Szolnok Megyei Néplap, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-30 / 152. szám
A megyei mezőgazdasági nagyaktíva ülése elé A szolnoki Szigligeti Színházban ma reggel ül össze tanácskozásra a megyei mezőgazdasági- és élelmiszer- gazdasági nagyaktíva. Régi hagyomány megyénkben, hogy a szocialista mezőgazdaságot érintő változásokat a maihoz hasonló aktíva ülésen tárgyalják meg. A mai tanácskozást különösen aktuálissá teszi, hogy tavaly lezárult a III. ötéves terv időszaka, s az idén hozzáfogtunk IV. ötéves tervünk végrehajtásához. A tanácskozás célja tehát nyilvánvaló: megvitatni a megye élelmiszergazdaságának a III. ötéves tervben elért eredményeit, a meglévő gondokat, s megtárgyalni új ötéves tervünk megvalósításának lehetőségeit. A III. ötéves terv során megyénk élelmiszergazdasága jelentős fejlődést ért el. Ez annál inkább is figyelemre méltó, hogy a tervidőszak alatt két rendkívüli, kedvezőtlen év természeti viszonyaival kellett megküzdeni: 1968-ban súlyos aszály, tavaly pedig ár- és belvíz pusztított. Megyénk mezőgazdasága sikerrel teljesítette a III. ötéves terv előirányzatait. A halmozott termelési érték a tsz-ekben 48, az állami gazdaságokban 31,5 százalékkal emelkedett. Az árbevétel 1965-höz viszonyítva 1969-ben 109, tavaly 77 százalékkal emelkedett. Jelentősen növekedett a kenyérgabona, a kukorica, a cukorrépa, és lucerna termésátlaga. Az álla Itenyésztés előirányzatának^ teljesítésében azonban elmaradtunk. A nagyüzemek tervének túlteljesítése nem tudta eile’isúlyózni a háztáji gazdaságok termelésének visz- 6zaesését. A szarvasmarha állomány a tsz-ekben az előirányzottnál 15,3 százalékkal jobban fejlődött, ám a háztáji gazdaságokban csökkent öt év átlagában a tanácsi szektorban a tervezettnek megfelelően, évenként 4650 vagon húst vásároltak fel. Célul tűztük, hogy tovább Javítsuk a mezőgazdaság anyagi-, műszaki bázisát, fejlesszük az öntözést, a gépesítést és a talajjavítást- Sajnos, a gépesítésben elmaradtunk. A gépesítés aránya az összes beruházásoknak alig 25 százaléka. Az erő- és munkagéppark elavult, emiatt az üzemeltetés költségei aránytalanul magasak. A párt IX kongresszusán elfogadott határozatnak meg" felelően nőtt a mezőgazdaságban dolgozók életszínvonala. A tsz-tagok közösből származó jövedelme — 5 év alatt — 41 százalékkal nőtt, átlagosan 1850 forint havonta. Am a tsz-ek közötti, szóródás rendkívül nagy. Az állami gazdaságok dolgozóinak átlagjövedelme 31 százalékkal lett magasabb, összesen 25 500 forint évente. Csak elismeréssel lehet szólni a szocialista nagyüzemek dolgozóiról, vezetőiről, akik a rendkívüli években ts példásan helytálltak és bebizonyították, a szocialista gazdálkodás fölényét Az 1968—1970-es évekhez hasonló években a kisüzemi gazdálkodás viszonyai között tízezrek jutottak volna koldusbotra. A nagyüzemek gazdálkodása igazolja: a gazdaságirányítás reformja eredményes volt Hatására a termelőerők fejlődése meggyorsult, lehetőség nyílt az olyan termelésszerke- zetj változtatásokra — melyek lehetővé tették a helyi adottságok és tartalékok jobb kihasználását Ennek eredményeként a tsz-ek és az állami gazdaságok tevékenysége a gazdaságpolitikai céloknak megfelelően, a népgazdasági érdekkel összhangban alakult A tervlebontásos rendszer megszűnése tehát nem anarchiát okozott, hanem nagyobb terv- szerűséget eredményezett, mely a kereslet-kínálat, a piaci viszonyok és a jód megfontolt szabályzók hatására jött létre. A mezőgazdasági üzemek fejlődéséhez hathatós segítséget adtak a szakemberek. A tsz-ekben jelenleg átlagosan 13 egyetemet, felső- és középfokú technikumot végzett szak. ember dolgozik De túl nagy a differenciálódás, mert akad olyan tsz is, amelyben nincs felsőfokú végzettségű szakember. Különösen nagy gondot kell fordítani az állattenyésztés. a gépesítés és a speciális ágazatok szakember-ellátásának javítására. Gondot okoz a tsz-ben a belső ellenőrzés megoldatlansága, az ellenőrző bizottságok több helyen csak formálisan működnek A változtatás tehát indokolt. Előbbre kellene lépni a tsz-ek közötti kooperációban. A tőkeigényesség a fejlődő gazdaság velejárója. Szinte elképzelhetetlen, hogy egy- egy szövetkezet egyedül megoldja a repülőgépes növényvédelmet, vagy korszerű húsfeldolgozót üzemeltessen. Az üzemek együttműködése tehát beruházási, termelési és értékesítés] területen egyaránt szükséges. . E z év január elsején IV. ötéves tervünk első évébe léptünk. Megyénk nagyüzemei is elkészítették új ötéves tervüket. A legtöbb helyen reálisan felmérték lehetőségeiket, s megalapozott célokat tűztek ki. A mezőgazda- sági üzemek középtávú tervei megegyeznek a gazdaságpoli- tikai célokkal, s összhangban vannak a népgazdasági tervekkel. A IV. ötéves tervben a mezőgazdaság bruttó termelése 15 százalékkal, az állattenyésztés valamivel gyorsabb ütemben, 16 százalékkal nő. Az állami gazdaságok bruttó termelése öt év alatt 45 6 százalékkal emelkedik. A gazdaságok terved részletesen meghatározzák a növénytermelési és állat- tenyésztési ágazatok fejlesztését. Lezárult a mezőgazdaság extenzív fej1 —* 'se, s a IV. ötéves tervben megkezdődik az intenzív fejlődés. Gyorsított ütemben fejlődik a komplex gépesítés, a Tisza II. belépésével az öntözés. A mezőgazdaságtól több húst, tejet és zöldséget várnak a fogyasztók. A mezőgazdaság fp’’"«!7tZcpfp7 f,7PPu’1r ■’ ‘ ‘1 -7,0’ c7mrcZcres BZ élelmiszer feldolgozás, tartósítás, gyorsabb ütemű fejlesz* tése is. A mezőgazlasági nagyaktíva fontos mérföldkő az eddigi fejlődés felmérésében, s a további feladatok meghatározásában. Köszöntjük a nagyaktíva résztvevőit és felelősségteljes munkájukhoz sok sikert kívánunk. Magyar—osztrák tárgyalások Bécsben Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, aki Franz Jonas osztrák köztársasági elnök meghívására hivatalos látogatá- spn tartózkodik Ausztriában, kedden délelőtt kíséretének tagjaival ellátogatott a parlament épületébe. A gépkocsisor a múlt század második felében épített, görög stílusú parlament magyar és osztrák zászlókkal díszített épület főbejáratához gördült, ahoj Losonczi Pált és kíséretét ünnepélyesen fogadták. Kari Waldbrunner, a parbankként működik. Ez a döntés megkönnyíti a tanácsok pénzügyi munkáját, mert a korábbi három bank helyett egy pénzintézettel kell együttműködniök. A kormányhatározat e része szerint most már lehetővé válik, hogy a tanácsok jobban áttekintsék pénzeszközeiket átfogó információval rendelkezzenek a pénzügyi folyamatokról és egyszerűbb legyen a pénzügyi munka bonyolítása. Korábban sok probléma volt amiatt, hogy mindhárom banknál, amelyekkel a tanácsok kapcsolatban álltak, igazodni kellett azok sajátos előírásaihoz, ügyrendjéhez. A bankrendszer korszerűsítése során az bizonyult a legegyszerűbbnek, hogy a pénzintézet lássa el a tanácsok pénzeszközeinek kezelését, amely már eddig is a legszorosabb gazdasági, pénzügyi kapcsolatban állt velük. A tanácsi pénzalapok egy pénzintézetnél való kezelése lament elnöke üdvözölte a magasrangú állami vendéget, majd tájékoztatást adott a törvényhozó szerv tevékenységéről. A tájékoztatón jelen volt Alfred Maleta és Otto Probst, a parlament két al- elnöke. Ezt követően Losonczi Pálnak és kísérete tagjainak megmutatták az épület tanácskozó termeit, majd a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke találkozott a parlamentben képviselt politikai pártok csoportelnökeivel: Bruno Pittermann-nal, az osztrák szocialista párt. jobb áttekintést nyújt a különböző tanácsok kötelezettségeiről, egyszerűsíti a költségvetés és a fejlesztési alap pénzeszközeinek átcsoportosítását. Erre, mint ismeretes, 1971 óta a tanácsoknál — a vonatkozó kormányhatározatban meghatározott feltételek esetén — lehetőség van. Mindezen túl, az új rendszer lehetővé teszi, hogy a területfejlesztéshez felvett hiteleket a tanácsok a legfontosabb feladatok megvalósítására, a lehető leggazdaságosabban használják fel. Az új feladat az OTP Szolnok megyei Igazgatósága számára többek között azt jelenti, hogy éves szinten mintegy egymilliárd forintot kezel a tanácsok költségvetésével és további mintegy 500—600 milliót a fejlesztési pénzeszközökkel kapcsolatban. A kormány döntésének megfelelően az Országos Takarékpénztár belső szervezetében már felkészültek az új feladatokra. Stefan Koren, az osztrák néppárt és Friedrich Peter, aiz osztrák szocialista párt, parlamenti frakciójának elnökével. Ezen a találkozáson és megbeszélésen több képviselő is résztvett. Tíz óra előtt néhány perccel érkezett a Losonczi Pál vezette magyar delegáció a parlamentből a Hofburgba, a hivatalos magyar—osztrák megbeszélés színhelyére. A palota Lipót szárnyi részében Losonczi Pált és kíséreMegyénkben a tanácsok és a tanácsi intézmények összesen 595 költségvetési számláját veszi át július 1-én az Országos Takarékpénztár a Magyar Nemzeti Banktól. Az átvételt és a számlák kezelését jelenleg azok a takarékpénztári fiókok végzik, amelyek a Magyar Nemzeti Bank fiókjaival azor.os székhelyen vannak. Így Szolnokon kívül Jászberényben, Kunszentmártonban, Tiszafüreden, Törökszentmikló- son, Karcagon, és Mezőtúron bővül a takarékpénztári feladatkör a tanácsi költségvetési számlák kezelésével. Sőt ezen felül ugyanezek.a fiókok átveszik a községi és nagyközségi tanácsok — eddig a helyileg illetékes kisebb takarékpénztári fiókoknál vezetett — fejlesztési alap számláit is. Tekintettel azonban a Takarékpénztár szélesebb hálózatára, a számlák kezelése később decentralizálásra kerülhet. A Magyar Beruházás Banknál kezelt megyei és városi tanácsok fejlesztési alap számláinak átvételére 1972 január 1-én kerül sor. A tanácsi vállalatok számláit. hitelműveleteit változatlanul a Magyar Nemzeti Bank kezeli, hogy továbbra is biztosítva legyen a vállalatok egységes rendszerben való számlavezetése és hitelellátása. MA: Gyorslista a III. IV. Békekölcsön 1971. I. félévi sorsolásáról Szövetkezetek nemzet öi\ talclkozóia Pécsett, a TIT Bartók- klubjában, kedden sajtótájékoztatón ismertették a szövetkezeti szakemberek „Pannónia 71” elnevezésű nemzetközi találkozójának célját, és programját. Elmondották az újságíróknak, hogy a tanácskozásra augusztus 15 és 28 között kerül sor Harkányban. Tavaly mintegy kísérlet kép- pen hívta össze a TIT a hazai és a külföldi szövetkezeti szakembereket, hogy megvitassák a szövetkezeti mozgalom időszerű kérdéseit A tanácskozás olyan nagyszerűen sikerült, hogy az Országos Szövetkezeti Tanács védnökséget válla’t a Parmónia- taiálkozók felett és azt ezentúl minden év nyarán megrendezik a híres fürdőhelyen. A „Pannónia 71” központi témája a szövetkezeti típusok és ágaizatok helyzete, a termelési és az értékesítési szövetkezetek együttműködése lesz. Az előadásokat a témák legjobb hazai ismerői tartják, elsőként dr. Soós Gábor miniszterhelyettes, a TIT mezőgazdasági-élelmezési választmányának elhöke „A szövetkezett! mozgalom helyzete Magyarországon” címmel. A találkozó nyílt lesz, azaz bárki részt vehet az előadásokon és a vitákon. nemcsak a Harkányban elszál’ásplt vendégek. Az őszinte és termékeny eszmecsere — várhatóan — hozzájárul majd az egységes szövetkezeti törvénytervezet egyes viatatott kérdéseinek tisztázásához, A kéthetes program keretében a szakemberek meglátogatnak több — különböző típusú — baranyai szövetkezetét és szövetkezeti vállalkozást Európában egyedül nálunk — .Harkányban — rendeznek ilyen iellegű tudományos találkozót. érthető tehát, hogy a szocialista és nem szocialista országokban egyaránt nagy érdeklődés nyilvánul meg a „Pannónia 71” iránt. A szervezőbizottság legalább 120 hazai és külföldi vendéget vár a találkozóra. (Folytatás a 2. oldalon) Az OTP lett a tanácsok bankja A bankrendszer továbbfejlesztéséről, ezen belül a tanácsok és az CVszágos Takarékpénztár új kapcsolatairól tartott sajtótájékoztatót Szolnokon Révész Ferenc, a megyei tanács vb pénzügyi oszátly vezető je és Szűcs Ferenc, az OTP megyei igazgatóságinak vezetője. Elmondták, hogy a közelmúltban kormányhatározat jelent meg, amely többek között arról intézkedett, hogy a tanácsok július 1-től kezdve egy bankkal, az Országos Takarék pénzárral álljanak kapcsolatban. Az Országos Takarékpénztár július 1-től lakossági és kommunális llílUk — TL DÚSÍTÁSOK — HÍREK—TUDÓSÍTÁSOK. — HÍREK Befejezték az őszi árpa aratását Tegnap telexen értesítette szerkesztőségünket a jászberényi Vörös Csillag Tsz: Gazdaságukban 150 kát. holdon befejezték az őszi árpa aratását. Holdankénti átlagtermésük 17 mázsa. XVI. századbeli ezüstpénzek ötszázhuszonhét darab 16. századbeli ezüstpénzt talált a nagylóci Köntös dűlőben Lázár István huszonnégy éves villanyszerelő, nagylóci lakos. Lázár István felesége és családtagiai a nagylóci Köntös dűlőben kukorica kapálás közben felszínre került régi pénzdarabokra lettek figyelmesek, amelyekkel a gyerekek játszadozni kezdtek. Lázár hét végén munkahelyéről hazatérve szemügyre vette a pénzdarabokat, s néhányat hétfőn magával vitt Veszprémbe, ahol azokat bemutatta a múzeumban. Ott közölték vele, hogy a bemutatott érmék 16. századbeli ezüstpénzek. A következő hét végén Lázár a lelet helyén céltudatos kutatásba kezdett, s mintegy harminc—negyven centiméter mélységben nagymennyiségű ezüstpénzt talált. Előkerültek egy cserépkancsó maradványai Is. A leletet Lázár István a balassagyarmati palóc múzeumba vitte, ahol különböző országokból származó hét ezüst tallért nyolcvan ezüst garast és négy- száznegyven ezüst dénárt és obulust vettek számba amelyeket feltehetően a mohácsi vész idején a törökök elől menekülő kereskedők rejtettek el. A palóc múzeum az értékes leletet továbbította a múzeumba, amelynek munkatársai a héten folytatják a kutatást a nagylóci Köntös dűlőben. Garázsépítő szövetkezetek Jók a tapasztalatok, az állami és magánépítési lehetőségek mellett feltétlenül szükséges és érdemes volt életre hívni a garázsépítő és fenntartó szövetkezeteket — állapították meg a SZÖ- VOSZ-nál végzett helyzetfelmérés után. Az első garázsszövetkezetek a múlt évben alakultak, az idén tavasszal már 25 szövetkezet működött 1665 taggal, s a felépített garázsok «zárna meghaladta a 700-at. Ugyanakkor további 43 szövetkezet 2747 leendő tagjával a megalakításon munkálkodtak a szervező bizottságok. Azóta ezek közül Is már nagyszámú új szövetkezet működik. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint a SZÖVOSZ elnöksége ugyanis minden segítséget megad az új szövetkezeti forma kialakulásához, elterjedéséhez. A SZÖVOSZ elnöksége irányelveket és alapszabálymintát us kibocsátott. Az eddigi tapasztalatokból az is bizonyossá vált, hogy szövetkezeti keretek között a garázsok építése, üzemeltetése, a tárolás, a karbantartás előnyös és gazdaságos. A garázsszövetkezeti tagok élvezik mindazokat az előnyöket, amelyekre hazánkban jogi személyek és szocialista szervezetek jogosultak, A sző vetkezeti forma biztosítja azt is, hogy a felépített garázsok személyi tulajdonba kerül nek, így indokolt esetben eladhatók, cserélhetők, elajándékozhatok és örökölhetők. Az eddigi tapasztalatok szerint a sor-, illetve ikersor garázsok épí-éfT költsége 8—« 12 ezer forint körül alakulhat személygépkocsinként.
