Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-12 / 110. szám

187-1. május 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP­s Kibújtak a tojásokból... Évente több mint tízmillió naposbaromfi — Hatvanezer csibe gazdára vár A keltetőteremben halkan, monoton egyhangúsággal zümmögnek a gépek. Fehér köpenyes asszonyok sürög- nek a Gergely-féle keltető­szekrények között. Ellenőr­zik a hőmérsékletet, pára- tartalmat, négy óránként for­gatják a tojásokat. Egyikő­jük kinyitja a nagy ajtót, kihúz egy tepsit. Vagy húsz sárgásbarna Idsliba éktelen csipogással „üdvözli” első látogatóit. Január 1-től átszervezések következtében alakult meg a baromfikeltető termelő­szövetkezeti közös vállalat. Ennek szolnoki központjá­ban jártunk. A keltetőter­mekben tett séta után Pallai Sándorné igazgatónővel be­szélgettünk. Sikeres újítások — Négy telephelyen, Jász­berényben, Jászapátiban, Mezőtúron és itt Szolnokon keltetjük a baromfitojásokat — mondta. — Három évvel ezelőtt még csak fele annyit mint tavaly. Műszaki dolgo­zóink három éves munkájuk­kal, újítások megvalósításá­val lehetővé tették, hogy már tavaly tízmillió 400 ezer to­jást helyezhettünk el a kel­tetőkbe. A Gergely-féle szek­rényes keltetőgépeket átala­kították forgódobos rendsze­rűre. Egy szekrényben tíz­ezer helyett tizenöt—tizen- hétézer tyúktojást tudunk betenni. Megkönnyítettük a dolgozóink munkáját is. An­nál is inkább öröm ez, mert a vállalatnál többnyire nők dolgoznak. Régebben ki kel­lett szedni a tojástartó tál­cákat és úgy átforgatni. Most, könnyen, egy mozdu­lattal, a dobokat körbefordít­ják és készen vannak a mű­velettel. A páratartalmat a tojásokra permetezett vízzel biztosítjuk, a permetezést gépesítettük Kialakítottunk egy termes keltetőt, amely­nek nagysága olyan, mint egy Gergely-féle gép, de ben­ne 36 ezer kiscsibe kelhet egyszerre. Az újítások nyomán 11 százalékkal nőtt a munka termelékenysége, mert két gépet egy asszony kezelhet és így évente 131 ezer csirke születésénél bábáskodhat. Az asszonyok éves átlagkeresete több mint 20 ezer forint, négy év alatt 3 ezer forinttal emelkedett. Július 1-én bér­rendezés lesz a vállalatnál és még 3 százalékkal növelik a munkások keresetét. Csökken a ház­tájiban a csirke­állomány ? Az év első negyedében — a megrendelők kívánsága szerint — háromszázezerrel több baromfit keltettek a ter­vezettnél. ÁDrilisban és má­jusban azonban vásárlóik kö­zül sokan, így a jászberényi, jászladány, törökszentmik­lósi ÁFÉSZ-ek, a jászalsó- szentgyörgyi Egyetértés Tsz, az abádszalóki háztáji bizott­ság visszaküldte a szerződé­sek szerint kért naposcsibé­ket. — Sajnos, 60 ezer csibét nem vettek át megrendelő­ink — panaszolta Pallai elv­társnő. — Ezeket a háztáji gazdaságok részére kérték. Ügy látszik, hogy a csirkete­nyésztési kedv alábbhagyott. Vizsgáltuk az okait. Ezek az alacsony tojásárak, az idei nem megfelelő tápellátás és az ÁFÉSZ-ek magas árrése miatt vannak. Az utóbbi különösen sajnálatos, mert bár mi 5,10 forintért adjuk a Hampshire-fajták darab­ját, de az ÁFÉSZ-ek 1—1,50 forinttal többért. Az idén több mint kétmil­liót szerettek volna a vidé­ki baromfitartók udvarába küldeni. A naposlibák, ka­csák és pulykák átvételében, nincs gond. — Ötszázötvenezer libato­jást keltettünk, mintegy ne­gyedét a háztáji gazdaságok részére, többnyire Rajnai­fajtát. Pekingi naposkacsá­ból is megközelítően ennyit. Studler-fajta hibrid-pulykát a nagyüzemek részére keltet­tünk 900 ezret. Cs. L A kitüntetett gimnázium Április 20-án dr. Vajó Pé­ter, a KISZ KB titkára át­adta a jászapáti Mészáros Lőrinc gimnázium és szak- középiskola KISZ szervezeté­Mint ismeretes, ősszel a megye néhány középiskolájá­ban is megalakultak az úgy­nevezett vegyes életkorú, vagy más szóval vertikális KISZ alapszervezetek. A kí­sérlet lényege, hogy az alap­szervezetek korábbi, sok esetben formális jellegű, mechanikus összetartozását elevenebb kapcsolattal he­lyettesítsék. Az új a!apszer- vezeteket nem egy-egy osz­tály kiszesei alkotják, hanem a baráti kapcsolatok és a A gimnázium KISZ klubja összefogja a különböző ér­deklődési körök tevékenysé­gét, ugyanakkor önállóan is szervez programot. Így együttesen kilenc klub és érdeklődési kör működik az iskolákban: KISZ klub, ifivezetők klubja, vezetők klubja, marxista diákakadé­mia, ifjú gárda, újságírók klubja (az iskola lapjának munkatársai hozták létre), filmklub, egészségügyi kör, beat-klub. Ezeket a KISZ szervezet működteti. Külön dolgoznak a szakkörök, ame­Az iskola pártszervezeté­nek támogatása nélkül alig­ha érhette volna el a KISZ szervezet a mostani jó ered­ményt. A pártszervezet ősz­szel irányelveket dolgozott ki, ennek alapján készült el nek a KISZ Központi Bizott­sága vörös vándorzászlaját. Ezúttal másodszor került a zászló a jászapáti fiatalok­hoz. közös érdeklődés az együvé tartozás alapja. A gimnázium kiszedi kö­rültekintően felkészültek a kísérletre. Augusztus 9—15. között Ágasváron KISZ ve­zetőképző táborban ismer­kedtek meg jónéhányan az új feladatokkal. Az iskolában kétszázhat- vankilenc KISZ tag van. — Rajtuk kívül tizenhatan a bejárók közül, a saját közsé­gükben lévő alapszervezetek­be léptek be. lyek részben szaktárgyak szerint, részben egyéb témák szerint alakultak. A KISZ klub életére jóté­konyan hatott az az ötlet, hogy havonta más alapszer­vezet állítja ös'-'ze a progra­mot. Minden alapszervezet igyekszik a legjobbat produ­kálni és az egészséges Ver­seny egyre jobb klubéletet eredményez. A klubban a vasárnap délután mindig a szórakozásé, egyéb napokon az ismeretterje"z+ő és más műsoroké az elsőbbség. az iskolai KISZ bizottság 1970—71. évi programja. A programban meghatározott általános feladatokat az egyes KISZ alapszervezetek munkatervei „fordították le’’ a mindennapok nyelvére. A pártszervezet tevékenysége nem szűnt meg az irány­elvek kidolgozásával. Évköz­ben rendszeresen beszámol­tatja a patronálókat, ellen­őrzi és segíti a KISZ munkát. Eredmények A KISZ KB vörös vándor­zászlajának elnyerése jóleső és megérdemelt elismerés a jászapáti gimnázium kiszesei számára. Munkájuk ered­ményét azonban nemcsak az ilyen elismerésben lehet le­mérni. A mozgalmi élet megélén­külése. az aktivitás növeke­dése is a jó munkát bizo­nyítja. Nyáron Lakiteleken, Zánkán és Szabolcs-Szatmár megyében dolgoztak a gim­nazisták. s több volt a je­lentkező. mint ahányan vé­gül elutazhattak. Október­ben a betakarításban segéd­keztek a diákok. majd a kommunista szombatokon dolgoztak. Ez utóbbiak ré­vén teremtették meg az alap- szervezetek működésük anvagi alapjait. Mindezek után nem vélet­len, hogy május végén egy jászapáti diák. Kádár Magda számol majd be Egerben a diáknapokon a kísérleti alap­szervezetek munkájának ed­digi tapasztalatairól. A meg­hívást pályázat útján nyerte el, az ő referátumát tartot­ták legibbbnak a tanácsko­zás szervezői. Ilv módon, bár az iskola az előzetes kultu­rális versenyeken az idén szerénvebb eredrpénveket ért el, a tanácskozáson mégis fontos szerepet játszik a KISZ munkában szerzett ta­pasztalatok átadásával, hasz­nosításával. B. A. Egy országos kísérlet részesei Klubok, érdeklődési körök, szakkörök A pártszervezet szerepe FURCSA PÁR A színdarabírás — mester­ség. Szakma, amelynek meg vannak a jól bevált fogásai, fortélyai; szakma, amit több kevesebb tehetséggel és in­kább több, mint kevesebb szorgalommal meg lehet ta­nulni. Mint akármelyik mes­terséget... Azt természetesen, amitől egy színmű művé vá­lik, a valóság rejtett rugói­nak röntgenszemű felfedezé­sét, a lelkünk mélyén, szuny- nyadó gondolatoknak, önma­gunk megismerésének hát- borzongató gyönyörűségét — azt nem lehet megtanulni. De hát ez nem is a színda- rabírás fogalomkörébe tarto­zik. Ez valami egészen más. Neil Simon, a Furcsa pár szerzője nagyon jól megta­nulta mindazt, ami a dráma­írásból megtanulható. A kis­ujjában van minden, amit egy rutinos szerzőnek tudnia kell: akkor nevetteti “ meg, akkor andalítja el a nézőte­ret amikor akarja és azzal is tisztában van, hány másod­percre van szüksége a közön­ségnek két hahota között, hogy kifújhassa magát. Aki ennyire ismeri a mesterség csinját-binját, annak elegen­dő egyetlen ötlet, hogy arra közhelyekből és egy-két vo­nással egyénített szabvány vígjátéki figurákból felépít­sen egy bulvár sikert. A bul­vár sikerek túlnyomó több­sége ugyanis így készül el. Tizenkettő tesz ki egy tuca­tot... Neil Simon azonban, eb­ben az esetben mintha igé­nyesebb lenne. Bár a Furcsa pár is egy a tizenkettőből, van annyi különbség, hogy nemcsak siker — jó is. Jó darab. A műfaj határai kö­zött — remek. Már maga az alapötlet, az elvált, illetve válófélben levő férfi együtt- létének, furcsa „házasságá­nak” groteszk iróniája ma­gasan felette áll a színmű­gyárosok átlag ötleteinek. (Neil Simon egyik előző mű­vében, a Mezítláb a parkban c. darabban például a humor legfőbb forrása az, hogy egy ifjú pár olyan házban lakik, ahol nincs lift és ráadásul az ötödik vagy hatodik emele­ten. Ennek következtében vendégeik, na meg ők is, minden színpadra lépés után percekig kapkodják a leve­gőt. Ez az „ötlet”, főleg Ma­gyarországon, nem elegendő az igényesebb nézők megka- cagtatására...) De a hallatla­nul szellemes, remekül fel­épített, feszes dialógusok is élvezetessé teszik a bennük foglaltakat, olyannyira, hogy még a legelcsépeltebb köz­helyekre is rávetítik a köz­hellyé koptatott igazság ere­dendő ragyogásának valami­féle visszfényét. Mindazok a fonákságok például, amelyek egy túlsá­gosan is pedáns, túlontúl há­zias ember mániákus rend- szeretetéből adódnak és mindazok a súrlódások, ame­lyek egy efféle alkat és egy rendre, tisztaságra, a „nett” és ,.csini” otthon ismérveire nem sokat adó ember talál­kozásából fakadnak — köz­helyek. Ellenállhatatlan hu­moruk az adott esetben ab­ból ered, hogy a két szem­benálló fél két férfi: a fo­nákjára fordult helyzetben minden motívum humora új fényt kapott. Hasonlóan áll a helyzet a jellemekkel: Os­car alakját számtalanszor megfogalmazták már az iro­dalom sáncain belül is, mi­előtt bulvár-színpadra jutott, csakúgy, mint a házias Fé- lixét, a mások szánalmára, a tehetetlenség és gyengeség keltette rokonszenvre egzisz­tenciát építő szerencsétlen szerencsését. Magát a típust legszebben talán Milne raj­zolta meg, amikor felnőttek­nek is tanulságos, csodálatos meséjében, a Micimackóban színreléptette Fülest, a sze­gény szürke csacsit... A köz­helyfigurák csak egymás köl­csönhatásában kelnek életre, tűnnek izgalmasan eredeti­nek. De arra a két és fél órá­ra, amíg az előadás tart, a fonák helyzet következtében mégis csak eredetinek tűn­nek. És ez a lényeg. Székely Gábor mozgalmas, pergő komédiaként állította színpadra Neil Simon darab­ját. Rendezése erősebb hang­súlyt adott a groteszk, ironi­kus vonásoknak és könnye­dén elsiklott az érzelmekre apelláló, az érzések valódi és álmélységeit feltáró motívu­mok mellett. Ez a könnyed­ség jót tett a darabnak, elő­adásnak is... megteremtette a rendező mindazokat a szi­tuációkat is, amelyekből, mint természetes közegből nőhettek ki a párbeszédek csattanói; a mindvégig követ­kezetesen megtartott ritmus­sal egyensúlyba hozta a rész­letező játékosságot a darab egészének groteszk hangvéte­levei. Egyedül a harmadik felvonás befejezését nem si­került rendezőileg megolda­nia: a mintegy „levegőben lógó” csattanó kiegészítése, megtámogatása, a játékosnak tervezett tapsrend beállításá­val sem sikerült. A kellemes, mulatságos színházi este emlékezetes, ki­ugró színészi teljesítménye Szombathy Gyuláé. Nagysze­rű figurát teremt Félix szere­pében: a feminin vonásokat finoman és találóan ötvözi a számító gyengeséggel. Miköz­ben remekül érzékelteti, hogy ez az ember soha nem lesz öngyilkos és erőszakos szá- nalmasságával sohasem ma­rad igazán magára, egyide­jűleg elhiteti azt is, hogy muszáj megsajnálni, hogy nem lehet nem segíteni rajta. Alakítása hibátlan, töretlen ív: gesztusai, hangsúlyai, apró játékai Félix jellemé­nek legmélyéről fakadnak. A többieknek, sajnos nem min­dig sikerült a következetes rendezői elképzeléseket hiánytalanul megvalósítani. Huszár László derekasan bir­kózik az alkatától, karakteté- től idegen figurával, Oscar- ral, korrekten megoldja színé­szi feladatait, de a szereppel vívott állandó küzdelem a ri­valdán túl is megérezhető. Gyakran elnehezítí, játékos­ságától fosztja meg az elő­adást. A csattanók, a gagek nem a megformált figura lé­nyegéből fakadnak, hanem szemmel láthatóan megdol­gozik értük a színész. Ahogy színházi zsargonban mondani szokták, ..spilázik” a tapso­kért. Mindez persze sokkalta inkább a szereposztási kény- szerűség, mint a színész hi­bája. Huszár László, akinek nemcsak alkatától, alakjától is idegen ez a szerepe, megbízható színész, aki a le­hetőségekhez képest mindig a maximumot hozza ki a fi­gurából. Most is. De számára, sajnos, most ez a maximum* A kisebb szerepek megfor­máló! is inkább abban jeles­kednek, hogy előkészítik és érvényesítik a dialógusok csattanóit, ahelyett, hogy fi­gurát teremtenének. Egyedül Papp Zoltánnak sikerült Vinnie alakjában, megrajzol­ni és következetesen végig­vinni egy karakter, egy sa­játos emberi magatartás leg­jellemzőbb vonásait. A töb­biek, Hollósi Frigyes, Czibu- lás Péter és ifj. Tatár Endre hibátlanul építik fel a szerep megkövetelte szituációkat, de az apró ötletekből, jellemvo­násokból nem formálnak egy­séges figurát. így azután azokban a jelenetekben, ame­lyekben a rendezés mozgal­mas pillanatokat teremt a színpadon és a szereplőknek önnön karakterük törvényei szerint kellene mozogniuk, néha bizony betévedt civil­ként téblábolnak a színen. Hollósi Frigyes Murray rend. őre áll össze talán még leg­jobban egységes figurává, de egyszer-kétszer ő is átlépi, a nagyobb hatás kedvéért a maga teremtette alak kon­túrjait. Baranyai Ibolya és Kiss Erika kedvesen és ügye­sen formáltak meg két bu­tácska libát, a nőstény-osto­baság e bájosan csipogó, asszonvtestből gyúrt szobrait; jelentéktelenségük azonban lehetett volna jelentősebb, súlytalanságuk súlyosabb. Érzésem szerint még e köny- nyed vígiáték keretein belül is több találó emberi vonás van ezekben a hivalkodóan üres alakokban, mint ameny- nyit ők felszínre hoztak. Székely László díszlete egyaránt jól szolgálta a szín­padi játék megszervezését és a darab atmoszférájának, hangvételének megteremté­sét; Takács Katalin jelmezei szerencsésen jellemezték vi­selőiket. Csík István Megkezdődött az írásbeli érettségi A különböző típusú közép­iskolák nappali tagozatán kedden reggel országszerte megkezdődtek az írásbeli érettségi, illetve képesítő vizsgák. Ezen a napon ma­gyar nyelv és irodalomból készítette el dolgozatát az idén maturáló több mint 50 ezer fiatal. A tételeket tar­talmazó borítékot közvetle­nül a vizsga kezdete előtt bontották fel. A korábbi évekhez hasonlóan, ezúttal is két tétel között választhat­tak a jelöltek. A dolgozat megírására öt óra állt a diá­kok rendelkezésére. A írásbeli érettségi, illet­ve képesítő vizsgák további menetrendje a következő: szerdán matematika dolgozat, csütörtökön írásbeli idegen nyelvből, május 14. és 18. között pedig egyéb tantár­gyakból. Képünk a jászberényi Lehel vezér gimnázium írásbeli érettségijén készült

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents