Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-13 / 111. szám

1971. május 13. SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 7 Űj cigaretta : a Tisza Szabó György a Dohányér­tékesítő és Készletező Válla­lat igazgatóhelyettese szerdán a MÉM Váci utcai bemutató termében ismertette az új­ságírókkal a vállalat tevé­kenységét. Elmondotta, hogy jelenleg 26 féle cigarettát hoznak forgalomba, ebből 14 füstszűrös. A füstszűrővel gyártott cigaretták mennyi­sége állandóan növekedik: 1961-ben mindössze 6 millió készült, tavaly a forgalom már elérte a 8 milliárd da­rabot. Az idén az első ne­gyedévben a cigarettáknak már több iftint 40 százaléka füstszűrővel került az üzle­tekbe. A Magyar Dohányipar árai is alkalmazkodnak az igényekhez: már 12 fillérért is lehet füstszűrös cigarettát kapni, a legdrágábbat pedig darabonként 60 fillérért áru­sítják. A BNV-re új cigarettát hoznak ki. A Tisza füstszűrös cigaretta csomagja 4 80 fo- forintba kerül és érdekessé­ge, hogy papíralapanyagú és viscosa füstszűrővel gyártják. Az ilyen megoldás a szakem­berek szerint még jobban el­vonja a nikotint. Díj Darvas Lilinek A néhány napja New Yorkból Magyarországra ér­kezett Darvas Lili, a világ­hírű színésznő, Molnár Fe­renc özvegye szerdán a Ma­gyar Újságírók Országos Szö- vesége székházában vette át a magyar filmkritikusok dí­ját Zay László, filmkritikus, a MÜOSZ filmkritikusok szervezete vezetősége nevé­ben nyújtotta át Darvas Lili­nek a Szerelem című filmben nyújtott kiváló színészi ala­kításért járó díjat. Rendezésről, , előadásokról Beszélgetés Szabó Andrással Szabáályos portrét szeret­tem volna írni a tiszaföld- vári Hajnóczy József gimná­zium irodalmi színpadának vezetőjéről. — Az első néhány mondat után azon­ban kitűnt hogy ez aligha fog sikerülni. Szabó András szívesen és nagy lelkesedés­sel beszélt az irodalmi szín­padról. de szűkszavúbbá vált> ha saját magáról volt szó. | ■ # — Debrecenben volt di­ákszínpad az egyetemen, de annak a munkájában nem vettem részt. A _ színjátszás azonban mindig érdekelt — ezért szívesen elvállaltam itt az irodalmi színpad ve­zetését. Ügy érzem, ezze" si­került igazán gyökeret ver­nem a gimnáziumban. A Liliomfi volt az első be­mutatója. — Nehéz volt az első év. Korábban is volt itt irodal­mi színpad, de legtöbben ép_ pen abban az évben végez­tek, amikor idejöttem. Szin­te mindent újra kellett kez­deni. Megrendeztem a Liü- omfit. azt reméltük, hogy lesz közönségünk a község­ben is. Ez sajnos nem sike­rült. Csak a diákok körében keltett érdeklődést. Tavaly három izgalmas bemutatójuk volt. — A Duda Gyurka, az Elektra,' és a Kocso­nya Mihály házassága. — Az Elektrát tízszer játszottuk" Ez határozta meg a további munkát A Szivárvány műsorában egy Bányai-versekből össze­állított műsorral és a Jónás könyve színpadi átdolgozá­sával vettek részt a két be­mutató nagy sikert aratott. Megkapták a Szivárvány fő­díját. és Egerben is képvise­lik a diáknapokon a megye közéoiskolás irodalmi szín­padait. — Volt még előbb egy bé­rmutatónk. Arra bal Tábori piknik című művét adtuk elő. Nem volt igazi siker, de úgy érzem, az együttes fej­lődése szempontjából hasz­nosnak bizonyult. A gyere­kek most találkoztak először az abszurddal. A Tábori pik­nik nagy összeszokottságot, színpadi fegyelmet _ igényel. Ennek a Jónás könyve be­mutatásakor vettük igazán hasznát. A közönséget a Jónás könyve előadásában többek között éppen a szénen meg- komDOnált, kifejező mozgás ragadta meg. — Arra törekedtünk, hogy a mozgás ne illusztráció le­gyen, hanem a színpadi tör­ténés szerves része, olykor továbbvivőie. Drámát akar­tunk csinálni a Jónás köny­véből, amelyben Jónás és az Ur mellett a kórus a har­madik. szinte egyenrangú szereplő. A kórus szerepe 6zinte percről-percre válto­zott, s ezt csak nagyon fe­gyelmezett együttessel lehe­tett jól megoldani. ■Ar Végül az együttesről még­is visszatérünk a rendező­höz­— Elsősorban tanár va­gyok. Természetesen jólesik az elismerés, de a diákszín­játszás igazi értelmét abban látom, hogy fogékonyabbá teszi a gyerekeket az iroda­lom és általában a művésze­tek iránt Azokat is akik játszanak de azokat is akik­nek játszanak. Egy konkré­tumot említek. Három évvel ezelőtt harmincöt színházi bérlettulajdonos volt az is­kolában. Ez a szám tavaly hatvanra, az idén minden különösebb szervezés nélkül is százhúszra emelkedett. — Vagy egy másik eset: meg­néztük a Tájkéo csata után című lengyel filmet. A gye­rekek megértették, pedig nem volt a szó hétköznapi értelmében vett „egyszerű” film. Ezekben látom mun­kánk igazi értelmét. ♦ Szabó András tanár űr reggel kihirdette az érett­ségi tételeket, a délelőttje szabad- Beszélgetésünk ide­jén a diákjai éppen írásban bizonyítják, hogy mit tanul­tak meg az irodalomból: az órákon, a próbákon és az előadásokon. B. A. < i'r A vállalati árpolitikát vizsgálja a NEB A megyei Népi Ellenőrző Bizottság megbízásából a közelmúltban vizsgálatokat folytattak a népi ellenőrök megyénk helyiipari és keres­kedelmi vállalatainak árpo­litikájáról. A megyei NEB munkaterve alapján végzett vizsgálatok alkalmával meg­állapították, mennyire tart­ják meg árképzéseiknél ezek a gazdasági szervezetek a központi rendeleteket és irányelveket, s hogyan érvé­nyesítik a vállalati és társa­dalmi érdekek összhangját. Három ilyen vizsgálat ta­pasztalataival a népi ellen­őrzés lapunk munkatársát is megismertette, s ezáltal beszámolhatunk róluk, mi­előtt testületi ülésein értéke­li a NEB a vizsgálat össze­sített eredményét és tanulsá­gait. Úttörő munka ez me­gyénkben, ilyen átfogó elem­zésre nálunk vállalkozott először a népi ellenőrzés. A gazdaságirányítás reformjá­nak bevezetése óta élteit idő­szak tükrében vizsgálják az órak alakítását a gazdálko­dó egységeknél. Hiányos bizonylatok Első alkalommal a szol­noki Vas- és Faipar} Ktsz- nél folytatott vizsgálat ta­pasztalatainak összegezésén vettünk részt Itt sok bi­zonytalanságot okozott, hogy a főkönyvelő hosszabb ide­je betegeskedett- Ha dolgo­zott volna, feltehetően job­ban tájékozódhattak volna a népi ellnőrök a szövetke­zet árképzési munkájáról. A távollétében előkerült bi­zonylatok alakilag és tartal­milag is hiányosak voltak. A szövetkezet egyébként jól gazdálkodik, a múlt év­ben csaknem 26 százalékos nyereségszintet ért el. Nincs viszont külön az ármunká­val foglalkozó szakembere. A gyártáselőkészítésen- dol­gozók feladata ez, ám az árképzéshez sükséges isme­reteik elégtelenek. Ez a magyarázata, hogy az árbevételből nagyban része­sülő kazángyártás szabad­áras termékeinek „árvetése’’ hiányos, nem felel meg a szabatosság követelményei­nek, s jelentős eltéréseket tartalmaz az utókalkuláció adataitól. — A magyarázat azonban nem mentség — szükség van a szövetkezet­ben megfelelő árdokumen­táció készítésére. Szolid árpolitika Sokkal jobb helyzetben van a Szolnok—Békés me­gyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat, amelynek apparátusa lét­szám dolgában is lehetővé teszi, hogy külön osztály va_ lósítsa meg a vállalat árpo­litikáját. a készülő ügyrend is szabályozza majd ezt a munkát. A megkérdezett kiskeres­kedelmi és szövetkezeti ve­vőpartnerek nyilatkozata és a vizsgáltat megállapításai egybehangzóan rugalmas és szolid árpolitikának minősí­tik a vállalat ez irányú mun­káját. Az előző évi hetven­kilencről tavaly négyre csök­kent — nem alapvetően fon­tos cikkeknél — az áremelé­sek száma, ami arra vall, hogy. a vállalat céltudatosan árstabilitásra törekszik. — Ugyanakkor a saját elhatá­rozásból végrehajtott árcsök­kentések száma az 1969. évi harminckilencről tavaly 150- re nőtt: ennyi árucikknél valósítottak meg időleges, vagy végleges ármérséklést. Elismerésre méltóan igye­kezett a vállalat az áruvá­lasztékot bővíteni több for­rásból is — köztük a kis- határmenti forgalom növelé” sével- A hazai beszerzések­nél céltudatosan törekedett az olcsóbb lehetőségek ki­használására, ugyanakkor az olcsóbb cikkek gazdagabb választékának biztosítására is. Előfordult — például a budapesti és a szegedi kon­zervgyártól kapott sertés­májkrém esetében — hogy a termelői áremelés követ­kezményeit magukra vállal­ták. Mint Csikós Sándor igazgató elmondta, a jövő­ben a vásárlási visszatérí­tésre fordítható összegeket elsősorban olyan tartós ár­csökkentésre akarják fel­használni, amelynek a fo­gyasztó látja hasznát. A divatcikkek drágábbak A megyei iparcikk kiske­reskedelmi vállalatnál 1970- ben kismértékű áremelést állapított meg a vizsgálat — a termelési árak emelke­dése miatt — amely szerint kissé az előző évi árszínvo­nal is emelkedett. Ugyanez jellemzi az árrés-szint ala­kulását, amj zömmel a bú­torok. több finomkonfekció­hoz sorolt és más ruházati cikk feláras értékesítéséből adódott. Általában jellemző, hogy a divatcikkeket maga­sabb áron forgalmazza a váT lalafc Kizárólag nyereségnövelés végett azonban nem emelik az árakat, de a termélőj ár­emelést sem vállalják tar­tósan magukra. A beszerzé­seiknél tapasztalt kisebb ár­változásokat nem hárítják át mindjárt a fogyasztókra, akiknek a bizalmát igyekez­nek azzai is megnyerni. — hogy tartózkodnak a gyako­ri árváltoztatástól. Ugyancsak e törekvés je­gyében fc-valy több cikk árát mérsékelték is, miután ol­csóbb beszerzés lehetőség­be;; jutattak. Tranzisztoros rádiók, elektroakusztikai cikkek, nylomingek. karton­áruk, függönyök, takarók fo­gyasztói árát csökkentették ily módon, a kiskeresetű vásárlók érdekében állandó készlet tartására kötelezték boltjaikat 130 cikkcsoportból.' s ezeknek az árát csak az irányárrés alkalmazásával határozták meg. Az öt dolgozó által vég­zett ármunka elsődleges cél­jaként a jó áruellátás biz-' fásítását szabta meg a vál­lalat, emely — mint hírül adtuk — a múlt évi gazda­sági eredményeiért már ki­lencedik alkalommal nyerte el a kiváló vállalat címet. M. L / /­Á megye munkásainak megbecsülése Szolnok megyeiek a szakszervezetek országos tisztségeiben Még 1966-ban is 87 ezer szervezett munkás dolgozott megyénkben. A vidék iparosításának áldásaként 1970-ben már 107 ezer. A magyar munkásosztály erős osztaga. Számon­tartását, megbecsülését kifejezi az is, amiről Csontos Mihály- lyal, az SZMT szervezési és káderbizottsága vezetőjével be­szélgettünk. — Azt hallottuk a szak­szervezetek szakmai kongresszusain, majd a szakszervezetek országos kongresszusán sok Szol­nok megyei szervezett dolgozó kapott közbizal­mat? — így igaz — mondta Csontos Mihály. — Hiszen a nyolc megyei bizottsággal bí­ró szakmából egy sincs, amelynek központi vezetősé­gében ne lenne megyénkben. Tizenhatezer tagjával Szol­nok megye legnagyobb szak- szervezete a MEDOSZ. Köz­ponti vezetőségébe választot­ták Pálhidi Csaba szolnoki vízügyi mérnököt, Nagy Jó­zsefet, a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság brigádveze­tőjét, Karakas Zsófiát, a Szol­noki Állami Gazdaság ba­romfigondozóját, Kátai Má­riát, a MEDOSZ megyei bi­zottságának titkárát. — Melyek még a nagy szakmai szervezetek? — Tizennégyezer tagjával a kereskedelmi, pénzügyi és vendéglátó szakmai szerveze- zet. Központi vezetőségé­ben helyet foglal Dézsi Bélá- né karcagi ÁFÉSZ előadó, Szenes Ottóné, a KPVDSZ megyei bizottságának titkára... Majd az építők következnek több mint tízezer emberrel. Ök Nagy Bélát, a szolnoki épületelemgyár osztályveze­tőjét .,adták” a központi ve­zetőségbe, Báli Zoltánnét, a bútorgyár csoportvezetőjét pedig a szakma országos nő­bizottságába. — S a többi szakma? — Az élelmezésiek közpon­ti vezetőségébe Magyar Már­tonná megyei titkárt, Kovács Józsefet, a megyei gabonafel­vásárló és Harmath Antalt, a jászberényi Sütőipari Vál­lalat dolgozóját választották. A pedagógus szakma Kálló Sándomét, a szolnoki Vásár­helyi Pál szakközépiskola ta­nárát, Pintér Józsefnét, a szolnoki Koltói úti iskola gondnokát küldte a központi vezetőségbe, a közalkalma­zottak pedig Fodor Mihályt, a megyei tanács vb elnökét, dr. Császár Józsefet, a me­gyei illetékkiszabási hivatal vezetőjét és Farkas Lajosnét, a KSH megyei igazgatósága dolgozóját. Az orvosegészség­ügyiek Nyolcas Máriát, a megvei kórház szb-titkárát, dr. Bene Zoltán szülészfőor­vost. és Draoos Bé’áné jász­berényi járási védőnőt. A HVDSZ Paop László megyei titkárt. Zách Károlyt, a Pa­tyolat technikusát küldte a központi vezetőségbe. — Ügy tudjuk, a szak- szervezetek elnökségei­ben is ott vannak a Szolnok megyeiek. — Sőt. Amíg legutóbb az el­nökségekbe egyetlen szaktárs se jutott Szolnok megyéből, most hárman vannak. Pálhi­di Csaba a MEDOSZ, Fodor Mihály a közalkalmazottak és Magyar Mártonné az ÉDOSZ elnökségének tagja. — Olvastuk, hogy a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsába is beke­rültek a megye képvise­lői. — Azt is hozzátenném, megtisztelő arányban. A vá­lasztás előtt Mezősi József, a Nagyalföldi Kutató és Feltá­ró Üzem igazgatója volt a Szakszervezetek Országos Tanácsának tagja. Most Nyolcas Mária, Kálló Sán- domé és Csikós Pál, a Tisza Cipőgyár szb-titkára. Ezentúl a SZOT munkabizottságába választották Árvái Istvánt, az SZMT vezetőtitkárát. Ügy véljük, a megye szervezett dolgozói, munkásai tekinté­lyét, megbecsülését jelenti ez — válaszolt Csontos Mihály; Megjegyzésünk: együtt örülünk az elismerésnek. Csak mintha nagyon kevés lenne a fizikai munkás a bi­zalmat szerzők között. b. b; Székely Mihály zenei napok Zenepedagógiai tanácskozás X jászberényi Székely Mihály Zenei Napok nemzet­közi hírű vendégművészeket és a megyei zenei élet leg­java együtteseit felvonulta­tó, nagy közönséget vonzó eseményei között szerényen húzódott meg a zene- és énekpedagógusok elméleti tanácskozása. Szinte termé­szetes ez, hiszen a témák feldolgozása elsősorban szak. embereknek szólt, az 6 ki­csiny csoportjukon kívül — csak a tanítóképző intézet néhány növendéke kísérte figyelemmel az előadásukat. Mégis, amiről szó esett, — siókkal izgalmasabb annál, hogy sem az oktatás belső ügyének tekintsük. Bartók népdalai Petneki Jenő művelődés- ügyi minisztériumi főelő­adó, a jászberényi tanítókép­ző egykori növendéke •> Bar­tók által gyűjtött népzenei anyag pedagógiai szerepéről ígért előadást- Valójában sokkal többet adott ennél, szemléletes áttekintést a magyar ének- zeneoktatás koncepciójának tankönyvki­adásának történetéről, 1943- tól (az első Kodály—Ádám tankönyv megszületésétől) napjainkig. Szavaiból hite­lesen bontakozott ki az a lelkiismeretesség és a kívül­álló szemében szinte már túlzó műgond, amellyel a méltán világhírű magyar pe­dagógia kezeli a gyerekek­nek átadandó népzenei kin­cset. Egyetlen egyet csali bősé­ges példái közül. Á Bartók általi gyűjtött Atal mennék én a Tiszán kezdetű népdal egyik sorát megrontotta az utóbbi években az éretlen diákhumor „Piros rózsa, kék nefelejcs, rezeda...” he­lyett gyakran úgy éneklik, hogy „petrezselyem, paradi­csom. rohadt tök virít az ablakában”. A reformtan- terv összeállítói felfigyeltek erre a gyerekes csínyre, és a dalt néhány évre kivonták az iskolai tananyagból, hát­ha ezzel gátat vethetnek a variációs továbbterjedésé­nek és a variálás hasonló módjainak. Petneki Jenő a továbbiak­ban imponáló tárgyi tudás­sal tekintette át Bartók nép­dalgyűjteményének és fel­dolgozott népdalainak sor­sát az iskolai énektanítás szempontjából. Hangsúlyozta, amiről gyakran elszoktak fe­ledkezni, hogy mennyire osz­tályharcos és iredenta elle­nes volt Bartók Béla nép­dalkultusza. „Az 5 iránymu­tatásának kell megszabni a magunk továbblépéséti’ — mondotta befejezésül. A zene élmény legyen! Rápolthy Viktor vezető szakfelügyelő az ének és ze* ne tanításának élményt nyúj­tó lehetőségeiről beszélt. X daltudás, a zenei írás-olva­sás, a zenehallgatás és a produktív zenei feladatok megoldásának négyes köve­telményét és elválaszthatat­lan egységét vizsgálta. Kö­vetelményként. állította a pe­dagógusok elé, hogy növen­dékeik daltanulása ne pasz- szív befogadás legyen, írás­olvasásuk ne a holt kotta­fejek másolásának gyakor­lata, zenehallgitásukat ala­posan meggondolt me"* e- lésj szempontok és az iroda­lommal, történelemmel kap­csolatos párhuzamok ’rányít- sák. Rámutatott, hogy a be­at- és gitárkultusz gyors el­terjedése a fiatalok között, ha korántsem egyértelműen nyítéka annak, hogy az ak­tivizáló zenei élményre mi­lyen fogékony az ifjúság. Büszkén < ismertette Szol­nok megye zenei életének állandó fejlődést blz:-yító számadatait, amelyek közül talán az a legbiztatóbb, hogy a 68 iskolai énekkarban, ka­marakórusban, a 23 felnőtt vegyeskarban és a számos „Röpülj pára” körben össze­sen mintegy ezren dalolnak közösen- Olyan eredmény ez, amelytőj a zenei vonatkozá­sokon túl jelentős jellem- és személyiség-formáló ha­tásokat is várhatunk. Sz. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents