Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-09 / 108. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. május 9. Székely Mihály zenei napok Immár negyedik alkalommal kerül sor Jászberényben a Székely Mihály emlékéhez fűződő zenei napok rendezvényeire. S a kezdetben csak a világhírű énekes emlékét idéző herényi ünnepségek, a róla elnevezett általános iskola ünnepségei, idővel átfogó, a város életét is meghatározó, sőt a Jászság községeire is kiterjedő zenei programmá terebélyesedtek. Május hónapban a nagy múltú Palotássy énekkar Otthonába várja Jászberény a megye minősített kórusait, valamint az ország legjobbjai közül is néhányat; Rácz Aladár, a Ili nőm hangzású cimbalom klasszikusának szülővárosa vendégül látja a megye zeneiskoláinak kamarazenekarait; Déryné, az egykor hírneves operaénekesnő, az első magyar primadonna szülőföldje két alkalommal is várja az operaház művészeit. Mindezeken túl a május 8- tól május 24-ig tartó zenei napok keretében alkalom nyílik a zene és a képzőművészet kapcsolatát dokumentáló képzőművészeti kamarakiállításra — Berény Róbert, Beck ö. Fülöp, Hincz Gyula, Kass János műveit állítják ki többek között — valamint egyéb tanácskozásokra, mint például a nagy érdeklődéssel várt Bartók népzenei anyaga az énektanításban címmel el_ hangzó előadás, vagy a kórusmozgalom megyei fórumának, a kamagyl klubnak kihelyezett továbbképzése. A Jászság központja sok színű, váltoratos zenei programmal várja tehát a város és a környező falvak lakosságát Mert a sok egyéb szakmai és baráti tapasztalatokon túl, amelyeket a zenei napok nyújtanak majd, a csaknem egy hónapig tartó rendezvények legfontosabb célkitűzése: a zenei kultúra demokratizálódásának előmozdítása, a zene eljuttatása a tömegekhez. Egyik rádióinterjújában mondotta Aczél György: „A megvalósuló, épülő szocializmusban a szépség demokratizálásának forradalmi feladata változatlan. Meggyőződésünk, hogy a szocialista ember, teljes, kibontakozott, harmonikus ember nem képzelhető el a művészetek — zene — nélkül. A zene és a tömeg kapcsolata számunkra, a szocialista társadalom számára ezért is elsőrendű kérdés.” A Székely Mihály Zenei Napok jelentősége éppen az, hogy a fenti elvek gyakorlati megvalósítását célozza. Az előjelek kedvezőek, már ami a rendezvények tömegességét illeti. Az elmúlt évben is háromezren hallgattak muz'ikát, vettek ré«zt a kü- lönfé’e zenei programokon. Az idén tovább bővül a programok közönségének köre. Tömegesen érkeznek a jegyigények, nemcsak a városból, hanem a környező falvakból is. Külön érdekessége a zenei napoknak a város kórusköszöntése; a felszabadulási emlékmű előtt felhangzó dalok a Kossuth-díjas Vásárhelyi Zoltán karmesteri pálcájának intésére. A várost köszönti majd a dal, s viszonzásképpen köszönti a város a dalosokat, akik — tizenegy kórus csak a nyitányon — az aktív muzsikálás hasznos és járható útját járják: énekelnek önmaguknak, társaiknak és hallgatóságuknak. Rácz Aladár, Déryné és Székely Mihály városa nemes ügy szolgálatába szegődött. Nem mellékes a zenei napok erősítő, inspirativ hatása a megye kórusmozgalmára sem. A 15 ezer forintos nívódíj, amelyet mai magyar kórusművek színvonalas megszólaltatásáért ítél oda a rendezőbizottság, korszerű műsorpolitikára serkenti a résztvevő kórusokat. De van példa arra is, hogy épp e rangos rendezvény támaszt életre már-már haldokló kórusokat, mint például a jász- kiséri vegyeskart, amelyik hosszú pangás után most ismét életre támadt és ott lesz a herényi találkozón. A zenei napok jelentőségét húzza alá az is, hogy évről évre szaporodik a Jászságban a községi vegyeskarok száma, és az idén már a járásból is három kórus szerepel a találkozó programjában. Sokféle mítoszt, mesét ismerünk a zene hatalmáról, a muz'ika mágikus erejéről. Például egy hárfás legendáját, aki öthúrú hangszerével megfékezte a szeleket és enyhítette a tikkasztó napsütést, hogy kikeljenek a magvak és megerősödjenek az élőlények. A zenei napok ízléses programfüzetének borítólapján is egy hárfázó asszony látható. Egy jelenetecske a Lehel kürtjére faragott képekből. A zene mágikus erejéről az ősi primitív értelemben korunkban aligha lehet szó. De épp az idézett hárfázó asz- szony a borítólapon jelzi, hogy az ősi hagyományok nyomán korszerűbb formák között kívánja a város szolgálni a zenei kultúra termékenyítő ügyét. Bartók és Ko. dály örökségének tovább- yivői, a jászberényiek ezreknek biztosítanak ezúttal lehetőséget a zenével való találkozáson át a sokoldalú ember, a gazdag érzelmi kultúrájú ember kialakításához, és ez társadalmunkban, melyben legfőbb érték maga az ember, s amelyben minden egy célt szolgál, a teljes ember kibontakoztatásának ügvét, felbecsülhetetlen társadalmi szolgálat. Negyedszer rendezi meg Jászberény a zenei napokat. Minden eddiginél tartalmasabb és színesebb programmal. s azzal a világosan körvonalazott szándékkal, hogy elmélyítse a Jászság kulturális értékeinek, haladó hagyományainak megbecsülését, a szülőföld iránti szere- tetet és mindezt a zenekultúra iránti érdeklődés, az igények felkeltésével és szélesítésével. Az előkészületek arra vallanak, hogy a város legjobb erői fogtak össze a városi tanács vb művelődés- ügyi osztályának irányításával a rendezvény sikeréért így remélhető, hogy a zenekultúra ápolásánakk herényi programja színvonalas megvalósítással igazi élmények forrása lesz. Valkó Mihály Lenin könyvekről, könyvtárakról Lenin számára a könyvtárügy állapota az egész kultúra megítélésének fontos fokmérője volt — ezt állapíthajtuk meg abból a válogatásból, amelyet Lenin könyvekről, könyvtárakról címmel jelentetett meg a Kossuth Könyvkiadó. Életének nincs olyan szakasza, amely könyvek nélkül telne. Bebörtönzése, száműzetése idején éppúgy, mint külföldön, majd a Népbiztosok Tanácsának elnökeként, könyvek garmadájának olvasója, könyvtárak regimentjének használója. S mennyire fegyelmezett olvasó! A Népbiztosok Tanácsának elnöke, de haragos levélben rója meg egyik munkatársát, amiért vele kivételt tettek, s olyan könyvet bocsátottak rendelkezésére, amelyet tilos a könyvtárból elvinni... A kapitalizmus fejlődése Oroszországban című munkájának megírásához 583 könyvet használt fel... Rendeletek sokaságát írta alá, javította azok szövegét, hogy a fiatal szovjethatalom mielőbb megszervezhesse a nyilvános könyvtárak egész országra kiterjedő hálózatát. Felháborodott táviratot küldött, azonnali rendcsinálást követelve, mert arról értesült, hogy az egyik könyvtárat fosztogatják, elprédál- ják a benne összegyűjtött műveket... A válogatás — amely a hasonló tematikájú, orosz nyelven megjelent összeállításra támaszkodik — ésszerű csoportosításban, bőséges jegyzetanyaggal, névmutatóval, tárgymutatóval kiegészítve ad képet arról, hogy Lenin tevékenysége hányféle módon kapcsolódott a könyvekhez, könyvtárakhoz, sárról is, hogy milyen politikai megfontolások alapján tulajdonított különleges jelentőséget a könyvtárügynek. (m) A verseny első napja A Kisipari Szövetkezetek X. Országos Szavalóversenye tegnap délelőtt megkezdődött Szolnokon a Ságvári Endre Megyei Művelődési Központban. Ebben az évben a korábbi gyakorlattól eltérően a résztvevők egyénileg és megyék szerint csapatokban is versenyeznek. összesen negyvenhárom versenyző indult A csapatok közül szombat délután Hajdú-Bihar, Csongrád, Baranya, Fejér megye képviselői jutottak a döntőbe. Az egyéni versenyben minden megye egy-egy legjobb versmondója indult kivéve Szolnokot amely a házigazda jogán három versenyzőt indíthatott A szavalóverseny lapzártakor még tartott Keddi számunkban részletesen beszámolunk a rendezvényről és ismertetjük az eredményeket Korda Vince tárlata A túrkevei születésű neves festőművész, Korda Vince munkáiból ma délelőtt 10 órakor kiállítás nyílik a túrkevei Finta Múzeumban a Magyar Nemzeti Galéria rendezésében. A kiállítást Xoszna Mihály városi tanácselnök nyitja meg, dr. Te- lepy Katalin művészettörténész tart tárlatvezetést Csehszlovákia felszabadulásának ünnepe Csehszlovákia népei ma ünnepük hazájuk felszabadulásának évfordulóját. Huszonhat évvel ezelőtt, 1945. május 9-én a szovjet hadsereg alakulatai Prága térségében bekerítették és felszámolták az egymilliós Schömer-hadsereget. Ezzel befejeződött a Csehszlovákia felszabadításáért folytatott harc, s e hadművelet egyúttal a második világháború végét is jelentette Európában. Hat évi hitlerista megszállást élt át Csehszlovákia, a kommunisták és más hazafiak azonban soha nem adták fel a reményt, hogy országuk egyszer ismét szabad és független lesz. Ez a remény táplálta az antifasiszta ellenállási mozgalmat, amely mind a protektorátussá süllyesztett cseh és morva országrészekben, mind az „önálló” Szlovákiában nagy arányokban bontakozott ki. A cseh munkásság szabotázsakciói, a szlovákiai hegyekben a partizánok rajtaütései súlyos károkat okoztak a hitleri hadviselésnek, a Szlovák Nemzeti Felkelés pedig — amelyben egymás mellett harcoltak szlovák, cseh, szovjet, magyar, lengyel, francia és más nemzetiségű antifasiszták __ jelentős hitlerista haderőket k ötött le. A háború éveiben a Szovjetunióba menekült csehszlovák hazafiak megalakították a Ludvig Svoboda tábornok parancsnoksága alatti hadtestet, amely a szovjet hadsereg kötelékében harcolva vett részt hazája felszabadításában. Miközben az antifasiszta népi erők súlyos vérveszteségek árán járultak hozzá a hitleristák gyengítéséhez, a csehszlovák burzsoázia együttműködött Hitlerrel és gazdagodott a háborún. Jogos és indokolt volt a baloldali erők követelése, hogy a felszabadult és újra egyesített Csehszlovákia csakis a nép állama lehet, amelyben nem lesz helye a burzsoá társadalmi rendszernek, s amelyben nem térhet vissza a dolgozó osztályok kizsákmányolása. A polgári pártok azonban 1945 után gyorsan összeszedték magukat, átrendezték soraikat és nemcsak hogy részt kértek a hatalomból, hanem válságokat provokálva, kísérletet tettek a baloldal kiszorítására a kormánybóL A burzsoázia és a népi erők döntő összecsapására 1948 februárjában került sor, s ez a baloldal teljes győzelmével végződött. Ezzel Csehszlovákiában megnyílt az út az alapvető változások előtt és a csehszlovák nép a szocialista társadalom mellett kötelezte el magátA szociaista építés nagy sikereket eredményezett. Az ipar termelése több mint a hatszorosára növekedett, új iparágak születtek, szocialista városok, hatalmas kombinátok jöttek létre. A szlovákiai országrészek is soha nem látott fejlődésnek indultak. A Csehszlovák Kommunista Párt, amely a háború éveiben az ellenállást szervezte és vezette, a félszabadulás után bebizonyította, hogy az egyetlen erő, amely képes a szocialista társadalomba elvezetni a csehszlovák népet. A hatvanas években a párt. és állami vezetésben kedvezőtlen jelek mutatkoztak. Megszegték a pártélet lenini normáit, fokozatosan elszakadtak a néptől, s olyan helyzetet teremtettek, amelyben újra felüthették a fejüket a már megvert osztály- ellenesség maradványai. 1968 januárjában kísérletet tettek a lenini normák helyreállítására, az új pártvezetés azonban nem volt elég erős és elszánt ahhoz, hogy a proletárdiktatúra következetességével lépjen fel az egyre vakmerőbben támadó osztályellenséggel szemben. így került veszélybe a szocializmus léte Csehszlovákiában és vált szükségessé a Varsói Szerződés öt tagállamának 1968 augusztusi akciója. A nagy forradalmi hagyományokkal rendelkező CSKP azóta megújította önmagát, s helyreállt a szocialista építés rendje az országban. A szocialista Csehszlovákia ismét a dinamikus fejlődés útjára lépett. Felszabadulásának évfordulóján forró elvtársi és baráti üdvözletünket küldjük Csehszlovákia népeinek. Őszinte szívből kívánjuk, hogy maradéktalanul küzdjék le összes nehézségeiket és érjenek el további sikereket országuk építésében, a szocialista népek közösségének erősítésében. (T, B.) •Javaslatban hozták ki*(?!J Szerény nyelvművelő cikkeinkben gyakran rostálgat- tuk azokat a nyelvi formákat, amelyek a felesleges szószaporításra, az értelmetlen bőbeszédűségre, a nem gazdaságos terjengősségre nyújtottak példát Különösen elítéltük azokat a célszerűtlen szókapcsolatokat terpeszkedő nyelvi formákat, amelyek az egyetlen igével is tömören, gazdaságosan megjelölhető cselekvéseket, történéseket és állapotviszonyokat körülírással fejezik ki. A címben idézett mondatban szereplő javaslatba hoz szókapcsolat sem mond többet, mint a javasol ige. Gyakran tapasztaljuk, hogy az általánosabb jelentéstartalmat hordozó hoz igével kapcsolatban sok szószátyár, terpeszkedő kifejezés alakult ki, s kap szerepet nyelvhasználatunkban. Legtöbbjük idegenszerűség is. Most elsősorban ezekről szólunk. Egy hivatalos jelentésben olvashattuk a következő nyelvi formát: ,,Tisztába hozták az ügyeket”. Az irat szövegezője célszerűtlen szószaporítással a körülményeskedő rokon értelmű kifejezéseket is felhasználta írásában. így szaporodtak el a következő terpeszkedő s feleslegesen fontoskodó kifejezések: „az ügyek elintézést nyertek”, „elrendezésre kerültek”, „él- iiítézésük szőnyegre jutott”, „elrendezését folyamatba tették” stb. Az idézett szó- kapcsolatok nemcsak a terjengőssé!?, a bőbeszédűség jellemző nyelvi példái, hanem arról is vallanak, hogy e nyelvi formák használója feleslegesen fontoskodott, s akarva-akaratlan elszemélytelenítette, jellegtelenné szür- kítette a közlést. De a személyes felelősségvállalás hiányáról is árulkodnak az idézett terpeszkedő szókapcsolatok. A „tisztába hoz” szerkezetet sem idegenszerűsége miatt ítéljük el elsősorban, hanem azért, mert nem szemléletes, inkább színtelen s feleslegesen szakszerűsködő nyelvi forma. Természetesen ez a szókapcsolat németesség is: a német in(s) Reine bringen szolgai átvétele. Nem véletlen tehát, hogy a nyelvművelő szakkönyvek e terpeszkedő kifejezés helyett a tömörebb, szabatosabb, egyetlen igés változatokat ajánlják. Az elintéz, rendez, elrendez, tisztáz, eligazít, megfejt, kiegyenlít igék nemcsak szabatosabb jelentéstartalmat közvetítenek, hanem a közlést is érzékelhetőbbé, pontosabbá, meghatározot- tabbá teszik. Vannak azonban olyan szókapcsolatok is, amelyeket nehéz egyetlen igével helyettesíteni, stiláris árnyalatuk miatt nem is szükséges. Ezekre a formákra gondolunk elsősorban: felszínre hoz, hírbe hoz, szóba hoz, forgalomba hoz, rendbe hoz, szégyent hoz rá stb. A közlés szabatossága érdekében azonban kerüljük a következő terpeszkedő formákat: ajánlatba hoz (ajánl), javaslatba hoz (javasol), gyanúba hoz (meggyanúsít), levonásba hoz (levon) stb. Reméljük, hogy lapunk sem „hozza ezt a cikkemet”, hanem egyszerűen, tömören és szabatosan: közli. Dr. Bakos József KERESZTREJTVÉNY Történet Gárdonyiról Gárdonyi Géza nagyon hallgatag ember volt. Egy ifjú barátja egyszer Egerben járva meglátogatta őt. Az Író kivitte vendégét a lugasba. Pipára gyújtott és egy üyeg bort tett az asztalra. Ültek és hallgattak. Néha ittak. Miután mintegy két óra hosz- szat üldögéltek, a vendég bú- csúzkodnl kezdett. Gárdonyi a következő szavakkal marasztalta: — Vízszintes 11, függőleges 11. Vízszintes: 1. Egy kártyajáték neve (névelővel). 7. összetett szavakban: régi. 11. Gárdonyi szaval. 13. Kerékgyártó. 15. Csurgó. 16. Lásd ott, röv. 18. Sziget- csoport a Bottenl-öböl bejáratánál. 20. Talajművelő eszköz. 21. Emberi testet ábrázoló kép. 22. Ógörög pengetős hangszer. 23. Sérülés. 25. Az állatgondozó teszi. 26. Aradat, egynemű betűi. 28. Szitkozódó, átkozódó. 30. TN. 31. Lendületesen hozzáfog. 33. Meggyőződés. 34. ...Szófia (híres templom Istambulban.) 36. Ülőhely. 37. Testrész. 39. Rábukkan valamire. 41. Időegység. 43. Német költő és író (1804—1875). Utolsó négyzetbe keresztnevének kezdőbetűjét Írjuk. 45. Szintén ne. 46. Szabálytalan formájú. 47. Futball-labda. 48. Élesíti. 49. Büntetőtörvénykönyv. 50. Valótlan hír. 51. Mutató névmás. 52. Itatja az egereket. 54. Jármű fontos része. 55. Shaw neve előtt álló, keresztnevét jelölő, két betű. 56. A szép és helyes iránti érzék. 58. Egyenáramú elektromos eenerátor 61. Gazdasági kézi eszköz. 62. Részeire esik, porlad. Függőleges: 1. Folyó Szibériában. a Bajkál tó vizét vezeti a Jenylszejbe. 2. Írásra használt lúdtoll. 3. Bálványoz. 4. Városrész, röv. 5. Saját magam. 6. összekevert tej! 7. Ismert személyekről szóló tréfás történetek. 8. Nőstény disznó. 9. Színes fém. 10. OG. 12. A zöldpaprikának is van. 13. ösláp Somogy megyében (...tó). 14. A vízszintes 11. számú sor folytatása. 17. Férfinév. 19. Nekitámaszkodik. 21. Íróeszköz (névelővel). 24. Táncmulatság. 25. Gazdasági eszköz. 27. Rétegként borít. 29. Rászórja. 32. A bécsi császári udvar titkos tanácsosa volt. 35. Nagy elbeszélő költőnk. 38. Tápláló ital. 40. Lehelyező. 42. Amely személy. 44. Fogoly. 46. Rágóeszköz (névelővel). 47. Szükségénü’et. 50. Gépet zsírozni. 52. Tetszetős. 53. Hosszú idővel ezelőtt. 54. Kiteleoszik a kapuba a kispadra. 56. A Tisza mellékfolyója Romániában. 57. Tagadó szó. 58. TL. 59. Saját kezével 60. Morze jel. Beküldendő: a vízszintes 11 és a függőleges 14. számú sorok megfejtése, május 13-ig. B. 3. Műithetl rejtvényünk helyes megfejtése: Haszontalan dolog, bármily olcsó legyen, mindig sokba kerül. — Könyvet nyert: Pápay Gyuláné, Szolnok. — (A könyvet postán küldjük el.) SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP HEJTVÉNYSZELVÉNYB, 1971. május 9.
