Szolnok Megyei Néplap, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-03 / 129. szám
A munkahely rangja C gyszerű, de sajnos az élet által sok helyen és sokszoro- s san megismételt példa. Eltanácsoltak egy embert a gyárból, sok baj volt vele, a pénzt nagyon, a munkát annál kevésbé szerette. Az ember elment, s néhány hét múlva fölbukkant — édes a bosszú alapon — látogatóként. Mondta és bizonyította is papírokkal, hogy új helyén két forinttal nagyobb órabérért dolgozik, amennyit persze — s ezt már mi tesszük hozzá — dolgozik érte ... A példa csak egy azok közül, amelyeket a gyár párttitkára sorol annak bizonyítására: a fegyelem megszilárdítására, a követelmények emelésére, a munkahely rangjának öregbítésére tett erőfeszítések mindaddig nagyrészt hiábavalóak, míg ezeket csak egy-egy munkahelyen tapasztalni, s másutt, a többségnél éppen ennek ellenkezőjét. Általános légkörré, jellemzővé kellene tenni a rossz munka anyagi és erkölcsi elítélését, a munkahely rangjának becsületét — ez szavalnak summája. A munkahely rangja, vagy ahogyan a munkaszociológia jelöli, presztízse, valóban ne™ tartozik a sokat emlegetett fogalmak közé. Valamikor nagy szerencsének számított bekerülni egy-egy patinás, híres üzembe, s sajátos vonzereje volt a „nyugdíjas állásnak” a vasútnál, más helyen. Szó sincs arról, hogy az akkori állapotokat szépítve elevenítjük fel a munkahely rangját, ám nagy hiba a fürdővízzel együtt kiloccsantanj a gyereket; éppenhogy a szocializmus körülményei között lehet igazi rangja egy-egy munkahelynek. Becsületesen dolgozni, maradéktalanul eleget tenni a követelményeknek, s ennek fejében anyagi, erkölcsi elismerést élvezni: sok emberben meglévő kívánság. A baj ott van, hogy a pohárka örömhöz kupicányi ürömöt is mérnek, túl könnyen uniformizál a munkahely. Ad a becsületesen igyekvőnek, de a dolgozgatónak is. Bérjavítást, üdülési beutalót, továbbtanulási lehetőséget, lakásépítési kölcsönt... S ha sok helyen mérnek egyformán — mégpedig ma ez történik —, akkor mi emelné az egyik munkahelyet a másik fölé, mi tenné vonzóbbá? A munkahely rangja, presztizs-értéke nem csupán , attól függ. hogy mennyit lehet ott keresni, milyenek a jövedelmi lehetőségek. A hírben, rangban a pénz mellett sokféle más dolog is szerepet játszik, a légkör éppúgy, mint a szakmai próbatétel lehetősége, a vezetés stílusa, a munkán túli problémák kezelése, a hagyományok ápolása s így tovább. Az Iparban, de nemcsak az iparban, hanem minden tevékenységi területen ezrével dolgoznak Olyanok, akik másutt esetleg több pénzt kereshetnének, de ragaszkodnak munkahelyükhöz. Miért? A fogalmazás ezerféle lehet, a lényeg mégis azonos. Amikor a válaszoló a szakmai feladatok érdekességét, a gyár, a kutatóintézet több évtizedre visszanyúló eredményeit, a dolgozók gondjainak megértő kezelését említi, lényegében a munkahely vonzásáról beszél. Arról, hogy jól érzi magát, a helyén van, tudja, hogy holnap meg holnapután is szükség van rá, s bár a pénze másutt több lehetne, emberként aligha érezhetné többnek, teljesebbnek magát, Hiba, hogy hosszú éveken ót, s még ma is, alig jutott kellő figyelem a munkalélektan eredményeinek, holott a Pályaválasztásban éppúgy, mint a munkahelyek melletti vagy elleni döntésben fontos szerepet játszanak a lélektani motivációk. A gyermek, ha apja szájából sűrűn és színesen megfogalmazva hallja dicsérni a munkahelyet s az ott végzett munkát, szívesen választja maga is azt. Egy-egy fiatal, pályakezdő ember örömmel vállal olyan állást, ahol nemcsak pénzt, de távlatot is ígérnek neki, ahol nemcsak munkaerőnek, de alkotó embernek is érezheti magát, akár szerszámkészítő, akár üzemmérnök, akár pedagógus legyen. D olgozni, kenyeret keresni lélektelen munkával is lehet. Ahogy' lehet lélektelenül, mechanikusan, létszámban és termelési értékben számolva vezetni, irányítani is egy munkahelyet. Nem kell bizonygatni: sem az egyik, sem a másik nem egyezik a társadalmi célkitűzésekkel. Ezért, hogy országos fórumokon egyre több és hangsúlyosabb szó esik a munkahelyek légköréről, demokratizmusáról, a kollektíva szerepének növekedéséről. Arról, ami nem tartozéka a gépeknek, berendezésekflek, ami nem kiegészítője a termelő , eszközöknek, hanem a termelés, a munkavégzés döntő tényezője. Ami végső soron hírét keltheti egy munkahelynek, rangot adhat az ott dolgozóknak, s a szó jó értelmében csábíthatja azokat, akik hisznek a szívvel végzett munka egyéni és társadalmi értelmében, értékében, mebecsülésében. M. O. Középtávú tervkészítés a megyei tanács ipari vállalatainál Hét tanácsi iparvállalat tartozik a megyei tanács vb ipari osztályának közvetlen irányítása alá. Ezek középtávú — 1971—75-ig szóló — tervkészítésének tapasztalatairól, e munka helyzetéről kértünk tájékoztatást Bálint Ferenctől, az ipari osztály vállalati csoportvezető főmérnökétől. Három munkaszakasz Nagyinis idejekorán, sőt bizonnyal a megyében legkorábban — az osztály által még 1968 végén megküldött ajánlások alapján — e vállalatoknál kezdődtek meg a középtávú tervkészítés előkészületei. Ezt a munkát — időszak és módszer tekintetében egyaránt — három fázisra bontották. Az első szakaszban —- 1969. március 31-ig — a főbb célkitűzéseket kellett körvo- •nalazni. Nevezetesen: hogyan alakul 1971—75 között a termelés volumene, a termelékenység, a nyereségtömeg, valamint a beruházások értéke s a főbb összetevői. A második szakaszban, a múlt év május 15-ig kellett elvégezni a középtávú tervhez szükséges számításokat. Ezeknek már tartalmazniuk' kellett a vállalatok önálló döntéseit: a piac és a termelés összefüggéseinek Vizsgálatát, a műszaki fejlesztés, a munkaügy (létszám, bérk kérdéseit, valamint a termelés gazdaságosságának vizsgálatát is. A harmadik szakaszban — eredetileg tavaly december 31-ig — szabták a vállalatok vezetőinek feladatául a végleges középtávú terv elkészítését. Gyakorlatilag a tervek ez év január 31-ig el is készültek. Min múlik a megalapozottság ? A megalapozottságuk tekintetében azonban problémát okozott, noha a népgazdaság negyedik ötéves terve a múlt év végén, mint tervtörvény már ismert volt, az ágazati (minisztériumi) irányelvek és módszertani útmutatók akkor még egyetlen tárca esetében sem álltak rendelkezésre, és az új közgazdasági szabályzók teljes köre sem volt még ismeretes. Mindennek következtében a január végéig elkészült vállalati Ötéves terveket át kell dolgozni — ez a munka jelenleg is tart. A hét vállalatnak június 30-ig kell befejeznie az átdolgozást, illetve az ipari osztálynak megküldenie a végleges középtávú tervét. Ami a tervezés színvonalát illeti, az még a tanácsi iparban nem felel meg a követelményeknek — állapította meg Bálint főmérnök. — Gazdasági vezetőink többsége nem ismérte fel saját vállalati érdekként a középtávú tervkészítés szükségességét. Mondják is olykor, hogy nyűgös előírásnak tesznek eleget vele. E vállalatok zömmel kis- és középüzemek, s hiányoznak náluk a tervezés megfelelő személyi és szervezeti feltételei is. Másfelől: a különböző vállalati fórumokon ismertették ugyan a középtávú tervfeladatokat, de mivel érdemi vita nem alakult ki azokról, a tervezés demokratizmusa csak formailag „érvényesült”. A tervek átdolgozása kapcsán itt-ott már sikerült az említett problémákon valamelyest változtam, de a kisebb vállalatoknál azok most is jelentős gondot okoznak. A tervek jó vonásai A vállalati előirányzótok összességükben megfelelnek a népgazdasági, az ágazati és a megyei elvárásoknak. A termelés tervezett növekedését például 73—78 'százalékban a munka termelékenységének emelésével kívánják biztosítani. A beruházási elképzeléseket rekonstrukciós fejlesztések jellemzik, s öt év alatt a gépi beruházások aránya összességében eléri a 65—70 százalékot. Növekvő mértékben tervezik vállalataink az állam iránti kötelezettségeket, ami egyébként következik a progresszívebb új jövedelem- elvonási rendszerből is. Másrészt viszont nem terveznek olyan termelőmunkát sem folytatni, sem a későbbiekben elkezdeni, ami állami támogatást tenne részükre szükségessé — mondta befejezésül Bálint Ferenc. M. I, Ma: A világ mezőgazdasága Sikkasztás, visszaélés a mezőtúri Üj Élet Tsz-ben Két év alatt csaknem kétezer szakmunkás Az idén újból enyhülnek a szakmunkáshiánnyal kapcsolatos gondok megyénkben. A 605. sz. Szakmunkás- képző Intézettől kapott tájékoztatás szerint pár h'ét múlva Szolnokon nyolcszázharminc fiatal kapja meg az Ipari szakmunkásbizonyítványát, köztük hatvannyolcán olyanok, akik érettségi után kezdtek valamilyen szakmát tanulni. Legnépszerűbb szakma az 1970—71-es tanévben is a géplakatos, az autószerelő és a kőműves szakma volt Biztató jelek mutatják, hogy jövőre sem lesz különösebb gond a szakmunkás utánpótlással. Sikeres vizsga letétele esetén a szolnoki szakmunkásképző intézet jövő év júniusában újabb kilenc- százharminckét fiatalnak adja át a szakmunkás bizonyítványt. Kánaán kutatók Karcagon A helytelen öntözéses gazdálkodás óhatatlanul magával hozza a talaj elszikese- dését. A vízben oldott ásványi sók, különösen a nátrium az erősen öntözött mezőgazdasági területeken any- nyira felhalmozódhat, hogy néhány évtized alatt terméketlenné teszi a talajt. Mivel hazánkban sok mezőgazdasági területet fenyeget szikesedés, sőt kiterjedt szikeseink is vannak, az utóbbi években nagyarányú elméleti és gyakorlati szik- kutatás indult meg. A kutatómunka gyakorlati bázisa Karcagon van, ahol főleg a hazánkban előforduló meszes és nem meszes szikes talajok javításával foglalkoznak. A karcagi intézet híre túljutott az országhatáron is. Kutatásaik eredményét abban a világméretű szíkjavitó akcióban is felhasználják majd, amely a FAO és az UNESCO kezdeményezésére indult meg. 1967-ben nemzetközi szi- kés konferenciát rendeztek Budapesten, ahol a világ szik-kutatói elhatározták, hogy nemzetközi szikestalaj térképet készítenek. Á térkép alapján később világszerte összehangolt munkával kezdenek hozzá a terméketlen talajok javításához. A sziktérkép összeállítását budapesti kutatók vállalták a Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetben. A napokban elkészült a sziktérkép európai része és készül a következő egység, Ázsia. A térkép érdekes adatokkal figyelmeztet a mező- gazdaságot éltető öntözés veszélyeire. Az egykor életet adó öntözés pusztította el az ókor legtermékenyebb mezőgazdasági kultúráit. A Tigris és az Eufrátesz völgyében virágzó városállamok, vagy a bibliai Kánaán, az öntözéses gazdálkodásáról híres Nilus- delta, vagy a Gangesz-part virágzó ültetvényei mind az „éltető” víznek köszönhették pusztulásukat. A Magyarországról elindított nemzetközi szikjavítási program segítségével talán az egykor virágzó területek is visszanyerik régi hírnevüket. ' K — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍRE Biológiai verseny t Harmincnégy gimnázium és 78 általános iskola 2X10 tanulója vett részt a fővárosi állat- és növénykert most befejeződött biológiai versenyén. Három fordulóban bonyolították a vetélkedőt, amelyet a tanév kezdetén őszi, illetve tavaszi idényre hirdettek meg „Állatkerti séta” címmel. Az állatkertben tett tanulmányút ugyanis szinte nélkülözhetetlen volt a növény- és állattani, élettani stb. témájú kérdések írásbeli megválaszolásához, A szak- zsüri a legjobb 35 pályamunka alapján 7—7 versenyzőt jutalmazott 1., 2„ 3„ 4., illetve 5. díjjal. A verseny győztesei az állatkert költségén tíznapos, a második helyezettek nyolcnapos tanulmány, illetve gyűjtő- útón vehetnek részt. Miskolci kódex A XV—XVI. századi magyar nyelvű kó ’exírás egyik nagybecsű emlékét őrzik a miskolci Lévay József tudományos könyvtárban. A „Miskolci kódex” néven ismert magyar nyelvemlék töredéket alig több mint száz éve fedezték fel, s 1882-ben mutatták be a Budapesten rendezett országos könyvkiállításon. A kutatások megállapították, hogy a 12 lapból álló kódextöfedék — újgót betűs szövege a XV. század végén íródott —, a Nemzeti Múzeumban őrzött Vitkovics- kódex-szel képez egy egészet. Annak az eleje. Az értékes kéziratot 1877-ben Sze- remley József tiszadobi református Jplkász, mint egykori növendék hálája jeléül ajándékozta a miskolci református gimnázium könyvtárának. Á kézirat latin nyelven íródott szerzetesi regulák magyar nyelvű másolata. Az újabb kutatások megállapítása szerint Egerben fordíthatták, majd a Miskolc-Tapolcán lévő klarissza apácák zárdájában másolták le a „szororok” lelki épülésére. A nagybecsű magyar kódex-töredéket a tudományos könyvtár eredeti formátumban könyvalakban most ismét megjelenteti. Idegenforgalmi katalógus Megkezdődött az anyag- gyűjtés és a tervek szerint 1972-re elkészül az első magyar idegenforgalmi katalógus. A telefonkönyv nagyságú, többnyelvű kiadványban minden olyan tudnivaló szerepel, amely a hazánkba látogató külföldi, vagy a belföldön utazgató magyar turistát érdekelhet. Közli majd a szállodák, éttermek, múzeumok, szórakozóhelyek, továbbá a szabók és fodrászok listáját is. A nagyméretű katalógus legszükségesebb tudnivalóit zsebkönyv formájában Is kiadják. Nyújtott postaműszak Megerősített, nyújtott műszakkal látja el feladatát a posta a Balaton partján- ahol ezekben a napokban már csaknem százezer ember tartózkodik. A hétvégi kirándulók száma is rendszerint megközelíti a százezerét. A nyaralótelepeken megtöbbszörözték a hírlap, bélyeg és képeslap árusító helyeket, ezenkívül több mint 150 képeslap- és bélyegárusító automatát is felszereltek. Az utóbbi napokban a legforgalmasabb kirándulóhelyeken előfordul, hogy a levelesládák 1—2 óra alatt szinültig megtelnek. Minden nagyobb helyről mázsás tételekben továbbítják az üdvözlő lapokat. Bartók Béla nyomában Az/utóbbi évek egyik legnagyobb szabású népdalkutató. népdalmegőrző sorozatán) munkálkodnak ezekben a hetekben a Magyar Rádió stúdióiban. A „Népdalgyűjtő úton Bartók Béla nyomában” című, egyenként 20 perces adásokból álló, mintegy 30—35 részes sorozatban azokat a dallamokat vésziig sorra, amelyeket a nagy magyar zeneszerző határainkon kivül gyűjtött össze. A magyar rádió felkérésére török, szlovák, román, szerb, arab melódiák nyomában járnak majd az illető országok neves zenei szakemberei. A műsor célja — mint szerkesztője, az ismert Bar- tók-kutató, Denijs Dille professzor elmondotta — mégis, mertetni azt az utat, amelyen Bartók járt. Egyébként a rádió népzenei osztályán számos más program is foglalkozik a folklór kincsesházával. A közeljövőben érkezik 120. adásához Manga János ismert folklór sorozata, az -,Élő népdal”. Adásában a következő időszakban a Nógrád megyei Mátramindszentet, valamint négy alkalommal a Kalocsa környéki Bátyát keresi feL A napokban jubilál a „Zenei anyanyelvűnk” című műsor is: szignálja június 6-án csendül fel nyolcvanadszor. E sorozatból is: a noviszádi rádió már húsz adást vett át közvetítésre. \ Líra a képernyőn Bár a nyár elsősorban a könnyebb, szórakoztatóbb produkciók időszaka a televízióban is, a közeljövőben bárom nagyszabású lírai válogatás kerül képernyőre. Június 19-én sugározzák Csernus Mariann összeállítását a Kedves verseim sorozat részeként. „Az angyaloknak könnyű” címmel mai magyar női költők: Rab Zsuzsa, Nemes Nagy Ágnes- Keresztes Agnes. Károlyi Amy legszebb verseiből nyújtanak át egy csokrot, ismert előadóművészek. 1
