Szolnok Megyei Néplap, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-29 / 151. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. Június 29. „Hideg gondok" ma és holnap A hűtőipar jelene és jövője Modern vonalú, mélyhűtött áruk szállítására is alkalmas frizsider -kocsi. A mai korszerű hűtőgépek ősét, a Carré-féle vákuum­hűtőgépet 1840-ben találták fel, s annak is már több, mint száz éve, hogy az első nem jéggel hűtött hússzállít­mány megérkezett Dél-Ame- rikából Európába egy e célra épített hajó gyomrában. Az emberiség gyorsan felis­merte a mesterségesen elő­állítható hideg nyújtotta élelmiszertartósítási lehető­ségeket, s élt is az alkalma­zásával. Az ipar, a mező- gazdaság, a kereskedelem, majd a háztartások is „rá­kaptak” a gépi hűtésben rejlő előnyök kiaknázására. Jelentős „minőségi ugrást” jelentett a mély hűtés és gyorsfagyasztás technológiá­jának a kidolgozása, alkal­mazásba vétele. Ezt köve­tően alakult ki az a sajátos hűtőlánc, amelynek összes előnyeit élelmiszerellátá­sunkban ma élvezzük. Egyenletes elelmiszerellátás A hűtőipar a fogyasztók egész évi egyenletes élelmi­szerellátásának a letétemé­nyese. A megtermelt nagy gyümölcs-, zöldség- és hús­készletek, valamint egyéb élelmiszerféleségek a hűtő­házak raktáraiban várják, hogy folyamatosan forgalom­ba hozzák őket. Hűtőiparunk tárolókapacitása az elmúlt évben meghaladta a 4400 va­gont. Fajlagos hűtőkapacitá­sunk azonban mind a nyu­gat-európai országokéhoz, mind az iparilag fejlettebb szocialista országokéhoz (NDK, Csehszlovákia stb.) képest alacsony. A különb­ségek kiegyenlítésére a IV. ötéves terv további hűtőtá­rolók építését irányozza elő, összesen mintegy 2 ezer va- gonos befogadóképességgel. Ezenkívül az országban sok­felé építenék még kisebb- nagyobb előhútőket, hűtött gyümölcstároiókat, amelyek inkább csak átmeneti szál­lást nyújtanak majd az ér­tékes és fontos élelmisze­rek számára. Ahány élelmiszer, annyi­féle a hűtési igény. Néhány gyümölcs, zöldség, a tojás stb. hónapokon keresztül be­éri a plusz két-három fokos hőmérséklettel. Ugyanez a hőfok a tejnek és néhány tejterméknek csak néhány napig biztosítja az eltartha­tóságát. A hús rövidebb ideig való megőrzése a rom­lástól ugyancsak plusz X—4 fok közötti hőmérsékleten történik, huzamosabb ideig való konzerváláshoz azon­ban már mélyen a fagypont alatti — mínusz 15—20 fo­kos — hőmérséklet szüksé­ges. Gyorsfagyasztás - 30 fokon Sok gyümölcsnek, élelmi­szernek és nem utolsó sor­ban a készételek széles vá­lasztékának hosszú ideig va­ló eltarthatósága csak gyors­fagyasztással, mélyhűtéssel oldható meg. Ha megfelelő­en nagy sebességgel törté­nik a lehűtés, a sejtekben lévő víz nem tűalakú kris­tályokká fagy meg, amelyek felszúrhatnák a vékony sejt­falat, hanem legömbölyített élű kis „magokká”, amelyek nem sértik meg azt. így használatbavételkor — a fel- olvasztáskor — az élelmiszer nem „esik össze”, nem ereszt levet, hanem eredeti formá­jában áll rendelkezésünkre. A gyorsfagyasztó alagút mí­nusz 30 fokos hőmérsékle­tén megy végbe ez a gyors fagyás, s utána mínusz 20 fok körüli hőmérsékleten történik a tartós tárolás. A hűtőháztól azonban még igen hosszú az út a fogyasz­tóig, sok idő telik el a ki­szállítástól a felhasználós pillanatáig. Mind a mély­hűtött, mind a magasabb hő­fokon hűtve tárolt élelmi­szereket a hűtőházihoz ha­sonló körülmények kell, hogy fogadják az üzletekben. A mélyhűtött élelmiszereket forgalomba hozó üzleteket tehát mélyhűtöpultokkal kell ellátni, a többi élelmiszerek pedig ú. n. hűtővitrinekbe kerülhetnek (természetesen arra is gondot kell fordí­tani, hogy a szállítás során se melegedjék fel az áru). Olyan probléma ez, ami hosszú ideig késleltette a mi- relite-áruk széles körű el­terjedését, s még ma sem mondhatjuk, hogy megnyug­tatóan megoldódott volna e sok költséges beruházást igénylő kérdés. Negyedik öt­éves tervünk ezen a terüle­ten is további előrehaladást irányoz elő, nevezetesen a hűtőlánc minél messzebbre való kiépítését, akár a köz­ségekig, falukig is. Szállítás hidegben Gondoljunk azokra a hűt­ve tárolt élelmiszerekre is, amelyeket külföldre kell szállítanunk. A mélyhűtött áruk vasúti szállítását ma már kompresszoros, hűtőfo­lyadékos frizsider-kocsik végzik, amelyek egész úton a tárolás során megkívánt hőmérsékletet biztosítják az áru számára. A kisebb hű­tési igényű élelmiszerek táb­lajéggel, vagy ú, n. száraz­jéggel feltöltött szállítási eszközökben is romlatlanul célhoz érnek. Tagjai vagyunk az INTERFRIGO nevű nem­zetközi szervezetnek, a leg­modernebb hűtővagonok áll­nak a rendelkezésünkre, amelyek ellátásáról egészen a célállomásig minden or­szágban folyamatosan gon­doskodnak. A modern tudomány és technika lexikona KÓD A kód olyan jelrendszer, amelynek elemeit vagy az elemekből képzett csoporto­kat meghatározott szabá­lyok szerint egy informá­cióhoz hozzárendelik. Az egyik legegyszerűbb kód a morse ábécé. Ebben minden betűnek, minden számjegynek, és a fonto­sabb írásjeleknek egy-egy jel kombináció felel meg. A morse ábécének ugyanis két jele van: a pont /./ és a vanás / — /, amelyek külön­böző sorrendjével különbö­ző betűket, számokat, írás­jeleket, vagy tetszőleges in­formációkat kódolhatunk, így felel meg az á-nak a . —, vagy a 3-nak a ...-------, illetőleg a SOS­n ek a ...-----------... Az e lektronikus digitális számí­tógépek kódja is nagyon ha­sonlít ehhez, éppen csak nem pontot meg vonást, hanem 0-át és 1-est használnak jel­ként. A kód jeleinek olyanok­nak kell lenniük, hogv azok az információk továbbításá­ra, a hírközlésre alkalmasak legyenek. A kódolásnak igen gyakran csupán az a felada­ta, hogy a közlendő hírt to­vábbítható formába hozza: a pontot és a vonást továb­bítani tudjuk a távíróháló­zaton, a betűket stb. viszont csak ilyen kódolt formában. A kódolásnak, egy kód használatának más szem­pontja is lehet; ez pedig a titkosírás. Amikor az a fel­adat, hogy a híranyag csak a feladónak és a címzettnek legyen hozzáférhető, akkor egy csupán általuk ismert kódrendszerbe téve át az in­formációt, megvédhetik az illetéktelenektől. Ma már nem csak az infor­máció elméletben, a híradás­technikában használják a kód fogalmát, hanem igen általánosan, pl. a biológiá­ban is. Gondoljunk a DNS- re, az öröklődés anyagára, amelyben négy alkotó rész kombinációjából áll az a kód, amelyet a szervezet fo­lyamatosan megfejtve mű­ködik és tartja fenn magát. De a kódról beszélünk ak­kor is, ha pl. a magyar nyelv rendszeréről van szó. Mandulások Bulgáriában Bulgáriában jelenleg 1400 hektár területen termeszte­nek mandulát. 1975-ig a man­dulakertek területét további 2000 hektárral bővítik. Egy hektár területről átlagosan 700—1200 kg termést szüre­telnek. Á „demográfiai robbanás“ alakulása az ezredfordulóig Földünk lakosága az átla­gos számítások szerint az 1969-es 3,5 milliárd főről 1985-ig 4,9 milliárd, az évez­red végére pedig 6,5 milli­árd főre növekszik, azaz a há­rom évtized folyamán csak­nem megkétszereződik. (Szél­sőséges számítások 5,7 illet­ve 7 milliárd főnyi népessé­get adnak meg). Jelenleg A lakosságnak 48 százaléka él a fejlődő országokban, és számarányuk gazdaságilag fejlett országokénál (1,0 %) két és félszer magasabb (2,5 «/„) évi szaporulat következ­tében a 2000. évre 56 száza­lékra emelkedik. Az ezred­fordulón két ország lakossá­ga meghaladja az egymilliár- dot: Kína 1165 milUó (jelen­leg 740 millió) India 1084 mó. (550 mó.), további nyolc or­szágé pedig a 100 milliót. Pa­kisztán 334 mó. (124 mó.) Szovjetunió 330 mó. (240 mó.) USA mintegy 300 mó. (205 mó.) Indonézia 255 mó. (116 mó.) Brazília 215 mó. (95 mó.) Mexikó 135 mó. (51 mó.) Ja­pán 133 mó. (103 mó.) Nigé­ria 131 mó. (66 mó.) A prognózis szerint a ma­gas népességű Ázsiában és gazö*isáeilag fejlettebb La- tin-Amerlkában a népszapor rodás üteme csillapodik, míg a ritkán lakott, gazdaságilag legfejletlenebb Afikában és Óceániában továbbra is fo­kozódik. Ezeken a területe­ken ugyanis még együttesen hat az egészségügyi ellátott­ság javulásából és az iparo­sodás ösztönző hatásából ere­dő szaporodás növekedés, amit fokoz az a tény, hogy korösszetéte'ben Földünk leg­fiatalabb népessége él itt. Az átlagos életkor a fejlődő or­szágok átlagánál (1965—70- es években 49,6 év, ami 1980 —85 között 58 évre hosszabo- dik) jelentősen alacsonyabb, legrövidebb a portugál gyar­matokon. Bár jelenleg még koránt­sem népesedett túl bolygónk, a fejlődő országokban a „de­mográfiai robbanás” mégis komoly problémákat okoz, mivel a termelés bővítésének üteme elmarad a népszapo­rulat ütemétől. TERRA *=* . Holdkőzetből víz és oxigén Száz kg holdkőzetből mint­egy egy liter víz nyerhető. A NASA houstoni űrhajózá. si központjában végzett kí­sérletek során ilmenitet — mely a holdkőzethez rendkí­vül hasonlítható, vasat és titánoxidot tartalmazó anyag — napkemencében 600—1300 fokra hevítettek, majd hid- rogénkezeléses eljárást al­kalmaztak. Ezáltal az ilme- nitből kivonták az oxigént, aminek következtében víz képződött, amely azonnal el­párolgott. A kondenzált víz­gőzből elektrolízis útján könnyen állítható elő hidro­gén és oxigén. A hidrogén azután további oxigén kinye­réséhez használható fel. Az űrhajósoknak víz. és oxigénszükségletük fedezésé­re megfelelő napkemencét és a kőzet redukálásához szük­séges hidrogént kell maguk­kal vinniök. Az eljárás ki­meríthetetlen energiaforrása a Nap lehetne. Heroinéhség és malária Mindkét veszedelem együt­tes felléptét egyre gyakrab­ban tapasztalják a Vietnam­ból hazatért amerikai kato­náknál. Feltételezik, hogy a Plasmodium falciparum ne­vű egysejtű kórokozó egyik fajtája által okozott heveny fertőzésről van szó. A ma­láriának ezt az elég rövid idő alatt halálossá válható változatát az amerikai or­vosoknak eddig kevés alkal­muk volt megismerni. Kü­lönösen veszélyes fertőzési lehetőséget jelent a narko- mániásoik által közösen használt, nem kellőképpen sterilizált injekcióstű, vala­mint a Vietnamból hazatért katonák vérátömlesztés cél­jára adott vére. Szerszámgépek A megbízható, nagypon­tosságú szovjet szerszámgé­pek már eddig is kivívták a szakemberek dicséretét. Különös érdeklődésre tart­hat számot mindenkor a ké­pen látható horonycsiszoló berendezés. Bánya a Jeges-tenger partján A Léna-folyó torkolatánál, mindössze néhány kilomé­terre az Északi Jeges-tenger partjától működik a Szov­jetunió legészakibbra fekvő szénbányája, a Szogo. Szov­jet geológusok megállapítot­ták, hogy az új lelőhely annyira gazdag és olyan könnyen kiaknázható, hogy minden bányászra évente 1500—1600 tonna kitermelt szén jut. A bányában tartószerkeze­tek egyáltalában nincsenek — az örök fagy vasmarka mindennél erősebben szorít. Ez a csodálatos földalatti bi­rodalom egyáltalán nem pusztul. Az elhagyott bá­nyák örökre tiszták és meg. bíehatóak maradnak — oly­annyira, hogy a helyi ke­reskedelmi szervek élelmi­szerraktárként használják azokat. A jövő évtized — a vasúté Nagy szenzációt keltett egy Angliában megjelent könyv, amelynek írója ki­fejti, hogy — 20 évi állandó hanyatlás után — ismét hó­dítani kezd a jó öreg vonat. A modem technika oly gyors, biztonságos- és gaz­daságos vasutakat teremt, amelyek minden más tö­megközlekedési eszközzel ki­állják a versenyt. Tíz éven belül a szállításra kerülő te- heráru megkétszereződik, s ennek a tömegnek szállítá­sára legolcsóbb a vonat. A meglévő vasútvonalakat fel lehet újítani oly módon, hogy a villanyvonatok gyor­sasága megkétszereződjék, s jelentősen emelni lehet a vonat járatok Sűrűségét is. Mindenki úgy vezet, ahogyan él Egy amerikai közlekedés- tudományi szakcsoport dr. Stuart Li. Brown ideggyó- gyása vezetése alatt a hous­toni rendőrséggel karöltve nagyarányú felmérést vég­zett a halálos kimenetelű autóbalesetek okairól. A csoport 25 esetet vizsgált meg Kalifornia államban, ugyancsak 25 főnyi ellenőr­ző csoporttal szembeállítva a kutatási . anyag eredmé­nyét. A vizsgálat eredménye szerint a halálosvégű bal­esetek közül 26 vezető ma­ga okozta a szerencsétlen­séget, rossz idegállapot, nyo­mott hangulat, kedvetlenség következtében a kormány- kerék mellett fellépett „rö­vidzárlat” következtében. Mindenki úgy vezet, ahogyan él, — állítja Brown és cso­portja, s a statisztikai ada­tok mélyére nézve kiderül, hogy az amerikai autóutakon évente sok tízezer halálos autószerencsétlenség oka a legtöbb esetben nem techni­kai hibákra veeethetö vissza, hanem az ú. n. batesetes ve-; aetési szindrómára)

Next

/
Thumbnails
Contents