Szolnok Megyei Néplap, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-05 / 131. szám
XXII. évf. 131. sz. 1971. június 5., szombat. Ara: 80 fülét Köszöntjük a szövetkezeti dalosokat I smét jelentős művészeti esemény színhelye Szolnok; ma és holnap az ország különböző részeiből harmincöt kórus ezernyolcszáz dalosa érkezik városunkba, az immár harmadszor megrendezendő országos dalostalálkozóra. Az idei találkozó sorrendben a harmadik, de méreteit tekintve felülmúlja a már hagyományos rendezvény minden eddigi kereteit. És bizonyára színvonalban is előrelépést jelent majd az előző találkoeókhoz képest. Valamennyi résztvevő énekkar szövetkezeti dalosokból áll. És így nem kétséges, hogy a mostani hatalmas juniális kórus-seregszemle egyúttal a szövetkezeti művészeti mozgalom fényes demonstrációja is lesz. Szolnok örömmel fogadja a Tolnából, Baranyából, Borsodból, Zalából ide érkező kórusokat, a Tiszántúlról, az ország minden részéből ide sereglő énekeseket és dalosokat. És éppen azon a napon, amikor a béke megyei ünnepeinek záróakkordjára kerül sor, ünnepélyes keretek között, a Tisza- parti Lenin szobornál. így a dalostalálkozó nyitánya a béke és a dal találkozója is lesz egyben, amelyre ma este fél 9- kor kerül sor, s amikor csaknem kétezer dalos ajkáról együttesen hangzik fel az ének: a békéről és a népek egyetértéséről. A város vendégkórusai este szerenáddal kedveskednek Szolnok közönségének. A város négy pontján — a Kossuth téren, a Várkonyi téren, a Vosztok úti és a Bálvány úti lakótelepen — dalban, tolmácsolják az őket küldő táj, vidék üdvözletét. Vasárnap pedig 9 órától kezdve ugyancsak négy helyen a városban — a Ságvári Endre Művelődési Központban, a Ságvári körúti általános iskola és a Tisza-parti Gimnázium aulájában, valamint a városi tanács nagytermében — a kórusok előadásában felhangzanak a dalok; dalok a Tisza vidékéről és tiszai dallamok, betyárdalok Szovát tájáról és népdalcsokor a Jászságból, matyó summásdalok és szatmári paraszténekek; szerepelnek a kórusok programjában somogyi nóták és rábaközi népdalok, de Szigetköz, a Nyírség, a Hortobágy és Somogy is elküldi dalaiban üzenetét. Mindez, már tudniillik az a tény, hogy a szövetkezeti kórusok milyen gazdagon élnek a táj népzenei hagyományaival, mindennél ékesebben bizonyítja: a szövetkezeti kórusok elsőrendű és elsőrangú feladatuknak érzik a magyar népdal- kincs, népzenei hagyományainak ápolását. A felsorolásból az is kitetszik, . hogy a kórusbemutatókon résztvevő szolnoki közönség ritkán látható színes, tarka „népdalszőttesben” gyönyörködhet, amelyet a résztvevő harmincöt kórus dalosai „szőnek”. És a népdalok még csupán a bemutatón szereplő kórusok programjának egyik színét jelentik. Bartók, Kodály és tanítványainak, a mai magyar kórusművészet képviselőinek művei is ott szerepelnek az egyes kórusok műsorában. K öszöntjük tehát és szeretettel fogadjuk az ország tájainak, különböző vidékeinek dalosköveteit, a szövetkezetek zeneszerető dalosait! 1972-tol öt—nyolc évenként kötelező a szakmunkások továbbképzése * Vállalati szakmunkásképző alapokat hoznak létre — Biztatóak az idei munkaügyi eredmények Sajtótájékostató a Parlamentben Nem panaszkodhatott ezen a héten eseménytelen napokra, munkahiányra Lázár György munkaügyi miniszter. Szerdán a kormány ülésén jelentett az 1970. évi munkaügyi tapasztalatokról, pénteken pedig a Parlament Gobelin termében a napilapok és a rádió, tévé munkatársait tájékoztatta időszerű kérdésekről. Hogy valóban időszerűek voltak, arra mi sem jobb bizonyíték, mint az, hogy Lázár György már az 1971 első negyedévének eredményeiről is szólott. Az újságírók örömmel fogadták a tájékoztató jó híreit. Így például azt, hogy az idén az első három hónapban az iparban öt, az építőiparban 9,1 százalékkal nőtt a termelékenység, az előző év hasonló időszakához viszonyítva. önmagában a viszonyszám még nem sokat mond. Hozzávehetjük azonban a következőket az első negyedévben az iparban nem, az építőiparban pedig csak kevéssel nőtt a munkások, foglalkoztatottak száma. Az élőmunka hatékonyságának javulását bizonyítja az is, hogy a hatékonyabb munka kifejezéseképpen az idén az első negyedévben 5,7 százalékkal nőttek a munkásbérek az iparban, a múlt évihez képest. Ez azt bizonyítja, hogy egészségesebb arány mutatkozik a bérek és a teljesítmények alakulásában. A másik jó hír az, hogy mérséklődött a munkaerő- mozgás. Magyarul, kezd már kimenni divatból a munkásvándorlás. A Munkaügyi Minisztérium különben készített egy felmérést, és ez azt bizonyítja, hogy 1968-tól a magyar munkások 75—80 százaléka nem változtatott munkahelyet. Tehát mintegy 20—25 százalék az az arány, amely gyakorta cserél munkaadót, gyárat, vállalatot. LáHareok a fegyvermentes övezetben Uj főtitkár a NÁTO-ban (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON) zár György ennél a témánál azonban azt is megmondta, a munkaerőmozgás tehát a munkásvándorlás 30—40 százaléka még mindig nem nevezhető indokoltnak sem társadalmilag, sem a népgazdaság szempontjából. A munkaügyi miniszter részletesen tájékoztatta az újságírókat a még megoldásra váró és az egész ország közvéleményét foglalkoztató gondokról. Elsők között említette, hogy a korábbi évekhez viszonyítva a munkások létszáma alig növekedett, az alkalmazotti létszám azonban jelentősen nőtt. — Szemérmesen kezeljük — mondta a miniszter, —■ a normák korszerűsítését, úgynevezett karbantartását, mert központilag normarendezési kampányt nem rendelünk el. A vállalatok dolga azonban, hogy akkor és ott változtassanak, ahol az indokolt, s ahol a törvény és a munkásközvélemény is szükségei!. Részletésén szólott a miniszter a túlórák növekedéséről, s az ezekkei összefüggő gondokról. Elmondta, hogy bár kis javulás van az idén, az első negyedévben mintegy ' 0,5 százalékkal csökkent a túlórák aránya, azonban ez nem általános. A könnyű- és bányaiparban csökkent az idén jelentősen a túlóráztatás, más iparágakban a helyzet alig javult, vagy romlott is. — Túlórára szükség lehet — szögezte le a miniszter álláspontját. Alapjában véve azonban nálunk a túlóráztatás nem népgazdasági, vagy vállalati indokolt érdek miatt történik, hanem túlnyomórészt a munkaszervezés hibájából, vagy hiányából történik. Kivétel a kritika alól a bányászat. Jól tudjuk, a bányászok a népgazdaság érdekében tavaly nagy erőfeszítéseket tettek. A munkaügyi miniszter ezután a munkaszervezésről, s annak ösztönzőiről beszélt. Tájékoztatója végén elmondta, hogy most, amikor a vállalatoknál a IV. ötéves tervek készülnek, valamint most kötik meg a kollektív szerződéseket — ezzel egyidőben kialakul egy középtávú munkaügyi program is. Ez lehetővé teszi, elősegítheti az élőmunka hatékonyságának növelését. A miniszter tájékoztatója után az újságírók egymás után tették fel kérdéseiket. Lázár György a kérdésekre válaszolva bejelentette az újságíróknak, hogy a kormány a közelmúltban úgy határozott: 1972-től 5—8 évenként kötelező a szakmunkások továbbképzése. A szakmunkások továbbképzését lehetőleg úgy kell megoldani, hogy azok egyúttal általános műveltségüket is fejlesszék, valamint rokonszakmákkal is megismerkedjenek. 1972 lesz az első év, amelyben az iparvállalatoknak létre kell hozniuk egy szakmunkásképzésre megfelelő anyagi alapot, és 1973-tól már abból az alapból kell jól felszerelt, korszerű la- nulóműhelyekben, jól oktatni a fiatalokat, minden, szakmában. A túlórákról a miniszter ismételten hangsúlyozta, hogy a kormánynak az a véleménye; túlórákra szükség lehet és központilag megkötni helytelen lenne az iparvállalatok kezét. Ám, minden társadalmi és gazdasági ösztönzést megadnak ahhoz, hogy valóban a népgazdaság és a vállalatok szempontjából indokolt esetben túlóráz- tassanak csak embereket. — sóskúti — UK EK - tüdős í iások —- hiki.k — tudósítások Nagyszabású vasútrekonstrukció A Balaton északi partján folyó nagyszabású vasút- rekonstrukcióró] és egyéb időszerű vasútközlekedési kérdésekről tájékoztatták pénteken a sajtó képviselőit Balatonalmádiban a szombathelyi MÁV igazgatóság vezetői: 1957-ben kezdték el a tó északi partján a Sza- badbattyántól Tapolcán és Keszthelyen, át Balatonszent- györgyig húzódó 147 kilométeres vasút és a mellette fekvő 40 állomás és megállóhely rekoi«;trukcióját. Az ötödik ötéves tervbe is átnyúló munk^ több mint egy milliárd forint beruházást Igényel. Ha elkészül az egész tó körül Diesel-vonatok közlekednek majd. Mint közölték, a Balaton mindkét oldalának vasútját a MÁV törzsvonal hálózatába sorolták. Bár az északi oldal nem egészen felel meg e kategória kritériumának, a nagy idegenforgalomra tekintettel született meg a ,. döntés. A szombathelyi MÁV igazgatóság szakemberei eddig a Szabadbattyán—Tapolca kö_ zötti vonalat építették át. Helyenként új nyomvonalra helyezték a pályát, hézagnélküli hosszú síneket fektettek le, amelyeken a vonatok a korábbi óránkénti 50 kilométeres átlagsebessége 80-ra növelhető. Oj, korszerű, szigetperonos, aluljá- rós állomást építettek Balatonalmádiban. ■ Alsóörsön, Révfülöpön, Dörgicsén, Kő- vágóörsön, Aszófőn és Bada- dacsonytördemicen. A biztonságos közlekedés érdekében Balatonalmáditól kezdve, minden állomáson dominószerű biztosítóberendezés működik. Jelenleg Badacsonytomaj és Balatonfüred állomásokon dolgoznak a vasútépítők. A nemrég várossá nyilvánított Balatonfü- reden a magyar tenger egyik legszebb állomása épül. A Tapolca—Keszthely— Balatonszentgyörgy közötti 40 kilométeres szakaszt a következő esztendőkben újítják fel, hasonlóan a Szabadbattyán és Balátonfűzfő közötti vasutat ts. A sajtótájékoztatón bejelentették, hogy a felújított vonalon a teherforgalom is megjavult: a szerelvények több árut szállíthatnak, mint korábban. Radiológiai klinikát avatnak Debrecenben ■ Az egész Tiszántúl orvosi ellátása szempontjából nagy jelentőségű új intézménynyel gazdagodott Debrecen: pénteken átadták rendeltetésének az Orvostudományi Egyetem radiológiai klinikáját. Az avatóünnepségen résztvett Basa Imre, a debreceni városi pártbizottság titkára _ és Zsebö Zoltán, a Magyar Radiológiai Társaság elnöke. Dr. Mérik József, a debreceni Orvostudományi Egyetem rektorhelyettese mondott beszédet, majd átadta a klinikát Vargha Gyulának, az intézet igazgatójának. Az új debreceni radiológiai klinika a gyógyítás mellett nagyon fontos szerepet tölt be az oktatásban is. Két korszerűen felszerelt tv-Ián- con keresztül figyelhetik a medikusok a vizsgálatokat. Dr. Ajtai Miklós fogadta A. M. Petroszjancot Dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke pénteken délután hivatalában fogadta Andronyik Mel- kanovics Petroszjancot. a Szovjetunió Állami Atomenergia Bizottságának hazánkban tartózkodó elnökét. A baráti eszmecserén részt vett dr. Osztrovszki György, az OMFB elnökhelyettese, az Országos Atomenergia Bizottság elnöke és dr. Tétényi Pál, a Magyar Tudományos Akadémia főe titkárhelyettese, az Országos Atomenergia Bizottság elnökhelyettese is. Megállapodás évi tíz-tizenöt ezer tonna finn papír importjáról A Magyar Papíripari Vállalat és a Lignimpex vezetői hazaérkeztek Finnországból, ahol tárgyaltak a finn papíripar és kereskedelem vezetőivel, meglátogattak több cellulóz- és papírgyárat. A tapasztalatcsere során elvi megállapodást kötöttek az együttműködés módjáról, valamint a személyes kapcsolatok ápolásáról. A kereskedelmi tárgyalások befejeztével hosszúlejáratú megállapodást kötöttek, amelynek értelmében az 1972—74-es években évente 10—15 ezer tonna mélynyo- mó-papír érkezik a kaipolaj papírgyárból. Miniszterhelyettesi kinevezések A kormány dr. Lőrincz Imrét, a nehézipari miniszter első helyettesét. Gór Nagy Sándort és Menyhárt Lászlót nehézipari miniszterhelyettessé. dr. Vincze Imrét pénzügyminiszterhelyettessé nevezte ki. Jfla: Reflektorfényben a gyermekirodalom A kitüntetett kőműves brigádvezető Repülőgépeltérítés, diplomatarablás Hétvégi sportműsor Világgazdasági hírek A Barátság vonat utasa voltam Az alkohol és a máj Többet és jobbat Kitüntetett pedagógusod — pedagógiai jutalmak és díjak Tegnap az 1971. évi pedagógusnap alkalmából rn^, gyénk két pedagógusa, Lukács Ferenc, a biológia megyei szakfelügyelője, a törökszentmiklósi Bercsényi Miklós Gimnázium tanára, valamint Révay György, a homoki Gyógypedagógiai Intézet igazgatója kapta meg a Kiváló Tanár kitüntető címet, amelyet a művelődésügyi miniszter adományozott. Ugyancsak tegnap délelőtt a Szolnoki Járási Hivatal tanácskozó termében ünnepélyes keretek között adta át Elek Lajos, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályvezető helyettese az elmúlt év pedagógiai pályázatának dijait 52 pályamű közül öt részesült első díjban, azaz két-kétezer forint pénz. jutalomban. Sorrendben az első díjas pályaművek írói: Baranyi György (Közgazdasági Szakközépiskola, Szolnok); Molnár Imre (Petőfi úti általános Iskola,_ Török- szentmiklós); Román ^ Béla (Általános iskola, Mezőtúr); dr. Szalai András (Általános iskola, Cserkeszöllő) és Za- ják Etelka (Lehel Vezér Gimnázium, Jászberény). Második díjat szintén öten, harmadik díjat pedig tizennyol- can kaptak. Kiváló oktató* nevelő munkájuk elismeréseképpen ötvenötén részesültek a megyei tanács különböző pénzösszegű jutalmában, valámjnt tizenöt pedagógust rendkívüli feljebb- sorolással jutalmaztak. Tegnap délután a szolnoki tiszaligeti KISZ vezetőképző táborban Is ünnepséget rendeztek. Gurzó László, a jászapáti Mészáros Lőrincz szak- középiskola igazgatója a KISZ Központi Bizottság KISZ érdemérem kitüntetését kapta. Aranykoszorús KISZ jelvénnyel tüntették ki Rideg Károlynét, a karcagi városi úttörő elnökség tagját, Rétságtl Gyujánét, a jászberényi Kossuth úti Iskola út- . törőcsapatának vezetőjét és Balázs Pált, a jászalsószent- gvörgvi gimnázium pártösz- szekntő tanárát. Az Oktatásügy Kiváló Dotgozója kitüntetésben részesült Ihnáth Jánosné, a kőtelkl általános iskola úttörőesaoatának vezetőle és Nagy F.ndre iskolaigazgató. A Szocialista Kultúráért kitüntető jelvényt kapta Rápolthy Viktor szakfelügyelő Rontó Gyula és Mihályi István, a szolnoki Tallinn körzeti általános iskola pedagógusai a KISZ érdemérem kitüntetésben ré. szesültek;
