Szolnok Megyei Néplap, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-13 / 138. szám

1971. június 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 ! í Közvetlen kapcsolat Magyarországgal Ahol a villamoserőművek óriásai születnek A lenijigrádi Elektroszila energetikai egyesülésben ki­számították: a szovjet hata­lom évgi alatt az itt gyár­tott elektrotechnikai beren­dezés együttes kapacitása csaknem 200 millió kilowatt! Ebben az óriási mennyiség­ben több mint 100 millió kilowatt kapacitás jut a gyárban előállított hidroge- nerátorokra és turbogenerá- torokra; ez több mint a Szovjetunió összes villamos­erőművei kapacitásának fele. A villamoserőművek sűrű hálózata jelenleg kiterjed az egész országra, a Volhovi és a Dnyeprovszki Vízierőmű­vektől a Krasznojárszki és a Szajano—Susenszkojei Vízi­erőműig. Az új energetikai létesít­ményekkel együtt növeke­dett, erősödött maga a le- ningrádi egyesülés is. Ilyen volt egykor... — Negyven évvel ezelőtt léptem be először az Elekt­roszila kapuján — mondja Jurij Vrublovszkij, a Szocia­lista Munka Hőse, a 2. szá­mú műhely tekercselője. — A mai gyárépületeket még csak össze sem lehet hason­lítani az akkoriakkal. Em­lékszem, hogy a ml teker­cselő részlegünk a generáto­rok forgórészeit kézimun­kával, közönséges feszítővas segítségével fordította meg. Ma a forgórészek megfordí­tása a mechanikus állványo­kon, gombnyomásra törté­nik. » Hasonló változások jel­lemzik általában az egész mai Elektroszila egyesülést Csupán a legutóbbi három év folyamán mintegy 20 ezer négyzetméterrel növekedett a gyár területe, négy mű­helyt és 19 részleget teljesen mechanizáltak. Nagyobb kapacitás Ezek az átalakítások szük- ségszeröek voltak, mert új, nagyobb kapacitású energe­tikai agregá torokat gyárta­nak. A tervező irodákban pedig már elkészült több példátlanul nagy turbogene­rator terve, amelyek kapa­citása eléri a 2 millió kilo­wattot! Vlagyimir Bolotyin, — a gyár szakszervezeti bizottság elnöke így beszél a fejlő­désről: — Néhány évvel ezelőtt mi voltunk annak az orszá­gos versenynek kezdemé­nyezői, amely a „Kulturált Vállalat” címért indult. S bár a műhelyekben akkor már nagyon meghonosodott a technikai esztétika, új gé­pek és berendezések kerül­tek az elavultak helyébe. — azért akadt dolgunk bőven. Hogyan birkóztunk meg ve­lük, arról tanúskodik az, hogy 1967-ben az egyesülés üzeme elnyerte a „Kulturált Vállalat” címet. A termelési kultúra tár­sadalmi seregszemléje ma­gával ragadta az egyesülés dolgozóinak tömegeit. Ága­zati és műhelybizottságok létesültek, majd megalakult az egyesülés bizottsága is. A termelési kultúra szín­vonalának emelkedése lehe­tővé tette az egyesülés szá­mára, hogy növelje terme­lését és az ötéves tervidő­szakban 150 millió rubel terven felüli nyereséget ér­jen el. A kézi munkát végző munkások száma ebben az időszakban 12 százalékkal csökkent. Kapcsolat magyar szakemberekkel Az Elektroszila védjegyét viselő termékek sok címre jutnak el. 55 országban mű­ködnek. Turbogenerátorait ismerik Magyarországon is, több hőerőműben dolgoznak. — Az új ötéves terv idő­szakában még néhány turbo- generátort készítünk magyar barátaink megrendelésére — tájékoztat Szergej Kumakov, az egyesülés helyettes igaz­gatója. Sikeresen fejlődik az egye­sülés tudományos együttmű­ködése a Magyar Népköztár. saság érdekelt vállalataival és szakembereivel. — 1958-tól kezdve kétol­dalú tematikai tervek sze­rint dolgozunk a Ganz Gyár szakembereivel, — mondja az egyesülés főmérnöke. Va- szilij Romanov. — Az infor­mációk cseréjén és egyes témák kidolgozásán kívül a szerződés előirányozza a vil- lamosgép-építők kölcsönös utazásait; a múlt télen az Elektroszila szakembereinek egy csoportja látogatást tett a Ganz Villamossági Gyár­ban. Résztvettünk a tudo­mányos technikai tanácsülé­sein, kidolgoztuk az 1971— 1972. évi együttműködés te­matikai tervét \ Jurij Kirillov (APN—KS) Középkori arab tengerjárók müvei Ahmad Ibn Madzsid XV. századbeli arab tengerjáró „Könyv a tengerészeti tudo­mány hasznáról” című mű­ve most először lesz teljes terjedelmében hozzáférhető az olvasók számára. A Szov­jetunióban befejeződött e mű sajtó alá rendezése. A szov­jet tudósok ehhez felhasz­nálták a Leningrádban, Pá­rizsban és Damaszkuszban őrzött kéziratokat. Sumovszkij az arab kérdé­sekkel foglalkozó neves tu­dós, egyedülállónak minősíti ezt az irodalmi emléket, amely számos kérdést tár­gyal: a tengeri hajós erköl­csi szabályaitól az Indiai- óceán hajózó-útvonalainak leírásáig. Az arab tengeri hajózás eredete az ókori Babilon ide­jéig nyúlik vissza, a közép­korban pedig a Földközi­tengertől egészen a Kínáig terjedő térséget öleli fel. Sumovszkij jelenleg Szü­le j man Aj Mahri XVI. szá­zadi arab révkalauz művé­nek első nyomtatott kiadását rendezi sajtó alá. A könyv címe: „Mahri-féle kalauz a tengeri tudományok pontos megismerésére”. A világ dohánytermése 1970-ben a világ dohány- termése á termőterület bizo­nyos csökkenése ellenére 2 százalékkal növekedett, s csupán 3 százalékkal maradt el az 1967. évi rekordter­méstől. Dél-Amerikában és Afri­kában a dohánytermés 9 szá­zalékkal. Észak-Amerikában 2 százalékkal megnöveke­dett. rru'g Ázsiában a főbb dohánytermelő országok rossz termése miatt 2 száza­lékkal csökkent. A világ dohányfogyasztása 1970-ben továbbra is elma­radt a kínálattól, s ez a tar­talékok további növekedését idézi majd elő. A romániai „fekete arany65 A több mint 100 éves ro­mán olajipar a háború utáni években ugrásszerűen fejlő­désnek indult: ez az iparág ma már évente 13 millió tonna olajat hoz a felszínre és dolgoz fel a hatalmas, korszerű olajfinomítókban. Az olajfeldolgozást néhány nagyvállalat végzi; ezek a külső és belső piaci igénye­ket kielégítő, sokfajta és igen jóminőségű terméket állítanak elő. 1965 és 1970 között a nagy tisztaságú aro- matikus szénhidrogének gyártási mennyisége a ko­rábbinak a háromszorosára, a magas oktánszámú benzi­neké pedig a kétszeresére növekedett. Űj gyártási tech­nológiák alkalmazásával meghonosították a jóminősé­gű Diesel olajfajtákat s meg­kezdték a hazai gyártmányú Diesel-mozdonyok és autó­motorok számára szükséges gépolajok gyártását is. A hagyományos olajipari ter­mékeken kívül (benzin, Die­sel-olaj, kenőanyagok, pa­kura, bitumen, cseppfolyós gáz stb.) a román olaj fel­dolgozó üzemek speciális ké­szítményeket: naften-sava­kat, emulzió-bontó anyago­kat (deemulzifikátor), mű­szaki krezolt, tioalkoholt (merkaptan), gyógyszerészeti vazelinokat, fa- és 'szövet impregnáló anyagokat is elő­állítanak. A fejlődő olajvegyipar évente egy millió tonna nyersanyagot dolgoz, feL A Trotus-völgyi iparvidék, Ploesti és Pitest hatalmas olajfeldolgozó gyárai mellé új létesítményeket fépítenek. A pitesti kombirtát a Ro­mániában gyártott etilén há­romnegyed részét, a propi­lénnek több mint a felét és az akrilnitritnek csaknem 80 százalékát adja; termékeinek tisztasági foka eléri a 99,5— 99,9 százalékot. Ez a magas tisztasági fok biztosítja a további feldolgozási termé­kek jó minőségét A gyár termékeinek jelentős része alapanyaga a műszálnak és fonalnak, a műanyag alkat­részeknek és berendezések­nek, a mű-kaucsuknak. A pitesti kombinátnak vannak olyan termékei is, amelyeket fémfelületek kidolgozásánál, valamint a mezőgazdaságban hasznosítanak. Az elkövetkező években a román olajfeldolgozó ipar tovább fejlődik; az olajve­gyészet 1975-re az 1970-es mennyiség kétszeresét állítja elő. AZ EGK BŐVÍTÉSE A befalazottak halálbarlangja A Rodope-hegység déli ré­szében különös képződmény vonja magára a figyelmet: a Jagodina-barlang. Ez az óriási, hat kilométer hosszú labirintus a bolgár nép tör­ténelmének drámai esemé­nyével kapcsolatos. Évszáza­dokkal ezelőtt — a törökkel vívott élet-halál harc során — ide menekültek a közeli falvak lakói. A törökök fel­fedezték a menedékbarlan­got és befalazták a bejáratát. Századok múltán ma is láthatók a barlangban a nemrég felfedezett gyermek-' és felnőtt csontvázak. A barlang dermesztő ép­ségben maradt meg; a sötét­ben szinte kísértetiesen vi­lágítanak a sárgás-fehér csontok. A szerencsétlen befalazot­tak földi maradványainak csoportos elhelyezkedése ar­ra mutat, hogy utolsó ere­jükkel az idemenekültek még össizegyülekeztek a bar­lang mélyén, a barlang fa­lai mentén és összefogózva, gyermekeiket magukhoz szo­rítva várták a halált 8.-BURUNDI F-FELSŐ VOLTA EGK tagállam r.-mst Az EGK-hoz csatlakozni szándékozó ország féá&iJ Az EGK—hoz társult állam A francia és angol állam­férfiak közötti megbeszélé­sek nyomán megnyílt az út a brit csatlakozás előtt, le­hetővé válik a jelenleg hat­tagú Európai Gazdasági Kö­zösség (EGK) — másnéven Közös Piac — tíztagúvá bő­vítése. Nagy-Britanniával együtt ugyanis csatlakozni kíván a vele élénk kereske­delmi forgalmat lebonyolító Írország, Dánia, Norvégia is. (Ossz külkereskedelmi for­galmuknak mintegy egyhar- mada irányul Nagy-Britan- niába.) A brit csatlakozást eddig határozottan ellenző Fran­ciaország álláspontjának megváltoztatását az EGK-n belüli erőeltolódás idézte elő: az egyre inkább háttérbe szoruló Franciaország az NSZK növekvő gazdasági és politikai súlyát csak Nagy- Brtanniával együtt tudja el­lensúlyozni a közösségen be­lül. A tíz tagországra kibővülő EGK a világ negyedik gaz­dasági hatalmává válik az Egyesült Államok, Szovjet­unió és Japán mellett. Ha­talmas, 253 millió fős belső piac alakul ki (a jelenlegi EGK területén 186 millió ember él), amelynek hatá­sára várhatóan meggyorsul a tudományos-technikai for­radalom Nyugat-Európában, ezáltal a társulás egyre in­kább felzárkózhat az Egye­sült Államok mögé. A Közös Piac súlyát növeli a föld­közi-tengeri és afrikai tár­sult államok széles köre, valamint Franciaország és Hollandia függő területei (Dél-Amerikában, Óceániá­ban, Afrikában), amelyek olcsó nyersanyagot és továb­bi iparcikk felvevőpiacot je­lentenek. (Afrikában 21, a mediterrán térségben pedig három társult állam tartozik az EGK-hoz.) Az EGK részaránya a világtermelésből a csatlako­zásokat követően 15 száza­lékról 20 százalékra, a tőkés világkereskedelemből pedig 31 százalékról 41 százalék­ra növekszik. A megnöve­kedett gazdasági erő követ­keztében az Európai Gazda­sági Közösség nagyobb ön­állóságot is biztosíthat ma­gának politikai téren is az Egyesült Államokkal szem­ben. — TERRA — Magyarul tanulnak a prágaiak A tanterem barátságos, in­kább társalgó, mint oktató- helyiség. A falon függő táb­lán azonban néhány ige­alak, a rendhagyó igék ra­gozása, példák egyes és töb­besszám második személyé­re... Tehát mégiscsak tante­remben vagyunk, ha a „diá­kok” átlagos életkora jóval meghaladja is a húsz évet. A prágai Magyar Kultúra — amelynek egyik tantermé­ben éppen magyar nyelvóra folyik haladók számára — a Magyarország iránt érdek­lődő prágaiak információs, kulturális és társadalmi köz­pontja. Ezúttal nem zsúfol­tak a padok, talán azért, mert az „igazi” iskolákban most van a tavaszi szünidő, s ez otthoni gond a szülők­nek. De a tanítás eleven, folyamatos és főleg — érde­kes. A hallgatók ma egy népszerű történelmi folyóirat cikkét olvasták el, és most erről a témáról beszélget­nek — természetesen magyar nyelven. A cikk a magyar- országi török uralom idősza­kát tárgyalja s ismerteti a magyar történelemnek eb­ből az időből fennmaradt emlékeit. Egy kis nyelvtörténet Az előadó — egyébként a prágai Károly egyetem fi. lozófiai tanszékének do­cense — észrevétlenül irá­nyítja a vitát és tapintato­san kijavítja az esetleges hibákat. S miután nyelvtan- folyamról és nem történe­lemóráról van szó, a beszé­det a nyelvtörténetre tereli. Melyek az ismert és gyak­ran használt török eredetű magyar szavak? Melyek kö­zülük ótürk eredetűek, s me­lyek származnak a későbbi korokból? S tudják-e a hall­gatók, hogy Magyarországon néhány tudós török eredetű írásszöveget talált és fejtett meg? S azt tudják-e, hogy ezzel az írással írtak a régi magyar íródeákok? S arról tudnak-e, hogy az említett írást már abban az időben ismerték és használták, amelyről eddig nem létezett írott bizonyíték? Több mint tin óve A hallgatók új szavakkal kifejezésekkel és nyelvtani ismeretekkel sok újat és ér­dekeset tudnak meg arról az országról, amelynek nyelvét tanulják. Telve vannak őszinte érdeklődéssel és igyekeznek minél többet el­sajátítani ezeken a koraesti nyelvórákon. A Magyar Kul­túra munkatársai és barátai érdemeként valóban igen sokat tanulhatnak meg. Magyar nyelvtanfolyamo­kat Prágában több mint tíz éve tartanak, rendszeresen, ősszel 130—150 hallgató je­lentkezik — olykor 500 is — közülük néhányan később lemorzsolódnak. így is marad azonban 100—120 rendszeres hallgató, akiket hetenként 3 kezdő és 2 halad«? tanfolyam­ra osztanak be. A tanítás in­gyenes és az előadókat már hagyományosan igen művelt és képzett tanerők soraiból választják ki. A növendékek Milyen hallgatók jelent­keznek — és miért? Legtöbb azoknak a száma, akiket Ma­gyarország turista szempont­ból érdekel: többször voltak látogatóban, sok barátot, ismerőst szereztek, akikkel szeretnének magyarul leve­lezni. Vannak olyanok is, akik­nek munkahelye, vagy szol­gálata kívánja meg a ma­gyar nyelvtudást. Ilyen pél­dául az a cseh kislány, aki a magyar légitársaságnál dolgozik, vagy egy-egy mi­nisztérium magyar területé­nek előadója (egyik közülük mág úgy megtanult magya­rul, hogy szolgálati útjain nincs szüksége tolmácsra). Vannak olyan növendékek, akik már korábban is ta­nultak magyarul, vagy él­tek Magyarországon és nem szeretnék elfelejteni a nyel­vet: mint például az a fő­iskolás joghallgató leányka, akinek a szülei néhány éven át Budapesten dolgoztak, s aki egy ideig Magyarorszá­gon járt iskolába; akadnak idősebb emberek, akik még a régebbi időkből tudnak „kicsit” magyarul, s most mai tudásukat akarják tö­kéletesíteni. A különösen szorgalmas és tehetséges hallgatók számá­ra társalgási tanfolyamokat is szerveznek. A Magyar Kultúra munka­társai a jövőben főleg az Ifjúságra szeretnék összpon­tosítani figyelmüket. Az ed­digi hallgatók eredményei össztönzők. Sok régi „diák” nagyon megszerette a Ma­gyar Kultúrát és annak nyelvtanfolyamát. Többen már négy-öt éve, sőt ennél is hosszabb ideje járnak ide. A kultúrközpont igaz­gatója meséli: „A múlt is­kolaév végén történt, hogy szervezési okokból a tanfo­lyamokat egy-két héttel ha­marább akartuk befejezni, de ez végül is nem történhe­tett meg. A hallgatók még egy órát sem akartak mu­lasztani.” Dr. Stepan Csehily Uj-Zéland komor kilátásai Az új-zélandi kormány bro­súrát adott ki „Anglia, Üj- Zéland és az Európai Gaz­dasági Közösség” címmel, abból a célból, hogy Anglia széles társadalmi és üzleti köreit megismertesse azok­kal a nehézségekkel, amelyek abban az esetben támadnak Üj-Zélandban, ha Anglia csatlakozik ajz Európai Gaz­dasági Közösséghez. Az új-zélandi tejipar és juhtenyésztés — közli a bro­súra — teljesen az angol piactól függ és ennek el­veszítése „gazdasági katasz­trófa” lenne Űj-Zéland szá­mára. Az ország gazdasági élete a mezőgazdasági áruk kivitelétől függ, amelyre az export-bevételnek több mint 80 százaléka jut Az új-zé­landi mezőgazdaság főként a fent említett ágazatokra épül. KÜLPOLITIKAI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents