Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-14 / 112. szám

1971. május 14. SZOLNOK HEOtEI NÉPLAP 5 A nagycenki 200 éves hársfa soron is tavaszodik Megnövekedőit felelősséggel Napjainkban — érthetően — sok szó esik a közéleti de­mokrácia szélesítéséről, ál- laméletünk fejlesztéséről, ugyanakkor ezzel együtt és egyidőben a centralizmus erősítéséről. A párt IX. kongresszusa, már foglalko­zott ezzel a kérdéssel, a X.' kongresszus viszont már a további tennivalókat is meg­határozta. A tanácsi szervezet korsze­rűsítése néhány évvel ezelőtt már elkezdődött. Az új gaz­daságirányítási rendszer be­vezetése is indokolta ezt. Kö­vetkezésképpen a megyei ta­nács vb arra törekedett, hogy rendezze a hatásköröket, oda adja le azokat, ahol a lakos­ság ügyes-bajos dolgának in­tézése azt igényli. Ennek során előbb létre­hoztuk az egységes községi szakigazgatási szerveket, melyek — az eddigi tapasz­talatok szerint — megfelel­tek az elvárásnak. A hatékonyabb ügyintézésért Mi volt a célja az egységes szakigazgatási szervek létre­hozásának? A tanácselnök mentesüljön a túlzott admi­nisztrációs munkától és több időt, energiát tudjon fordíta­ni a tanácsi testület működé­se tartalmi színvonalának emelésére; hatékonyabbá tenni az emberek ügyeinek gyors, törvényes és embersé­ges intézését; az egyszemélyi felelősség érvényre juttatása a községi igazgatási, hatósá­gi tevékenységben. Előbb 5* majd később — múlt év augusztus 20-ával — további 13 nagyközség került megszervezésre Szolnok me­gyében, ami azt is jelenti, hogy ezek hatáskörüket te­kintve, nagyban közelítik a városi tanácsok hatáskörét; Ez gazdálkodási vonatko­zásban abban nyilvánul meg, hogy növekedett a községeit döntési hatásköre a tervezés­ben, és magában a gazdálko­dásban is. Lehetővé vált az előirányzatmódosítás szaba­dabb gyakorlása, a többlet bevételek és tényleges meg­takarítások következő évben való felhasználása, az Önálló gazdálkodás kibontakoztatá­sa, az önálló bérgazdálkodás és így tovább. További hatáskör leadás Ä nagyközségek részére le­adásra került hatósági jogkö­röket követte további 22 köz­ség részére leadott I. fokú iparhatósági, pénzügyi, mun­kaügyi és kereskedelmi vo­natkozású hatáskörök leadá­sa. Ezt folyamatnak kell te­kinteni, mert a jövőben is, ha a személyi és dologi felté­telek ezt lehetővé teszik, to­vábbi hatáskörök kerülnek leadásra, illetve a már meg­levők további bővítésre. A hatáskörök leadásának hasznosságát az alábbiak bi­zonyítják. Tavaly — 1969- hez viszonyítva — emelke­dett a hatósági ügyek száma a községekben; rm'g 1969-ben az összes iktatott ügydarab közül 35,6 százalék volt a ha­tósági. 1970-ben már 44,9 százalék. Az ügyintézés meg­alapozottabbá, szakszerűbbé válását — szintén a közsé­gekben — bizonyítja, hogy az állampolgárok az I. fokon hozott határozatok igen kis százalékát támadták meg jogorvoslattal. 1969-ben 3,5 százalék volt ezek száma, az elmúlt évben pedig csak 1,8 százalék. Gyorsabb lett as ügyintézés Lényegesen gyorsabb lett az ügyintézés Is: amíg 1969- ben a községekben 2324 ügyet intéztek el 30 napon túl, ez a szám 1970-ben 1089- r© csökkent, annak ellenére, hogy a hatósági ügyelj száma csaknem 12 ezerrel nőtt. Mindezek igen nagy jelen­tő-égűek, hisz a mostani vá­lasztások alkalmával inár já­rási tanácsokat nem válasz to ttunk. Járási hivatalok szerveződtek, amelyek csök­kentett apparátussal, a me­gyei tanács vb járási hivata­laként működnek tovább. A járási hivatal elnöke (veze­tője) mint egyszemélyi fele­lős vezető irányítja a jelent­kező feladatok végzését. A járási hivatalok éppen úgy alá vannak rendelve a me­gyei tanács vb-nek, mint an­nak bármelyik jelenlegi szakigazgatási szerve. A tanácsi szervezet felépí­tésében 1967-ben még érvé­nyesült a különböző szintű tanácsok alá- és fölérendelt­ségi viszonya, valamint a szakágazatok (szakosztályok) kettős irányítása. 1968-ban megszűnt a szakosztályok kettős irányítása, majd ez- évben a választások után megszűnt a különböző színtű tanácsi testületek alá- és fö­lérendeltségi viszonya is. A községi és városi tanácsok önállóak; Az új tanácstörvény és az egyéb törvények, rendeletek szabják meg tevékenységük körét, lehetőségüket. Termé­szetesen. ha törvénysértést követnek el a megyei tanács­nak joga lesz azokat az intéz­kedésekét megtenni, amelyek a jogellenességet felszámol­ják. Or. Sebők György „Ex már a világ színvonal* Újítás a baromfiiparban Dr. Pálffy Dezső, a Tö­rökszentmiklósi Baromfifel­dolgozó Vállalat igazgatója tavaly tavasszal tanulmány­úton járt Angliában. Kéré­sére akkor egy feldolgozó üzembe is elvitték. '— A miénknél kisebb, de korszerűbb volt az üzem — emlékezik vissza az igazga­tó. — Ott láttam először a kontinerről — gépkocsiról — történő rakodást, vágást. Itt­hon beszámoltam róla veze­tő munkatársaimnak. Azzal biztattak: — Főnök, nem nagy álom ez, megcsináljuk saját erőből”. Őszintén mon­dom, nem igen hittem ben­ne. Az újítás azóta rég meg­valósult. A háromtagú újító­gárda — Tóth József párt­titkár, műszaki osztályveze­tő. Szabó Sándor termelési osztáíwezető és Balogh And­rás üzemmérnök — augusz­tusban már kész tervvel állt elő. Csak pénz kellett hozzá és a gazdaságvezetők sokol­dalú támogatása. Mindkettőt megkaDták. Az igazgató és Horváth T.ászlő főmérnök is sokat segített. Huss ember helyett Korábban, amikor befu­tott a baromfival megrakott gépkocsi — két műszakban — húsz ember kellett a ra­kodáshoz. Bár munkájukat hat villamos targonca köny- nyítette, mégis nehéz volt. Most feleslegessé váltak a targoncák — eladják őket — a munkaerőhiánnyal küz­dő üzem a rakodókat más­hol foglalkoztatja. Az újítás nyomán két fel­dolgozó szalag útját meg­hosszabbították. A feldolgo­zó csarnok mellé vasvázas, függesztő csarnok épült. A két szalag közé áll be a kontinerrel felszerelt, rögzí­tett blokk ketreces gépkocsi. Ennek 96 fiókja van, mind­egyikben 20—25 élőcsirkét, vagy 8 pulykát, illetve 10 kacsát hoznak. Az asszonyok a mozgólánc függesztett hor­gaira akasztják az élő ba­romfit, mely a vágóba, fel­dolgozóba továbbítja. A feldolgozó láncok kö­zött egyszerre két kontineres gépkocsi rakodhat. Az egyik láncon ugyanis csirkét, puly­kát, a másikon kacsát, pe­csenye- és hízott libát dol­goznak feL Az új módszer­rel a szállítás is olcsóbb, a gépkocsik kapacitása 10—15 százalékkal nőtt. Az újítók — Tóth József, Szabó Sándor és Balogh And­rás — alkotásuk mellett annak gazdaságosságá­ról, ról. — Az újítás kivitelezése 1 459 000 forintba került. A húsz ember évi munkabére ebből félmillió forint volt, erre 25 százalék közteher jött. A targoncák karbantar­tása is költségesnek bizo­nyult, az idén két újat kel­lett volna vásárolni. A be­ruházáshoz csupán hazai anyagokat használtunk fel. A kontinereket például alu­minium lemezből és szög­vasból építettük, a faládák­hoz viszont import fenyőfa kellett. Vállalatunk így ösz- szesen 1,6 millió forintot ta­karíthat meg évente. Az újítás nyomán az üzem termelékenysége éves szin­ten 10—12 százalékkal nő. Azelőtt az egyik láncon órán­ként 3 ezer. most 5 ezer csirkét tudnak feldolgozni. Az országban ez az egyik legnagyobb kapacitás Az újí­tással ugyanis egyidőben a feldolgozást is korszerűsítet­ték, például véreztető kam­rát építettek. Rehord idő alatt Az újítás bevezetése re­kord idő alatt történt, a két pályát 6 hónap alatt építet­ték át. Méghozzá úgy, hogy a termelés sem esett vissza. A TOT vendégeiként nem­rég ötvenkét tagú francia baromfiipari szakember járt a törökszentmiklósi üzem­ben. Köztük az Európa hírű Studier cég tulajdonosa is. Nem akarták otthagyni a korszerű feldolgozó láncotj csodálattal beszéltek róla. Azt mondták: „ez már a vi­lágszínvonal”. Nehezen hit- téfc el, hogy saját erőből va­lósították meg. Az újítók szerények. Mind­annyian elfoglalt emberek, főként szabad idejükben fog­lalkozhattak újításukkal. — A vezetők közt baráti a légkör, ez külön kötelezett bennünket. A találmányszámba menő újítás iránt szinte az egész magyar baromfiipar érdeklő­dik. A győriek például fiel­ajánlották a megtakarítás 5 százalékát, ha átengedik ré­szükre. A magyar baromfi­ipar tavaly volt 100 éves. Az élelmiszeripar egyik leg­dinamikusabban fejlődő ága. A törökszentmiklósiak vi­lágszínvonalú alkotásukkal gyorsították tovább fejlődé- séiű Máthé László Alig egy év alatt mesterül A három újítóval együtt beszélgetünk. Lelkesen szá­molnak be közös alkotásuk­Szolnok megye a BNV-n Óriás forgókemenee Jászberényből — Betonkeverő Törökszentmiklósról és Kisújszállásról — Porfesték és műtrágya a TVM-ből — a Stil-73, a legújabb konyha­bútor Szolnokról — Sportcipők Martfűről Ä május 21-én nyitó Bu­dapesti Nemzetközi Vásáron megyénk nagyüzemei és kis­ipari termelőszövetkezetei rangos termékeikkel, új gyártmányaikkal szerepelnek. A megye legnagyobb köny- nyűipari üzeme a martfűi Tisza Cipőgyár legújabb és legkorszerűbb modelljeiből száznegyvenet küldött a könnyűipar pavilonjába. _E modellek között van a gyár legújabb technológiával ké­szült fröcsi cipője, divatos férfi-, női és gyermekcipői, valamint a sportcipők-csa- ládja. Ez utóbbival a gyár megpályázta a BNV-díját is. A minisztérium tájékozta­tója szerint az idén a legna­gyobb kiállító a kohó- és gépipar lesz. Több mint 25 ezer négyzetméter szabad te­rületen, 15 szakkiállításon, 158 vállalat 3509 terméke lát­ható. Ezek között is ran­gos helyet foglal el a jász­berényi Hűtőgépgyár, ame­lyik bemutatja a Lehel S— 140 típusú háztartási hűtő- szekrényt. A nehézipar pavilonjában több Szolnok megyei válla­lat kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők. Az Aprító­gépgyár bemutatja az Ajkai Timföldgyárnak készített 85 méter hosszú, forgókemence hajtóműjét, amelynek súlya motorral együtt 190 mázsa. Az Aprítógépgyár vibrátort, valamint a Görögországba exportált magnezitizzító for­gókemence és berendezései­nek működőképes makettjeit is Budapestre szállította. A Tiszamenti Vegyiművek műtrágyát, porított és szem­csés szuperfoszfátot, vala­mint porfestéket szállított a BNV-re. Természetesen be­mutatják a Tomi-mosószer családot is- nyilvánvalóan újabb és nagyobb kül- és belföldi megrendelések re­ményében. Megyénk két jóhírű kis­ipari termelőszövetkezete, a Törökszentmiklósi Gépgyártó Ktsz, valamint a kisújszállá­si Vas- és Fa Kisipari Ter­melőszövetkezet betonkeve­rőket mutat be a BNV-n. A törökszentmiklósiaknak már egész családjuk van a nagy­teljesítményű betonkeverők­ből, a kisújszállásiaké kisebb és mindössze két fajta. Mire a BNV ideje eljött a Tisza Bútoripari Vállalat „nevet adott’» a szolnoki gyáregység legújabb termé­kének a most már Stíl—73 konyhabútornak; Ez a na­gyon szép és tetszetős kony­habútor a szolnokiak új gyártmánya (saját szolnoki boltjukban is kiállították) és szeptemberben már 400 gar­nitúrát szállítanak belőle a kereskedelemnek. Megkér­deztük miért 73 a garnitúra jelzése? A gyár vezetői úgy remélik ez a konyhabútor még 1973-ban is minden igényt kielégít majd. Mozgalmas nyár a jászberényi tanító­képzőben Május 20. és június 15. kö­zött vizsgáznak a jászberényi tanítóképző diákjai. Az ál­lamvizsgákat június 21—28. között tartják. Ezzel azonban korántsem lesz vége a nyári munkának. Júniusban, a vizsgáktól függetlenül is „nagyüzem” lesz az intézet. Az államvizsgákkal egyide­jűleg rendezik meg a Tanítók Nyári Akadémiáját, amelyre Szolnok és Heves megye kö­rülbelül száz alsótagozatos nevelőjét hívják meg. A Tanítók Nyári Akadé­miáján több témakörben is­mertetik az előadók a legmo­dernebb, legeredményesebb módszereket. Főleg a fogal­mazás, a környezetismeret, a számtan tanításáról lesz szó, és több pedagógiai iellegű előadás is elhangzik (például a nehezen nevelhető gyerme­kekről.) Az akadémia egyúttal a két megye pedagógusainak olyan találkozója is lesz, amelyen bőven nyílik mód az egyéni tapasztalatok kicserélésére. Ennek az a különös jelentő­sége, hogy Heves megyében a számtan, Jászberényben pedig az olvasás és a fogal­mazás tanításával összefüggő érdekes kísérletek folynak. Az eredményeket nemcsak előadásokon ismertetik, - ha­nem gyakorlatban is bemu­tatják a napközis gyerekek .közreműködésével". Ugyancsak júniusban, 25- én rendezik az írásbeli felvé­teli vizsgákat» utána pedig hamarosan megkezdődnek a szóbeli felvételek is. A program azonban ezzel nem merül ki. Az első évfo­lyamon még két feladat hát­ra van. A szűkösen mért idő­ben le kell bonyolítani a szo­kásos egyhetes országjáró ki­rándulást és a nyári kisdo­bosvezetői tábort. Ez utóbbit rendszerint Szolnokon a Ti- 6zaligetben szokták rendezni, az idén azonban valószínű­leg Heves megyébe mennek a jövő kisdobosvezetői. Lakatosokat, segéd­munkásokat felvesz a ii METRI- POND" szerviz, Szolnok, Meder-u. 10.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents