Szolnok Megyei Néplap, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-22 / 145. szám
A MEGYEI PÁRTBI ZOtTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ara: 80 fillér (KXn. évi. 145. sa. 197L június 22., kedd. VILÁG PROLETÁRJAI* EGYESÜLJETEK! Harminc évvel a támadás után A szovjet nép június 22-én — a Szovjetunió elleni fasiszta támadás napján — emlékezik meg a hitleri Németország és szövetségesei ellen vívott Nagy Honvédő Háború harmincadik évfordulójáról. Bár a második világháború óta teljesen új nemzedék nőtt fel és foglalta el helyét az életben, a haladó emberiség azonban nem feledkezett meg arról, hogy a negyvenes évek elején szinte a katasztrófa szélén állt A német fasiszták nem titkolták, hogy nemcsak egész népek leigázására törekedtek, hanem egyes népeket ki akai-tak irtani. A Hitler-ellenes koalíció, élén a Szovjetunióval, amely magára vállalta a fő csapást ebben a korszakalkotó harcban, számos ország haladó erőit egyesítette az önvédelemre. A második világháború történelme arról tanúskodik, hogy ha a Szovjetunió és hadserege nem tudta volna visszaverni a szövetségesei és szinte az egész Nyugat- és Közép-Európa gazdasága által támogatott nácik hitszegé és váratlan támadását, ha nem tudta volna megszervezni a történelmi ellen- támadást Moszkvától és Sztálingrádtól Berlinig, Európa, sőt az egész világ a visszafejlődés, a barbarizmus martalékává lett volna. Stettinius egykori amerikai külügyminiszter a Londonban 1950-ben kiadott „Roosewelt és az oroszok” című könyvében felhívta az amerikaiakat, soha ne feledjék, hogy éppen a Szovjetunió mentette meg a második világháborúban a náci németország megszállásától Angliát, Afrikát, Latin-Amerikát, sőt magát az Egyesült Államokat is. Megírta, hogy Roosevelt elnök állandóan tudatában volt ennek a veszélynek. A háború utáni időszakban az imperialista hatalmak, a Világ egyes térségeiben egész sor támadó katonai szövetséget hoztak össze. Lokális háborúkat folytatnak azzal a céllal, hogy elfojtsák a nemzeti felszabadító mozgalmat és megsemmisítsék a haladó rendszereket. A második világháború óta az imperialista hatalmak több mint harminc helyi háborút és fegyveres konfliktust robbantottak ki, vállalva azt a kockázatot, hogy a lokális háborúk és konfliktusok, mint például az indokínai és a közel-keleti agresszió, nagyon könnyen nukleáris katasztrófával fenyegető Világháborúvá fajulhat. A Szovjetunió mór jóval a hitleri támadás előtt jól látta, hogy a világ népeit a fasizmus fenyegeti. A szovjet kommunisták a kongresszusokon és a sajtóban az egész világ előtt leleplezték a példanélküll háborús rablásokra kész hitleri rendszer való arculatát. 1933-tól a Szovjetunió többször is megkísérelte, hogy meggyőzze a nyugat-európai államokat: célszerű lenne egy olyan kollektív biztonsági rendszer megteremtése, amely garantálná az európai határok sérthetetlenségét. Nyugati vezető imperialista köröknek azonban más elképzeléseik voltak. A szégyenletes müncheni egyezmény, amelyet Franciaország, Anglia, Olaszország és Németország írt alá 1938 szeptember 29-én, szabad kezet adott Németországnak és ez Csehszlovákia, valamint az európai béke halálos ítéletét jelentette. A nyugati hatalmak ezzel azt akarták elérni, hogy Németország támad, ja meg a Szovjetuniót, maguk pedig kívül maradnak az egész küzdelmen, hogy azután mindkét félnek ők diktálhassák a békefeltételeket. A szovjet kormány a müncheni összeesküvéstől egészen a háború kitöréséig folytatta erőfeszítéseit és mindent elkövetett, hogy rávegye Angliát és Franciaországot a Szovjetunióval való kölcsönös katonai segélynyújtás szerződésének aláírására. Ez a szerződés garantálta volna a kelet-európai résztvevők, így Lengyelország biztonságát is. De minden erőfeszítés hiábavalónak bizonyult. Ha a nyugati hatalmak egyetértettek volna a harmincas években felvetett szovjet javaslatokkal, el lehetett volna kerülni a második világháború min. den szörnyűségét. A Szovjetunió a győzelem érdekében többet áldozott mint a II. világháború minden más résztvevője. Húsz málló embert vesztett, ennek majdnem a fele polgári áldozat és elpusztult hadifogoly volt M iután Európában rövid idő alatt két világháború tört ki, a Szovjetunió rendkívül fontos és halaszthatatlan feladatnak tekinti a hatékony kollektív biztonsági rendszer megteremtését Európában. A szovjet kormány minden erejét az európai feszültség enyhítésére és a leszerelés kérdéseire fordítja. Az SZKP XXIV. kongresszusa előterjesztette és javasolta az azóta már ismert hat pontos békeprogramot. A javaslatok egyike, mint tudjuk, az európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésére vonatkoznak. E javaslat megvalósítása jelentősen enyhítené az európai feszültséget, s megteremtené a feltételeket a tartós európai békéhez. A XXIV. pártkongresszus megismételte az európai biztonsági értekezlet összehí. vásának javaslatát Az európai országok többsége, köztük NATO-ocszágok is, nagy érdeklődést mutattak e javaslatok iránt. Kijelentették, hogy hajlandók tanácskozni ezekről a kérdésekről. A lisszaboni NATO-tanácskozás azonban, nem adott határozott választ e javaslatokra. Leonyid Brezsnyev a választók előtt mondott legutóbbi beszédében kijelentette: a Szovjetunió sohasem tartotta ideális helyzetnek, hogy a nagyhatalmak flottái hosszú időn át cirkáljanak a hazai partoktól több ezer mérföldre, s ezért kész rendezni ezt a problémát is. A szovjet békejavaslatok jegyzéke tehát újabb javas, lattal bővült egy olyan égető probléma. vonatkozásában. amelyet a Szovjetunió kész békés szellemben megvitatni. A Szovjetuniót a jelenlegi nemzetközi helyzet értékelésében az vezeti, hogy nem elég ismerni a második világháború tényeit és a nukleáris veszély lehetőségeit, hanem le kell vonni a helyes következtetéseket a történelem könyörtelen leckéinek józan tanulmányozása alapján. Megyénk testvérvárosának. Tallinnak a küldötteit tegnap délután a Ferihegyi repülőtéren fogadta Váczi Sándor, az MSZMP megyei bizottságának titkára és Fodor Mihály, a megyei tanács elnöke. Néhány óra múlva már Szolnokon üdvözölték a vendégeket megyénk vezetői. A delegációt Nyikolaj Johanso n, a tallinni városa pártbizottság első titkára vezeti. A küldöttség tagjai Alekszandr Repp, tallinni városi tanács vb elnökhelyettese, Aili Aben, a tallinni 42. számú középiskola igaaisatóhelyettesnője, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldötte, Vellő Andre, a Komszomól Tallinn városi központi kerületének másodtitkára, Oszvald Kaldre, a Tallinni „Sztandart” Bútorgyár igazgatója. A vendégek az érkezés után a szolnoki Tisza Szálló előtt. Saját erőre alapozott középtávú terv az Aprítógépgyárban Tavalyi termelésükből 96 milliónyit exportáltak, s a középtávú terv utolsó évében 137 millió forintos exporttal számolnak. A növekedés tehát kis híján annyi, amennyit a termelés bővüL Az export fő iránya: a szocialista országok közül a Szovjetunió és Lengyelország, a tőkés országok közül az NSZK. Elismerés a gyárnak azért, hogy exportjához állami dotációt nem tervez, s ez azt jelenti, hogy egy dollárt 60 forintnál, egy rubelt pedig 40 forintnál olcsóbban állít elő. Amennyire gazdaságos am export, annyira a saját erőre alapozott a középtávú terv minden tekintetben, öt év alatt 126 milliós beruházást valósítanak meg. E programban legjelentősebb a 61 millió forintért épülő acélöntődé, amelynek elkészültével 1972 végére számolnak. Ennek alapfeltétele, hogy a 22,5 milliós építési munkát a Szolnak megyei ÁÉV egy éven belül befejezze. Az öntöde több szempontból is befolyásolja majd a vállalat munkáját. Megszünteti a más üzemektől biztosított öntvényellátás nehézségeit. és számottevően hat a gazdasági hatékonyság alakulására, Miközben csökkenti a termelés önköltségét, fokozza a jövedelmezőséget, ezáltal gyarapítja a nyereséget is, ugyanakkor viszont mérsékeli majd a termelékenység növekedését. Ez utóbbinak éppen ezért csak 65 százalékos emelését tervezik öt év alatt. az a munkásszálló, amelyet két év múlva kívánnak felépíttetni.'' • Jövedelem és nyereség Egy dolgozó évi átlagbére az ötéves tervidőszak alatt 1638 forinttal Növekszik és felülmúlja a 26 900 forintot. Külön előirányzatban szerepel az év végi nyereségrészesedés, amelynek összege a tavalyi 1,2-ről 1,6 millió forintra emelkedik. Ezen a címen 5 év alatt 7,4 millió forint kifizetését tervezik. Ha az átlagbér évközi növelésére a tervezettnél többet használnak fel, viszont az éves vállalati nyereség nem több az előirányzottnál, akkor csökken az év végi részesedés összege. így függ a dolgözók személyes jövedelme a nyereség alakulásától. De ettől függ a gyár fejlesztése, beruházási programjának megvalósítása is, minthogy az Aprítógépgyár egész ötéves terve az önerőn alapszik. Ennek forrása a nyereség, amelynek összegét a tavalyi 48,5 millió, ról 1975-ben 69 millió forintra növeli a vállalat* öt év alatt pedig összesen 294 millió forint nyereség elérésével számol. Hazaérkezett Berlinből a magyar pártküldöttség Vasárnap délelőtt hazaérkezett Berlinből a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely részt vett a Német Szocialista Egységpárt VIII . kongresszusán: Kádár János, a Központi Bizottság első titkára, a küldöttség vezetője, Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, dr. Bodnár Ferenc, a Központi Bizottság tagja, a Borsod megyei pártbizottság első titkára. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelentek; Biszku Béla és Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagjai, a Központi Bizottság titkárai, Benkei András, a Központi Bizottság tagja, belügyminiszter, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, Púja Frigyes, a Központi Bizottság tagja, a külügyminiszter első helyettese, Katona István, a Központi Bizottság tagjft, a KB agitá- clós és propaganda osztályának vezetője, Gyenes András, a Központi Ellenőrző Bizottság tágja, a Köz- pónti Bizottság külügyi osztályának vezetője. Jelen volt Heinz Knobbe, a Német Demokratikus Köztársaság magyarországi nagykövetségé-; nek ideiglenes ügyvivője. Apró An fal és Vályi Péter Moszkvába átázott Apró Antal, az országgyűlés elnöke és Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa végrehajtó bizottságának 53. ülésére hétfőn reggel Moszkvába utazott Egy hét múlva békekölcsön sorsolás Az Országos Takarékpénztár egy hét múlva, június 28-án és 29-én rendezi a II., a III. és a IV. békekölcsön 1971. első félévi sorsolását. A húzásokat mindkét nanon az Utasellátó Vállalat Arany János utcai kulturális termében tartják. Június 28-án. hétfőn 9.30 órai kezdettel sorsolják a II. békekölcsönt 141 700 kötvényre 37.5 millió forintot Június 28-án, kedden délelőtt 9 órai kezdettel először a III. békekölcsön 655 350 kötvényére 85.6 millió fórin- tot. majd á IV. békekölcsön 402 500 kötvényére 52.6 millió forintot sorsolnak ki nyeremény és törlesztés formájában. M. L Alföldi borsótermesztési tanácskozás liszafötdráron Szorosan összefügg mindez a létszám alakulásával. A tavalyi 941-gyel szemben 1975- re 1080 dolgozója lesz a gyárnak. A többletből csupán az öntődéhez 100 ember kell: a szakmai képzésüket, felvételüket külön terv szerint biztosítják. Úgyszintén a szociális ellátásukat is; e célból — a termelés további bővítésére való tekintettel — 150 személyes fekete-fehér öltözőt és fürdőt építenek az öntöde mellett. Ez lesz a legmodernebb. Ám a régit is korszerűsítik, felújítják. Mintegy félmillió forintot költenek e rekonstrukcióra. amelyet tavaly kezdtek, s az idén befejeznek. Űjra szigetelik és a mennyezetig csempézik, páraelszívó berendezéssel látják el a kétszintes fürdőt és mellékhelyiségeit, mosdó- és egyéb felszerelési tárgyait újakra cserélik ki. A gyáron belüli gondoskodásnak szintén már a tervidőszakra eső megnyilvánulása volt az új, saját tervezésű, erős kivitelű munkaruha juttatás minden dolgozónak. Mintegy félmillió forintot költött erre a vállalat, amely varrónőt alkalmaz a munkaruhák javítására és rendszeresen tisztíttatja is azokat. Idei befejezéssel tíz lakásos, négyemeletes házat építtet a gyár, elsősorban az ön- i tődéhez szükséges szakembe- j rék letelepítése végett 1975- ig még egy ugyanilyen lakóház építését tervézik Jászberényben. Harminc, de az is lehet, hogy 50 embernek lesz majd második otthona Az alföldi tájfajtá borsótermesztő gazdaságok tegnap tapasztalatcserén találkoztak a tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezetben. — A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat középmagyarországi központja az agrártudományi egyesülettel együtt rendezte meg a szakmai nápot, amelyen á tiszaföldvári Lenin és a mező- héki Táncsics borsótermesztési módszereivel is megismerkedett a résztvevő nagyszámú szakember gárda. Gazdaságos export Gondoskodás az emberről amély esakném másfélszeres. A tavalyi'234 millióval szemben 1975-re 345 millió forint . érték előállítását teryezzük — tájékoztatott Horváth József igazgató. Kizárólag egyedi berendezéseket, nagy gépeket gyártanak az „aprítósok” Jászberényben. Vállalati , ötéves tervük a termelés értékében határozza meg a növekedés,
