indokolatlanul összeütközések, feszültségek forrásaivá lesz a köz- és magánéletben egyaránt. A jól körvonalazott, világos körülményekre épülő érdekeltség meggyorsítja a társadalmi tudat fejlődését A felvilágosító munka, á széleskörű tájékoztatás viszont lehetővé teszi, hogy a dolgozók felismerjék saját érdekeiket s így tenniakarásuk, aktivitásuk anyagi erővé váljon.

Bármilyen oldalról közelítjük is meg a kérdést: a demokratizmus fejlesztése minden szinten fontos vezetői feladat. E feladat felelősségteljes megoldásához azonban minden szinten olyan önállóságra és hatáskörre is szükség van, amely '.ehetővé teszi a dolgozók ésszerű javaslatainak megvalósítását, jogos igényeik kielégítését. Vagyis, az üzem- és művezetők önállóan és felelősségteljesen intézkedhessenek beosztottaik bér-, szervezési és más ügyeiben. Végeredményben tehát az üzemi demokrácia feltételez; az alsó szintű vezetők fokozott beleszólási és döntési jogát saját munkaterületükön.-m~' úrcsa ellentmondás napjainkban, hogy a termelőszövet- Jh keze ti parasztság sokfelé aktívabban vesz részt a közösség ügyeinek intézésében, mint néhol a nagyüzemi munkásság. Igaz, a gazdálkodás formája más. s a csoporttulajdonon alapuló tsz-ekben a közvetlen demokrácia hatóköre is szélesebb. (A tsz közgyűlés elnököt választ és szavazással dönt a gazdálkodás; tervekről.) A demokratizmus ^eltérő fejlettségét mégsem magyarázhatjuk csupán a tulajdonformák különbözőségével: sok szempontból a tsz-ek és tagjaik érdekeltsége is egyszerűbb, korszerűbb, kevésbé bürokratikus, s az emberi — köztük a vezetői — kapcsolatok közvetlenebbek. Mindebből sok állami vállalat vezetői is okulhatnak, amikor az anyagi ösztönzés továbbfejlesztése, a belső mechanizmus korszetűsítése, a közösséggel szembeni önzetlen felelősségérzet fokozása — összefoglalóan: a reform teljes mélységű alkalmazása — van napirenden.

: Kovács József

4 629 új lakás

Fehér Lajos miniszterelnökhelyettessel a Nagykunságban

Kunhegyes és Karcag a programban

A halastónál

Pólyák Istvánt, a 27 ezer holdas Középtiszai Állami Gazdaság igazgatóját precíz embernek ismeri mindenki. Ezúttal is gondosan papírra írta, mi mindenről tájékoztatja a Váczi Sándor megyei pártitkár és Fodor Mihály megyei tanácselnökkel együtt érkező Fehér Lajost. Ám a miniszterelnökhelyettes harmadízben járt már a Kiváló Vállalat címet többszörösen viselő üzemben. Helyismeretéből és a mezőgazdaság iránti érdeklődéséből adódóan nem sokat ért az igazgató előre megtervezett beszéde. A kormányban Fehér Lajos a mezőgazdaság irányítója, s nem vehette rossz néven senki, hogy nagyon alapos információkat kért. Többek között a kosztromai kísérletről is.

— Be kell vallanunk — mondta Bakos Mihály a gazdasági pártbizottság titkára — elsietett kísérlet volt. Hatszáz ilyen keresztezésű tehén van már a gazdaságban, s arra kényszerülünk, hogy kicseréljük az állományt.

Fehér Lajos elgondolkodva hozzátette:

— Látják elvtársak, én magam is nagy híve vagyok a kísérletezésnek. De csak az olyannak, aminek értelme van. S csak olyan méretekben szabad pénzt áldozni kísérletre, amiből valami tapasztalatot nyerhetünk. Nem mondom ebből is tanultak az elvtársak.

Annak viszont igen megörült, mikor a bánhalmi 472 férőhelyes épülő tehenészeti

Napirenden a középiskolai felvételek ügyében a fellebbezések elbírálása

Befejezéshez közeledik a középiskolai felvételek lebonyolítása. Azoknak a tanulóknak a fellebbezését, akiknek felvételét mind az első, minr) a második helyen megjelölt iskolában elutasították, a megyékben már elbírálták. A kérelmekre az illetékes tanácsi osztályokon Budapesten s vidéken egyaránt június 15-ig válaszolnak az érdekelteknek.

Az idei iskoláztatási pályairányítási munka tapasztalatairól a Művelődésügyi Minisztériumban elmondották: a gimnáziumokban több fiatal felvételére nyílt lehetőség, mint amennyien pályáztak. Amíg például 1968- ban a felvehetők keretszáma az általános iskolát végzettek 36 százalékát jelentette, most ez csaknem 41 százalék. A jelentkezés meglehetősen aránytalan, azaz egyes gimnáziumok szakosított tantervű osztályaiba lényegesen többen kérték felvételüket, mint ahány hely rendelkezésre állt. Ugyanakkor az általános tantervű osztályok iránt kisebb az érdeklődés.

A szakközépiskolákban túljelentkezés volt, de az egyes szakok közötti megoszlás aránytalanul alakult. tgy például a gépészeti, gépgyártási.. építőipari, acélszerkezeti szakokra kevesebb fiatal jelentkezett, mint ahányat

telepen járva megmutathatták az 1200 köbméteres, angol ötlet alapján, felhúzott takarmánysilókat. öt van belőle, a gazdaság brigádja építette és összesen tizenegy műszak alatt, csúszózsaluzás- saL

— Hihetetlen — nézte a miniszterelnökhelyettes. — Hiszen két évig szokott az ilyesmi tartani nálunk.

Ez nagy beruházás, egy tömbistállóban 372 tehén lesz. A tej úgy kerül a kannákba, hogy emberi kéz nem is érinti, s három óra hossza alatt száz tehenet megfej egy tehenész, öt év alatt tér rül -vissza. Az épületben járva mutatták a gazdaságiak, és Fehér Miklós, a törökszentmiklósi járási pártbizottság első titkára a cibak- házi MEZŐGÉP Nutrix istállógép rendszerét.

— Láttam tavaly a mező- gazdasági kiállításon, igen jól szerepelt — jegyezte meg a minisztertanács elnökhelyettese.

Pólyák István pedig azt mondta erre:

— Tudja Fehér elvtárs, a gazdasági szakembereknek nem mindig az a mérce, hogyan szerepel valami a kiállítson. Azt mi már a prototípusnál kiszűrjük, miben van fantázia.

Fehér Lajos derült az igazgató kitételén, majd az új tehenészeti telepről szólva azt javasolta:

— Kell a tej ebben az országban és ma még jó gazdaságnak tartjuk, ahol magas' a tejhozam. Azonban külföldön már egyre inkább a hús számít és nekünk is a

(Folytatás a 3. oldalon)

Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban elkészült az ÉVM vállalatok első öt havi munkájának mérlege. Eszerint a minisztérium 33 vállalata dolgozott jobban az egy évvel ezelőttinél, s körülbelül 11 vállalat, az átlagnál jóval nagyobb arányban, több mint 20 százalékkal bővítette termelését. Ennek eredménye, hogy az építőipari ÉVM vállalatok csaknem egymilliárd forint értékű létesítménnyel építettek többet, mint a múlt év azonos időszakában. A tervezett hét—nyolc helyett 11 százalékkal bővítették az építőipari termelést, s nem is akárhogyan, mert a többlet túlnyomó részét — 70 százalékát — a termelékenység növelésével érték el.

A lakásépítők öt hónap alatt 4629 új otthont adtak át, majdnem 500-zal többet, mint a múlt év azonos időszakában. Ebből a budapestiek 1333 lakás építését fejezték be, valamivel kevesebbet, mint egy évvel ezelőtt, mert most nagyobb erőt összpontosítottak' az újabb építési területek előkészítésére, a vidéki vállalatok is jelentősen gyorsították az előkészületeket. — Ennek köszönhető, hogy az ÉVM vállalatok az idei tervükben átadásra előirányzott 30 500 új lakással szemben már 37 660 új otthon építésén kezdték meg a munkát. Ez lehetővé teszi, hogy a következő hónapokban meggyorsítják az átadások ütemét.

Az építőanyag- és szerkezetgyártó ipar szerényebb ütemben, 6.8 százalékkal bővítette termelését. A legfontosabb építőanyagokból — falazó anyagból, tetőfedő cserépből és mészből — azonban 8 százalékkal gyártottak többet, mint 1970 első öt hónapjában

bek között beszámolt arról, hogy Magyarországon néprajzi atlasz készüL Látogatása során dr. Ortutay Gyula járt a beregszászi járás magyar községeiben és hasznos tárgyalásokat folytatott az ungvári egyetem vezetőivel a tudományos Kapcsolatok bővítéséről.

Új üzemek

Csütörtökön a miskolci Kilián lakótelepen új tejipari üzemet avattak, amelyet 146 millió forintos költséggel létesítettek. Az üzemben naponta százötvenezer liter tejet dolgoznak fel. Ezt a mennyiséget speciális tartálykocsikban százhetvenegy gyűjtöállomásról szerzik be. Az olasz, francia, NDK-beli és svéd berendezésekkel feldolgozott tejtermékekkel elsősorban az iparváros és a borsodi bányavidék hétszáz- kilencvenötezer lakosát látják el. A gyár új termékei között megtalálhatók a mazsolás és vaníliás túrókésZit- mények, amelyek elsősorban az üdülőtelepen népszerűek.

Az új tejipari üzem avatásán dr. Lénárt Lajos mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes mondott ünnepi beszédet.

A közismert Triumph fehérneműkonszernnek jelenleg 52 országban működik leányvállalata. Külföldön telepített üzemei közül — területét és éves termelését tekintve — a korábban Kőszegen létesített fehérnemű- üzem. és a csütörtökön Kapuvárait felavatott Triumph fehérneműgyár a legjelentősebb.-TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK

fel tudnak venni. Ezzel szemben -egyes szakokra — közlekedésgépészet, erősáramú. híradástechnikai, köz- gazdasági, stb. — jóval többen pályáztak, mint a felvehetők száma. Ennek ellenére — átirányítások revén — lényegében biztosították a jelentkezett fiatalok továbbtanulását.

Helyzetjelentés a kalászosokról

Június első harmadának végén a mezőgazdászok országszerte elégedettek az időjárással. A talajt a korábbi csapadék jól átáziaita, és a nap mint nap érkező kisebb helyi záporok további utánpótlást adnak. Igaz, csütörtökön az országszerte erős széljárás sok nedvessé-r get „kivett” a talajból, a vízkészlet azonban huzamosabb ideig elegendő. .4 gabonák különben a fejlődésnek ebben a június közepi szakaszában inkább már csak a napsütést kívánják meg.

Az esőzéseket felváltó napsütés kedvez a burgonyának és a cukorrépának is. Külön előnyt jelent, hogy a művelt területek között idén csak egészen ritkán található olyan, amelyet az elmúlt időszakban elkerült volna a- eső, tehát satnyán tellett, kis hozamú növényeket országszerte alig-alig látni.

A vidékről érkezett jelentések szerint a jövő heten a déli fekvésű országrészeken megkezdődik az aratás. Elsőnek az tőszi árpa kerül sorra. *

Csütörtökön a nagyobb gabonatermő vidékeken megkezdték az aratás előtti hagyományos gépszemléket. A nagyüzemek gépészmérnökei a legtöbb helyen úgy határoztak, hogy a télen kijavított kombájnokat az őszi árpa aratásánál üzembe ' helyezik, így ugyanis már most eldől, hogy valóban üzem- biztosak-e a berendezések. A mezőgazdasági gépjavító vállalatok is elkészültek a szerződésben vállalt karbantartási és kombájn-felújítási munkákkal. Le nem szerződött munkákat is vállalnának sokfelé, azonban nincsen elegendő alkatrész. Az ÁFOR-telepek szintén megtették az intézkedéseket a mezőgazdaság kiszolgálására.

Magyar néprajzi előadások az ungvári egyetemen

Dr. Ortutay Gyula akadémikus, az MTA néprajzi kutató csoportjának igazgatója — D. V. Csepur, az ungvári egyetem rektora meghívásának eleget téve — egyhetes látogatáson járt Kárpát-Uk- rajnában, s az ugnvári egyetem magyar tanszékén előadásokat tartott a magyar néprajzi kutatás modern módszereiről. Nagyszámú egyetemi hallgató előtt elhangzott előadásain kívül a rádióban és a televízióban is ismertette Ortutay professzor a néprajzi kutatások magyar eredményeit, a magyar—ukrán tudományos kapcsolatok alakulását. Töb-