Szolnok Megyei Néplap, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-13 / 138. szám

Három perc A zt a szigorú „rendezői” utasítást olvastam a tiszántúli vps>v~rv«l0jc szolnoki tudományos értekezletének n’ftfT rfin: „A referátumok időtartama 25, az elő­adásoké xC. a Hozzászólásoké 3 perc.” A hozzászólásokra há­rom perei orvosok mondanivalójáról lévén szó, talán túl­zottan lakonikusra szabott idő. Sejtem, hogy a rendezőség azért tette, mert sok mindent, fontosat akart megbeszélni a két napon, s hogy elejét vegye az időhúzásnak. Még egyszer mondom, nem bizonyos, hogy éppen három perc lehet a határ. De azt nagyon régóta várom már, hogy valaki elkezdi egyszer. Találkozók, konferenciák, értekezletek szervezői rájönnek végül: ha jó munkát akarnak az asztalra tenni, elejét veszik a szószátyár időrablásnak. Szerkesztőségi kollegám mesélte: A gyűlés előtt idősebb ember berzenkedett a teremben; na csakhogy együtt van a község felnőtt népe, mert lesz néhány megjegyzése arról, mit kellene másképpen csinálni a faluban. Aztán a pódium­ra lépett az előadó. Elkezdte Adámnál, Évánál, meg a nagy körtefánál. „Kiértékelte az imperializmust”, hosszan beszélt arról, mit alkotott az oszág népe a III. ötéves tervben, mi vár ránk a negyedikben. Aztán vég-g: a megye, a járás dolgai. Legvégül a községé. Akkorra már kókadtan, aléltan hallgatták. A hozzászólások idejében, amikor a falu dolgait lehetett volna okosan megbeszélni, kritikusan igazítani, kimerültén az ajtót leste mindenki, mikor szabadulhat végre. A gyűlés előtt tüstén­kedő kisöreg boldog volt. hogy önmagát megadva, szó nélkül elballaghatott Szomorú történet. Az önhangjától, képzelt tudásától megrészegült fecsegő öntelten fontosabbnak vélte, hogy egy­maga betöltse az estet minthogy másoknak is szava lehes­sen a közügyekrőL Szélsőséges kivétel a fenti? Az. Am a tisztántúli vasút- orvosok rövidre fogott hozzászólása, előadása is egyedi példa. Pedig ahogy a meghívót nézem, szegedi, debreceni, szolnoki, békéscsabai, (záhonyi, gyulai neves orvosok jelentek meg, s szóltak munkájukról. Nem kellett hozzá két nap, hogy majdnem harminc előadás hangozzék el. Amint hallom végül is nem sikerült a három perces hozzászólási időt betartani, bár az mereven rövid is volt. Am legyen öt perc. tíz perc egy hozzászólás. De nem félórás, gondolkodást guzsbakötő üres szózuhatag. Akinek rövidre fogták a beszélőkéjét, kénytelen tömören a lényeget mondani. Nem a vasútorvosok találták azt fel. Már Marx úgy kért elnézést egyszer egy barátjától: most nem volt időm röviden írni. Csehov mondta: a rövidség a tehetség ikertestvére. Ismerek olyan aforizmát: aki hosszan beszél, még sok egyébre is képes. És a bölcs magyar köz­mondás is úgy szól: sok beszédnek sok az alja. A szolnoki három percet talán nem kellene szó szerint venni és egy az egyben átültetett gyakorlattá tenni. De régi tapasztalat, csak a semmitmemdás rabol el sok időt . Nem­régen a szakszervezet, majd a népfront egy megyei rendez­vényén azt súgtam asztaltársamnak, félórás felszólalás után: de jói jártam, egy szót se kellett jegyzetelni. Mert a hosszan beszélő szinte művészien nem mondott semmit. Sokszor úgy tűnik, nálunk az idő nem pénz, nincsen értéke. Kényelmesen elücsörgünk, elhallgatunk, elcigarettáz- gatunk egy-egy megbeszélésen. Mondván, ea a nap úgyis erre van szánva. Pedig tudjuk, hogy butaság, idegenkedünk is tőle, de tűrjük. Szolnok megye neves országgyűlési kép­viselője szokta mondogatni: a magyar ember a rövid beszé­det és a hosszú kolbászt kedveli. I ^r gy vélem, minden valamire való ember így van ezzel. J És hogy nemcsak a hosszú beszédre, hanem az el­nyújtott írásra is érvényes igazság ez, be is fejezem. Azzal: a vasútorvosok szolnoki példája jó hír gyanánt a rossz hír gyorsaságával terjedjen. Borzák Lajos Olt! telefonok segítik az aratást Expressz posta — Raktár inspekció A mezőgazdasági gépalkat­rész-ellátást az idén is nagy feladat elé állítja az aratás. A kereskedelem több száz­millió forint értékű alkat­részt biztosított a nagy munkához, de néhány fonto­sabb cseredarabból még mindig hiány van. A mező- gazdasági gépalkatrészellátó vállalat, az AGROKER és a mezőgazdasági gépjavító vál. lalatok idén minden eddigi­nél „szorosabb” kooperációt igyekeznek megvalósítani. Nemcsak saját vállalati köz­pontjaikat értesítik, hogy hol van fennakadás a javításnál, illetve a cseredarab-ellátás- nál, hanem egymást és a ve­lük kapcsolatban levő más partnereiket is. A kölcsönös információ elősegíti a rejtett tartalékok mozgósítását, sőt arra is mód nyílik, hogy az ország távolabbi vidékeiről* szerezzenek majd be olyan alkatrészeket, amelyekből helyileg hiány mutatkozik. Az aratási gépalkatrészel­látásban érdekelt vállalatok máris megerősítették vidéki kirendeltségeiket és külön telefonszolgálatot szerveztek. Az „igazi” aratási inspekció június 28-án kezdődik, ek­korra ugyanis országszerte nagy erővel indul majd meg az aratás. A megyei AGRO­KER kirendeltségek reggel 7 tői este 7-ig tartanak nyitva, és soronkívül intézik az ara­tóbrigádok gépalkatrész megrendeléseit. Tizenkilenc megyei telephelyen napi két és félórás telefon diszpécser- szolgálatot szerveznek a spe­ciális alkatrészek iránti igé­nyeket telefonon közlik majd a Mezőgazdasági Gépalkat­részellátó Vállalat budapesti központjával-. Itt a telefon­megrendelések befutása után nyomban összeállítják és expressz szállítmányként postára adják a kért alkat­részt. Az aratást 8o mozgó javító kirendeltséggel segítik. Irá­nyításukra URH-telefonokat is beszereznek a gazdaságok. Ma: Berlin 1941 június Megy a gőzös nyugdíjba Testvérek ÁBÉCÉ Vendégmunkások Nyugat-Európában Gyilkosság a Török utcában Két perc nyelvművelés Heti világhíradó Ma nyitnak as építőtáborok Hussonőt éves a Bercsény i Miklós Gimnásium Egy iskola életében ne­gyedszázad nem nagy idő. Vannak intézetek, középis­kolák megyénkben is, ame­lyek több száz éves múlttal büszkélkedhetnek. A török­szentmiklósi gimnázium fennállásának jubileuma azonban mégis értékes és figyelemre méltó: ugyanis ez a gimnázium annyi más test­vérin tézetévei egyetemben a felszabadulással, az újjá­szerveződő és széles alapo­kon nyugvó demokratikus kultúrpolitika igényeként és gyümölcseként született meg. És az eltelt idő már bizo­nyítja; a gimnázium nem­csak gyökeret vert az alföldi mezővárosban, hanem az időközben rohamosan fejlő­dő város egyik jelentős kuL túrközpontjává is vált. Az évek során a felnövekvő nemzedékek újabb és újabb csapatát bocsátotta útra. A neves kuruc, Bercsényi Mik­lós nevét viselő gimnázium ma Törökszentmiklós egyik büszkesége. Ma tartják a jubileum ün­nepségeit. Egész napos ün­nepi és sportprogrammal kí­vánják bizonyítékát adni — diákok és nevelők — hogy a sokoldalú, szocialista szelle­mű embernevelő munkának milyen szép eredményeit ér­ték el. A délelőtt 9 órakor kezdődő és a késő éjszakába nyúló szabadtéri iskolai mu­latsággal záruló jubileumi ünnepség kiemelkedő ese­ményei: az öreg diákok visz- szaemlékezései az „öreg” is­kolára, az iskola különböző művészeti csoportjainak be­mutatói, a gimnázium föld­szinti termeiben elhelyezett kiállítása — a megtett út do. kumentumai — megnyitása, és nem utolsósorban az iz­galmasnak ígérkező sportbe­mutató vendégegyüttesek részvételével az iskola ud­varán és az intézet torna­termében. Ma nyitnak a KISZ ön­kéntes nyári ifjúsági építő­táborai. Az idén 40 közpon­ti tábort szerveztek az or­szág különböző részein, — 30 950 egyetemista, főiskolás, középiskolás és szakmunkás- tanuló részvételével. A lányokat 26 mezőgazda- sági tábor várja Bács-Kis- kun. Baranya, Szolnok, Pest, Somogy és Veszprém me­gyében. Szombaton délután döbbe­netes erejű jégverés pusztí­tott Rákóczifalván. Három órakor kerekedett a nagy vihar és 17 percen át ga­lambtojás nagyságú jég hul­lott a határra. A dohányül­tetvényt úgy lesöpörte, hogy csak a csuta maradt. A ku­korica levélzete fésűre em­lékeztet a pusztítás után, le­tarolta a jég a szövetkezet fűszerhagymáját és a búzá­ban is kárt tett. A rákóczifalvai szövetke­zetei másodszor érte ilyen Az állami gazdaságok te-1 rületén működő táborok kö­zül a balatonújhelyi „Geis­ter Eta” a legnagyobb, ide 4 turnusban 1550 leányt várnak. A fiúknak az idén egy mezőgazdasági tábort nyitnak, a Bács-Kiskun me­gyei Kigyóspusztán. A táborozok az idén is napi hat órát dolgoznak maid, a csoportok két he­tenként váltják egymást. nagy jégverés. Legutóbb jú­nius 6-án pusztított el 800 holdjukat ugyancsak a jég. Június 1-től 12-ig már 100 milliméter csapadékot ka­pott a tsz határa. Mint szombaton délután beszéltünk dr. Bereczki László tsz-elnökkel és Ta­mási Mihály agronómussal, fájlalják, hogy az Állami Biztosító még a múlt heti kárt sem mérte fel náluk. A szombati kárt egyébként 1 millió forintra becsülik a szövetkezetiek. Galambtojás nagyságú jég Rákóczifalván HÍREK — TUDÓSÍT m. K — HÍREK — TODŐSÍrÁSOK — HÍRE i^savi JDÓSÍ TÁSOK — HÍREK Magyar delegáció a vámegyüttműködési tanács bécsi ülésén A vámegyüttműködési ta­nács 37. és 38. ülését 65 tag­állam részvételével Bécsben rendezte. A pénteken délután befejeződött többnapos ta­nácskozáson a magyar dele­gációt dr. Terpitkó András, Vám- és Pénzügyőrség or­szágos parancsnoka vezette. A bécsi ülésen a tanács napirendjén három fő té­ma megtárgyalása szerepelt Az áruk konténerekben tör­ténő nemzetközi tranzitszál­lításáról szóló vámegyez­ményről, a légi úton érkező utasoknak a két folyosós rendszeren alapuló egyszerű­sített vámellenőrzéséről, va­lamint a kábítószerekkel folytatott csempészet adat­cseréjéről dolgozott ki a ta­nács ajánlásokat. Ezeket megküldik a 114 tagállam­nak, s azok majd nyilatkoz­nak az ajánlások elfogadá­sáról. Az ország első mezőgazdasági építőtábora Tízezerhatszáz középisko­lást várnak nyári mezőgaz­dasági munkára a Duna— Tisza közére. A híres kerté­szeti vidéken — ahol tizen­hat mezőgazdasága építőtá­bort létesítettek — felkészül­tek a fiatalok fogadására. Kulturált körülmények kö­zött s — egy kivételével — mindenütt állandó jellegű építményekben táborozhat­nak a diákok. A Szikrai Ál­lami Gazdaság lakiteleki üzemegységében nemzetközi tábort nyitnak, ahol a ha­zánkban tanuló, különböző nemzetiségű fiatalok vesznek részt a kertészeti munkák­ban. Az Idén tíz éves jubileu­mára készül az ország első mezőgazdasági építőtábora, amelyet a bácsalmási állami gazdaság mátételeki üzem­egységében szerveztek meg. Egy évtized alatt nyolcezer fiatal fordult meg a kellemes környezetű nyárt munkás­szálláson. Az évforduló al­kalmából augusztusban, ün­nepséget rendeznek, amikor meghívják az első táborozó- kat, s küldöttséget fogadnak a környező táborokból. A ju­bileum alkalmával emléktáb­lát helyeznek el az épület fa­lán. Programozott favágás A vadállományáról híres gemenci állami erdő- és vad­gazdaság fatermelése is szá­mottevő: évente 200 ezer köbméter bútor, és szer­számipari fát kap innen az ország. Az erdőkitermelés jövedelmezőségét növelve — a vadgazdálkodás eléggé ma­gas költségeinek pótlására — ipari tevékenységre rendez­kedtek be. A jövőben fűrész­áruként értékesítik a duna- menti erdőkből kitermelt fát. A most épülő pörbölyi fafel­dolgozó üzemben megkezdték a termelést az ország első automatikus favágó berende­zésével. Az osztrák gyártmá­nyú gép műszerfalán előre beprogramozzák a faszelete­lést, s az milliméternyi pon­tossággal metszi a rönköket. Nyolc órai üzemeltetés alatt 25 köbméter fát hasít leme­zekre. A telep közvetlenül a vasút mellett épült, s a fa­rakodást szovjet gyártmányú daruval végzik. Az iparvá­gánnyal ellátott telep komp­lett gép felszerelését még az idén befejezik. A füredi Anna-bál A nyárt balatoni program kiemelkedő eseménye, a 146. balatonfüredi Anna-bál iránt máris nagy az érdeklődés külföldön is. A július 24-én sorra kerülő bálra már sok jegyigénylő levelet kézbesí­tettek a rendezőséghez, a Veszprém megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatalához. Az első jelentkezők azonban már tavaly elküldték leve­leiket. hogy biztosítsák be­lépőjüket a bálra. Különösen nagy számban érkeznek le­velek az Egyesült Államok­ból és Kanadából: többsé­gükben magyar származású érdeklődők szeretnének első- bálozó leányaikat magyaror­szági úttal és Anna-báli él­ménnyel jutalmazni. „Mélyszíntű” bányaművelés A Csongrád—£3ács megyei Téglaipari Vállalat üzemei­ben folyamatosan úgyneve­zett „mélyszintű” bányamű­velésre térnek át — ahol ezt az anyag minősége lehetővé teszi. Ez azt jelenti, hogy az eddigi 6—7 méter helyett 12 —13 méterre, tehát kétszeres mélységbe hatolnak le az anyagbányákban, s ezzel fe­leslegessé válik új bányate­rületek megvásárlása. Ennek legfontosabb feltéte­leként a vállalatok hódme­zővásárhelyi, illetve a 170 milliós beruházással épülő szentesi gyárába megérkez­tek a különleges bányaműve­lő kotrógépek, amelyek eb­bői a mélységből is felszínre hozzák az anyagot Mini-robbantásokkal alakítják a metro-állomásokat Az irányított robbantások többszáz ember munkáját helyettesítik nap mint nap a budapesti metró-építkezés­nél. A robbantás, amelynek hatásait, munkavégző képes­ségét már úgy ismerik a szakemberek, mint mester­ember a szerszámát elfoga­dott technológia a földalatti építésnél. A munkákat a bá­nyászati kutató intézet rob­bantó brigádja végzi. A legnagyobb akciókra az állomások nagytermeinek kialakításánál kerül sor. A szakemberek a metro építke­zés-során olyan különleges módszert dolgoztak ki, amellyel már bebetonozott teremben is tudnak robban­tani. Az állomások fő oldal- és fedőfalait kibetonozzák, majd a későbbi légtérben még bent maradt óriási kő­tömeget mini-töltetekkel fo­kozatosan úgy tördelik széfe hogy a betonozásnak semmi baja sem történik. Legkényesebbek azok az akciók, amikor az alagút, vagy állomás helyét épületek alatt kell kirobbantani. Ilyenkor próbarobbantásokat és szeizmikus méréseket vé-; geznek. A próbarobbantáso­kat kis töltetekkel kezdik, és a robbanóanyag mennyiségét fokozatosan emelik. Érdekes módon határozzák meg azt a maximális rezgéserősséget, ami a lakóházakat még nem veszélyezteti. A főútvonal közelében a csúcsforgalom idején lemérik az autóbu­szok, villamosok, gépkocsik okozta rezgést s a mélyben úgy irányítják a robbantáso­kat, hogy ezt a határértéket ne haladja meg. Kántor Sándor múzeum Karcagon Karcag neves szülöttének, a 77 éves Kántor Sándor népművésznek múzeumot nyit a nagykunsági város a Szolnok megyei tanács se­gítségével. Karcag és a me­gye összefogásából egy száz évnél idősebb nádfedeles há­zat vásárolnak meg. Azt a termelőszövetkezeti építő­brigád átalakítja, rendbehoz- ea és a népművészet meste­rének világot járt munkáit helyezik el benne. Idegen- forgalmi nevezetességnek is szánják a múzeumot, ame­lyet a tervek szerint jövőre nyitnak meg. Bár a város azon igyekszik, hogy még az idén meg legyen a Kántor múzeum.

Next

/
Thumbnails
Contents